Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-29 / 151. szám

2 Csütörtök, 1978. június 22. Országgyűlési bizottságok ülése Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András elnökletével szerdán a Par­lamentben ülést tartott, és Roska István külügyminisz­ter-helyettes előterjesztésé­ben megtárgyalta a Külügy­minisztérium tavalyi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést. A bizottság ezután meghallgatta Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes tájékoztatóját a Ma­gyar Népköztársaság és a szocialista orientációjú or­szágok kapcsolatairól. Az ülésen részt vett és felszólalt Púja Frigyes kül­ügyminiszter. A vitában a továbbiakban kifejtette vé­leményét Novics János, Né­meth Pál, Réger Antal, Kál­lai Gyula, Darvasi István, Lukács János, Nánási László, Csillik András, Stock János, Nagy Miklós és Brutyó Já­nos képviselő. * A kulturális ágazat és az oktatásügy tavalyi fejlesztési terveit általában teljesítet­ték, sőt helyenként túl is teljesítették — állapította meg szerdán az országgyűlés kulturális bizottsága. A Par­lamentben tartott tanácsko­záson, • amelyen részt vett Raffai Sarolta, az ország­gyűlés alelnöke is, az okta­tási intézmények múlt évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló írásbeli előter­jesztéshez Garamvölgyi Ká­roly oktatási miniszterhe­lyettes fűzött kiegészítést. A szociális ellátás helyzete fiz idős emberek életkörülményei (Folytatás az 1. oldalról.) ellen, hogy a közvélemény gyakran a régi szegényház­zal hozza kapcsolatba a mai szociális otthonokat. Dr. Vin­cze Zoltán (Makó) javasolta: meg kell szervezni az idős emberek körében a nyugdíja­sok érdekvédelmi szerveze­tét. A 60 éven felüli egész­séges embereket jobban be kell vonni a társadalmi gon­doskodás megszervezésébe. Kiss Rozália (szegedi járás) az egyedül élő tanyai embe­rek életkörülményeit ecse­telte. A tanyavilágban első­sorban a házi szociális gon­dozás a népszerű. Kiss De­zsőné (makói járás) a nap­köziotthonos ellátás lélektani előnyeit dicsérte. Dr. Do­bóczky Károlyné (Szeged) feihívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti bizott­ságok mellett nyugdíjasbi­zottságok is működnek és rendszeresen vizsgálják az idős korúak életkörülményeit. Az üzemek szakszervezetei rendszeresen törődnek és se­gélyezik az öregeket. Báió Miklósné (Szeged) a család, a hozzátartozók felelősségé­ről beszélt. Dr. Komócsin Mihály hangsúlyozta, hogy a társadalom erkölcsi bizonyít­ványát kiállítja azzal, hogyan törődik az idős korúakkal. Társadalmunkat nem lehet vádolni, hogy közömbös len­ne az idős korúakkal. A gon­doskodás intézményesen is szélesedik, de jelentős fel­adatot ró a hozzátartozókra, a gyerekekre is, annál is in­kább, mert a megyében na­gyon sok idős ember magá­nyosan él. Felszólalásában felhívta a figyelmet a gon­doskodás minden formájára, de kiemelten foglalkozott a szociális otthonok fejleszté­sével. Elsősorban a kulturált elhelyezést kell biztosítani, hogy a szociális otthon min­den idős korú számára von­zó legyen. Dr. Jakab Anna számadatokkal bizonyította, növekszik a nyugdíjasok szá­ma, és 1990-re a hetven éven felüliek aránya is magas lesz. Dr. Kakuszi László, a me­gyei NEB elnöke ismertette a népi ellenőrzés megállapí­tásait, ugyanis az elmúlt he­tekben 420 népi ellenőr fel­mérte az idős korúak helyze­tét. A vitát Szabó G. László foglalta össze és válaszolt a felvetésekre. Á DELEP munkája A DÉLÉP munkájáról a végrehajtó bizottság állás­pontját Kovács Imre, a ta­nácselnök általános helyette­se fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a vállalat tevékenysé­re meghatározó a megye be­ruházásainál. A DÉLÉP tár­sadalompolitikailag is kiemelt feladatokat old meg. Beszélt Á hatékonyság a szegedi ipari (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztéssel. A kitelepítések, a szolgáltató hálózat fejlesz­tése, az elavult, bérelt épü­letek helyett újabbak épí­tése — magas építési költ­séggel jár, és a technikai fejlesztésre kedvezőtlenül hat. Mindezek alapján az elért eredmények kielégítő­nek tekinthetők. Az ötéves tervidőszak első két évében tehát a szegedi ipari szö­vetkezelekben javult a tech­nikai felszereltség és az élőmunka hatékonysága, nö­vekedett a termelékenység üteme, miközben az állóesz­közök kihasználása alig vál­tozott. A munkaidő és az álló­eszközök intenzívebb kihasz­nálása végett olyan műszaki, szervezési intézkedések szü­lettek, melynek eredménye­ként javult az élő- és holt­munka hatékonysága, mint például az Április 4., a vas­és fémipari, az Universal, a h tziipari szövetkezetben. Az rlmúlt években lépéseket ettek a korszerűbb termé­kek arányának fokozására is, elsősorban a szúcsipari,' a ruházati és* az építő szö­vetkezetben. Több helyen hoztak létre saját fejlesztő apparátust, amely hozzájá­rult a műszaki tudományos eredmények szélesebb korú alkalmazásához, ami viszont a hatékonyság javításának nélkülözhetetlen feltétele. Így került sor versenyképes, minden piacon jól értékesít­hető termékek kifejlesztésé­re, például a vas- és fém­ipari szövetkezetben, vala­mint néhány helyen tőkés •riportból beszerzett alap­ryagok helyettesítésére. A ^gedi szövetkezetek éven­nt átlagban 140—150 új rméket gyártanak, ami el­• mérésre méltó dolog. Lépéseket tettek a fog­lalkoztatottsági egyensúly javítására. Ennek érdekében —, hogy az anyagmozgatói létszámot csökkenthessék — gépesítettek. Csökkentették a nem termelői létszámot. Mind több dolgozót külde­nek szaktanfolyamokra. Az ilyen képzésben részt vevők száma 800—1000 ember éven­te. Fölülvizsgálták a mun­kaidőn belüli veszteségek nagyságát, az okokat és in­tézkedtek, hogy azokat meg­szüntethessék. Fölülvizsgál­ták a normákat és korszerű­sítették azokat.' A munkaidő jobb kihasználását célozza a különféle rendezvények kezdésidőpontjának szabá­lyozása, munkaidő utáni kezdése. A munkafegyelmet javítandó széles körű ne­velő munkát végeztek, de néhány esetben a fegyelem­sértőkkel szemben törvé­nyes eszközökkel is föllép­tek. A gépek múszakszámának általános növelését munka­erőhiány miatt nem tudták megvalósítani. Részlegesen azonban több szövetkezet növelte a múszakszámot. Az Universal szövetkezetben a nagy teljesítményű adagoló­gépeket két-három műszak­ban üzemeltetik, a szűcs­ipari szövetkezetben pedig a kikészítő üzemrészben siker­rel vezették be a második műszakot. A lakossági szol­gáltatást végző szövetkezetek az eszközök jobb kihaszná­lása céljából nyújtott mű­szakot vezettek be, illetve terveznek bevezetni. Figyel­met érdemel, hogy a tmk­munka színvonalának fej­lesztésével is csökkentették az állásidőt, mint a szer­számkovács, a FÉMTEX, s a" szűcsipari szövetkezetben. Anyag- és energiatakarékos­sági terveket js készítettek a szövetkezetek, amelyek­nek végrehajtását folyama­tosan ellenőrzik. Sikeresen vettek részt a szövetkezetek pártszerveze­tei is a hatékonyság növelé­sét célzó intézkedések vég­rehajtásában. A gazdasági vezetőket rendszeresen be­számoltatják végzett m' inká­jukról. Az ipari szövetkeze­tek pártbizottsága fő fel­adatának tekintette az alap­szervezetek gazdasági tevé­kenységének támogatását. A pártellenőrzés helyzetéről, az elmúlt két évben húsz pártalapszervezet beszámol­tatására került sor. A végre­hajtó bizottság önálló napi­rendként tárgyalta a termék­szerkezet korszerűsítése ér­dekében tett intézkedések megvalósításának tapaszta­latait, a további föladato­kat. A szövetkezeti pártbi­zottság és a pártszervezetek politikai munkájának szer­ves része az ellenőrzés, ami számottevően csökkentette a rendezetlen ügyek számát, erősítette a pártmunka te­kintélyét. A szövetkezeteik alapvető feladata — hangsúlyozta a városi pártbizottság — to­vábbra is a gazdasági haté­konyság erőteljes növelése. Ezért gyorsított ütemben kell folytatni a munkanor­mák korszerűsítését, széle­sebb körű alkalmazását. Le­hetőség szerint csökkenteni kell az alkalmazotti létszá­mot. Szükséges tovább gépe­síteni az anyagmozgatást. Törekedni kell a munkaidő minél jobb kihasználására, s ehhez rendszeresítsék üzem­részenként a munkanapfel­vételt. Intézkedni kell a szervezés színvonalának ja­vítására. Elő kell továbbra is segíteni a szakmai kép­zést, s a vezetők továbbkép­zését. Fokozni kell a gépek, berendezések műszakszá­mát, főleg a nagyobb értékű gépek kihasználását. A gaz­daságosan nem gyártható termékeket kívánatos foko­zatosan visszafejleszteni, s helyettük jövedelmezőbb termékeket gyártani. Töre­kedjenek a lakossági igények színvonalasabb kielégítésére, mert ez fontos politikai kér­dés is. A kisipari szövetke­zetek pártbizottsága adja feladatul az alapszerveze­teknek, hogy a műszaki gár­dával kiemelten foglalkozza­nak. Vizsgálják meg az ügy­vitel gépesítésének lehetősé­gét. Mindezek érdekében a szőve*kezesekben is használ­ják fel a szocialista mun­kaversenyben rejlő lehetősé­geket, s erőteliesen támogas­sák az újítómozgalmat. A szövetkezetek dolgozóit fo­kozottabban tegyék érde­keltté a hatékonyságot segí­tő vállalásokban, a gazda­ságpolitikai feladatok vég­rehajtásában. arról, elismerésre méltó, hogy a vállalat az elmúlt tíz év­ben ötszörösére növelte ter­melését, azonban nem min­dig tudott maradéktalanul eleget tenni a megye dinami­kus fejlődése miatt az épí­tési igényeknek. A vállalat munkáját alapvetően pozi­tívnak ítélte, és a legfonto­sabb feladatokat hangsúlyoz­ta. Az V. ötéves terv utolsó két évében fel kell építenie 4 ezer 316 célcsoportos la­kást, 88 általános iskolai tan termet, 20 ezer 600 négyzet­méternyi boltot, üzletet, ke­reskedelmi egységet... E napirend vitájában Papp Gyula (Szeged) a város és a DÉLÉP közötti még jobb együttműködésre hívta fel a figyelmet, dr. Dobóczky Ká­rolyné az óvodaépítés gyorsí­tását sürgette, Tóth Kálmán pedig ismertette az ÉVM ál­láspontját, miszerint: a bu­dapesti házgyári rekonstruk­ció után a szegedi házgyárét támogatja. A felvetésekre Sí­pos Mihály, a DÉLÉP igaz­gatója válaszolt. A közrend és közbiztonság helyzetéről szóló jelentéshez dr. Kelemen Miklós vezér­őrnagy, megyei rendőrkapi­tány fűzött szóbeli kiegészí­tőt. Felszólalt dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely) és a gyűjtemények biztonságos megőrzéséről beszélt. Dr. Ke­reszti Béla megyei főügyész hangsúlyozta, hogy a rend­őri szervek jó munkájának köszönhető, hogy szilárd a közrend és közbiztonság. Kukk István a megyei bűnö­zés helyzetét összevetette az országos tapasztalatokkal. A tanácskozás dr. Perjési László zárszavával ért véget. Az üzem­r H • egészségügyi hónap után Vöröskeresztes üzemi tit­károk tartottak értekezletet tegnap, szerdán a városi Vö­röskeresztinél. Dr. Pavlovity Darinka üzemi főorvos az idei üzem-egészségügyi hó­nap idején végzett munkát értékelte, majd Zsarkó Im­re városi titkár átnyújtotta az első helyezettnek járó vándorserleget a KSZV új­szegedi szövőgyára képvi­selőjének. A versenyben má­sodik lett a paprikafeldolgo­zó vállalat, harmadik a sze­gedi kábelgyár 4. alapszer­vezete. Az értekezlet ju­talmak átadásával zárult. Az internacionalizmus szellemében H uszonkilenc kommünista és munkáspárt 1976. június 29—30-án Berlinben összegyúlt delegátusai csaknem 30 millió kommunistát képviseltek. Alkotó, olykor éles viták gyümölcse volt az egyhangúlag elfogadott doku­mentum, amely a konferencia témájának pontosan megfe­lelő alábbi címet viselte: „Az európai békéért, biztonságért^ együttműködésért és társadalmi haladásért". A testvérpártok vezető képviselői a berlini konferen­cián nagy hangsúllyal utaltak az egyfelől a békéért és az enyhülésért és másfelől a demokráciáért és a társadalmi haladásért folytatott harc közötti szerves összefüggésre. A konferencia megállapította dokumentumában, hogy a kom­munista pártok az enyhülésért vívott harcot olyan feladat­nak tekintik, amely elősegíti a társadalmi haladásra ked­vező nemzetközi körülmények megteremtését. Teljes mértékben beigazolódott a berlini konferenciá­nak az a megállapítása, hogy a helsinki záróokmányban meghatározott elvek szigorú betartásáért indított harc szer­ves részévé vált annak a küzdelemnek, amelyet a dolgozók a kapitalista országokban társadalmi és politikai jogaik védelméért és kibővítéséért folytatnak. Ez a küzdelem Berlin óta nem vált könnyebbé. A NATO szélsőséges erői által támogatott szovjetellenes hisztéria, a reakciós erőknek az a kísérlete, hogy beavatkozzanak a szocialista országok belügyeibe — mindez nemcsak az enyhülés ellen irányul, hanem a tőkésországok népeinek közvetlen létérdekei el­len is. A szélsőséges reakció fő fegyvere — mint erre a test­vérpártok rámutattak — az antikommunizmus és annak legveszedelmesebb formája, a szovjetellenesség. Különös élességgel támadja a nyugati propaganda — amelyet he­lyenként állampolitikai szintjére emelnek — a szocialista országokat. A létező szocializmus elleni támadások egyút­tal a tőkésországokban a kommunista pártok programjai­ban megfogalmazott, célként kitűzött szocializmus ellen is irányulnak. Hiszen az a vezérmotívumuk, hogy a tömegek körében lejárassák a létező szocializmus gyakorlatát, s min­den kommunista programmal szemben bizalmatlanságol keltsenek. A haladó erőknek, mindenekelőtt a munkásosz­tály pártjainak és szervezeteinek, a kommunista és mun­káspártoknak, a szocialista, szociáldemokrata erőknek, a különböző irányzatú szakszervezeteknek közös érdekük és egyben történelmi felelősségük, hogy visszautasítsák a hi­degháború híveinek támadásait, és korunk legégetőbb kér­déseinek megoldására mozgósítsák a dolgozókat. A jelenlegi bonyolult helyzetben különösen világos: az európai kommunista és munkásmozgalom pártjainak együt­tes akciói elmélyíthetik az enyhülés folyamatát, elősegíthe­tik, hogy hatékony leszerelési intézkedésekre kerüljön sor, megszilárduljon az európai biztonság. A nemzetközi kom­munista mozgalom fejlődésével együtt korunkban — ami­kor minden testvérpárt független, és önállóan választja meg a szocializmushoz vezető útját, vagy a szocializmus felépí­tésének konkrét módját, stratégiáját és taktikáját, azt, hogy miként a'kalmazzon általános érvényű marxi—lenini tanításokat saját harcának konkrét feltételeire — tovább növekszik a közös felelősség súlya. Ilyen körülmények közt szükségképpen nő a testvér­pártok közötti internacionalista szolidaritás jelentősége is. Ez, pártunk felfogása szerint, magában foglalja a nemzeti és a nemzetközi érdekek összehangolását; egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a közös állásfog­lalás és cselekvés kialakítását a legfőbb politikai kérdé­sekben, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján; a kölcsönös érdekeltséget egymás sikereiben; a mozgalom közös tapasztalatainak tanulmányo­zását és a saját harci tapasztalatokkal történő gazdagítá­sát S nézetünk szerint az internacionalizmus nem utolsó­sorban jelenti a kölcsönös törekvést is a mozgalom egysé­gének erősítésére és az antimarxista nézetekkel, kommunis­taellenes propagandakampányokkal szembeni következetes harcra. A z MSZMP a proletár internacionalizmus szellemében halad együtt a Szovjetunió és a többi testvéri szo­cialista ország kommunista és munkáspártjaival, amelyek az új társadalom teljes felépítésén munkálkodnak. Ebben a szellemben támogatja a tőkésországokban műkö­dő testvérpártok küzdelmét is, sikereket és eredményeket kívánva nehéz és bonyolult harcukban a monopoltőke po­litikai és gazdasági hatalmának megtöréséért, a dolgozó tö­megek demokratikus jogaiért, a szocialista perspektíváért. Vajda Péter Kistelek fiataljai Tegnap, szerdán Kistele­ken, a Szabadság Művelő­dési Házban Csajka József tanácselnök-helyettes elnök­letével ülést tartott a nagy­községi tanács. A testület megvitatta és elfogadta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszá­molót, majd az ifjúsági tör­vény végrehajtásának hely­zetéről készült jelentést, valamint a kisteleki napok előkészítéséről a tájékoztatót. Ezután személyi ügyekben iöntöttek. Kistelek lakóinak közel 40 százaléka 30 éven aluli. Több mint háromezren él­nek itt fiatalok. Az ifjúsági törvény életbe lépése óta változott a helyzet a nagy­községben. Javultak a fiata­lok életkörülményei. A munkahelyek több gondot fordítanak utánpótlásra, s kedveznek a fiataloknak. Lakásépítéshez, fuvarozáshoz adnak segítséget. Két éve 15 tanácsi lakás közül hatot fiatal házasnak adtak. A 38 OTP-otthonból 31-et 30 éven aluliak vásároltak. A fiata­lok az elmúlt két évben 27 családi házat saját erejükből építettek. A most épülő bér­lakások elosztásánál is gon­dolnak rájuk. Akadozik viszont a klub­élet, és aránylag kevesen vesznek részt — a tanulókat kivéve — társadalmi mun­kában. A nagyközségi tanács ta­valy 20 ezer forintot adott KISZ-rendezvényekre. úttö­rőcsapatok táborozására. Téeszek és jogászok A termelőszövetkezetek megnövekedei.t gazdasági feladataival nem tartott lé­pést a jogi tevékenység, a téeszeknek még mindig csak kisebb részében, mintegy harmadában van főfoglal­kozású jogász — állapította meg a TOT elnöksége szer­dai ülésén, amelyen Szabó István elnökölt. A probléma megoldására az elnökség ajánlást adott ki. amelyben felhívja a té­eszek és a területi szövetsé­gek figyelmét arra, az ed­diginél többet keli tenniük az alapszabály szerinti tör­vényes működés biztosításá­ra. a tagok és az alkalma­zottak jogainak érvényesí­tésére. valamint az önálló vállalati gazdálkodás segí­tésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom