Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-16 / 192. szám

Szerda, 1978. augusztus 16. Kosárkötés NópUnk ! hag yomány világából Az önellátásra törekvő szálat sugaras irányban Készültek közepes nagykisparaszti gazdaságok rá- széthajlították. Befűzték az ságú kétfülű kosarak, amekötöttek vagy első szálakat és megindult lyeket (megrakottan is) emfenék fonása. Ha az egyik ber elbírt vinni. Garabolyok három vesszőből rövidebb úgy szintén különféle méfenék alakult retben készültek. Gyömölcs, lett belőle. A szőlő és krumpli szedésénél kismester, vastagabb bordavesszők be- használták. Piacoztak is venapszám- rakása után az oldal fonása le. következett. Arra nagyon Fűzfából készül a csirkeA szükséges nyersanyagot ügyeltek, hogy a fonószálak nevelőkas. Felfordított, füa szölőgarádba ültetett fűz- ne egyszerre fogyjanak el, letlen nagykosárhoz hasonló, nyesték le. Ké- mert így aránytalanná vált csak ritkább fonású. A bora fonás. Amikor 10—15 cm dák beszegés után tovább van még a fonóvessző vé- folytatódnak, akkora nyílást géből, máris indítani kell az hagyva, hogy a kiscsirkék sag szerinti szétválogatása új szálat. Nagy hozzáértést ki-, beszaladgálhatnak alatvolt A vastagabbakból dur- igényel a két fül elkészítése ta. A kotló és az egyéb bava, kétfülű nagykosár ké- és az oldal leszegése. Mind- romfiak nem férhetnek hozszült A közepes vastagságú ezt a fárasztó munkát a ko- zá a kas alá tett csirketápanyagból garabolyokat fon- sárkötő egy tuskón vagy lálékhoz. kisszéken ülve végzi. Csirkeszállitókas ismét haMunkája Közben népes sonlítható a nagykosárhoz. tojásszödő ké- gyermekhad veszi körül. Oldala merőleges, feneke bekötésére is Mindegyik meg akarja ta- egyméter átmérőjű, két füle nulni a kosárkötést A fe- és a beszövött borítón kis elkészítése még csak ajtó van. Ezen keresztül az oldal rakják be, összekötés nélkül segítséget a piacra szánt csirkéket kérnek. Beszegésre, fülkészí- párszárltó egy, másfél méter átmérőjű, 10 cm magasságú oldalfallal, két füllel. Igényesebb munkához le- Élesztő (pár) készítésénél, befűzésének, kalapáccsal egy tisztítják a vessző héját. Az gyümölcsaszalásnál használdarab fát körbehaladva ad- anyag előkészítése körűimé- jkkdig ütögettek a fonás fölött, nyes, éppen ezért fehér- kocsioldal is készült héamíg az kellő sűrűségű nem vesszővel tanyán nem dol- jas fűzfavesszőből. Igénytegoztak. lenebb, lőcsös kocsira jő Erős vesszőből készült, volt a kontár munkája. miatt nem le- durvafonásu, kétfülű nagy- virdn^riiiitA UÍ, hetett dolgozni, ezért a lóis- kosarat szüretben, krumpli JS" S J^KT tállóban, vagy a fűthető la- é^ répah^^eresz^át ^pádgTaS^S dara- ták Két fülen Keresztül at ból vlrágszállftmánnyal kevállára vettél rültek Szegedre. Ott bamlépve vitték a nagykosarat. Tais használ érős időben köttettek kosarat. Sok családban az idősebbektől ellesték a munka fortélyait, volt, ovális de volt olyan iparendéllyel ki, garaboly nem rendelkező aki a helyszínen bérbe kötötte a kosarat. fatőkékről vébe kötötték és védett helyen szikkadni hagyták. Els<* feladat a vessző vastagtak. A legvékonyabb vesszőből varfóskosár, hagymatartó vagy szült. Üveg kony anyagot használtak. Kevés szerszámmal Is nék könnyen boldogultak. Szük- megy valahogy, ség volt egy jó éles bicská- kezdésénél már ra, egy árra és egy kalapácsra. Bicskával a vessző tésre eleinte nem is vállalvégét hegyezték meg, az ár- koznak. ral helyet csináltak a szál lett. Hideg helyen az ujjak elgémberedése kisebb az amúgy is dugtak, egy rudat, a cikonyhában, bok esetében fűtött lakószobában kötötték ember a kosarat egyszerre Először a feneket kezdték megrakott meg, aminek formája, nagy- kanmányozásra sága meghatározta a kosár ták funkcióját A vastagabb szénát vesszőből vágtak három egy- posra nyomkodták, az egyik forma hosszúságú darabot, fülébe kötött kötelet átvebusznádból fonták. Nálunk az adott nyersanyag, a fűzfavessző jól bevált. Feneke A horőeeal kihúzott téglalap' oldaIai merőlegeA horoggal Kinuzott sek fcét f(Ue ^ borítólapja van. A fűzfavesszőből készült Vállalták - teljesítik Egy évtizede határőrközség Ásotthalom U Asotthalom dolgozói 1968 júniusában nyerték el a „határőrközség" megtisztelő címet. Akkor, az avatóünnepségen vállalták, hogy a szocialista haza államhatárát a község mentén a határőrséggel együttesen őrzik, mindenkor segítséget nyújtanak tiltot határátlépések megakadályozásában. az államhatár rendjére ügyelnek, s azt betartják. Tíz év alatt a határőrközség lakói és a helyi katonák közötti kapcsolat tovább erősödött. A lakojsok jelzik a körözött bűnözök, gyanús idegenek megjelenését, esetenként azok üldözésében, elfogásában személyesen is részt vesznek. A közelmúltban például Sárkány Péter — amikor éjjel a lakásához idegenek, gyanús személyek közelítettek — saját motorjával sietett a határőrökhöz és együtt akadályozták meg a Nánai Nándor, az ásotthalmi határőrörs KlSZ-tltkára Daróczl Zsuzsannával, a községi KISZ-vezetővel a fiatalok további együttműködést beszéli meg tiltott határátlépést. Fazekas a — T^i^t^ „„ „ az egyik ásotthalmi lakos , Természetesen a lakosság és a hatarőrok jo kapcsoa nagykosárba púlorma nosszusagu aaiauoi. iui™ ninun auicíci divc- • k nzev.H1. n1nH Közepén akkora nyílást ala- tették a tetején és belefűz- használódtak Dróttel L i - .. „.-,„11, ak.i a vatái uasznaiouiaK. uroiiai mega három ték a másik fülébe. A kötél átdughat- meghúzása után lendülettel a vállukra vették és úgy rőleges három-három vastag vitték a lovak elé a szénát. kítottak ki, hogy leszabott vesszőt ták rajta. Az egymásra memeg erősítették és ültetőfészket csináltak belőle. Börcsök Vince II kezdő szakmunkás szabadságáról Hl F. I. szegedi olvasónk az arányos része, függetlenül at- ben a pótszabadságra ls csak Idén a szakmunkásvizsga le- tói, hogy mint szakmunkás- a munkában töltött idő tétele után, július 1-től mun- tanulók, mennyi oktatási szü- arányában tarthat igényt a kába álló. Munkahelyen úgy netet kaptak abban az év- dolgozó. tájékoztatták, hogy ebben az ben, amelyben a munkavi- Olvasónk a fentiek alapévben nem kaphat fizetett szenyukat létesítették. Ol- ján ebben az évben életkoKzabadságot, mert az iskola vasónk július 1-től dolgo- rától függően 6 plusz 6, már kiadta részére a nyári zik. ez esetben megilleti fiz vagyis 12, illetve 6 plusz 3 szabadságot. Barátaitól pedig évenként minden dolgozónak = 9 munkanap szabadságra úgy hallotta. hogy egyes járó 12 munkanap alapsza- jogosult. A munkajogi szamunkahclyeken a munkavi- Vadság feie. A fiatalkorúak- bályok szerint a dolgozó a szonyba lépés évében is ad- rak ezen feiüi még pótsza- munkaviszonya első hat hónak a kezdő szakmunkások- badság is jár. Ennek mér- napjában a szabadság kinak fizetett szabadságot Ta- ttske évenként 16 éves élet- adását nem igényelheti. Ez jokoztatást kér: hogy mit korig 12 munkanap, 18 éves Pedig azt jelenti, hogy a mond ezzel kapcsolatban a életkorig pedig évi 6 mun- szabadság erre az időre is jogszabaly. kanap. E címen járó pót- megilleti ugyan a dolgozót, A munkahelyén kapott tá- szabadságot utoljára abban azonban a vállalat nem köjékoztatás téves, s az a ré- az évben kell kiadni, amely- teles ezt az els° hat hógi rendelkezések alapján tör- ben a dolgozó a 16., ille- napban kiadni, hanem csak tőleg a 18. életévét betölti, ezen idő elteltével. A munkaviszony első évé- Dr. V. M. például — amikor a kacsa- rendként vitatta a lakosság telepen tűz ütött ki — sok és a határőrség kapcsolatát, ezer kiskacsát mentettek ki a határrend, közrend és köza lángok közül, és részt vet- biztonság helyzetét, tűzoltásban. Tavaly József téesznyugdíjas pedig egy határsértőt három kilo- a •ze«edl kórházban életve- ]atát szolgáIja az js hogy méteren át kísért az őrsre. szélyes állapotban feküdt, s a kö2Ségben sok leszerelt a véradó állomás Vida László határőr telepedett le, de a Az ötezerkétszáz lakosú határőrt a szolgálati helyén községből is jó néhány fiú iTdTttatetek erdS ^ ^ ^ ^^ * ö^lfbSettefhÍlS mind a fiatalok nagy erdek" Az önkéntes véradó — aki tak, mint például a Ságilődéssel vesznek reszt kato- bevonulása előtt a mind- ikrek; Gyuri és Zoli, vagy napolitikai, határőrizeti kér- szenti halászati szövetkezet- Dovalovszki János, a „Hadésekről szóló rendezvénye- ben dolgozott -, hozzájá- tárőnség Kiváló Katonája", ken. Az MHSZ-ben például rult a beteg életének meg- és mások. A határőrizet, a sorkötelesek rendszeresen mentéséhez. Az őrsbeliek határrend közrend és közmegjelennek a kiképzésen, egyébként évente több liter biztonság' szilárdságára ahol a foglalkozások jelen- vért adnak a rasz0rulók- ügyelnek - társadalmi mun, tős részét az őrs tisztjei ve- nak. Nem véletlen tehát, kában _ az önkéntes határzetik, vagy azok irányításá- hogy a kiváló határőrköz- örök is val jól felkészült tisztesek ^g vezetői örömmel beszélvégzik. nek a határőrökkel való Az őrs és a határőrközség együttműködésről, s így a KISZ-alapszervezeteivel kö- határ őrzésének segítéséről zös akcióprogram szerint ™«den Jelentósebb rendez- szilárdulásóhoz és ez tartják az eszmecseréket if- venyen szo esik. Ez történt . idén tavasszal is, amikor a községi tanács önálló napiA kiváló határőrközség lakossága példamutatóan járul hozzá hazánk határának őrzéséhez, a közrend, közbizlént- Korábban a szakmunkástanulók a szakmunkásvizsga évében is kaptak nyári szabadságot, illetőleg oktatási szünetet, ezért abban az évben létesített munkakaviszonyukban további szabadságra nem tarthattak igényt. A szakmunkástanulókat már nem a régi szabályozás szerinti szabadság, hanem oktatási szünet illeti meg. Ennek mértéke a két tanév között legalább 30 munkanap. Ezen felül, az iskola működési rendjéhez igazodó téli és tavaszi szünetet, továbbá külön meghatározott esetben egyéb oktatási szünnapot is biztosít a tanulónak. A legalább 30 napot kitevő nyári oktatási szünet a tanulmányait befejező tanulónak már nem jár. Ebből következik, hogy ha a tanuló a szakmunkásvizsga letétele után munkaviszonyba lép, szabadságra a munkajogi szabályok szerint már ebben az évben is jogosult. A Munka törvénykönyve szabályai szerint a kezdő szakmunkásokat is megilleti a rendes szabadságnak a munkában eltöltött időre eső júsápolitikai kérdésekről, vagy a katonák és a helyi fiatalok vetélkedőire. A honvédéimi nevelőmunka fokozásáért nagyon jó kapcsolat alakúit ki az őrsbeliek és az erdészeti szakmunkásképző intézet tanulói között, különösen az Ifjú Gárda-szakaszokkal, ahol a foglalkozások szervezettek, színvonalasak. A „Kiváló" címmel 1971-ben kitüntetett határőrközségben élő és eleven kapcsolat fejlődött ki az úttörőkkel is. A gyerekek természetesen örömmel, őszinte lelkesedéssel és nagy izgalommal vesznek részt a katonai jellegű foglalkozásokon. A község lakói nagyrabecsülik a határőröket, mert azok mindenütt ott vannak, ahol segíteni kell. Legutóbb tiszteletet érdemel. Gazsó Béla Csont helyett fém A Szófiától északkeletre tegek 40 százaléka már viszfekvő bolgár városka, Etro- szatért munkájához. A töbpole híres egészségügyi in- biek közül a még nem nyugtézménye a különleges mű- díjas korúak a közeli falutéteiről nevezetes ortopédkli- ban, Bojcsinovciban berennika. Az intézetben Alek- dezett rehabilitációs osztályszander Gercsev professzor ra kerülnek utókúrára, irányításával a súlyosan sérült combizület helyére vé- A klinika megnyitása előtt kony, nemesfém ötvözetű a betegeket az NSZK-ba, lapot, endoprotézist helyez- Nagy-Britanniába, vagy nek — K. M. Szivas szovjet Ausztriába kellett műtétre ortopédprofesszor módszeré- szállítani. Ez költséges volt, nek alkalmazásával. Eddig nemkülönben a drága, nyu160 ilyen műtétet végez- gati protézisek megvásárlátek el az etropolei klinikán, sa is. Jelenleg nem csupán A páciensek között sok a a műtéteket végzik Etropokülföldi; magyar, jugoszláv, leban, de szovjet licenc görög, török, szíriai, jordá- alapján az endoprotéziseket oiai beteg. A megoperált be- is helyben készítik el. Qónrea Eszter: Mindig magam maga Turzó József volt. Ezeket a házakat el kellett lótni óvintézkedéssel, tűzvész esetére. Képeztek a lövegek megsemmisítésére. (Közel se mertünk volna menni hozzá.) 1944. augusztus 29-ére behívták az uram katonának. Üjvikrumplit, már két óra, nem jön Fali. Ott volt két szomszédasszonyom, azokkal felraktuk a női kerékpár vázára a zsákokat. Majd megszakadtam, a súlya közel járt a mázsához. Mikor a Homoki majorba érek, a nagy homokban kidékre, a folyamőrökhöz. (Katona addig nem fittyent az első kerék, le a zsákok. Semmit sem volt.) A bátyját behívták Kecskemétre a tüzé- tudtam csinálni. 99. Kezdte őket is lepakolni. Testvérem elvitte a Kerekes Ilonát a testvéremhez, Gyovait meg beadtam. Többé nem hoztam gyermeket. rekhez, ott volt a csapatjuk. Azt mondja, mikor elment: — Ángyi! Nyugodtan megyek el, ha megígéri, hogy a családom nem hagyja el. — Megígérem, Lukács, egyébként sem hagyhatom el a falut, esküm kőt Légóvédelmezője vagyok. Sok minden termett a kertben, másképpen Részint örüitem, hogy elvitték Palit majd egy gondolkoztam. Kiírtam a kapura, hogy nyolc kis emberséget tanul. Csak kettőjüket hívták órától tíz óráig lehet nálam friss árut kapni. Ez Jött egy ismerős ember, az segített felrakni. Beérek a faluba, azt mondja egy asszony: — Itt mulat az urad a kocsmába! Kihívjam? — Hagyjad! Hazaérek, üres a katonaláda. Mindent elkészítettem, keféket, bokszot, bicskát, bukszát, törülközőt, szappant, amit csak gondoltam, hogy szüksége lesz ró. Tíz lapot megcímeztem a magam részére. Már a kocsi is ott várta, mégsem jött. Olyan buszmává tette az ital, nem érte fel ésszel, hogy mi lesz a következménye, ha Újvidékre, amaz sem volt katona, Kopp József nnvvnn iól hevált kinek mi kell annvlt "szedek nek hívták. A Lukács felesége mellettem lakott, lcl "u.s/ "" " ™veteménye, u» nagyon jól Dévait, Kinek ml Ken, annyit szeaeK a- „„„„", nem megy. Mondom aztán Koppnak, menjen, le. Olcsóbban adtam, mint a piacon. Ez igen eav tíz" eev hároméves kisfiával. Az asszonv - --'- ~J megkönnyítette a helyzetem. , , . , „, ^ , . Lukács, hogy ne hagyjam el őket. Azt hiszem, Felhívást kaptunk 1943-ban vagy harmincan, szombati napra esett 29-ike. Már előre megbeDezső szélték, azzal az idős legénnyel, hogy kocsival egy tíz- és egy hároméves kisfiával. Az asszony .. .,.,,.. , ,, . ., , ,, m„„ „„„„„ ott van a Vidéki kocsmában, iszik. Jóska elha]egészen rövidlátó volt. Ezért kért meg engem tott, hozta is a kocsiderékban. Ügy volt, hogy én is kimegyek Szatymazra velük, de úgy szidott, nők, férfiak a községházáról, Molnár jegyző írta alá, hogy jelentkezzünk légó kikép- arra jön, legyen készen, aztán őtet is kiviszik. zésre. A háború a küszöbön állt. Mikor vége lett a tanfolyamnak, éppen úgy feleskettek bennünket, mint a katonákat A falut háború esetén elhagynunk nem lehetett. Én egy háztömbnek lettem a helyettes parancsnoka. A parancsnok A lovakat majd a bátyja hazahajtja. Megbeszéltem az urammal, hogy én kimegyek Kővágóba krumplit ási, ások két zsákkal, majd déltájon jöjjön, segítsen hazatolni, mert aztán magamnak kell hazahordozgatnl. Megástam a hogv feldobtam neki a ládát meg a pokrócot és úgy gondoltam: — Vidd ördög, ha a tied! Aztán mesélte Kopp, hogy mennyi baja volt vele. (FolytatjukJ 1