Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-20 / 143. szám
Kedd, 1978. IúniuK 20. 5 nézőknek A Nyitott könyv műsoréban Mocsár Gábor Kék barlang Című kötetét mutatták be pénteken, pontosabban ebből láttuk az egyik kisregény, az Eletem legszebb nyomozása feldolgozását. Ez a sorozat eredetileg azzal a szándékkal indult, hogy újdonságokra hívja fel a nézők figyelmét, uzpkét persze, akik olvasók is. A könyvnyitogatáshöz kedvcsináló adások kezdetben népszerűek voltak, aztán következett egy elég hosszú szakasz, melyben jóformán csak a változatlanul érdemes törekvést értékelhettük; a feldolgozások színvonala sorrarendre elmaradt az eredeti művektől és várakozásainktól, baj volt a frisseséggel is. Mostanában ritkábban jelentkezik a Nyitott könyv — de gondosabb munkával. Az anyagválasztás ls körültekintőbb, ügy tűnik; hiszen például: nemrégiben, de azért még a hangos könyv- és színházi siker előtt „terelte" az érdeklődést Szabó Magda Régimódi történetére. A Kék barlang a könyvhétre jelent meg, mint annyi más érdekes könyv, feltehető hát, hogy velem együtt elegén vannak, akik azóta nem tudták elolvasni, vagyis a tévéadás szolgált, eredeti funkciójában: kedvet ébresztett a közvetlenebb Ismerkedéshez. Az Életem legszebb nyomozása különös, mégis nagyon valószerű históriájában nem annyira a történet, inkább a szereplők, a markánsan jellemzett típusok az érdekesek. Mint általában Mocsár hőseit: ismerjük Őket, az az érzésünk, akár a szomszédaink ls lehetnének. Csak kényelmességből, Önzésből, érdektelenségből nem figyelünk rájuk, az írói szókimondáarádöbbentéS kell hozzá, hogy észrevegyük: együtt élünk ezekkel a mai és anakronisztikus figurákkal. A két jelző nem véletlen. Mocsár szatirikus írásainak sok ilyen szereplője van, akik meggondolkoztatják aztán az olvasót: melyek az okok, mik azok a társadalmi anakronizmusok, amelyek életelemet szolgáltatnak ezeknek az alakoknak. A tévéfeldolgozásban szegedi színész, Máriáss József játszotta el kitűnően egyiküket, az állami gondozott „szerelemgyereket" csupán számításból nevelő „átlag honpolgárt". Azt a típust, akit soha nem lehet törvény elé citálni, mert gazemberségeivel „csak" erkölcsi szabályokat sért; minthogy erkölcsi érzéke fejletlen, jellemhibáira senki sem figyelmezteti — az álma is nyugodt, háborítatlanul telnek apró piszkosságoktól foltos hétköznapjai. Máriáss ezt a felhőtlenséget, pontosabban: a meggyőződéses erkölcstelenséget játszotta el rendkívül hatásosan; az írót alakító Polgár Géza pedig erre a „kinyílik a bicska az ember zsebében"-reakclót, az alig leplezhető utálatot, ami egyszersmind a nézőké is lehetett. A további szerepekben is jó volt Bánhidl László, Muszte Anna; Pártos Erzsi az albérlőkből élő tisztességes és gyanakvó öregasszonytípust életteljes gesztusokkal, karikírozó hajlammal, élményszerűen ábrázolta. A lehetőségekhez képest még a beszélgetés ls sikerült; ördögh Szilveszter, a szintén Szegedről elszármazott fiatal író kérdezte Mocsár Gábort — elvágyódásról és valóságérzékenységről, szatíráról és szociográfiáról. S. E. Napozni jó! i TT&sl rádiéiú 1 fi fyelo 11 wl J o J Vannak emberek, akiket egyszerűen élhetetlennek neveznek. A szó nagyjából gyámoltalansága, ügyetlensége, gyakorlatlansága miatt kellőképpen boldogulni nem tudó személyt jelöl. Am ez a kissé túl akadémikus definíció kiegészítésre szorul. Senki se higgye ugyanis, hogy az élhetetlen ember — szükségszerűen. mindig afféle balfácán csupán. Nem az Felméri Kázmér •em, a két háború közötti erdélyi magyar irodalom egyik kiválóságának. Karácsony Benőnek regényalakja. Garas Dezső hangjával így jellemzi önmagát: „Aki mindig a napos oldalon szeretett járni, és rengeteg bolondságot követett el életében." A bolondságokról, sajátos kalandjairól szól a Napos oldal című regény, amelynek kétrészes rádióváltozatát az elmúlt héten kedden és szerdán este sugározta a Kossuth rádió. Felméri úgy áll a napos oldalon, hogy voltaképpen egyfolytában éri az árnyék. Szerelmi csalódásainalt sorozatéból kristályosodik kl eredeti filozófiája. Két dolog viszont végig jelen van: a hányatott, csapásoktól sújtott ember hihetetlenül kemény erkölcsi tartása — és humora. Ahogy hallgattuk ezt a kétszer egy órát, nem lehetett elkerülni a találkozást a végső konklúzióval: gyanítható, végső soron csak így lehet megmaradni azon a bizonyos napoa oldalon, hogy az idő múltával előretörő árnyékok végképp el ne sötétítsék képzelt napozóhelyünkel. Felméri napkúrája több mint egészséges. „Ezen a földön szemfényvesztők játszanak velünk, pedig biztosan van valahol mindenkinek egy csendes ösvény, ahol elférhetne a többiek mellett." így Felméri, aki végig ezt keresi, bankból kirúgott hivatalnokként, később szükségből molnárlegényként, mellékesen mindvégig amatőr szobrászként. Féból faragott remekei (régi művéBZszirnbólum) először a kutyának sem kellenek, később egy sznob űrihölgy által „összebóvlizott" házasságot megjárván, végül maga az alkotó szándékából maradnak ismeretlenségben. Ezt a logikát megint csak a napos oldal világszemléletéből, a józan, önálló és szabad emberi gondolkodás törvényeiből lehet a helyére tenni. Ritka dolog, hogy egy rádióadaptáció Ilyen mértékben képes legyen visszaadni azt a különleges atmoszférát, ami nem egy húszasharmincas évekbeli erdélyi író világát jellemezte, Kuncz Aladártól Karácsony Benőig. Halk derű, óriási belső auto. nómla, roppant Igényes humánum. Minden emberi kapcsolat magában hordja itt tragikumát, s mindet körüllengi egyféle szelíd és bölcs életszeretet, amire mindig igen nagy szükség volt a Kárpátok házatáján. Hogy ma vannak-e Felméri Kázmérok: nemigen sejthető. Valószínűleg igen. Hiszen oly gyakran, oly felelőtlenül osztogatjuk azt a bizonyos „élhetetlen" Jelzőt. Anélkül, hogy jobban odapillantanánk: merre is van itt a napos oldal? Arrafelé sejtem, ahol a fényt és a meleget összekapcsolják az „élhetetlenek" magányos filozófiájával. Aminek nagyjából olyannak kell lennie, mint Felmérió. Tisztának, akár a levegő a napsütötte erdélyi hegyek között. Domonkos László Harminc írö fasrfi ifit Értékelték az idei könyvhét eseményeit Tegnapi ülésén értékelte az mintegy tíz és félezer forintidei ünnepi könyvhét megyei tal járult hozzá u könyvhét és városi eseményeit a Ha- megszervezéséhez, s jelentős, zafias Népfront Csongrád me- szép részt vállaltok a vállagyei könyvbarát bizottsága, latok, üzemek is. Egy kivéteAz eseményen jelen volt Ván- lével minden előzetesen hirtus Istvánná, az MSZMP Sze- detett programot megtartotged városi bizottságának osz- tak, s különösen nagy sikert tályvezető-helyettese is. Kul- aratott, megfelelt a várakoka Eszternek, a Somogyi- zásnak az Élet és Irodalom könyvtár munkatársának be- ankétja. A résztvevő írók köszámolójában szó volt arról, zül Fenákel Judit és Fekete hogy évről évre szinte azonos Gyula iránt nyilvánult meg a gondok és kérdések vetődnek legnagyobb érdeklődés. Új gabonaátvevő helyek Készülnek az új gabona fogadására a Győr-Sopron megyei Gabonafelvésárló és Feldolgozó Vállalatnál. A megyében 44 ütvevőhely nyílik, amelyek 12 óra alatt 8700 tonna szem átvételét tudják lebonyolítani. A megye több pontján megszervezik az éjjel-nappali átvételt is. A csapadékos időjárás miatt magas nedvességtartalmú gabonára számítanak, ezért külön figyelmet fordítanak • szárítóberendezések üzemképességére. fel az ünnepi könyvhét helyi eseményei során. így például a rendezvények idejének szerencsétlen egybeesése az egyetemek, főiskolák vizsgaIdőszakaival, a tanév végével; a könyvutca képének elégtelenségei; az író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák megszervezésének koordinációs kérdései. Idén sem történt ez másként: A Kárász utcában most sem különültek el kiadók szerint a pavilonok, s a nyomdai átfutás most is hosszabbra nyúlt a kelleténél. Nem voltak megfelelőek a szervezés gyakorlati szempontjai sem: a szovjet írókkal rendezett találkozáson például csak az oroszul tudók járhattak jól — tolmácsról ugyanis nem gondoskodtak. A beszámoló utáni vitában a hozzászólók több. oldalról is felvetették a (sajnos már évek óta makacsul meglevő) gondokat — a könyvterjesztők, a szervezők és az írók szempontjából egyaránt. Hogy azonban ne csak negatívumokról essék szó: Idén harminc író fordult meg az ünnepi könyvhéten Csongrád megyében, ez országos viszonylatban ls kiemelkedő eredménynek számít. A város Kapunyitás az építőtáborokban Közel 50 ezer diák — szakmunkástanulók, középiskolások — vesz részt az idei nyári építötáborozéson. Június 18-tól augusztus 26-ig — öt turnusban, kéthetenkénti váltással — az időszerű mezőgazdasági munkákban s néhány kiemelt építkezésen dolgoznak. A 61 központi szervezésű táborban tevékenykedő 39 ezer lány és 11 ezer fiú napi hatórás munkáját pihenés és szórakozás követi. A nyolcszáz műsorban fellépnek a Zeneművészeti és a Színházművészeti Főiskola hallgatói, a Népszínház és a Mikroszkóp Színpad művészei is. Számos VIT-vetélkedőre is sor kerül. A szakmunkástanulók szakmájuknak megfelelő munkát végeznek. Leninvárosban a KISZ védnökséggel épülő Tiszai Kőolajipari Vállalat foglalkoztatja őket, Ajkán az Alumíniumkohó rekonstrukciójának befejezésén vesznek részt, Pest megyében pedig a Diósdi Gördülőcsapágy MűVek építkezésén segédkeznek. Két útépítő tábor is lesz: lakói az M3-as autópálya és aa Ml-es autóút építésében segédkeznek. A leányok a zöldségprogram megvalósítását segítik az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben, s részt vesznek a gyümölcs- és szőlőbetakarításban. A kiemelkedően dolgozó brigádokat és Iskolákát az idén is megjutalmazzák. A többi között 400 fiatal jutalomutazáson vehet részt az NDK-ban, 4000-ren pedig egy hétig üdülhetnek a Velenceitónál. Magyar—lengyel barátsági építőtábor lesz Halásztelken, Illetve Lubllnban. Mi van a fejekben? — Játsszunk, de komolyan? — Játszhatunk — mondom. Barátomnak, aki mérnök ls, közgazdász is egyszemélyben, s szakterületén nemcsak a Jelennel, hanem a közeli és távolabbi Jövővel is foglalkozik, felcsillan a szeme: — Akkor játsszunk... Miért van Magyarországon egymillió anyagmozgató? Tudod? — Sejtem. — Az kevés. Tényeket kérek. — Először is: a vállalatok megszokták, hogy nagy készleteket tartanak. Nagy készlet, sok anyagmozgató. Hiánygazdálkodás! — Jó. Tovább. — Fejletlen az infrastruktúra, nincs elegendő konténer, gép. — Is? — Nem egészen értelek, mi az hogy is? — Nem ez a fő probléma, hanem az, hogy a fejekben gazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, ő maga állapította meg mindezt az üzemavatáskor. — Szóval megint a szellemi tőke? — Igen, csak pontosan kell levő Infrastruktúra nem elég érteni, hogy ml ls az. Sokan lejlett. misztifikálják ezt a fogalmat, — Bizonyítékot kérek! azt gondolják, hogy szellemi — Van. A Szegedi Ruha- tőkét csak az alapkutatások gyér konvejorsora például, jelentenek, hát persze azok Tökéletes előkészítés, megfe- ls, de az alkalmazásban is lelő beruházás, hatékonyság, vannak még tartalékok I Kiszámították, hogy melyik az — Ismét meggyőztéli olcsóbb, az ember, vagy a gép... — Rendben, az első menetet te nyerted! Vegyipari vásár Pozsonyban Június 24-től 30-ig, idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a pozsonyi „INCHEBA" vegyipari szakkiállítás. Magyarország a rendszeres kiállítók között szerepel. Jelenlétünk célja, a KGST vegyipari szakosításhan való részvételünk propagálása, piaci kapcsolataink ápolása, u magyar vegyipar termékelnek népszerűsítése a szakemberek és a nagyközönség körében. Hazánkat a Hungexpo szervezésében a Lnmpart, a Medlmpex és a Metrlmpex Külkereskedelmi Vállalat képviseli. Kincskereső-tábor Hártélyon Harmadik alkalommal ren- két csoport a dezi meg olvasó- és üdülőtáborát a Szegeden megjelenő Kincskereső című Ifjúsági Irodalmi folyóirat. Az Idén a mártélyi Holt-Tisza partfán gólyalábakon álló megyei KISÉ-tábor ad otthont a száz úttörőnek, akik az ország minden részéből érlcezbábozés, illetve a színjátszás alapelemeivel Ismerkedik — vesznek részt a foglalkozásokon. Több olyan íróval, költővel találkoznak, akik rendszeres szereplői a Kincskeresőnek. így vendégül látják Lázár Ert'int, Kiss Annát, Petrováez Istvánt, Tóth Bélát, Annus lek a kéthetes táborba. A fo- Józsefei. Megrendezik a tályólrat pályázatainak nyerte- bor résztvevőinek vers- és se!, kiváló terjesztők, a Kincs- prózamondó versenyét, új dakereső klubok aktivistái, lókat, táncokat tanúinak, versfaragó és rajzoló gyere- sportversenyeken, klrándulákek gyűltek össze, hogy a sokon, városnézéseken veszkéthetes program során a pi- nek részt. Szerepel a proghenés és szórakozás mellett rumban filmvetítés, diakéújabb irodalmi Ismeretekkel pekkel illusztrált ismerettertarsolyukban népszerűsíthes- jesztő előadás és táncház is. sék a 10—14 évesek irodalmi Az ünnepélyes táborozáslepját. ra június 30-én kerül sor, A tábor ünnepélyes meg- amikor tábortűz mellett búnyitójára ma, kedden este csüznak u harmadik Kincsas^^^asjs r™6 tóbor résztvevö1 Mtha tábort Kincskereső számait lélytól, a Tiszától, a vendégírjá és szerkeszti, a másik látóktól. — Melyik tőke a termelékenyebb, az anyagi, vagy a szellemi ? — Nem fogsz csőbe húzni, ezt a vitát ismerem, egy magyar közgazdász az utóbbira volna rá! — Már kétszer nyertél, szeretnék szépíteni az eredményen ... — Rajta! — Húsz éve dolgozol a vállalatodnál. s úgy tudom, nem adtál be eddig egyetlen újítást sem, pedig még az ellenségeid szerint is képes lettél esküszik, de tökéletes bizonyítékai neki sincsenek. — Nekem vannak! — Milyenek? — Csak részlegesek, de fontosak! Am ne kerüld ki azért a kérdést! — Rendben. Szerintem a gazdasági alap a döntö. — No persze, hogy az, de ez csak alap. A gazdaságban viszont az a döntő, hogy az alapról hová lehet eljutni, — Bizonyítsd be. — Ez sem nehéz. Az exportfejlesztő hitelből a tejipar vállalatai közül egyedül a Csongrád megyei kért. Aztán roppant olcsón átalakított egy olyan korszerűtlen kisüzemet korszerű középüzemmé, amelynek garantált piaca van a tőkés világban. — Miért csuk ők kértek pénzt? Ezt nem tudom, a pálya Viccelsz, vagy nem ismered az újítási rendeletet... — Ismerem, de kikérdezhetsz 1 — Jó, nem kérdezlek, anynylban állapodjunk meg, hogy anyagilag nem nagyon érdemes újítani. Nem fizetik meg. — Mennyit tartanál ildomosnak? — Visszakérdezek, te menynyit? — Ez hiba volt. Én ugyanis úgy gondolom, hogy az újítónak elsősorban össztársadalmi érdekeket kellene szem előtt tartani, lévén, hogy például ilyen alapon kap tulajdonképpen egy második fizetést, meg orvosi ellátást és így további — Engem ez nem vigasztal, de tudsz-e példát ilyen újítóra? Tudok. Azt vallja, hogy mindenki előtt nyitva állt... őt az alkotás izgalma érdek— Akkor? li, meg hogy sok embernek — Kettő nullra fogok nyer- lesz könnyebb, erqdményenl! sebb a munkája az ő ötletei— Gondolod? tői. — Tudom. Mert ismét — Példa nélkül ugyunarról van szó. győztél. — Mivel tudod bizonyítani? — Sajnos, csak téged. — Dr. Romány Pál mező- Petri Ferenc is meg-