Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

2 Péntek, 1978. 18. Losonczi Pál látogatása Somogy megyében # Budapest (MTI) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az Elnöki Tanács elnö­ke csütörtökön a kora dél­utánt órákban kétnapos lá­togatásra Somogy megyébe érkezett A megye szék­helyén — Kaposvárott — Varga Péter, a megyei párt­bizottság első titkára és Böhm József, a megyei ta­nács elnöke fogadta. Losonczi Pál részt vett a megyei párt-végrehajtóbi­zottság kibővitett ülésén, majd az Egyesült Izzó ka­posvári elektroncsőgyárat ke­reste fel. Meghallgatta Sim­kó Antal igazgató tájékoz­tatóját a gyár helyzetéről, terveiről, azt követően pe­dig megtekintette a gyár több részlegét, eközben ta­lálkozott és elbeszélgetett a többszörösen kitüntetett Osztapenko aranykoszorús brigád tagjaival. A diszkrimináció visszautasítása # Moszkva (TASZ8Z) Hírügynökségi jelentések szerint az amerikai külügy­minisztérium kepviselóje ki­jelentette: az Egyesült Álla­mok azzal a követeléssel for­dult Angliához, Franciaor­szághoz, az NSZK-hoz és Ja­pánhoz, hogy ne adjanak el a Szovjetuniónak olyan be­rendezéseket, amelyeket po­litikai megfontolásból maga az Egyesült Államok sem kiván eladni neki. Ez a diszkriminációs poli­tika éles visszautasításra ta­lált egy sor nyugat-európai országban. A francia kül­ügyminisztérium hivatalos képviselője hangsúlyozta: „Franciaország egyáltalán nem rendeli alá a polgári célokat szolgáló technika el­adását politikai megfontolá­soknak." A Le Figaro című lap pozitívan értékelte a francia kormány elutasító döntését, nevezetesen azt, hogy „nem Vállal olyan kö­telezettségeket, amelyek sok­kal inkább az amerikai bel­politikával kapcsolatosak, mint a francia külkereske­delem konkrét érdekeivel". A lap megállapította, hogy a francia—szovjet kereskedel­mi-gazdasagi kapcsolatok ki. szélesítése és fejlesztése „megfelel Franciaország és a francia dolgozók erdekei­nek". A nyugatnémet rádiónak adott nyilatkozatában Bruno Frledrich, az SPD parlamen­ti csoportjának alelnöke el­ítélte a Szovjetunióval szem­beni diszkriminációs keres­kedelempolitika jegyében született amerikai döntést. Egyebek között hangsúlyoz­ta: ha a nyugatnémet kor­mány engedett volna az amerikai követelésnek, úgy „a Szovjetunióba irányuló szállítások beszüntetése azt. a hosszú távú gazdasági megállapodást sértette vol­na, amelyet Leonyid Brezs­nyev NSZK-beli látogatása során írtak alá. Az amerikai követelés teljesítése jelentő­sen gyengítette volna az enyhülés politikájának alap­jait is". Magyar munkaokmány Az infrahang fegyver alkalmazása ellen # Genf (MTI) A leszerelési bizottság teg­napi, csütörtöki ülésén fel­szólalt Domokos Mátyás nagykövet, a Magyar Nép­köztársaság állandó genfi képviselője is. Beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban rendkí­vüli mértékben meggyorsult a műszaki-tudományos fej­lődés és meglevő fegyver­fajták, elsősorban a rakéta­nukleáris fegyverek gyors ütemű korszerűsítése mel­lett új, veszélyes lehetősége­ket tárt fel az új típusú tö­megpusztító fegyverfajták kifejlesztésére. A fegyver­kezési verseny megfékezésé­re és visszafordítására tett erőfeszítések — jelentette ki a magyar delegátus — siker­telenek lesznek, ha a le­szerelési fórumok nem tud­ják hatékony intézkedések­kel megelőzni ezeknek az új típusú tömegpusztító fegy­vereknek a megjelenését. Domokos Mátyás azt kö­vetően munkaokmányt ter­jesztett a bizottság elé. A dokumentum az új típusú fegyverek egyik lehetséges változata, az infrahang fegy­ver jövőbeni katonai alkal­mazásának veszélyeivel fog­lalkozik, és az a rendelteté­se, hogy elősegítse ennek a fegyveríajtának a kifejlesz­tését is tiltó nemzetközi egyezmény kidolgozását Siklót Mm* Fatimatou imája 4. SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A Román Szocialista Köz­társaság közelgő nemzeti ünnepe alkalmából csütörtö­kön a román nagykövetsé­gen sajtótájékoztatót tartott Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­Épiil a Szovjetunió leghosszabb alagútja Naponta rázza meg rob­banás a Bajkál-hegységet a Bajkál—Amur vasúti fővo­nal egyik alugútjának épí­tésén. A sziklás boltozatot két sorban tompa fény vi­lágítja meg. Az alagútban folyamatos a kétirányú teherautó-forga­lom. Bulldózer dübörög — — tekintélyes méretei el­lenére itt egyáltalán nem tűnik óriásnak. A közelben kővel megrakott, billenő te­herkocsik sorakoznak. Szin­te hihetetlen, hogy fölöttünk egy kilométer vastag szik­latömeg van. Lassan gör­dül a fejtéshez a rakodó­Rép. A reflektor megvilá­gítja a hatalmas, kirob­bantott kőtömböket. A fúrómester emberei elő­készítik a fúróberendezést. Mindössze két percre van szüksége a gépnek, hogy egyszerre öt, 3,5 ir.éter mély lyukat fúrjon a sziklában. 170 ilyen furatot töltenek meg robbanóanyaggal. összesen több mint har­minc kilométer alagutat kell fúrni a BAM-on. Kö­zülük a két legnagyobb a vasútvonal nyugati szaka­szán található: a 6,7 kilo­méter hosszú bajkált és a több mint 15 kilométeres észak-mujszkl alagút. E nagyszabású föld alatti lé­tesítményeket hagyományo­san, a két végéről építve, a legtökéletesebb technikával is hosszú évekig tartana a munka. Ehelyett a szak­emberek függőleges aknák beiktatásával bővítették a fejtés frontját. Az észak­mujszkl alagút mentén há­rom ilyen akna kialakítását irányozták elő. A fejtés mindegyikből két irányból folyik majd, vagyis egy­szerre nyolc fejtőkomple­sum rohamozhatja meg a hegyet. Ez lesz az ország leghosz­szabb, 15 kilométeres alag­útja. Ebben az évben több mint 2500 méterre hatol­nak a sziklába. Pedig ne­hézség akad bőven. Maga a „bejárat" megközelítése sem volt egyszerű, mivel a szik­la körzetében kiterjedt mo­csár volt Éjjel-nappal dol­goztak a terület lecsapolásán a bulldózerek és az exkavá­torok. A talajvízszint csök­kentésére aknákat fúrtak. A szakemberek a BAM kulcsának nevezik az észak­mujszki és a bajkáli alag­utat. A feladat, hogy e két létesítmény minél hama­rabb elkészüljön. Már sok száz métert meg­tettek az alagútfúrók, akik­nek az idén több mint 4 ezer métert kell előreha­ladniuk a sziklában. V. Zaharenkov (APN—KS) dapesti nagykövete. Részle­tesen szólt a szomszéd or­szág ipari, mezőgazdusági eredményeiről, majd méltat­ta a szocialista országok kö­zötti kapcsolatok fontossá­gát, a kommunista és mun­káspártok együttműködését. A nagykövet kiemelte Ro­mánia és Magyarország po­litikai, gazdasági és tudomá­nyos-kulturális együttmű­ködésének jelentőségét JÓL HALAD A BETAKARÍTÁS A hét elején már a vetés­terület mintegy negyven százalékóról 50,5 millió hek­tárról takarították be a ga­bonát a Szovjetunióban. A terméseredmények általában megfelelnek a várakozásnak. SÖTÉTSÉG MEMPHISBEN Két órára sötétségbe bo­rult szerdán egy áramelosztó elleni szabotázsakció miatt az amerikai Memphis váro­sa, s ez a rendőrség és a tűzoltóság sztrájkjai köze­pette fosztogatásokhoz és gyújtogatásokhoz vezetett. Több száz nemzeti gárdista vonult dzsippeken és páncé­lozott járműveken az utcák­ra. Hatvan személyt letar­tóztattak. Mint ismeretes, a városban napok óta éjszakai kijárási tilalom van érvény­ben a sztrájkok miatt, ugyanakkor Memphist el­özönlötték Elvis Presley hí­vei, hogy megemlékezzenek az énekes halálának első évfordulójáról. Hirtelen jött a sötétség, olyan érzés fogott el, mint­ha a Föld gyorsan leeresz­kedne egy zárt verembe, és fölül ránk csuknák az ajtót. Még csak hat óra volt, és a sötétség megmarad reggel hétig. Befejeztük a beszélgetést. Hosszú nyelű fáklyák kerül­tek elő, egyenletes lángon égtek, nem füstöltek. Jó il­lat töltötte be a levegőt, a földi mogyoróból sajtolt ola­jé, a fáklyák lángjában. Kör­beállták a gyékényt, ahol ül­tünk, előjött a falu sok lakó­ja, és ekkor megszólalt az a furcsa zene, amelyiket a szurdokokból hallottam. A dob monotoniája vitte a prímet, egy nyakba akasz­tott, kis cimbalomhoz ha­sonló, húros zeneszerszám bugása következett, és az­után megszólalt a hawai gi­tár hangjához hasonló, de fuvolázva síró hangszer. Halk zümmögéssel kísérték a számot a néger halászok, és az elnyújtott taktusokra rin­gatóztak. Mélyről és mesz­sziről érkező kesergő, vagy sirató dal zengett halkan a Niger-partján. A bamba ra törzsből valók, sorsuk tova­tűnt évezredeinek emlékeit idézték tanúnak, ősi ösztö-i nők félelme csapott elő az erősödő zümmögésből. A dzsungel törvényei sze­rint élő, vadölő ősök szelle­me töltötte meg a folyó előt­ti tisztást, déd- és nagyapák emberevő indulata érkezett oda. s ettől az indulattól rit­must, taktust váltott a dob, a nyakba akasztott cimba­lom, és szaggatott hangon, számomra érthetetlen szava­kat kiáltozva énekelt a kó­rus. Mintha örömtüzek gyúl­tak volna a folyóparton, és győzelmi toron, vagy fejva­dászaton diadalmaskodók •ünnepi lakomáján lennék, ahol a szilaj természeti erő dühöng a lábizmokban: vad kán-kánt járnának a férfiak, kedvük nem szűnik és Dial­lo, a törzsfőnök tapsol. A Szaharában, a homok­dűnék alól előbújt a Hold, fölágaskodott a mangófák hegyére, és ránevetett a kis halászfalura. A Niger meg­borzolta sima tükrét, és já­tékos hullámaival köszöntöt­te a Holdat, évmilliós barát­ságuk minden napján kö­szöntik egymást, mert a Hold — csöppnyi megszakí­tóssal — mindig ott tanyá­zik a trópusokon. Ha jó kedve van, korán fölébred, ha álmos, akkor nem törő­dik a dolgával, később indul világitó-vigyázó útjára, de mindig megjelenik. Oldalra néztem, a házak irányába, és tőlem három lé­pésre állt az ünnepi meló­diába felejtkezve Fatimatou. Arcára világított a holdfény, a többiekkel ütemesen rin­gatta magát s valahol mesz­sze Járt porfelhőt kavaró harcosok táborában, ahol a nagy fekete néger szemek ós a csillagok összeérnek, s az izmos mellek úgy rezzennek a taktusra, mint érett man­gók, ha egymáshoz ütődnek. Megállhatott a Hold a folyó fölött, és elnevette magat, mert Itt a kórust alkotok kö­re kitágult és középre, gyé­kényünk elé ing nélküli fiák léptek be, a zene lassan, mint csöndesülő nyári eső, halkult halkult és elhallga­tott. — Fatimatou 1 — szóltam a lánynak es intettem, üljön mellém. Rámmézett, egy szemvíüa­násnyit s láttam, Diallo alig észrevehetően bólintott. A lány mellém ült szemérme­sen nézett rám. Erős, pattogó ritmust ve­zényelt a dob, és most már kettő, majd egy harmadik ls beledobbant, más és más hangon, a gyorsuló taktusba. Vékony, izmos fiúk az ősi néger táncot járták, félmez­telenül, mezítláb. Külön tén­oolt a fejük és a lábuk, kar­juk és a derekuk, olyanok voltak, mintha a csontjuk is hajlékonyan alkalmazkodna a mozdulatokhoz. Fatimatou gyerekes boldogsággal nézte őket — mintha most látná először —, elfelejtette tán, hogy egy idegen mellett ül, mozdulatlan volt, de minden idegszála a fekete fiúkkal táncolt, akiknek izzadt föUő testén csillogva vibrált a holdsugár. Fatimatou nézte őket, picit előre hajtotta szép, széles hátát a táncosok között, talán a kedvesét fi­gyelte, akié sohasem lehet, mert nem tudják megfizetni az 6 árát Csöndesültek a hangsze­rek, megnyúltak a taktusok, ós átváltott a zene, valami­lyen zúgó hangú, egyenletes ritmusú fájdalomra, mintha Ő6i sámánok zokognának a csillagos mennyboltra, eseng­ve a magasságos égbe, hogy a mindenség segítse meg a fekete embert. Rövid ideig tartott a lélek mélyéről jövő szomorúság, azután váltott a ritmus, és fölgyorsult a do­bok diktálta taktus: feszes mellű, nyúlánk lányok lép­tek a körbe, nyugtalanul mozdultak előre-hátra, jobb­ra-balra, és váratlanul (szá­momra váratlanul), mint a szöcskék, magasba lendültek a fekete karok, fokozódott a ritmus, s azt hittem: furcsa, fonott hajú kígyók álltak a farkukra. Ez már több volt, mint tánc. Más és más rit­musra mozgott a lábuk, fe­jük, karjuk és hasuk, mellük és faruk ... Vizesek voltak, a Hold is elcsudálkoahatott, nem figyelt a lába alá. és belebotlott egy fejkendőnyi bárányfelhőbe. En is elbá­mészkodhattam, nem vettem, észre, hogy Pierre mikor te­lepedett Fatimatou mellé. Gyönyörűségesen kitáruL­kozó emberiség — gondol­tam magamban —, miért nem élhetünk ml is ennyire egymás melegében-lelkében, miért szenvedünk annyit a fölismert és be nem vallott magánytól. Miért? Csak el­szomorodva írhatom le, hogy ott ls a nyomorult filozófus bújt ki belőlem. A múlt hé­ten még vitázni szerettem volna: Michel Tournier meg­állapításaival arról, amit A szentlélek fuvallatában irt, de visszatartott az, hogy mit akarok én egy mai Balzac­tól, én, aki tápéi szatyorban hordom az irkámat. Nem vi­tázhatom most már, mert Fatimatou törzse legyőzött. „Márpelig — írja Tournier — szerintem ez az egyre nö­vekvő magányosság a mai európai ember legiszonyatu­sa bb szenvedése. Minél gaz­dagabb és minél szabadabb az ember, annál jobban szenved a magányosság tói. Szabadság, gazdagság, ma­gány (itt, ezen a következő félmondaton akartam vitáz­ni), a modern emberi lét há­rom arca... Alig száz évvel ezelőtt az európai embert még kötötte a családja, val­lása, az állása, a faluja, vagy a városnegyede, az apja mestersége... S ennek az alárendeltségnek ezeket a formált még csak súlyosbí­tották az áruhiánnyal, s más nehézségekkel küzdő társa­dalom gazdasági korlátozá­sai. De ez a függő viszony, amely elnyomta az embere­ket, egyúttal fenntartotta és melegítette is őket. Megfi­gyelhetjük ezt manapság is, ha az úgynevezett fejletlen országokban járunk. Csak­ugyan fejletlenek volná­nak?" Mégis, talán vitázgat­nék, ha nem ülnék most a trópuson, egy fejletlen társa­dalom néger halászfalujának táncos tisztásán. Pedig Tour­nier is tudja, hogy felbom­lik Fatimatou közössége is: szabad, gazdag, de nem biz­tos, hogy magányos lesz ben­ne az ember. Néhány percre megfeled­keztem a környezetemről: lefoglalt saját vergődő éle­tem, és Fatimatou primitív viiágának boldogsága közötti különbség. (Folytatjuk.) Politikai zivatarok Iránban Zivatarosra fordult az utóbbi időben Irán egyéb­ként tespedő politikai légkö­ré. Iszfahan, Shlraz és más vidéki városok után a fővá­rosra, Teheránra is átterjed­tek a kormányellenes meg­mozdulások. A biztonsági erők itt is a tüntetők közé lőttek s ellenzéki források szerint az elmúlt hét alatt mintegy 100 ember vesztette életét. Bar a kormány — sa­ját állítása szerint — „ura a helyzetnek", a feszültség egyelőre növekvő tendenciát mutat. A hivatalos magyarázat a zavargássorozat okaira, moz­léggömbön Amerikából Európába • London (MTI) Csaknem kétszáz évvel azután, hogy a Montgolfier fi­vérek kísérleteinek eredményeképpen 1783-ban első ízben emelkedett a levegőbe embert is szállító léggömb, először sikerült léghajósoknak — három amerikai férfinak — lég­gömbön Amerikából az Atlanti-óceán fölött Európába el­jutnia. Eddig 17 ilyen vállalkozás fulladt kudarcba, és a sikertelen kísérletek során heten vesztették életüket. gatórugoira eléggé zavaros. Momajun tájékoztatási mi­niszter szerint széles körű összeesküvés áll u megmoz­dulások mögött, amelyet „külföldi és hazai szélsősé­ges elemek" szerveznek. A miniszter az eseményekért a felelősséget megpróbálta az illegalitásban levő iráni kommunistákra hárítani, de kénytelen-kelletlen azt is beismerte, hogy az elégedet­lenség főleg vallási köntös­ben jelentkezik. Mellébeszé­lését azzal tetézte, hogy a kormányellenes megmozdu­lások támogatásával a pa­lesztinai ellenállási mozgal­mat is megvádolta. A valóság azonban az, hogy a felvilágosult abszolu­tizmus jegyében uralkodó Reza Pahlavinak szembe kell néznie mind a jobbol­dali, mind pedig a baloldali ellenzékkel. A vallási fana­| iizmussal mesterkedő jobb­I oldal a császár modernizálá­si intézkedéseit ellenzi, míg a baloldal kevesli azokat, több demokratikus jogot és az elburjánzott korrupció felszámolását követelve. A tömegek elégedetlensé­gét fokozzák a gazdasági ba­jok: a növekvő infláció, amellyel a bérek nem tud­nak lépést tartani, valamint a jelentős méretű munka­nélküliség. A kőolaj export­jából tetemes bevételekre szert tevő Irán gazdasági gondjai minden bizonnyal összefüggnek az ország mér­téktelen fegyverkezési kiadá. saival. Irán évek óta az amerikai fegyverek legna­gyobb vásárlója: csupán ta­valy ötmilliárd dollárt köl­tött e célra, s jelenleg egy 9 milliárd dolláros kérelmét mérlegelik Washingtonban. Mindez azzal függ össze, hogy a sah igyekszik orszá­gát a Perzsa-öböl térségének domináló hatalmává tenni. Nemrég az uralkodó némi engedménnyel próbálta le csillapítani az elégedetlenke dókét: jövő tavaszra szaba i választásokat és a többpárt­rendszer engedélyezését ígér­te. Ügy tűnik azonban, hogy késve rukkolt ezzel elő s nem sikerült megállítania e politikai erjedést. Az atyés kodó, felülről irányított re formok politikája, amelyet a sah 20 éve alkalmaz, a jelek szerint kimerítette eszköztá­rát. Pálfy Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom