Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-18 / 194. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <Wty 68. évfolyam 194. szám 1978. augusztus 18., pén< ek Ára: 80 fillér A r^M S 2 M P S 2 EGED VÁROSI B I Z OTT SÁG Á N AK LAPJA Öntözik a növényeket Szállítják a hagymát Makón A néhány hete tartó ked­vező idő a talajok felszíni ré­tegét kiszárította, ezért sok helyen üzembe helyezték az öntözőberendezéseket. A Ti­sza—Maros-szög Termelőszö­vetkezet határában öt hektár karfiolt árasztanak el három­naponként húsz milliméter mesterséges csapadékkal. A gazdaság faiskolájában pedig egyes dísznövények, valamint a magról kelt őszibarack- és más gyümölcsfacsemeték Igénylik a kellő nedvességet. A szövetkezetnek Tiszaszi­ge'.nél saját vízkivételi műve van a folyón. A gépi beren­dezéseket üzemképes állapot­ban tartották akkor is, ami­kor a rengeteg csapadék mi­att működtetésükre nem volt szükség. A folyó éltető vizé­vel árasztják most el a több mint háromszáz hektáros le­gelőt, amelyet szakaszosan öntöznek. Csongrád megye több más gazdaságában ugyancsak mesterséges csapa­dékkal gyorsítják meg a ker­tészeti zöldségfélék, valamint a másodvetésű takarmánynö­vények fejlődését., Csillogóan fényes héjú, tö­mör és fehér húsú a makói vöröshagyma. Ha földre ej­tik, pattan, mint a labda, az ütődés nem hagy nyomot raj­ta, jól bírja a szállítást, a tá­rolást. A makói táj termése — s ezt világszerte elisme­rik — jobb fűszerezőképessé­gű az egyiptomi, az olasz vagy a holland hagymánál. Ezért rendkívül kereíett külföldön is, ahová már ja­vában viszik a naponta in­duló szerelvények. De amíg vagonokba kerül, sok munka van vele: a válogatás, az osz­tályozás, a csomagolás. A mostoha időjárás, a jég-' esők a hagymát sem kímél­ték, sok helyen károsították. A sérülteket külön válogat­ják, s a feldolgozó üzemek­ben szeletekre vágják és megszárítják. A szárított hagymát nálunk nem kedve­lik, a magyar háziasszonyok nem vásárolják. Annál kere­settebb külföldön, mert kony­hakész áru, kis helyen tárol­ható. A tengeri hajók szaká­csai csakis ezt használják. A feldolgozó üzemekben össze­gyűlő hagymamaradvány, -hulladék sem megy veszen­dőbe — olajat készítenek be­lőle. Az olaj a vöröshagyma eredeti ízét, zamatát, illatát egyaránt tartalmazza. Rend­kívül kevés kell belőle, s ezért különösen az éttermek nagy konyháin gazdaságos a felhasználása. A Csongrád megyei Zöldért Vállalat egyik, telepén lepárlásos eljárással gyártják a hagymaolajat kül­földi megrendelésre. Igaz, hogy egy vagon értéktelen hagymahulladékból alig több mint egy kiló olaj lesz, de az legalább huszonötezer forin­tot ér. A Maros menti Az áruh a Maros Áruház ÁFÉSZ ünnepi küldöttgyűlése á? a Ská'a-lánc új tagia léghajón Egyedülálló sxállifóFendsxer Kijevben egyedülálló száí­Iflórendszert hoztak létre léggömbökből és kormá­nyozható léghajókból. A lég­gömbök és a léghajó sajá­tos légi vonatot képez. A 2 millió köbméter teljes tér­fogatú léghajó hét teherszál­lító léggömböt vontat, míg egy másik léghajó hátulról biztosítja a másfél kilomé­ter hosszú légi szerelvény egyensúlyát. E furcsa szál­lítórendszer kőolaj, földgáz és gázkondenzátum légi úton •aló továbbítására szolgál. A nagyméretű rendszerek komoly problémák elé ál­lítják a szakembereket. Ilyen például a hőmérséklet­különbségek hatása az út­vonal mentén. Hosszantar­tó repülés során ugyanis — különösen, ha a hosszúsági körökkel egybeeső irány­ban halad a légi szerelvény — a hőmérsékletkülönbség elérheti a néhányszor tíz fokot. Ez a felhajtóerő ész­revehető megváltozásához vezet — pedig ezt állandó szinten kell tartani. A tervezőiroda az Ukrán Tudományos Akadémia, a kijevi polgári légiközlekedé­si intézet és egy csővezeté­kek építésével foglalkozó kutatóintézet munkatársait is bevonta a munkába. A csővezeték-építés szakembe­rei talán mindenkinél job­ban érdekeltek e probléma sikeres megoldásában. A szibériai földgáz Európá­ba juttatására szolgáló hosz­szú csővezetékek fektetése ugyanis igen bonyolult, ha­talmas beruházásokat és nagy mennyiségű fémet igénylő feladat. Pedig a gáz­felhasználók elszórtan he­lyezkednek el. Természetes tehát, hogy e szakemberek a csővezetékek tervezése mel­lett, Észak fűtőanyagának to­vábbítására rentálisabb meg­oldások után is kutatnak. Ilyen megoldás a „légi vá­pát". Az elképzelés szerint 3 léggömbök burkát földgáz­zal töltik fel, így a leve­gőnél 1,8-szor könnyebb gáz maga emeli a levegőbe a terhet. Ezen kívül a föld­gáz, kőolaj és gázkonden­zátum szállítása esetén nö­veli a felhajtóerőt is. A légi szerelvények cél­pontjain tárolókat kell épí­teni, hogy azok repülésre al­kalmatlan időjárás esetén is fedezni tudják a felhaszná­lók szükségleteit. Kijevi ku­tatók szerint kimerült ter­mészetes lelőhelyek is szol­gálhatnak tárolóhelyül. Von­zó a berendezések rendkí­vüli olcsósága is. Kiszámí­tották, hogy a léggömbök­ben való szállítás költségei 12-szer kisebbek, mint a cső­vezetékes szállításé. (APN) Magyar felszólalás a genfi világkonferencián A fajüldözés a faji meg­különböztetés elleni világ­konferencia tegnap, csütörtök délutáni ülésén hangzott el Domokos Mátyás nagykövet­nek, a magyar küldöttség vezetőjének felszólalása. A magyar delegátus bevezető­ben rámutatott, hogy a nem­zetközi enyhülés kedvező feltételeket teremtett a gyar­mati elnyomás ellen' harc­hoz. Mozambik és Angola függetlenné válása alapve­tően megváltoztatta a hely­zetet Afrika déli részén, és emiatt a fajüldöző rezsi­mek most mindent elkö­vetnek uralmuk fenntartása érdekében, A dél-afrikai rendszer — nem túlzás — hatalmas koncentrációs tá­borrá változtatta az országot az afrikaiak elnyomásának fokozása céljából, és a Zim­babwét uralma alatt tartó fehértelepes-rezsim is fo­kozta terrorját • A magyar nép és kormá­nya mindig támogatta és a jövőben is támogatni fogja a gyarmatosítás és a fajül­dözés ellen harcoló népe­ket Afrikában és egyébüttis. Ugyanígy állt és áll ezen­túl is a palesztin nép ol­dalán, amely az önrendel­kezés jogáért harcol — fe­jezte be felszólalását Do­mokos Mátyás nagykövet Az alkotmány ünnepének szervező tevékenység 1969­tisztelstére két új létesít- oen kezdődött, a kiviteli terv ményt avattak ezen a héten 1972-ben lett készen, de mert Makón. Kedden adták át az a pénzügyi feltételek csak ké­autóbusz-pályaudvart, tagnap, sőob teremtődtek meg, a ki­csütörtükön délben peúig vitelezést az 1975-ös és 1976­megny.tották a Skála áruliá- os év fordulóján kezdhette zi lánc legfiatalabb tagjának, meg a CSOMIEP kollektívá­it Maros menti ÁFÉSZ sző- ja. vetkezeti áruházának kapuit Csongrád megye második a nagyközönség előtt. Az ava- legnagyobb kereskedelmi egy­tás előtt az MSZMP makói gégében — melynek költségei székházában a szövetkezet elérték a 30 millió forintot — dolgozói ünnepi küldöttgyű- az árusítás megindításakor lést tartottak, amelyen részt 30 milliós árukészlet várja a vett dr. Perjést László, a me- vásárlókat a 2500 négyzeimé­gyei tanács elnöke, Perjési ternyi eladótérben és a raktá­József, a megyei pártbizottság rak'oan. A Maros menti munkatársa, Sarró Ferenc, a ÁFÉSZ bolti kiskercskedel­makói járási pártbizottság titkára, Sárvári Zoltánná dr., a makói járási hivatal elnöke, Rakonzzai János, a makői pártbizottság osztályvezetője, dr. Forgó István, a városi ta­nács elnöke, s Demján Sán­dor, a Skála vezérigazgatója is. Az ünnepi küldöttgyűlésen Nagy-György József, a sző­ve: rezet elnöke adott számot a Maros Áruház átadásával bekövetkező változásokról. Elmondta, hogy Makón és környékén töfcb mint tízezer szövetkezeti tag és közel öt­venezer lakos ellátásáról kell gondoskodni, s ebben az áru­ház jelentős részt vállal. A mének hálózala 27 százalék­kal bővül, a saját eszközállo­mány megközelíti így a 100 millió forintot. Nő a szövet­kezet szerepe a város és vi­déke ellátásában, a 92 dolgo­zót foglalkoztató, s a Skála nagyáruházzal együttműködő makói áruház vezetői élhet­nek az ipartól való közvetlen árubeszerzés előnyeivel is. A makói ÁFÉSZ elnöke szólt arról is, az áruházépí­téshez az országos és a me­gyei szövetság, valamint a Magyar Nemzeti Bank is se­gíiséget adott, hogy a kivite­lező vállalat és a város tár­sadalmi szervezeteinek közre­működésével a makóiak kul­Alkotmányunk tiszteletére Ünnepi est Moszkvában Magyarország alkotmányának közelgő ünnepe tiszteletére rendezett tegnap, csü­törtökön ünnepi estet Moszkvában a Szov­jet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magvar Baráti Társaság elnök­sége. Pjotr Fcdoszejev akadémikus, az SZMBT elnöke megnyitójában méltatta a Magyar Népköztársaság alkotmányának je­lentőségét és erről szólt Vaszilij Prohorov, a társaság alelnöke, a moszkvai területi szovjet elnökének első helyettese is beszé­dében. A többi között rámutatott: az 1949-ben elfogadott alkotmány megszilár­dította Magyarországon a néphatalmat, le­szögezte, hogy az ország a szocializmus építésének útjára lépett. Prohorov részletesen szólt a két testvé­ri, baráti ország, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság kaocsolatairól. ki­emelte Leonyid Brezsnyevnék. az SZKP KB főtitkárának. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának legutóbb a Krím félszigeten megtartott megbeszélését. A szovjet emberek nevében sok sikert kívánt a magyar népnek a szo­cializmust . építő munkájához. Felszólalt az ünnepségen Tóth József, a moszkvai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője is. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt a Szovjet—Magva- Baráti Társaság több vezetője, köztük Georgij Beregovoj altá­bornagy;, a Gagarin űrhaiós kiképzőköz­pont parancsnoka, az SEMBT alelnöke. Ott volt a Magyarország felszabadításáért vívott harcok számos veteránja. így Za­mercev altábornagy, Budapest egykori vá­rosparancsnoka. Jelen voltak az SZKP Központi Bizottsága és a külügyminiszté­rium vezető munkatársai. Az est második részében magas színvo­nalú művészi műsort rendeztek. Enyedi Zoltán (elvétele túráit körülmények között szerezhessék be az árucikke­ket. Egészséges versengés ala­kulnat ki Makón az áliami és a szövetkezeti kereskede­lem között — hangsúlyozta köszüntojéoen dr. Perjési László, a megyei tanács elnö­ke, aki a küluöttgyülésan ei­ismeréssel szólt a ma.iói szö­vetkezet törekvéseiről, s ar­ról, hogy a városfejlesztés maradandó mozzanatainak soráoan is rangos helye lesz a Maros Áruháznak. A szö­vetkezetieknek a lakossági el­látásban játszott szerepéről szólva a megyei tanácselnök vázolta azokat a lehetősége­ket is, meiyek a községek és a városok közelítésében még kiaknázhatók. Ocskó Imre, a MESZOV elnöke kitüntetése­ket adott ál az áruházépítés­oen eredményesen közremű­ködődnek. A SZÜVOSZ Ki­váló Szövetkezeti Munkáért kitüntetését kapta Rúzsa La­jos, a makói Maros menti ÁBÉ3Z fejlesztési osztályá­nak vezetője és Tóth Mihály, a CSOMIEP dolgozója. A küldöttgyűlés vendégel és résztvevői megtekintették az áruházat, amelynek hat osztályán — hasonloan a bu­dapesti, székesfehérvári és szombathelyi áruházakhoz — a Skála valamennyi márka­cikkét árusítják. Természete­sen egyéb áruféleségekből is minél szélesebb választék kí­nálatára törekednek az üz­letkötők és eladók, élve as önkiszolgáló árusítási forma jobb helykihasználási lehető­ségével. Az ABC-részlegben napi közszükségleti cikkeket is kínálnak, a vas-műszaki, cipő, konfekció, méteráru és lakástextil, kötött- és divat­áru részlegen kívül presszó­részt is kialakítottak a két­szintes épületben. A készru­hákat méretre igazítják, az OTP-hiteleket helyben inté­zik, árulnak ajándékutal­ványt és virágot meg köny­vet, s a megvásárolt árukat kívánságra házhoz is szállít­ják. A Skála-lánc új tagját, a makói Maros Áruházat teg­nap, csütörtökön délben dr. Perjési László megyei tanács­elnök avatta fel. A megnyitó után a makó­iak rögtön meg i3 próbálhat­ták: jobban, gyorsabban le­het-e vásárolni a Skála­rendszerű új áruházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom