Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

2 Csütörtök, 1078. július 20. Az enyhülés elősegítése Tárgyalások a haderőcsokktntésről Madrid — küzdelmek küszöbén • Bécs (MTI) Szerdán Bécsben a 178. plenáris üléssel befejeződött a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat 18. ülésszaka. A záróülés el­nöke és egyik felszólalója Jonathan Dean amerikai megbízott küldöttaégvezető volt. A szerdai ülésen fel­szólalt NyikolaJ Taraszov nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője is. Taraszov nagykövet fel­szólalásában megállapította, hogy az utóbbi időben pozi­tív fordulat tapasztalható a bécsi tárgyalások menetében. A szocialista országoknak meghatározó szerepük volt e kedvező fordulat kialakltá­adban, mivel június 8-i Ja­vaslatukban kompromisszu­mos lépésként elfogadták a nyugati országok álláspontjá­nak több lényeges pontját. Tekintettel arra, hogy a NATO-országok április 19-i módosító Javaslata bizonyos közeledést jelzett a szocia­lista országok álláspontja fe­lé — a két előterjesztés bir­tokában megállapítható, hogy sikerült jelentősen kiszélesí­teni az azonos nézeteket tükröző kérdések körét. A bécsi tárgyalásokon köz­vetlenül részt vevő országok egyetértenek abban, hogy csak a szárazföldi csapatok létszámát, és a fegyverzet meghatározott típusait csök­kentsék — folytatta a szov­jet küldött — A csökkentést rögzített határidőre kell vég­rehajtani és ennek eredmé­nyeként kialakul a Varsói Szerződés és a NATO fegy­veres erőinek közös maxi­mális létszámszintje, vagyis mindkét oldalon 900—900 ezer fős haderő, ezeken belül 700—700 ezer fős szárazföldi haderő lesz majd a szóban forgó térségben. Taraszov nagykövet fel­szólalásában felsorolt még több, egyetértést jelző kér­dést, amelyek fontos rendel­KlNAI JAVASLAT Pekingben szerdán híva. taloean bejelentették, hogy a Kínai Népköztársaság kor­mánya külügyminiszter­helyettesi szintű tárgyalások megkezdésére tett javaslatot a Vietnami Szocialista Köz­társaság kormányának. A javaslatot a kínai külügymi­nisztériumnak a VSZK kül­ügyminisztériumához eljutta­tott jegyzéke tartalmazza. A kínai javaslat szerint a tár­gyalásoknak augusztus elején kellene megkezdődniük Pe­kingben vagy Hanoiban. A tárgyalások ideje alatt ter­mészetesen szünetelnek azok a megbeszélések, ame­lyek a hanoi kínai nagykö­vetség és a VSZK külügymi­nisztériumának képviselői között folynak, s amelyek eddigi 17 fordulója teljesen eredménytelen volt, ÜDVÖZLŐ TAVIRAT A Kolumbiai Köztársaság aemzeti ünnepe alkalmából Losonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Alfonso Lopez Michelsent, a Kolumbiai Köztársaság elnökét. BEMUTATKOZÓ LÁTOGATÁS Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke szerdán bemutatkozó látogatáson fo­gadta dr. Johanntw Balsert, c Német Szövetségi Köztár­saság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét. KULAKOV TEMETÉSE A moszkvaiak tízezrei Vettek végső búcsút szerdán a július 17-én eletének 81. ivében váratlanul elhunyt Ej odor Kulakovtól, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjától, a Központi Bizott­ság titkárától. A katonai tiszteletadással rendezett gyászszertartás résztvevői a szovjet hadsereg központi házától haladtak hosszú so­rokban a Vörös térre, a gyászünnepség helyszínére. A gvászünnepsóget Andrei Kirllenko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára, a, gyászszertartásra alakult kormánybizottság elnöke nyitotta meg. RZTRAJK OLASZORSZAGBAN Több mint kétmillió dol­gozó sztrájkolt Június eleje óta Olaszorszájban. tlltak°­zasul a rendkívül nagy munkanélküliség ellen. Az elkövetkező hetekben 140 ezer embert bocsátanak el munkahelyéről, s ezáltal a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma két­millióra emelkedik- A azakn szervezetek tiltakozást jelen­tettek be az elbocsátások el­len és újabb sztrajkharco­kat helyeztek kilátásba. AZ ÜJ SZÉKHELY BUDAPEST Prágából Budapestre he­lvezte át székhelyét a köz­lekedési és szállítási szak­szervezetek nemzetközi szö­vetsége. Ebből az alkalom­ból Debkumar Ganguli, a szövetség elnöke, valamint a szervezet titkárai sajtótá­jékoztatót tartottak szerdán a SZOT székházában, , is­mertetve a szövetség előtt álló feladatokat. A szövet­ségnek jelenleg közel 18 millió tagja van, a világ 53 országának tagszervezetéből. Ez az egyetlen olyan nem­zetközi szervezet, amely egyesíti a szocialista, a tő­kés és a fejlődő országok közlekedési, kikötői és halá­szati dolgozóit. A szervezet legfontosabb célkitűzése a soraikba tömörített dolgo­zók érdekeinek védelme, élet- és munkakörülményeik javítása, szervezeti egységük előmozdítása. I HITEL VIETNAMNAK A Tokióban aláirt megál­lapodás értelmében 23 ja­pán kereskedelmi bankból álló onzorcium 39,4 millió dollár összegű áruhitelt nyújt a Vietnami Szocialis­ta Köztársaságnak Japánból Importált acél vásárlásának lehetővé tételére. Hat japán acélgyártó vállalat ebben & hónapban megkezdi 100 000 tonna acélipari termék hat hónapon át Vietnamba tör­ténő szállítását. TANKOLÁS AZ ŰRBEN Az egyik legkényesebb, a földi lrányitó központ ós az Űrhajósok teljes összhangját Igénylő feladatot, az üzem­anyag átszivattyúzását haj­tották végre a Progressz—2 teherűrhajó tartályaiból az űrállomáséiba szerdán a Szaljut—6-on dolgozó szov­jet űrhajósok. Az űrtanko­lás bonyolult műveletét Ko­valjonok é» Ivancsenkov irányította, miközben a föl­di központ a telemetrikus berendezések segítségével ellenőrizte a folyamatot. A feltöltést napokig tartó elő­készületek előírták meg. A tulajdonképpeni tankolással azért kellett napokig várni, mert a Szal­jut—6 tartályaiban fel­gyülemlett nitrogéngáz el­távolítása egy villanymotor­ral meghajtott szivattyúval végzett lassú müvelet. A villanymotor ugyanis az űr­állomás napelemeitől kapja hi elektromos energiát. kezesek gyakorlati megvaló­sítására vonatkoznak. A szo­cialista országok a jövőben is arra törekednek — mon­dotta —, hogy a közép-euró­pai haderők csökkentése lé­nyegesen hozzájáruljon a fegyverkezési hajsza vissza­fogásához. A katonai enyhü­lés elősegítéséhez, illetve mozdítsa elő az európai or­szágok és népeit békéjének és biztonságának megszilár­dítását. A szocialista országok ugyanakkor a jövőben sem hajlandók olyan kötelezett­ségvállalásba belemenni, amely formailag vagy gya­korlatilag nagyobb csökken­tést Irányozna elő a szocia­lista országokra, mint a NATO érintett tagállamaira. Ehhez az állásponthoz a Szovjetuniónak megvan a történelmi, katonai, jogi és erkölcsi alapja — húzta alá nyomatékkal Taraszov nagy­követ. A szovjet delegátus vége­zetül ismételten rámutatott, hogy a neutronfegyverre vo­natkozó nyugati tervek ko­moly mértékben bonyolíta­nák a bécsi tárgyalások me­netét, fokoznák a katonai konfrontáció veszélyét és za­varnák a pozitív folyamatok kialakulását. A csütörtöki záróülést kö­vető sajtóértekezleten a holland küldöttség vezetője elismerte, hogy a szocialista országok június 8-i javaslata — amelyet a nyugati kor­mányok továbbra is tanul­mányoznak — olyan lépése­ket tartalmaz, amelyek je­lentősnek minősülnek a NATO szempontjából is, és éppen ezért üdvözlik őket. Egyéb fontos kérdésekben azonban továbbra is megma­radtak a felek közötti véle­ménykülönbségek — mon­dotta?' A Varsói Szerződés javaslatai feletti vita — az álláspontok közeledése elle­nére — azt mutatja, hogy bi­zonyos általános elveknek a szocialista országok által ja­vasolt megvalósítása a NATO megítélése szerint „még min­dig nem kielégítő". Ezek és egyéb más kérdé­sek megvitatására a haderő­csökkentési tárgyalások szep­tember 28-án megnyíló 16. ülésszakán kerül sor. Spanyolország új politikai korszak és új harcok elé te­kint. Röviddel ezelőtt a gya­korlatilag minden parlamenti pártot magába foglaló alkot­mányozó bizottság kompro­misszumos megállapodásra jutott és elkészítette az új alkotmány tervezetét. A Fran­co halála utáni gyors politi­kai átalakulás és a polgári parlamenti rendszert létre­hozó választások alkotmány­jogilag csak ideiglenes hely­zetet teremtettek. A politi­kai életben részt vevő ösz­szes pártoknak kezdettől fog­va az volt az álláspontja, hogy létre kell hozni egy polgári parlamentáris jelle­gű alkotmányt, s annak el­fogadása után új választá­sokat kell tartani. Alapvető változások Magától értetődik, hogy a különböző pártok másképpen értelmezték az alkotmány szellemét, és jelentős nézet­különbségek is felbukkantak. Végül azonban a bizottság­ban megszületett a megegye­zés: Spanyolország „demok­ratikus és szociális állam" lesz, amelynek „politikai for­mája a parlamentáris mo­narchia". Ez azt jelenti, hogy a jelenlegihez képest csök­kenni fog a király súlya a végrehajtó hatalom dönté­seiben, és Spanyolország ha­sonlóvá válik azokhoz az európai monarchiákhoz, ame­lyekben a politikai döntések lényegében a parlamentnek felelős kormáfiv : kezébe ke­rülnek. Az alkotmány másik lényeges vonása, hogy oszt­hatatlan spanyol nemzetről beszél — ezen belül azonban elismeri a nemzetiségek és körzetek önkormányzati jo­gait. (Ezeket a jogokat Fran­co erőszakolt centralizmusa következetesen megtagadta.) Ezen belül még számos, az állampolgárok mindennapi életére hatással lévő válto­zás szerepel az új alkotmány­ban. így például Igen komoly politikai jelentősége van an­nak, hogy a nagykorúság korhatárat 21 évről 18 évre szállították le. A soron kö­vetkező választásokon ez elő­reláthatóan a baloldal javá­ra változtathatja meg az erő­viszonyokat. Éppen, mert a részletkér­dések is széles tömegeket érintenek és befolyásolhatják a közeli jövő erőpróbáinak eredményeit — a képviselő­házban meglehetősen lassú ütemben folyik a bizottság által kidolgozott alkotmány­tervezet elfogadása. Helyi választások A menetrend még mindig az, hogy á vitát követően — közvetlenül a nyári szünet Ui. n — a törvényhozás elfo­gadja az alkotmányt, és kora ősszel esetleg már egy nép­szavazás jóvá is hagyja. Ezt követően 1978 végén vagy 1979 elején helyi választáso­kat kell tartani. Az általá­nos választások 1977 derekán ugyanis csak a parlamenti többpártrendszert teremtet­ték meg, mintegy a polgári demokrácia törvényhozási ke­reteit. A helyi közigazgatás­ban azonban még érintetlen a régi szisztéma, a ennek megváltoztatása csak a he­lyi választások után történ­het meg. A Suarez miniszter­elnök által vezetett és több vetélkedő politikai alakulat­ból összeácsolt Centrum Unió azt reméli, hogy relatív többségét meg tudja tartani, és kormányon maradhat mandátuma végéig, 1981 nya­ráig. Amennyiben a helyi választásokon a legnagyobb homogén párt, a szocialisták (PSOE) átütő sikert aratná­nak, a kormány aligha ta­gadhatná meg az új általános választások kiírását. Mindez akkor is erősen megterhelné az alig több Á fejlődő országok helyzete Kurt Waldheim felszólalása s Khartoum (MTI) Kedden Khartoumban az Afrikai Egységszervezet 15-lk állam- és kormányfői köz­gyűlését — mint már jelen­tettük — a vendéglátó or­szág elnöke, Gaafar Nimeri nyitotta meg. Az AESZ le­endő soros elnöki minősé­gében Nimeri egyfajta „sem­leges" álláspont kifejtésére törekedett a kontinens prob­lémáinak áttekintésekor. Beszédében felhívta a fi­gyelmet arra a veszélyre, amelyet a külföldi hatalmak afrikai katonai jelenléte kép­visel. Nimeri nemcsak a kontinens, hanem az egész világ legsúlyosabb problé­májának nevezte a dél-afri­kai fajüldöző rezsimet, amely — mint mondotta — állandó kihívás az emberi­ség ellen. Nimeri után a következő csúcsértekezlet házigazdája, Libéria elnöke: Wllllam Tol­bert szólalt fel. Kijelentet­te: Afrikának meg kell mu­tatnia a világ előtt, hogy az afrikai szolidaritás jegyében maga képes megoldani bel­ső viszályait. Seynl Kountahe nigéri el­nök után a felszabadító mozgalmak nevében Rubert Mugabe, a Zimbabwe Hazu­fias Front társelnöke mon­dott beszédet. Felszólította a tagállamokat arra, hogy nö­veljék * felszabadító moz­galmak anyagi és különösen katonai támogatását. Mugabe után szólalt fel Kurt Waldiheim, az ENSZ főtitkára. Megítélése szerint Namíbia kérdésében „dóntő áttörés" következett be: si­került valamennyi érdekeit felet egyezségre bírni, vagy­is arra késztetni, hogy tár­gyalások útján rendezzék az ország helyzetét. Ezzel — jelentette ki Waldiheim — a hosszú évék már hiába­valónak látszó erőfeszítései után az ENSZ-nek sikerült kimozdítania a holtpontról a namíbiai rendezés ügyét. Waldheim méltatta azt a szerepet, amelyet az Afri­kai Egységszervezet és kü­lönösen az öt frontállam játszott a hosszú és ke­mény tárgyalások során. El­mondta, hogy már megtette javaslatát annak a béke­fenntartó ENSZ-erönek a felállítására, amely a Namí­bia függetlenségéhez vezető általános választásokat e'len­őrizné. A terv életbe lép, amint azt a Biztonsági Ta­nács elfogadja. Az ENSZ főtitkára sajná­lattal állapította meg, hogy Rhodesia esetében egyelőre sikertelenek maradtak a rendezési próbálkozások, £ még mindig nem sikerült az összes érdekelt felet tárgya­lóasztalhoz ültetni. Az ENSZ főtitkára Afrika gazdasagi helyzetével kap­csolatban sötét képet festeti arról a nemzetközi gazdasá­gi rendről, amelynek legin­kább a fejlődő országok a szenvedő alanyai. Waldheim után az AESZ eddigi soros elnöke, Omsr Bongó gabonl elnöik mon­dott leköszönő beszédet, majd átadta helyét az elnö­ki székben Gaafar Nimeri szudáni elnöknek, aki tehát a következő csúcsértekezle­tig, 1979 Júliusáig tölti be az AESZ elnökének tisztét. mint egyesztendős spanyol polgári demokrácia belső szerkezetét, ha az ország egy­idejűleg nem állana igen ko­moly külpolitikai döntések előtt. E döntések közül egy­értelműen a legfontosabb Spanyolország csatlakozása a Közös Piachoz. Magában Spanyolországban — tekin­tettel arra, hogy az ország gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatai mindenekelőtt a Közös Piachoz kötődnek — általában szükségesnek és el­kerülhetetlennek tartják a csatlakozást. Még akkor is, ha kénytelenek tudomásul venni, hogy az új piaci fel­tételek súlyos nehézségeket jelenthetnek a spanyol ipar számára. A kslépós etlonzöl A közös piaci csatlakozás legélesebb és leghatásosabb ellenfeleit nem is Spanyolor­szágban, sokkal inkább a Közös Piacon belül kell ke­resni. Itt élesen meg kell különböztetni a politikai és gazdasági prioritásokat. Olyan országok, mint az NSZK vagy Anglia mindkét érie­lemben támogatják Spanyol­ország közös piaci csatlako­zását. Francia- és Olaszor­szág esetében a kép már el­lentmondásosabb. Politikailag itt is szükségszerűnek tart­ják Madrid belépését. Ugyan­akkor a francia, illetve olasz mezőgazdasági kivitelnek tá­masztott erőteljes spanyol verseny miatt gazdasági okokból igen komoly erők el­lenzik a spanyol csatlakozást. Giscard D'Estaing francia köztársasági elnök június utolsó napjaiban lezajlott spanyolországi látogatása —• úgy tűnik — a politika el­sőbbségek mellett döntött. A francia elnök kijelentette, hogy kormánya támogatja a spanyol belépést. A Közös Piacba való belé­pés ügye a továbbiakban még igen kényes nemzetközi po­litikai-stratégiai kérdéseket vethet fel. Jelenleg ugyanis a Közös Piac minden tag­állama egyben NATO-tag is. Spanyolország lenne a piaa első olyan tagországa, amely nem tagja az Atlanti Blokk­nak. Feltehető, hogy a közös­piaci belépés után növeked­ne a nyomás Madridra a NATO-belépés érdekében. Itt azonban már igen komolyak lennének a belpolitikai prob­lémák. A baoldal és ezen be­lül a kormányképes szocia­lista párt derékhada ellenzi a csatlakozást a NATO-hoz. K. S. Jubileumi ünnepség Csillebérc az úttörőmozga­lom, a nevelés és a barátság, a közősségi élet és az isme­retguzdagítás olyan harmo­nikus táborhelye, ahová el­jutni kitüntetés, életre szóló élmény — mondotta beszéde­ben Molnárai Kozma Erzsé ­bet, az úttörőszövetség tit­kára, a tábor fennállásának 30. évfordulója alkalmából szerdán rendezett ünnepsé­gen. Az évfordulót a tábor 1300 lakója, köztük kiváló úttörők ós pályázatot nyert gyere­kek közösen ünnepelték. A kisdiákok találkoztak, s el­beszélgettek a négy hónap alatt felépült Csillebérc egy­kori építőivel, köztük a Ré­vay és a Ságvári brigád tag­jaival. Csillebérc hajdan a partiztam ozgalom fellegvára volt, s ennek emlékeivel, a partizánharcokkal ismerked­tek meg a pajtások a vete­ránokkal rendezett találko­zón. Az ünnepségen a tábor­ban lakó pajtások műsort adtak, népi tánccal, vidám, tréfás vetélkedőkkel, zenével köszöntötték az évfordulót. Ezután a vendégek és a gye­rekek megtekintették a csil­lebérci úttörőtábor történetét bemutató kiállítást, majd a jubileumi ünnepség politikaj dalfesztivállal zárult. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom