Délmagyarország, 1978. július (68. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-20 / 169. szám

% 19 Csütörtök, 1078. július 20. MOanyagprogram Beruházás kétszázmillióért Az asztalra mappa való, esetleg hamutartó, mit keres a főmérnök asztalán ez a méteres husáng? Töprengek, de nem jutok semmire. Bogaras ember lehet a főmérnök, gondolom aztán. Az is lehet, hogy ezzel szokta rendreutasítani a riportereket? Nem, ez nem valószínű. Vikor Sebestyén, a Szegedi Kenderfonógyár főmérnöke kitalálta gondolatomat — Mit gondol, mi ez? — Bodzafa. Talán ... — Itt, a kendergyárban? — Feladom. — Bármilyen furcsa is, ez kender. — Ennek legalább négy centiméter az átmérője! — Igaza van, inkább pozdorja! — És mondja, hogy lehet Ilyen kenderből világszínvonalú terméket készíteni? Ez a gyár javarészt exportra termel... A főmérnök töprengő képet vág. Válasz nincs. — Nem vagyok mezőgazdász — mondja aztán —, én csak adatokat tudok a termőterületről. Negyedszázada 25 ezer hektáron termett ugyanannyi kender, mint ma kilencezer-hatszázon. Lehet, hogy a modernebb agrotechnika ..., nem tudom. A mi gondunk az, hogy ilyen alapanyagból nem tudunk igazán áztatni. Es ha már az első munkafázisnál baj van... Az iparág új utakat keres. Megkezdődött az elmúlt években a műanyagprogram. Korszerű olasz és osztrák gépek dolgoznak az újszegedi és a szegedi gyárban. — A korszerűsítés tulajdonképpen szükség is, kényszer is — mondja Vikor Sebestyén —, nekünk is munkaerőgondjaink vannak, mint annyi könnyűipari üzemnek. Bár — ejti le a kezét — a kenderipar a könnyűipar nehézipara. — Ezért csökkent a dolgozók száma? — Ezért is, de az arányokat ez önmagában nem indokolná. A Dél-Alföld leutalására Néprajzi munkaközösség alakul! A Szegedi Alföldkutató Bizottság egykori közérdekű folyóirata, a Népünk és Nyelvünk, később az Alföldi Tudományos Intézet kiadványa, újabban pedig a József Attila Tudományegyetem Acta-sorozatában megjelenő Néprajz és Nyelvtudomány a példa rá, hogy Alföldünk déli részének néprajzi és népnyelvi kutatása folyamatos. Sok jeles dolgozat segítette a föladatok körvonalazását, a megbízható gyűjtést és a tudományos jellegű földolgozást is. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága ösztönzésére — szellemi és anyagi támogatást is élvezve — a közelmúltban három dél-alföldi megyénkre tekintő, a három megye kutatóit összefogó néprajzi munkaközösség alakult, a korábbi hagyomány folytatásának tehát megteremtődtek a szervezeti föltételei. Dr. Ferenczi Imre tanszékvezető egyetemi docens tájékoztatott bennünket a munkaközösség célkitűzéseiről. Népszokások és hiedelmek gyűjtése, néprajzi vizsgálata a közvetlen föladat. Egyelőre három évre szóló tervezetet dolgoztak ki, de ezt a nagy munkát három év alatt befejezni természetesen nem lehet. A gyors életformaváltásból következik, sürgős teendő a gyűjtés, a még elérhető adatok mentése, hiszen hagyományunkat kutató minden kiadvány régóta arról panaszkodik, fogynak az adatközlők, és sokszor nem tudjuk azt sem, mit visznek magukkal. Szép feladata a munkaközösségnek, hogy nemzetiséglakta falvainkra is kitekintsen, illetve segítse a már folyó kutatásokat. Sajátos telepes kultúra néprajzi kutatásáról van szó, ez az egész területre szinte jellemző, ezen belül a táji sajátosságok jól leltározhatok. A népi kultúra gyors viszszavo-ulása tapasztalható az utóbbi 30 esztendőben, a szokások és hiedelmek eltűnnek vagy a hordozó közösséggel együtt átalakulnak. A családi szokások kutatása fontos pontja a tervezetnek, gyűjtik a régit, vizsgálják a változásokat, de alkalmuk lesz természetesen a kutatóknak arra is, hogy szembesítsék a jelennel. Robban a család — kevesebb a gyerek a régi nyolc-tízhez viszonyítva, és nem otthon éli le életét, hanem elmegy dolgozni —, de még mindig kötőerőt jelent, és mivel ezt a kötést társadalmunk mással pótolni nem tudja, ápolnunk kell. A három megye nem egyforma adottságokkal indul, kitűnő kutatók nem mindegyikben végezték el' a szükséges alapvetéseket, mint Szegeden, a mostani összefogás tehát ebből a szempontból is igen nagy jelentőségű. Sokszor egymástól függetlenül dolgoztak kutatóink, az összetartó erő híjával az ösztönzés is lanyhult, várható, hogy a közös munka révén egymásra találnak. Fontos szempontja a tervezésnek, hogy a kész munkák ne kallódhassanak el, publikációs lehetőségekre is szükség van tehát. Azt hallottuk, Alföldi Néprajzi Közlemények címmel időszakonként megjelenő kiadványokban teszik közzé eredményeiket. Bár gazdasági előnnyel várhatóan nem járna, jó lenne mégis, ha a füzetek könyvkereskedők közvetítésével mások számára is hozzáférhetők lennének. A honismeret munkásainak visszatérő panasza, hogy nem juthatnak hozzá értékes kiadványokhoz, a hazaszeretetre, a haza megismerésére nevelő mozgalom számára tehát elvesznek. A szegedi akadémiai bizottság keretében működik már egy gazdaságföldrajzi munkaközösség, és szerveződik egy másik a nemzetiségek kutatására, szintén a három megyére — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére — terjesztve ki átgondolt munkára ösztönző hatását H.D. — Olyan sokan mennek el. — Tíz éve a fizikaiak száma 2150 volt, ma 650. — Pedig javították a munkakörülményeket. — A port nem lehet tökéletesen elszívni, sajnos. A fóliaüzem már más, persze. A fiatalabbak mind oda igyekeznének. — Van rá reményük? — Van. Nézzünk körül az üzemrészben! A fémláda tartalma: polipropilén granulátum. A garatba kerül, utána már csak azt látni, hogy feszes fóliaszalag fut a görgősoron. — Covema gép — mondja a főmérnök —, kitűnő. Az idén újabbat állítunk munkába. Példamutató gyorsasággal. 777 — A szerződést ebben az évben írták alá, a jövő hónapban már dolgozik a gép, jelenleg úton van hozzánk. — És mit tud? — Kötözőt is, fonalat Is lehet rajta gyártani. — Tudom, azok a színes fonalak készülnek rajta. — Az rég volt, megváltozott az igény, ma már kenderszínűre festjük a fóliát. Ezt keresik. — Mennyibe kerül mindez? — A teljes gépsor; nyújtógépek, fonócentrifuga, cérnázó és keresztorsozók tartoznak hozzá, majdnem hatvanmillió forintba. — Megéri? — A terméknek garantált piaca van! — Hol? — Főleg Nyugat-Németországban keresik. — Pénzben? — Viszonylag olcsón termelünk dollárt. A gép és az ember viszonyáról tanulmányok százai születnek, tudományág foglalkozik vele. A megszokotttói való eltérés az esetek többségében konfliktusforrás. Szegedről, ha a polietilénprogram is sínre kerül (szeptemberben döntenek róla), kitelepül a fonoda Komódiba, a telepre. Helyét Covemaés Lenzing-gépek foglalják el. A dolgozók viszont a régiek maradnak... — Gondoskodunk az átképzésről. Újszegeden tanulnak azok, akik az új üzemrészben fognak dolgozná — Ellenállás? — Néhány régi, nyugdíj előtt álló munkásnő azt mondta, ó már nem hagyja oda a kendert. Ök továbbra is dolgozhatnak kenderfeldolgozó gépeken. — A fiatalok? — ök már nagyon várják, hogy jobb körülmények közé kerüljenek. Meg is lehet érteni őket. — Mibe kerül a polietilénprogram? — Százötvenmillióba! — Hány embert érint az átszervezés? — Háromszázat, nagy munka vár tehát reánk. Aratás '7S Egy éra a siBótoronynál Kilenc óra. Az E5-Ö3 út — Naponta háromszáznál kevesebb, mint tavaly — mentén a gabcmasiló előtt is többször kell mérni, reg- szól Brutyó Ferenc, a deszbúzával megpúpozott bil- gel hattól estig, amíg van kiek átadója, aki rokkant lenesek, vontatók sorakoz- odakint gépkocsi. nyugdíjasként vállalta fel nak. Időnként felberregnek A szomszéd szobában k.c- ezt a munkát. — Otthon a motorok, s lomhán előrébb k£s terítővel letakart aszta- mindig megnezem a szaLlitgördülnek az értékes terhük- jok körül üldögélnek a té- mány nedvességtartalmat, kel várakozó gépek. eszmegbízottak. Reggeliznek. haa? ltteni meres nagyon — Csakhogy elkerültem a beszélgetnek. Időnként egy- eltérő, a magam igaza melfizetőről — sóhajt fel Halász kükért-másikukért Imre, a szőregi téesz sofőrje, nak. beszól- lett kardoskodom. Ilyenkor új mintát veszünk, újra méahogy befordulhatott a be- _ Átadók vaevunk Ha rü"k' Az a .rn-e,rvad,0:. kötő útra. - iA™aoK vagyunk. na A égigérő" silotornyon - Hogyhogy' bejuí-a ka?un 3 gépkocsink. meilett eltörpülnek a putto- Aki a főúton kénytelen alLnítata* nyukat üritö autok' és a keW várakozni, könnyen bünte- ÍÍ Válaszof elvőük a kor- ^rnyi magas traktorok, tést fizet , "i ii r, *in t * " 5 — összesen ezer vagon Hátrajön Fekete István is, búzát tudunk tarolni. Az hogy beszélgessen téeszbeli vonhat éves - ures silokat kamatosán kollégájával venhat éves. — Főmagtáros töltjük fel. Van még tava- öten hordjuk a búzát v°lta™ tlzene^ az,án Jyi Jbúzánk is. A ma8lomnak - mondja - Az aratas fRendéig termenyatado- ebből sz;Ulítunk - tájékozkezdetén lítször is tudtunk Bartha László tizedkülönbséggel megálla- _ Nem ]ehetTie gyorsítani pitom a hektolitersulyt. Mi- az átvételt, Hosszű ideig kor meg fogam is volt, át- allnak itt a járművek. haraptam a szernet, s a szí- _ Hetven vagonnyi búza szőregi. lárdsagarol majdnem egesz érkezik ^ Szá2 pontosan kiderítettem a nea- n búzát js át tudnánk vessegtartalmat. így hat ott fordulni. Most, hogy mindé nütt aratnak, egyre többen vagyunk itt. Hajnaltól naplementéig csak hárcma tuvarunk van. Szűcs István is Olajosan bújik elő a fülkéből: vagon venni. A két behordó garat - Legalább hasznosan tol- * takarmánybúzát. töm az időt. Javítgatom kocsit. kában. Jólesik újra és újra másIkán az étkezési búzát beletúrni a buzagarmadába. fogadjuk. iiyenkor délelőtt a A kapuhoz legközelebb a tyt^ klvS vS sovll a tumultus' .A „nVtcuu • no veien. vd&y nova buza ugyanis mar annyira nyak a szemek. éretti hogy nem kell szárl. — Három éve mentem rítani, s így többen szállítakapcsolódik a nak. Aztán szinte valamenydr. Bérezi nyi termelőszövetkezetből zákányszéki szakszövetkezet két IFA-ja várakozik. Az első kocsi volánjánál Olácsi Lajos. Mellette az ülésen nyugdíjba Sebők István, a másik so- beszélgetésbe tőr. László. — A kiskundorozs- egyszerre indítják az autó— Tegnap este fél tizig ra- nnai termelőszövetkezet ága- kat, kora reggel. Jövőre kekodtunk, hogy ma korán in- zatvezetője voltam. Év köz- vesebb lesz a gondunk. Épül üulhassunk Szegedre. beT1 is van dolgom a közös- már az újabb gabonatároló — Mivel ütik agyon az ^n- A földnyilvántartást ve- szín, 500 vagon búzát tudunk időt ilyenkor? zetem. Aratás idejére átadó- majd tárolni benne. — Beszélgetünk. Szó esik nak szegődtem. Reggeltől es- — Milyen az idei búza a gépkocsikról, búzáról, ara- tig itt vagyok, mégsem fára- minősége? tásról, téeszről. Három gép- aok — rámnéz, s bizonysá- — Jobb, mint a tavalyié. gul kihúzza magát Mi is, a szövetkezetek is Király József, a szegedi rosszabbra számítottunk. TaMóra Tsz tagja is nyugdíjas. Ián a túlzott borúlátás volt A háztáji bizottság elnöke az oka, hogy az üzemek nakocsi hordja ide folyamatosan a gabonát. Most jól halad az aratás otthon. „Nyomják" a kombájnosoik. Dugig van már a szérű. Gyorsab- volt, a legutóbbi zárszámadá- gyon felkészültek. Csak egy— S az emberek? — Bizakodnak. P. F. son mondott le, de úgy érzi. két termelőszövetkezetnél taaratáskor itt a helye. pasztaiható: nem elég gon- Mit csinál egy átadó? dosal1. tisztítják a búzát. De - kérdem tőle. menjünk a laborba, ott tob, ...... ..... bet is megtudhat. — A mázsalast figyeljuK. Patikamérleg és szárítónyelve egyre lustább. Kész a Aztá,n °tt vagy^k a mmta~ szekrény az asztalon. Műniérés Csönget. Előrébb áll- ^At^^J3 anyag tálkákban búzaminták. münk láttára ellenőrzi a la- Papírcéduiák jelzik, melyik ban kéne elhordani. A mázsaház „parancsnoka" Béres János. A hídmérleg skáláján előre-hátra sétáltatja a súlyokat. Lebillenti a mázsaszöget. A mérleg Csönget, hat az autó. Kis adminiszt-áció, egyeztetés a szállítójeggyel, s máris jöhet a következő. boratórium. szállítmányból valók. Verők „bűvöli" a műszeAz újbúza fogadása — Vitás helyzet volt már? Józsefné — Az is akad, de az idén reket. — Az étkezési búza átlagos hektolitersúlya 78 kiló a takarmánybúzáé pedig I>0. A víztartalom 13 és 16 szazalék körüli, ami szintén nagyon jó. A teherautók között hatalmas traktor manőverez. Üresen rángatóznak az utáSzerdán a budai malomban országon több ország nagy na kötött pótkocsik. Vőneki ünnepélyes külsőségek kö- teljesítményű gépei dolgoz- István, a domaszeki szakszözött fogadták az újbúza első, nak jelenleg is a .földeken, vetkezet traktorosa hazafelé a Pest megyei gazdaságokból A gépek különösen jó szol- igyekszik új T—150-esével. érkező szállítmányát. Tóth gálatot tesznek az idén, hogy mielőbb visszatérhessen József, a budapesti Rákos- amikoris rendkívül nehéz kö- megrakodva. rcsfG^im6 labasí ^yek között lehet csak Fehér Akác Termelőszövet- dolgozni az eso áztatta föl- sora nem csökken. kezet elnöke adta át az első deken. _ Radics Ferenc gabonát. Az első szállítmányt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vette át, megköszönve a termelők fáradozását. Rámutatott: az újbúzáért nemcsak a szövetkezetek tettek sokat, hanem az ipar is támogatta — II Bo"g®zn<sk kombájnok • -fi mini A Gabonatermesztési Ku- vizsgálatok sorának ve'ik , . . tató Intézet szeged-ötnalmi, aiá. A GKI központi labogepekkel, vegyszerekkel stb. ^agVáritelepi. valamint kis- ratóriumaban olyan korszerű — a mezőgazdasági nagyüzemeket. Hangoztatta: MagyarA Rába—MAN teherautók gyárában A húsztonnás Rába—MAN tehergépkocsik korszerű gyártósoron készülnek a Magyar Vagon- és. Gépgyár győri gyáregységében. Az idén elkészül a kétezer-ötszazadxk. zombori nemesítő telepein műszerek vannak, amelyekmegkezdték a kísérleti oú- kel több vizsgálatot összezák aratását. Több száz par- vontán es gyorsan el lehet cellán nevelnek búzatörzse- vegezni. Az egyik berendeket, illetve folytatnak külön- zés például percek alatt habozó agrotechnikai k'serle- tározza meg az őrlemeny leteket A legkisebb parcella hérje-, olaj-, víz- és szá•nindössze egy négyzetmeter. razanyag-tartalmát. Ezckás ezekből nagyon sok van. nek az adatoknak az ismereAz ilyen parányi vagy nem leben a legkiválóbb tulajdokkal nagyobb területek donságokkal bíró törzseket, kalászosait. 125 centiméter vonalakat, keresztezés! szá'.•ágószélességú „mini kom- nazékokat használják fel • oájnok" aratják. A kis i>é- vábbi nemesítő munkájuklek a nagyüzemi gazdaság- ban a kutatók. Természetebán dolgozókhoz hasonlóan sen a bűzik fejlődésit egő^z >gy menetben aratnak és teny észidő a'att ellen irizték. csépelnek. A tartályain.tan ugyancsak részletes és pooLsszegyűlt gabonaszemeket tos feljegyzéseket készítettek minden kis terület levagá«a a kutatók a rnűtrágyázási és után külön zsákokba, tasa-' egyéb agrotechnikai kiseriekokba teszik, feltűnte've lekről, amelyeket az ország rajtuk a leendő búzafajták minden részéből érkezeti alapanyagainak adatait. több mint ezer szakember tcA kísérleti gabonákat az kintett meg a betakarítást intézet laboratóriumaban megelőző időszakban.