Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-23 / 172. szám

10 Vasárnap, 1978. július 23: Könyvtárból a nézőtérre Lengyel György a Bánkról Valivtáoűa! sistereg a kewroputtnal. Háborog, feSiCHO, le-fiU nyargal a deszkán, áramkörbe köti, sakkban tartja az egész asszisztenciát. Negyvenfokos lázban próbál Lengyel György, a Bánk bán rendezője. Fogódzói, dómmin padi emlékei aligha lehetnek. hiszen Katona drámája először megy itt. Maga másodszor tervez Szegeden, a Peer Gynt emlékezetes, 1975-ös bemutatója volt az elsó rendezése a Játékokon. Katona drámájával pedig harmadszor „birkózik". Az alábbiakban ennek a küzdelemnek előzményeiről, megszenvedett stációiról vall a rendeső. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Katona József: Bánk bán. Dráma Wyés Gyula átigazitásábon. Bemutató a Dóm téren, ma este 8 órakor. A 19. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Megnyitja ma délben 12-kor dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes. Megtekinthető naponta 10—19 óra között. Lehotka Gábor orgona, estje « dómban (közreműködik Kovács Kálmán — trombita). Holnap, hétfőn est© 8 órakor. Mrdgyeasy Ferene emlék, kiállítás a November 7. Művelődési Központban, megtekinthető naponta 10 —18 óra között. Váró Márton szobrásamüvész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnokában, naponta 10— 18 óra között. A Víz előtti Szeged, a Somogyi-könyvtár kiállítása, naponta 10—18 óra között. Tanyaszínház, Tömörkény, ma este 7 órakor. Szegedi Ipari Vásár, Marx tér, nyitva naponta 10—19 óra között. A fotóklubok 14, szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, mindennap 10—18 óráig. Iparművészeti VIT-pályázati kiállítás a UuUcsy Lajos-teremben, naponta fél 10—18 óra között. A Szegedi Szabadtéri Játékok húsz éve. Kiállítás a Móra Ferenc Múzeum dísztermében. valamint a múzeum állandó kiállításai. Dán néptánclábor. Vedres István kollégium. Úttörő néptánctábor, Csongrád megyei tanács diákotthona. Ember és olaj címmel Horváth Dezső és Gyenos Kálmán fotókiállítása az algyői Ady Endre Művelődési Házban, naponta 10—18 és 18—82 óra között. Népt hangszerek kiállítása Tápén, a Juhász Gyula Művelődési Házban, naponta 15 és 19 óra között. Bessenyei Ferenc szereparcai Ae első találkozás: a diákszínjátszóé 1953-ben es 53ban, amikor másod- és harmadéves gimnazistaként előadtuk a t«ljes Bánk bánt. S előbb Petúr, majd Biberaeh szerepét játszottam, s közösen rendeztem az előadást Balogh Gézával (ma a Bábszínház rendezője). Az előadás helye a mai Madách Kamaraszínház volt. A második találkozás: Debrecen, 1905. A Csokonai Színház 100 éves Jubileuma alkalmából rendeztem a művet. Mindannyiunkat feszített a vállalkozás. az alkalom rendkívül isége. Azok az esztendők a klasszikusok újrafelfedezésének, az új stílus keresésérek forrongó kezdetei, a magyarországi Shnkogpearereneszdna* ével. De a Bánk bán ezekben az években — a Nemzeti ytzínház emlékezetes 195 l-es előadása óla (rendező Maior Tamás és Vámos László) — nem talált még felfedező, sikeres „újraolvnsasre". Hevest Sándor frja Bánk bán-tanulmányában; „A rendezés okkor válik művészétté, ha eleven kapcsolatot tud teremteni a regi mű és az új közönség között," Debrecenben — úgy érzem — a kitűnő együttessel meg tudtuk szabadítani a teatralitás megmerevedett hangvételétói és néhány részében * korra Is érvénye* gondolatokat tudtunk kifejezni a Bánk bán előadásával. 11)83 óta a Bánk bún színiéi irodalomtörténeti életében n legjelentősebb esemény Illyés Gyula út igazi tásunak megszületése és négy színre vitele. Új koncepciók születtek. közülük kiemelendő Martón Endre nemzeti színházbeli; az eredeti művet es Kazimir Kárely az átlgnzífást Interpretáló rendezése. \ legjelentősebb irodalomtörténeti elemzések pedig Sőtér István és Pándi Tál tanulmányainak gondolatai, rendezői munkámra inspiráló erővel hatnak. A szegedi Dóm tér „játékszínével" az itt látott jelentós előadások mellett különösen az 1975-ös Peer Gynt.rendezésem kapcsol össze. Akkor sem csupán a Madách Színház előadásának szabad térre alkalmazása volt a cél, gondolatilag én felfogásában is újjá formáltuk eredeti produkciónkat. (A mű harmadik részének misztériumdráma felfogását • szegedi környezet inspirálta.) Katona kora, a reformkorszak és a XIII. század Magyarországának alapvető politikai. társadalmi ellentmondásai lényegében közösek. A mű éltető eleme a politikai feszültség és a magánéleti konfliktusok sűrítésé. Eaekpek átélése a politikum és az egyéni sorsok tragikus ellentmondásainak összetett ábrázolása az előadás izgató feladata. A kifejezé6 keresésében a XIII. századnak és Katona korának konfliktusait kell szembesítenünk a magunk történelmi tapasztalataival. A Bánk bán-előadások története a nagy színészi alakítások története Is. Előadásunkban a karakterek újrafogalmazása — egyik alapvető törekvésünk. A rendezés elsősorban nem a hősök külső magatartását kívánja ábrázolni, hanem a hősök belső vijásót, ösztöneit, politikai és magánembert törekvéseit. Így lehet a maga bonyolultságában kifejezni a cselekmény belső rugóit, a politikai szituáció meghatározottságát. A dráma életének képekben Is ható vonzását szeretnénk megteremteni- Fehér Miklós díszletterve olyan teret ad a cselekmény számára, amely aktív drámai hátteret biztosít a játéknak. A hatalma* árkádsorban változatos térképzésre van lehetőség, expresszív képalkotásra, a drámai háttér valóban folytonog élővé tételére. Ehhez kapcsolódik Mialkovszky Erzsébet koszt ümterveinek szindramaturglája és színvilága. A látvány, a zene és a mozgatá* szándéka, az értelmezés szolgálatában, néhol megidézi az expresszionista színház kifejezésnyelvét is, mindezt azért, hogy előadásunk a maga módján szolgálja Illyés Gyula ótigazítúsanak törekvéset, kísérlettől a Bánk bán ne csak könyvtári, hanem méltó nézőtéri siker is legyen". Húsz évvel ezelőtt, 1959ben, a felújított szabadtéri játékok első prózai bemutatójának is címszereplője volt. Koo« Károly drámájában Budai Nagy Antalként lépett közönség ©lé. Azóta alig volt olyan év, amikor nem köszönthettük Szegeden. Most, a jubileumon ismét címaaereplő, ezúttal Katona József drámájában, e színpadon először játszandó prózai Bánk bánban, összeállításunk tallóz Bessenyei Ferene szegedi szerepei között, vallomásainak és a kritikáknak sajátos tükrében. 1950 — Budai Nagy Antal — Egyi legszebb szerepem. Rendkívül sokrétű, bonyolult érzclemvilágú, férfias alakot kell színpadra vinnem. Nehéz, de nemet feladat.,. Kii. lön öröm számomra, hogy Budai Nagy Antal szerepében léphetek hosszú szünet után ismét a szegedi közönség elé... „Budai Nagy Antal, az elszánt, harcra és az elérzékenyült szerelemre hajlamos parasztvezér Bessenyei Ferenc erős, de hajlékony orgánumával és biztos, rut)nos játékával valóban Igazi hősként é» igazi emberként elevenedett meg." 1990-as évek: As ember tragédiája Két kritikából: az Urat megszemélyesítő Bessenyei Ferencet kell megemlítenünk, akt mély zengésű, beérett, erőteljes orgánumával egészen szűkre korlátozott játéklehetősége ellenére is megragadó pontja az előadásnak." „A számos szerepben megjelenő Bessenyei Ferenc minden figurája a tőle megszokott, nemcsak szép orgánumú, de egyéniséget, típust teremtő alakban kerül színre." 1007 — Hamlet Claudiusza — Olyan szerepet játszom szívesen, ami hasanlo boazóm. De a szabadtérre kerülő darabokra hasznos válogatás kellene. Nem minden alkalmai a térre. „Bessenyei Ferenc királya, mindenféle egyszerűsítés nélkül, teljes emberi portrét rajzol." 1071 — Csínom Palkó Balogh Ádámja — Nagyon kedves szerep. A figura közel áll hozzám. Az ének már nehezebb ügy. Előttem híres énekesek játszották a szerepet, s ez nagyon megnehezíti a dolgom. Remélem, hogy szólamommal mindig időben lépek be. „Kellemes meglepetésre új oldaláról mutatkozott be a kitűnő Bessenyei Ferenc.. ,, hogy ilyen Balogh Ádámot is Felavatták Tari János emléktábláját A Szegedi Szabadtéri Játékok 20. évadja nyitó előadásának szünetében, tegnap, szombaton este bensőséges ünnepség keretében avatták fel a játékok első Igazgatójának. dr. Tari Jánosnak emléktábláját a szabadtéri öltözőinek folyosóján. Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója a következő szavakkal leplezte le az emléktáblái: — Nem sokkal ezelőtt huszadik alkalommal csendültek fel a Himnusz hangjai, jelezve az idei szabadtéri játékok kezdetét A jeles óv. fordulón tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik két évtizeddel ezelőtt a város politikai es állami vezetőiként a szép hagyomány értékelt felismerve azt újraformálták, és elhatározták a szegedi fesztivál fölújítását Dr. Tart János, a városi tanács egykori elnökhelyettese m ott volt a kezdeteknél. Egyik fáradhatatlan, tevékeny résztvevője volt « felújításnak, majd évekig — fiatalon bekövetkezett haláláig — első Igazgatója ennek az intézménynek. A fesztivál legnehezebb és legszebb korszaka fűződik nevéhez, az a korszak, melyben a hagyomány Újjászületett és gyökeret eresztett. i Az emléktábla -- Kalmáé Márton szegedi szobrászművész alkotása Tari János domborművű portréját ábrázolja — hirdetj az első igazgató nevét én munkásságát, figyelmeztet a művészet és városszeretet példaadó alakjára. tud, igazán csak felsőfokú elismeréssel szólhatunk róla." 1971 — Dózsa György — A szerepformálás legfontosabb motívuménak a közérthetőséget érzem. Világosan beszélni arról a hősiességről, amellyel már csak a köztereken, szobrokban megfogalmazva találkozhatunk. A dráma hatalmas és hiteles történelmi levke, tanulásra és tanulsagra egyaránt alkalmas. 1975 — Háry János — Amikor felkertek a Háry eljátszására, hajmeresztő ötletnek tartottam, £1 sem tudtam képzelni, hagy én, aki falakat döngetek a hangommal, a dóm előtt csak úgy, bel canto, elkezdem a Háryt, hogy pontosan és biztosan hoznom keli a felső é-re irt figurát. Fele rettegésemet sem merem elmondani. „A? előadás egyik sarkpontja mindig a Háryt alakító művész. Eleddig operaénekesek öltötték magukra az ohsitos aranysujtásos mentéjét. Most, a már töbh énekesszerepben látott-hallott Bússenyei Ferenc engedett a „hajmeresztő ötlef'-nek, a vallatta Háry megformálását. Aggálya nem volt alaptalan ..." 1077 — Lear király — Mit lehet még mondani erről a tökeletes műről? Annyi előadás, elképzelés, értékeles, elemzés, telitalálat ét melléfogás után? Nincs más kiút, meg kell próbálni: nekem is végig kell gondolniI Rt aztán eljátszani, ahogy én legjobban tudom. Németh László mondása — hkség önmagunkhoz ét bátorság hüsédünkhöz — a színésznek azt jelenti: nem szabad roszszabbul játszanunk, mint ahogy tudunk, de ahogy tudunk, ügy kőtelező. 1978 — Bánk bán — Több százszor „buktam" már bele. Akárcsak elődeim, vagy kortársaim. Óriási tapsok között buktunk. Mindannyian. Es mégis és újra hozzáfogunk, hogy megpróbáljunk megbirkózni e hatalmas nyelvi és drámai energiával. A Thália-beli vendégszereplésen egy újfajta erőtérben próbáltam magam is Újrafogalmazni ezt a szerepet. Örömmel mentem, mert ha ez a drama csak előadással is többet cr, már megéri kínlódásainkat. Illyés Gyula átigazitása sok helyütt tisztázta a jellemek fejlődését, a szereplók egymáshoz való viszonyát ét a népszínműfogantatású ötödik felvonást világosabbá, érthetőbbé telte. Harminc esztendeje játszom a Nagyurat. Érett ember, érett színest szerepe es. Amig emberileg és szinészllcg úgy érzem, hogy eleget tudok tenni a szerep követelményeinek, addig vállalom, hogy magam is megpróbálom újrafogalmazni. i T. L. (Folyt. kövj Melinda: Molnár Piroska Az Interjú első része még ez Izidora szerepét próbáló Molnár Piroskával készült. A színésznő életében ez az esztendő mindenképpen fordulópont. Tíz éve végezte el a főiskolát, kipróbálta tehetségét Szegeden, Kaposváron érett korosztálya egyik kiválóságává. Kiemelkedő színészi munkájáért az idén Jászai-díjjal tüntették ki. ősztől a Nemzeti Színház együttesében bizonyíthatja tehetségét. —- Kaposvárott nagyszerű hét esztendőt töltöttem. Ha színháznak egyáltalán lehet profilja, akkor a kaposvári Csiky Gergely Színház ezt úgy alakította, hogy a bemutatott darabok válogatásánál figyelt a rendezők elképzelései mellett az ott dolgozó színészalkatokra, kötődölt ahhoz a városhoz és tájhoz, ahol éltünk, ahol az előadásoknak hatniuk kellett. A nagyszerű színpadi szerepek mellett a televízió és a film elyan alakításokra kért, amelyek kiegészítették a színpadi figurakat. Most úgy érzem, vége a „diákéveknek', a „felnőtté válás ideje" következik. A nosztalgia é* az őszinte nyitottság ötvöződik bennem. A beszélgetés második része, néhány nappal később, amikor Molnár Piroska Melindára készüi. — Melindát még nem játszottam, most bei! megtanulnom. Nem a szöveggel van probléma, hanem úgy érzem, kevés az idő, a próbalehetőség a figura beérésóhez. A szerepátvétel mindig nehezebb dolog, mint a beugrás, A beugrásoknál a fölfokozott idegállapot, a hatalmas stressz, a koncentráció esődé kat művelhet. Szerepátvételnél viszont fáj a színésznek, hogy tudja, mit lehetett volna még kihozni a figurából, Két beugrásom vott eddigi pályámon. Szegeden a Négy apának egy leánya eímu darabban Győri Franciska helyett ugrottam be a harmincoldalas főszerepbe, délután 3-től 7-ig. Mésnan egyetlen mukkra sem emlékeztem. Kaposvárott a Sybil! nagyhercegnőjét vettem át Olsavszky Évától, Este tyutam meg, éjjel szöveget tanultam, délelőtt a dótokat vettük at, 9-kor zenekari próba, 7-kor előadás, Most azért három próba után kö"vetkezik a premier... U X-