Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

I Kedd, 1978. június 20. Imberek kiit forró vassal — Nem fC, hogy balesetet okoz? — Vigyázok minden mozdulatra — mond,itt Domonkos Fái. — Az biztos, hogy nagyon odn kell figyelnie a darusnak Itt az öntödében a munkájára. A tégelyekben ezer fok fölött Izzik a folyékony vas, s u szó szoros értelmében lavírozni kell a forró teherrel, hogy az a kívánt helyre kerüljön. Négy futódaru sínpályája hálózza be a Szegedi Vas- és Fémöntöde két oldalsó csarnokát. Az egy tonna teherbírású emelőgépek szállítják a föl tüzesed ott öntőformákat és dobtégelyeket. A kézi formázó területén gyakran 10—15 ember dolgozik, így szinte állandóan kísért a balesetveszély. Elég egy apró figyelmetlenség, és máris megtörténhet « baj. A darukezelő szakértelmén, megfontoltságán múlik, hogy mindenki kellő biztonságban érezhesse magát a 30 méter hosszú magaspálya alatt. A délelőtti műszakban Domonkos Pál az ügyeletes. Huszonegy évvel ezelőtt jött az öntödébe, ismeri az itt folyó munkát. Előtte, a hajlékony úszókábelen a műszerfal. Ennek segítségével vezérli a villamos motorokat. Nyolc nyomógombbal Irányítja az emelőművet hordozó kocsiszerkezetet, vagyis mozgatja n futómacskát a megfelelő sebességgel. — Ügy hallottam, nemcsak a darukhoz ért... — Formázó voltam 196ÍUg — mondja —, majd egy baleset miatt kénytelen voltam szakmát változtatni. Nyolc helyen eltört a lábam, nem birtam tovább a cipekedést. Azóta se hevertem ki rendesen a sérülést, de ez, amit most csinálok könnyű munka. A motorba lesetem után el akartam menni Innen, azonban rábeszéltek, végezzem el a darus tanfolyamot. Nem csalódtam az ÚJ munkakörömben, bár szívesen formáznék ma is, ha az egészségem megengedné. Éppen tegnap „ugrottam be" valaki helyett, de hiába, a lábami Már nem vagyok a régi. — Biztosan átélt mér néhány „meleg" helyzetet tízéves darukezelőt pályafutása alatt... — Volt rá példa, hogy akkor nyílt kl a lánczem, amikor a tüzes tégely a magasba lendült. Olyan Is volt hogy a megsérült tárcsa elvág) n a drótkötelet. Szerencsére baleset sohasem történt. Nagyon sok múlik a Jó féken. Akkor tökéletes, ha a motor abban a pillanatban megáll a teherrel, amikor a kapcsolóról leveszem a kezem. Mihály Lajos művezető a darukezelők munkájáról beszél: — Nem egyszerűen egy súly felemeléséről van szó, amit arrább kell tenniük, hanem a munkafolyamatokban való aktív részvételről. A jó darus harmonikusan mozgatja a szállítandó terhet, nem darabosan rángtatja, közben „együtt él" a többiek tevékenységével, akiket tulajdonképpen kiszolgál. Számtalan biztonsági előírást kell betartania és betartatnia másokkal 1*. Két darusunk van, mindketten tapasztalt szakemberek. Domonkos Pál Váltótársa Jernel Imre. az Idén megy nyugdíjba, ök nem fülkében ülnek, lentről, köz. vetlen.közelről irányítják a különböző műveleteket. — A feleségem is az öntödében dolgozott — mondja Domonkos Pál. — Hét éve hagyta Itt ezt a munkahelyet, mert ahol három gyerek van a háznál, nem jó megoldás, hogy férj-feleség két műszakba van beosztva. — A fizetés? — Megkeresem a négyezret. Az én prémiumom a formázok teljesítményétől függ, ezért mindannyiunk erdeke, hogy meglegyen az összhang, hogy egymás keze alá dolgozzunk — mondja a darus, megtörli izzadt homlokát, és megnyomja a kürt gombját, kezdődik az emelés. Az öntőcsarnokban ilyenkor, június közepén ötven fokra szökik fel hőmérő higanyszála a formázó tégelyek körül. Rózsa Imre Amíg a pultra kerül a debreceni A levegőben pörkölt bőr-, hús- és zslrszag keveredik a vízgőzzel. Az örökmozgó függőpálya roskadásig megrakva lábuknál felfüggesztett sertésekkel. Körülöttük ben. tesek késekkel, bárdokkal. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát legnagyobb vágóüzeme. Hevesi László termelési osztályvezető és Kühn András vágóüzemvezető vállalkozott arra, hogy kalauzol az üzem labirintusában. — összesen, a vezetőket is beleértve, háromszázhúszan dolgozunk itt — kezdi Hevesi László. — A vonalon dolgozók egyharmada szakmunkás, a többi pedig betanított. — A vágóüzembe szállítószalagon érkeznek az állatok. Először elkábítjuk, majd felfüggesztve leszúrjuk őket — tájékoztat Kühn András. — Véreztetés, forrázás, lekopasztás, lángolás következik ezután. A bontást követi a hasítás. Ez korábban a legnehezebb munka volt, hiszen bárddal kellett kettévágni a sertéseket. Most nagy telje. sítményü szalagfűrésszel dol- nyek között kétszer annyit górunk. Hét másodperc alatt termelnek, mint korábban, széthasítható egy sertés. Ml- Sikerült a termelést folyavel vékony a pengéje, és matossá tenni. Az egymás csak egy Irányba vág, így után következő munkákat a nincsenek szilánkok. A hasi- technológiai lgényak szerint tás után lefejtjük a húsról a szalagszerüen szervezik. A szalonnát és a hűtőkbe szál. darálóba és a keverőbe ügyes lítjuk. Műszakonként 1200— emelők borlgatják ki a Jiús1400 sertést tudunk levágni, aal megtelt kiskocsikat Belépünk a zslrüzembe. — Ez a llftboy. A kiskocsit Ügy képzeltem, hogy majd csak mellé tolják a dolgozók, hatalmas kondérokban serceg becsúsztatják a horonyba, a a zsír, s tömény zsírszag gép pedig egy gombnyomástölti meg a csarnokot. Téved- ra u daráló fölé emeli, majd tem. A zsírnak Való szalon- beleblllentl a húst a garatba, nacsfkokat teljesen zárt rend- Sokat könnyít ez a kis maslszerű olvasztóba teszik. Akár na a munkánkon. Többnyire öt tonna szalonnát Is képe- négyféle alapanyaggal dotsek itt kiolvasztani óránként, gozunk. A keverésnél szlgo— A zsír csővezetéken jut rúun be kell tartani a recept el a csomagolóba — folytatja előírásalt, a fűszerek adagoa vágóüzem vezetője — A nagyon lényeges. Azhazai fogyasztásra fél. és tón Ismét kocsiba kerül a húszkilós csomagokat készí- töltésre előkészített massza, tünk, a 12 kilósakat az art- Természetesen tábla jelzi, goloknak exportáljuk, Kubá- ho«y csemege, debreceni, filsba pedig 200 literes hordók- 'ölt vagy éppen lecsókolbász ban küldjük, tartályvngonok- van bennük. Végül követkeban és kamionokban azészn- zik « kolbásztöltés. Az elkéki országokba zsírt. flz egészség „műhelye" Szverdlovszkban, az uráli iparvarosban több négyzetkilométerre terjednek ki a szovjet gépipar gigászának, az ,,Urulmaa"-nak az épületei. Tágas csarnokaiban és műhelyeiben készülnek az ipar különböző ágazatai számára a gépek. A legnagyobb mégis az „egészség műhelye". Beletartoznak a város körül HÁZASSÁG I. kerfllpt S**(MI> Oravetz latvén és Kovács Eva. Kis Zoltán ös Elek Katalin Júlia ima, Bölcsök Láíttio <M Konuii Margit, Temesvári Mihály és Rlgé Erzsébet, Rúzsa Miklós István és Gábor Márta, dr. Simon Endre és Szekeres Agnos Zsuzsanna. Sebessy László és Pataki Margit, VArhalmt József és Szekeres Viktória, Snent péterí Dániel és Vörös Margit Márta. Zádari István és Kori Margit Erzsébet házasságot kötöttek. 8BtlLETES I. kerület Szeged: nretus Károlynak és Kovács Ilonának Nikoletta Tímea. GyUre Istvánnak él Szábó Juliannának Ildiké, Pál Jánosnak és Csernus Piroskának Melinda. Kígyós Itojonnak és ltoké Erzsébetnek Éva Csilla, Csikós Istvánnak és szél-Tóth Mária Rozáliának István, Hiabd Jrtzaefnak és Király Máriának József, szakái Antalnak és Ballal Évának Péter. Mn'kn.1 Ferenertek és Katona Eszternek Ferenc. Dékány Sándor Józsefnek és OaJdaesi Irén Eszternek István, Bort) M Pálnoik és Nagy Jullnfiinának Edit. Deine László Józsefnek és Mlksl Margit Breaébelnek Dóra, Husna Imre Gézének és PálO Erzsébet Kata! innak Anett. Telek Imrének és Hegedűs Mária Erzsébetnek Anita, Varga Józsefnek és Boros Judit Erzsebolíiok Vénusz, Oroszii Nándornak es Kaszanyl Máriának Márta, orodán Andrásnak és Pataki Melinda Zsuzsannának Ákos Leven le. Dám Gyulának és Balogh Katal lmunk István, P'nrkae-Csa mangó Józsefnek és Varga Erzsébet Mfcaüának Erika, Zacnok Andnvts Benedeknek és Barna Ildikóinak Tibor Andor. Bondor Istvánnak és Németh Mária Gyöngyinek F.soli. Alexin Ferenc Lstvannwk és Kövas Katalin Ágnesnek Tamás, Gáli Dezsőnek es Orbán Zsuzsannának Tímea. Varga Ádámnak és dr. ErdOs Evrtnsik Eva, Ars Attila Pálnak es Sebestyén Editnek Vivien, Juhász litvánnak és Hárittg Anna Máriának Viktor Gábor. Szabó Imrének és Magyar Rozália Teréznek Rita. Krisztin Lászlónak és Masa Évának Bva. Hegedűs Gábornak és ár. Prágai Ágnes Ilonénak Gergő Gábor. Vlgh Szilveszternek éa Mészáron Franciska An 11 aru»k Edit. Huszita Imrének é« Molnár Ilonának Anikó. Huszita Imirémuk és Molnár Ilonának Gabriella, Gomibos Zollármaik és Putytk Márián,iik Beatrix, dr. Nagy Láaslona.k és Nyemcsek Ilonaltok Zoltán. Nádasi Árpád Ervinnek es Tolootts Eva ibolyának Barbara Noém.1, Rabi Imre tttvArtnak es Borbol t Eszler P1mskána.lc Mária, Vlds Jánosnak és Csontos Evanak Eva. Rúzsa tmrének és Tóth Erzsébetnek Róbert Imre, Oláh BcMrtnsto és miit Margitnak TUnde, Tóth Lajos Tibornak es Velles Ibolya Máriának Andrea Ibolya Borozók látván ltok és Puskás firVHébrlinrk Orthbr. Kalmár István pindormsk és Sort* Unnának KrtsziUaa, dr. Vezaonyl Péternek Családi események és Kovács Editnek Adrienn, László Istvánnak és Tielesch Máriának Zsolt, Moczó Sándor Istvánnak és Szepesi Mária Margitnak Vilmos Zoltán nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kápral Zoltánnak és OroJAn Katalinnak Zoltán Norbert. Kovács Sándornak és Gyuris Ildikónak Tímea Kitti, Kiss Pál Antalnak és Farkas Erzsébetnek Csaba Balázs, Bálint Lajos Ferencnek és Szél pá 1 Ida Magdolnának Attila, Horváth Lajosnak és Méh esi Évának Mihály, Palatínus Lajosnak és Bozó Es ráérnék Lajos. Fülöp Gézának és Borséi Eszternek Ildikó, Horváth Jánosnak és Kovács Erzsébet Honának Gréta, Patát Jánosnak és Kolompár Piroska Rozáliának Beatrix Hajnalka, Kokat Tibor Lászlónak és Békési Klárának Szilvia. VAradi István Józsefnek és Oazsó Klárának Árpád, Orsy Józsefnek és Foki Klára Brzoébetnek Akos Tömés, dr. Lete Andrásnak ós Balogh Mártának istváfi, Várnai Gábornak és Császár Ilona. Juditnak Judit, Vízhányó Ferencnek és Kovács Editnek Ferenc, Rovo Zoltánnak és Őrhegy í Rozáliáitok Róbert Zoltán .nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Feketü Bélámé Berta Erzsébet, Gémes Mályásné Kormányba Julianna, Farkas Gábor, Hojó-Káltnáih József. KVala Szilvia, Rózsa Józaefrvé Szekeres Julianna, Komáromi Károly Vince, Molnár György Imre, Peták József. Hús Árpád Péter, Tanács Mlklósné Palotás Etelka, KomAr Mihály, Bakó József Ágoston, Varjast Istvánmé Róvó Anna, Terhes László tmréné Kocsis Etelka. Nagy fátvánmé Baité Mária. Benodékfi JAnosné Dávid Julianna. Födi József, Bognár Józsefraé Hajnal Ilona, Hódi István. SZ'élpál tmréné Veress Erzsébet, Töth Imre meghalt. III. kerület Szegett: Kéri Andrésné Filűáry Julianna Ilona. Forgó Ferencné Rsimasz Júliámmá, Német Piroska. Dudás János, Kálmán János, Borhas Józsefivé Magda Rozál, BctrbAs J ános, Komo Albert né Szél Juszttma, Ráez Ignác, Tóth Ferenc. Dámokos Mihály. Dobó Etel, Benedek Jőzsefné Katona Piroska, Bernéth Istvánná Mák Piroska, Kószó lstvinné Rózsa Anna, Farag) József, Tombécz Imre, dr. Fülöp Pál meghalt. levő mezők és rétek, tavak, folyók éa erdők, a ttyönyörü jégpálya, stadion, sportcsarnok, lövölde, sízésre alkalmas terepek, gyermekgtadion. A sportlétesítményeket éa -felszereléseket természetesen díjmentesen bocsátják a sportolók rendelkezésére. A testnevelési tömegmunkát nz „Uralmas" sportklub vállalta magára. Csupán az utóbbi években olyan eredményeket értek el a sportolói, hogy méltán sorolható az ország legjobb sportklubjai közé. A sportklub tömegsportközpont. A 22 000 munkás, technikus és mérnök rendszeres testedzést végez, illetve sportol. Tavaly az üzemek közötti versenyeken és szpartakiádokon 72 680 sportoló vett részt. A sport iránt érdeklődők 28 sportágból választhatják ki a nekik megfelelőt. Legnépszerűbb a sízés, korcsolyázás, könnyűatlétika, labdarúgás, talaj- és szertorna, műkorcsolyázás, röplabda, kosárlabda. A gépgyárban nagyszerűen felismerték a sport és a munkateljesítmény közötti összefüggést. Az itt végzett szociológiai felmérések kimutatták, hogy a rendszeres testedzést folytató munkás teljesítőképessége 9 százalékkal nagyobb, s a meghűlés következtében fellépő betegségek előfordulása 2,5-szer kevesebb a sportolóknál. (BUDAFRESS-itAPN) indítjuk a hentesárut vaskeretekre aggatva szállítjuk a Tovább megyünk. Csempé- '^TrííS" SmniT* szett csarnok fényes gépek. u ™ füítölünk * A tA 11 u .'--41. u i. - IOZUnK IS. A félbe hasított sertések a hűtőkamrából gördülnek ki a feldolgozóba. Felvinnyog a Belépünk a füstölőbe. Szekrények sorakoznak egymás villanyförész, és a hústmár- mellett. Távhömérök jelzik a is kisebb darabokban viszi to- ^tl hőmérsékletet. A füsvább a szalag. Csattog a töt különálló teremből bárd, sebesen jár a kés a dol- vezetik a szekrényekbe. Kis sozók kezében Kicsontozzák mirhákban ég a fürészpor. gozoK Kezeben. Kicsontozzák A fu„tft, ger)erútor *ziV)aés szétdarabolják a húsdara- fújja a füstölőbe. Előbb füsbokat. Kiskocsik sorakoznak tőinek, azután a szekrényből a szalag mellett. Ha egyik- kiszívatják, és a helyébe másik megtelik, tovább tolják gőzt engednek be. A művea darálóhoz. Az itt folyó let végén a kolbászt, a csámunkáról Frányó István, alszárszalonnát, a sonkát éa húsfeldolgozó üzem vezetője társait bő vízzel lemossák, informál. és fgy szállítják a hűtőrak— A megye igényei sze- túrba, rint készítjük a hentesárut — A bolti megrendelések Általában 00—85-félét is alapján naponként viszik az gyártunk. Egy-egy műszak üzletekbe a nálunk készített alatt rendszerint 200 mázsá- hentesárut. Átlagosan 100— nyit. Nálunk lépcsőzetes mun- 110-en dolgoznak ebben az kakezdés van. A húselőkészí- üzemrészben, a vezetőkkel és tők kezdenek a legkorábban, takarítókkal együtt. Előny, és a füstölők a legkésőbb, hogy sok törzsgárdatagunk Termékünk a párizsi, a virsli, van, akik tíz-tizenöt éve dola krinolln, a felvágott, a disz- goznak a vállalatnál. Ezek a nósfijt, hogy csak a főbbeket dolgozók már jól ismerik a említsem. Újdonság, hogy a hentesáru-készítés csínjátmúlt év szeptemberétől is- bínját. mét használjuk a régi éstöb- Az udvaron teherautó r»bé-kevésbé már elfelejtett kodlk. Oldalán a felirat: Szefflszerekét. Szerecsendlóval, gedi szalámi. A hűtött rakogyömbérrel, koriánderrel, bo- dótér gyorsan megtelik a legrókabogyóval is ízesítjük az finomabb falatokkal. Még egy úgynevezett vörösárut. ellenőrzés a portán, s máris A húsfeldolgozó a Tisza- indulhat az üzletbe a szállítpartl szalámigyárból 1973-ban mány, hogy mielőbb a pultköltözött át a vágóhídra. Az ra kerüljön az itt készített, eltelt idő alatt jól „beállt" az keresett hentesáru, üzem. A mostani körűimé- Radics Ferenc Gémes Eszter: Mindig magam 34. — Hutli kend-é. András bácBil A három növendék sohn el nem válik. Inni is, delelni is, legelni is együtt, éjjel is mindig egymás mellett fekszenek. Ha valamik egy kicsit eltévelyög, olyan bőgést csinálnak, csuk úgy törik H csordát, úgy iurnkodnnk össze. Van itt egy csavargó tehén, kendtek felé való, Buknlcéké. Az éjjelnappal körforgásban van. Hogy mikó pihen? TöDb bajom van vele. mint az egész csordával 1 Dudásnak hívták a kutyáját. Dudás felpattant a tökére, a gazdája lenyúl érté, felemell: Nézd, a fekete a kukoricában I Dudás kinyújtja a nyakát, meglátja a feketét a kukoricában, olyant sördült a gazdája kezében, majd kiesett. Leteszi a tőkére, a kutya forog. Hát nem mén? — kérdi apósom. Dehogy nem mén, csak méregeti a távolságot, honnan közelíthetné meg leghamarább. Mindön felé messze esik, soká érne oda. Felcsillan a puli szeme, ránéz a gazdájára, az int nékL Akkor a Dudás a csordán keresztül, a fekvő, delelő marhák hátán marháról marhára ugrott, Kinézte, hogy a feketét fele idő alatt eléri, ha így választja az utat. Még ilyent nem csinált, úgy látszik, mindig okoskodik. Olyan Jót nevetett Rékasl, még a könnyei is hullottak. Mikor Rékusi lelépett a tőkéről, én álltam fel rá. Ahogy Dudás ugrott egyik marháról a másikra, azok ingerülten csaptak felé, de nem érte az el Dudást. Odaért a kukoricáshoz, a fekete meg se rebbent, Dudás a fülébe kapaszkodott, a fekete lerázta. akkor az orra lyukéba, erre mér megadta magát. Ahogy szaladt, belekapaszkodott a farkéba, el nem engedte, még be nem terelte a csorda közé. Olyan szívvidító dolgok történtek, meg beszédek folytak itt le. szinte vágyam támadt itt maradni. Ezek a kutyák, kissé nagyobbak a pulinál, de hűségre éppen olyanok. Pásztorembernek legkedvesebb témája a kutyája. Rékasi ls kezdi: „Halll Imnd-e. András bécsi, a Duda olyan kutya, hogy olyan több nincs! Életömbe ez a harmadik kutyám, de ahogy passzol a természetünk, mintha a teslömbű szakajtottam vóna ki. Még a vérmérséklete is olyan, min! az enyim! Akkor lustul, mikó én, akkor frissül, mikó én, akkor haragszik, mikó én. Akkor danol, mikó én, Jártatl a száját. De még egy ujjHl se vertem mög. Anynyl volna, minthn a magam testit verném. Ez a kutya tizenöt éves, de még bíri az Iramot. Azt a csavargó tehenet is Ú tarti röndbe. Három ilyen csavargó marha van a csordába. Dupla bért kértem. sima bérér nem lehet elvállalni. A másik kettő Inkább öklelős, nekimén a Jámborabb marhának, osztán tusakodik vele, oldalba, fejbe, ahun éri. Ez ls a Dudás Ugye. De ú osztán röndöt tősz köztük. Mindég csak az öklelőst forgatl, fülénél, farkánál, orránál fogvást clmbálja, míg le nem áll." — Hény darab Jószág ja van kendnek? — kérdi apósom. Rékasi fiatalabb volt apósomnál, de az tiszteletadás volt, hu az öregebb kendezte a fiatalabbat. — így nem tudom kendnek megmondani, a rovás fa beszél. A rovásfa sima deszkaféleség volt, kétfelé volt hasítva, egyik fele a gazdánál, a másik fele a számadónál, ott csalás nem lehetett, mert a kettéhasított fának passzolni kellett. Rovásfának legjobb volt a fűz-, vagy a nyárfa, mert puha. Közben a számadó elkészült a paprikással. Mindig úgy intézte, ha a gazdn megy, meg tudja kínálni, mert azok meg egész heti Innivalót vittek neki. A zöld fűbe letette a bográcsot, meg a hajába főtt krumplit, mindenki hámozott magénHk, amennyi kellett. Egy-egy káposztalevél volt mindenki előtt, erre rakta a krumplit, kenyeret, bicskát. Hús csak a bográcsban maradt, egy rakáson, így nem hűlt ki, míg ették. (A rovásfárn, ahány dnrub Jószág van, annyi vonást karcolnak bicskával, keresztbe, Aztán széthasítják, felo itt marad, felét elvisz! a gazda.) (Folytatjuk., t I