Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

Kedd, 1978. IúniuK 20. 5 nézőknek A Nyitott könyv műsoréban Mocsár Gábor Kék barlang Című kötetét mutatták be pén­teken, pontosabban ebből lát­tuk az egyik kisregény, az Eletem legszebb nyomozása feldolgozását. Ez a sorozat eredetileg azzal a szándékkal indult, hogy újdonságokra hívja fel a nézők figyelmét, uzpkét persze, akik olvasók is. A könyvnyitogatáshöz kedvcsináló adások kezdet­ben népszerűek voltak, aztán következett egy elég hosszú szakasz, melyben jóformán csak a változatlanul érdemes törekvést értékelhettük; a fel­dolgozások színvonala sorra­rendre elmaradt az eredeti művektől és várakozásaink­tól, baj volt a frisseséggel is. Mostanában ritkábban je­lentkezik a Nyitott könyv — de gondosabb munkával. Az anyagválasztás ls körültekin­tőbb, ügy tűnik; hiszen példá­ul: nemrégiben, de azért még a hangos könyv- és színházi siker előtt „terelte" az érdek­lődést Szabó Magda Régimó­di történetére. A Kék barlang a könyvhét­re jelent meg, mint annyi más érdekes könyv, feltehető hát, hogy velem együtt ele­gén vannak, akik azóta nem tudták elolvasni, vagyis a té­véadás szolgált, eredeti funk­ciójában: kedvet ébresztett a közvetlenebb Ismerkedéshez. Az Életem legszebb nyo­mozása különös, mégis na­gyon valószerű históriájában nem annyira a történet, in­kább a szereplők, a markán­san jellemzett típusok az ér­dekesek. Mint általában Mo­csár hőseit: ismerjük Őket, az az érzésünk, akár a szomszé­daink ls lehetnének. Csak ké­nyelmességből, Önzésből, ér­dektelenségből nem figyelünk rájuk, az írói szókimondáa­rádöbbentéS kell hozzá, hogy észrevegyük: együtt élünk ezekkel a mai és anakronisz­tikus figurákkal. A két jelző nem véletlen. Mocsár szatiri­kus írásainak sok ilyen sze­replője van, akik meggondol­koztatják aztán az olvasót: melyek az okok, mik azok a társadalmi anakronizmusok, amelyek életelemet szolgál­tatnak ezeknek az alakoknak. A tévéfeldolgozásban szegedi színész, Máriáss József ját­szotta el kitűnően egyiküket, az állami gondozott „szere­lemgyereket" csupán számí­tásból nevelő „átlag honpol­gárt". Azt a típust, akit soha nem lehet törvény elé citál­ni, mert gazemberségeivel „csak" erkölcsi szabályokat sért; minthogy erkölcsi érzé­ke fejletlen, jellemhibáira senki sem figyelmezteti — az álma is nyugodt, háborítatla­nul telnek apró piszkosságok­tól foltos hétköznapjai. Má­riáss ezt a felhőtlenséget, pontosabban: a meggyőződé­ses erkölcstelenséget játszot­ta el rendkívül hatásosan; az írót alakító Polgár Géza pe­dig erre a „kinyílik a bicska az ember zsebében"-reakclót, az alig leplezhető utálatot, ami egyszersmind a nézőké is lehetett. A további szerepek­ben is jó volt Bánhidl László, Muszte Anna; Pártos Erzsi az albérlőkből élő tisztességes és gyanakvó öregasszony­típust életteljes gesztusokkal, karikírozó hajlammal, él­ményszerűen ábrázolta. A lehetőségekhez képest még a beszélgetés ls sikerült; ördögh Szilveszter, a szintén Szegedről elszármazott fiatal író kérdezte Mocsár Gábort — elvágyódásról és valóság­érzékenységről, szatíráról és szociográfiáról. S. E. Napozni jó! i TT&sl rádiéiú 1 fi fyelo 11 wl J o J Vannak emberek, akiket egyszerűen élhetetlennek ne­veznek. A szó nagyjából gyá­moltalansága, ügyetlensége, gyakorlatlansága miatt kellő­képpen boldogulni nem tudó személyt jelöl. Am ez a kis­sé túl akadémikus definíció kiegészítésre szorul. Senki se higgye ugyanis, hogy az élhe­tetlen ember — szükségsze­rűen. mindig afféle balfácán csupán. Nem az Felméri Kázmér •em, a két háború közötti erdélyi magyar irodalom egyik kiválóságának. Kará­csony Benőnek regényalakja. Garas Dezső hangjával így jellemzi önmagát: „Aki min­dig a napos oldalon szeretett járni, és rengeteg bolondsá­got követett el életében." A bolondságokról, sajátos ka­landjairól szól a Napos oldal című regény, amelynek két­részes rádióváltozatát az el­múlt héten kedden és szer­dán este sugározta a Kossuth rádió. Felméri úgy áll a napos oldalon, hogy voltaképpen egyfolytában éri az árnyék. Szerelmi csalódásainalt soro­zatéból kristályosodik kl ere­deti filozófiája. Két dolog vi­szont végig jelen van: a há­nyatott, csapásoktól sújtott ember hihetetlenül kemény erkölcsi tartása — és humo­ra. Ahogy hallgattuk ezt a kétszer egy órát, nem lehe­tett elkerülni a találkozást a végső konklúzióval: gyanít­ható, végső soron csak így lehet megmaradni azon a bi­zonyos napoa oldalon, hogy az idő múltával előretörő ár­nyékok végképp el ne söté­títsék képzelt napozóhelyün­kel. Felméri napkúrája több mint egészséges. „Ezen a földön szemfény­vesztők játszanak velünk, pe­dig biztosan van valahol min­denkinek egy csendes ösvény, ahol elférhetne a többiek mellett." így Felméri, aki vé­gig ezt keresi, bankból kirú­gott hivatalnokként, később szükségből molnárlegényként, mellékesen mindvégig ama­tőr szobrászként. Féból fara­gott remekei (régi művéBZ­szirnbólum) először a kutyá­nak sem kellenek, később egy sznob űrihölgy által „össze­bóvlizott" házasságot megjár­ván, végül maga az alkotó szándékából maradnak isme­retlenségben. Ezt a logi­kát megint csak a napos ol­dal világszemléletéből, a jó­zan, önálló és szabad emberi gondolkodás törvényeiből le­het a helyére tenni. Ritka dolog, hogy egy rá­dióadaptáció Ilyen mérték­ben képes legyen visszaadni azt a különleges atmoszfé­rát, ami nem egy húszas­harmincas évekbeli erdélyi író világát jellemezte, Kuncz Aladártól Karácsony Benőig. Halk derű, óriási belső auto. nómla, roppant Igényes hu­mánum. Minden emberi kap­csolat magában hordja itt tragikumát, s mindet körül­lengi egyféle szelíd és bölcs életszeretet, amire mindig igen nagy szükség volt a Kárpátok házatáján. Hogy ma vannak-e Felmé­ri Kázmérok: nemigen sejt­hető. Valószínűleg igen. Hi­szen oly gyakran, oly fele­lőtlenül osztogatjuk azt a bi­zonyos „élhetetlen" Jelzőt. Anélkül, hogy jobban oda­pillantanánk: merre is van itt a napos oldal? Arrafelé sejtem, ahol a fényt és a meleget összekapcsolják az „élhetetlenek" magányos filozófiájával. Aminek nagy­jából olyannak kell lennie, mint Felmérió. Tisztának, akár a levegő a napsütötte erdélyi hegyek között. Domonkos László Harminc írö fasrfi ifit Értékelték az idei könyvhét eseményeit Tegnapi ülésén értékelte az mintegy tíz és félezer forint­idei ünnepi könyvhét megyei tal járult hozzá u könyvhét és városi eseményeit a Ha- megszervezéséhez, s jelentős, zafias Népfront Csongrád me- szép részt vállaltok a válla­gyei könyvbarát bizottsága, latok, üzemek is. Egy kivéte­Az eseményen jelen volt Ván- lével minden előzetesen hir­tus Istvánná, az MSZMP Sze- detett programot megtartot­ged városi bizottságának osz- tak, s különösen nagy sikert tályvezető-helyettese is. Kul- aratott, megfelelt a várako­ka Eszternek, a Somogyi- zásnak az Élet és Irodalom könyvtár munkatársának be- ankétja. A résztvevő írók kö­számolójában szó volt arról, zül Fenákel Judit és Fekete hogy évről évre szinte azonos Gyula iránt nyilvánult meg a gondok és kérdések vetődnek legnagyobb érdeklődés. Új gabona­átvevő helyek Készülnek az új gabona fo­gadására a Győr-Sopron me­gyei Gabonafelvésárló és Fel­dolgozó Vállalatnál. A megyé­ben 44 ütvevőhely nyílik, amelyek 12 óra alatt 8700 tonna szem átvételét tudják lebonyolítani. A megye több pontján megszervezik az éj­jel-nappali átvételt is. A csapadékos időjárás mi­att magas nedvességtartalmú gabonára számítanak, ezért külön figyelmet fordítanak • szárítóberendezések üzemké­pességére. fel az ünnepi könyvhét helyi eseményei során. így például a rendezvények idejének sze­rencsétlen egybeesése az egyetemek, főiskolák vizsga­Időszakaival, a tanév végével; a könyvutca képének elégte­lenségei; az író-olvasó ta­lálkozók, rendhagyó iroda­lomórák megszervezésének koordinációs kérdései. Idén sem történt ez más­ként: A Kárász utcában most sem különültek el kiadók sze­rint a pavilonok, s a nyomdai átfutás most is hosszabbra nyúlt a kelleténél. Nem vol­tak megfelelőek a szervezés gyakorlati szempontjai sem: a szovjet írókkal rendezett ta­lálkozáson például csak az oroszul tudók járhattak jól — tolmácsról ugyanis nem gon­doskodtak. A beszámoló utáni vitában a hozzászólók több. oldalról is felvetették a (saj­nos már évek óta makacsul meglevő) gondokat — a könyvterjesztők, a szervezők és az írók szempontjából egyaránt. Hogy azonban ne csak ne­gatívumokról essék szó: Idén harminc író fordult meg az ünnepi könyvhéten Csongrád megyében, ez országos vi­szonylatban ls kiemelkedő eredménynek számít. A város Kapunyitás az építőtáborokban Közel 50 ezer diák — szak­munkástanulók, középisko­lások — vesz részt az idei nyári építötáborozéson. Júni­us 18-tól augusztus 26-ig — öt turnusban, kéthetenkénti váltással — az időszerű me­zőgazdasági munkákban s né­hány kiemelt építkezésen dolgoznak. A 61 központi szervezésű táborban tevé­kenykedő 39 ezer lány és 11 ezer fiú napi hatórás munká­ját pihenés és szórakozás kö­veti. A nyolcszáz műsorban fel­lépnek a Zeneművészeti és a Színházművészeti Főiskola hallgatói, a Népszínház és a Mikroszkóp Színpad művé­szei is. Számos VIT-vetélke­dőre is sor kerül. A szakmunkástanulók szak­májuknak megfelelő munkát végeznek. Leninvárosban a KISZ védnökséggel épülő Ti­szai Kőolajipari Vállalat fog­lalkoztatja őket, Ajkán az Alumíniumkohó rekonstruk­ciójának befejezésén vesznek részt, Pest megyében pedig a Diósdi Gördülőcsapágy Mű­Vek építkezésén segédkeznek. Két útépítő tábor is lesz: la­kói az M3-as autópálya és aa Ml-es autóút építésében se­gédkeznek. A leányok a zöld­ségprogram megvalósítását segítik az állami gazdaságok­ban és a termelőszövetkeze­tekben, s részt vesznek a gyü­mölcs- és szőlőbetakarítás­ban. A kiemelkedően dolgo­zó brigádokat és Iskolákát az idén is megjutalmazzák. A többi között 400 fiatal ju­talomutazáson vehet részt az NDK-ban, 4000-ren pedig egy hétig üdülhetnek a Velencei­tónál. Magyar—lengyel barát­sági építőtábor lesz Halász­telken, Illetve Lubllnban. Mi van a fejekben? — Játsszunk, de komolyan? — Játszhatunk — mondom. Barátomnak, aki mérnök ls, közgazdász is egyszemély­ben, s szakterületén nemcsak a Jelennel, hanem a közeli és távolabbi Jövővel is foglal­kozik, felcsillan a szeme: — Akkor játsszunk... Mi­ért van Magyarországon egy­millió anyagmozgató? Tudod? — Sejtem. — Az kevés. Tényeket ké­rek. — Először is: a vállalatok megszokták, hogy nagy kész­leteket tartanak. Nagy kész­let, sok anyagmozgató. Hi­ánygazdálkodás! — Jó. Tovább. — Fejletlen az infrastruk­túra, nincs elegendő konté­ner, gép. — Is? — Nem egészen értelek, mi az hogy is? — Nem ez a fő probléma, hanem az, hogy a fejekben gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, ő maga állapí­totta meg mindezt az üzem­avatáskor. — Szóval megint a szellemi tőke? — Igen, csak pontosan kell levő Infrastruktúra nem elég érteni, hogy ml ls az. Sokan lejlett. misztifikálják ezt a fogalmat, — Bizonyítékot kérek! azt gondolják, hogy szellemi — Van. A Szegedi Ruha- tőkét csak az alapkutatások gyér konvejorsora például, jelentenek, hát persze azok Tökéletes előkészítés, megfe- ls, de az alkalmazásban is lelő beruházás, hatékonyság, vannak még tartalékok I Kiszámították, hogy melyik az — Ismét meggyőztéli olcsóbb, az ember, vagy a gép... — Rendben, az első mene­tet te nyerted! Vegyipari vásár Pozsonyban Június 24-től 30-ig, idén ti­zedik alkalommal kerül meg­rendezésre a pozsonyi „IN­CHEBA" vegyipari szakkiállí­tás. Magyarország a rend­szeres kiállítók között szere­pel. Jelenlétünk célja, a KGST vegyipari szakosítás­han való részvételünk propa­gálása, piaci kapcsolataink ápolása, u magyar vegyipar termékelnek népszerűsítése a szakemberek és a nagyközön­ség körében. Hazánkat a Hungexpo szervezésében a Lnmpart, a Medlmpex és a Metrlmpex Külkereskedelmi Vállalat képviseli. Kincskereső-tábor Hártélyon Harmadik alkalommal ren- két csoport a dezi meg olvasó- és üdülőtá­borát a Szegeden megjelenő Kincskereső című Ifjúsági Irodalmi folyóirat. Az Idén a mártélyi Holt-Tisza part­fán gólyalábakon álló me­gyei KISÉ-tábor ad otthont a száz úttörőnek, akik az or­szág minden részéből érlcez­bábozés, illet­ve a színjátszás alapelemei­vel Ismerkedik — vesznek részt a foglalkozásokon. Több olyan íróval, költővel talál­koznak, akik rendszeres sze­replői a Kincskeresőnek. így vendégül látják Lázár Er­t'int, Kiss Annát, Petrováez Istvánt, Tóth Bélát, Annus lek a kéthetes táborba. A fo- Józsefei. Megrendezik a tá­lyólrat pályázatainak nyerte- bor résztvevőinek vers- és se!, kiváló terjesztők, a Kincs- prózamondó versenyét, új da­kereső klubok aktivistái, lókat, táncokat tanúinak, versfaragó és rajzoló gyere- sportversenyeken, klrándulá­kek gyűltek össze, hogy a sokon, városnézéseken vesz­kéthetes program során a pi- nek részt. Szerepel a prog­henés és szórakozás mellett rumban filmvetítés, diaké­újabb irodalmi Ismeretekkel pekkel illusztrált ismeretter­tarsolyukban népszerűsíthes- jesztő előadás és táncház is. sék a 10—14 évesek irodalmi Az ünnepélyes táborozás­lepját. ra június 30-én kerül sor, A tábor ünnepélyes meg- amikor tábortűz mellett bú­nyitójára ma, kedden este csüznak u harmadik Kincs­as^^^asjs r™6 tóbor résztvevö1 Mth­a tábort Kincskereső számait lélytól, a Tiszától, a vendég­írjá és szerkeszti, a másik látóktól. — Melyik tőke a termelé­kenyebb, az anyagi, vagy a szellemi ? — Nem fogsz csőbe húzni, ezt a vitát ismerem, egy ma­gyar közgazdász az utóbbira volna rá! — Már kétszer nyertél, sze­retnék szépíteni az eredmé­nyen ... — Rajta! — Húsz éve dolgozol a vál­lalatodnál. s úgy tudom, nem adtál be eddig egyetlen újí­tást sem, pedig még az ellen­ségeid szerint is képes lettél esküszik, de tökéletes bizo­nyítékai neki sincsenek. — Nekem vannak! — Milyenek? — Csak részlegesek, de fon­tosak! Am ne kerüld ki azért a kérdést! — Rendben. Szerintem a gazdasági alap a döntö. — No persze, hogy az, de ez csak alap. A gazdaságban viszont az a döntő, hogy az alapról hová lehet eljutni, — Bizonyítsd be. — Ez sem nehéz. Az ex­portfejlesztő hitelből a tejipar vállalatai közül egyedül a Csongrád megyei kért. Aztán roppant olcsón átalakított egy olyan korszerűtlen kis­üzemet korszerű középüzem­mé, amelynek garantált piaca van a tőkés világban. — Miért csuk ők kértek pénzt? Ezt nem tudom, a pálya Viccelsz, vagy nem is­mered az újítási rendeletet... — Ismerem, de kikérdez­hetsz 1 — Jó, nem kérdezlek, any­nylban állapodjunk meg, hogy anyagilag nem nagyon érdemes újítani. Nem fize­tik meg. — Mennyit tartanál ildo­mosnak? — Visszakérdezek, te meny­nyit? — Ez hiba volt. Én ugyan­is úgy gondolom, hogy az újítónak elsősorban össztár­sadalmi érdekeket kellene szem előtt tartani, lévén, hogy például ilyen alapon kap tulajdonképpen egy má­sodik fizetést, meg orvosi el­látást és így további — Engem ez nem vigasz­tal, de tudsz-e példát ilyen újítóra? Tudok. Azt vallja, hogy mindenki előtt nyitva állt... őt az alkotás izgalma érdek­— Akkor? li, meg hogy sok embernek — Kettő nullra fogok nyer- lesz könnyebb, erqdménye­nl! sebb a munkája az ő ötletei­— Gondolod? tői. — Tudom. Mert ismét — Példa nélkül ugyunarról van szó. győztél. — Mivel tudod bizonyítani? — Sajnos, csak téged. — Dr. Romány Pál mező- Petri Ferenc is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom