Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

2 Csütörtök, 1978. június íl Púja Frigyes beszéde Bérpolitikánk dokumentuma Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakán, az általanos vita keretében, szerdán este hangzott el Púja Erigyes külügyminiszternek, a magyar küldöttség vezetőjének l'els/ólalusa. A magyar külügyminiszter beszedeben többek között a következőket mondotta: — A Magyar Népköztársaság kormánya fő külpolitikai feladatának tartja, hogy közreműködjék a béke és a bizttyság megszilárdításában, Állhatatosan tevékenykedik azért, hogy a politikai enyhülés elmélyüljön, a nepek és a nemzetek együttműködésé erősödjék. Kormányom úgy véli, hogy az enyhülés ügye talán soha nem volt olyan szorosan összekapcsolódva a leszerelés problémakörével, mint éppen most, es hogy a politikai enyhülés eddigi eredményei, további sikerei csak akkor biztosíthatók, ha azok hatékony intézkedésekkel egeszülnek ki a leszerelés terén. Ez a legsürgetőbb teendő napjainkban. — Éppen ezért a Magyar Népköztársaság kormánya egyetért minden olyan intézkedéssel, amely elősegíti a fegyverkezési hajsza megfékezését, és támogat minden olyan kezdeményezést, javaslatot, amely előbbrevisz a leszerelés útján. — A világ közvéleménye előtt jol ismert, hogy a szocialista országok kezdettől lógva a leszerelés őszinte és következetes hívei. Az is köztudomású, hogy a szocialista országok a nagyszabású kezdeményezések egész sorával igyekeztek elősegíteni a leszerelés célkitűzéseinek valóra váltását. Nem rajtuk múlott, hogy javaslataiknak csak kis részét fogadtak el. — Ma, amikor a legégetőbb feladat az emberiseg megmentese a nukleáris pusztulástól, különösen nagy jelentőségű a világ két legerősebb hatalmanak, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az együttműködése a leszerelés terén. A magyar kormány helyesli és üdvözli a szovjet-amerikai kapcsolatok javitasára irányuló erőfeszítéseket, a hadaszati fegyverzet korlátozását célzó tárgyalások folytatását, a megbeszélések kiterjesztései mas kérdésekre, és őszintén kívánja ezek mielőbbi sikeres befejezését. Ujabb egyezmények, de különösen a SALT—2. megállapodás tető alá hozáaa igen pozitív hatást gyakorolna a leszerelési folyamat egészére, és általában a nemzetközi légkörre. Továbbra ls nagy figyelmet kell fordítani a katonai szembenállás csökkentésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ennek reális lehetősége adva van. mégpedig úgy, hogy a katonai erőegyensúly ne billenjen fel, ne származzék előny az egyik és hátrány a másik fél számára. A szocialista országok ezen elv alapján járnak el a középeurópai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó megbeszéléseken. Reméljük, hogy a tárgyalásokon részt vevő NATO-országok felhagynak azokkal a próbálkozásokkal, rmelveknek célja egvoldalú előnyök szerzése, és igy lehetőség lesz a tárgvalások folytatására, és eredményes befejezésére. — A katonai szembenállás csökkentését szolgálja a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete 1976. novemberi, bukaresti ülésének két javaslata ts. Teljesen világos, hogy ha a helsinki záróokmányt aláíró államok, köztük a négy nukleáris hatalom kötelező erejű szerződésben lemondanának a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásáról egymás ellen, « nagy lépés lenne a rr&laáris világháború elhárítása terén általában is. Hasonlokeppen meg van annak is a lenetósege, hogy az enniett allamoa megállapodjanak egymassal; addig is, amíg lehetővé válik a katonai szövetségi rendszerek egyidejű megszüntetese, nem bővítik új tagokkal a Varsói Szerződést és a NATO-t. Gondolom, nem kell indokolni, hogy ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása kedvező hatassal lenne a nemzetközi együttműködésre Európa határain túl is, és jól szolgálná az egész világ népeinek érdekeit. A leszerelesi tárgyalások problémáit vizsgálva kormányom abból indul ki, hogy a fegyverkezési verseny megfékezése, a leszerelés minden ország népének létérdeke. — Ettől az ülésszaktól mi azt várjuk, hogy megfelelő alkotó légkör kialakításával tegye lehetővé a részt vevő országok küldöttei számára a leszerelés terén eddig elért eredmények tárgyilagos öszszegezését, a leszerelési tárgyalások során követendő alapelvek körültekintő meghatározását, a sürgető és megoldásra leginkább érett feladatok kijelöléséit. — Ha Ilyen szellemben dolgozik a rendkívüli ülésszak, képes lesz arra. hogy ösztönözze az államokat a leszerelési tárgyalások ütemének és hatékonyságának növelésére, hogy a világ békeszerető erőinek újabb biztatást nyújtva elősegítse az enyhü'ést. előmozdítsa a leszerelés napirenden levő problémáinak megoldását, a leszerelés ellenfeleinek elszigetelését és visszaszorítását. — Az általanos vita menetét küldöttségünk nagy figyelemmel kisen. Mar az eddigi íelszo lalasok ban ls számos tanulmanyozasra érdemes gondolat fogannazouott meg. Különösen nagyra ertekeljük a bzovjetunio küldöttsége által május 26an előterjesztett okmányt „A fegyverkezési verseny megsznntelesonek gyakorlati niodszereírol." A magyar kormány az ebben a dokumentumban foglalt javaslatokkal teljes mértékben egyetért, es a megvalósításukra irányuló eröíesziteseket minden eszközzel támogatja. — A magyar kormány egyetért minoazokkal, akik aggodalmukat fejezték ki a legyverkezési verseny káros kovetkezmenyei miatt. Éppen ezért törekedett küldöttségünk az előkészítő szakaszban arra, hogy a dokumentum egyértelműen mutasson ra a fegyverkezési verseny igazi okaira, és világosan jelölje meg azokat az erőiket, amelyek ellenzik és akadályozzák az enyhülést, a leszerelést. — A nemzetközi feszültség csökkenésével, a béke es a biztonság megszilárdításával arányosan országunk szívesen csökkentené katonai kiadásait. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy más országok, mindenekelőtt a katonailag jelentős államok és közülük is elsősorban a nukleáris hatalmak — összhangban a szovjet kormány erre vonatkozó javaslatával — kezdjék el katonai költségvetésük csökkentését. — Változatlanul azon a véleményen vagyunk, hogy a leszerelés folyamatában különös fontosságot és sürgősségét kell biztosítani a nukleáris leszerelés kérdéseinek. Ennek az ülésszaknak is fel kell hívnia a nukleáris fegyverrel rendelkező államokat: szűntessék be a nukleáris fegyverek előállítását, és kezdjenek hozzá a meglevő készletek fokozatos csökkentéséhez, amelynek végső soron el kell vezetnie a nukleáris fegyverkészletek teljes és végleges megsemmisítéséhes. Szovjet javaslat a fegyverkezési hajsza me afékezésérol (Folytatas az 1. oldalról.) álláspontjából kiindulva, hogy nem engedik meg a nukleáris fegyver megjelenését területükön, elliatarozta, hogy aláírja a nukleáris fegyver Latin-Amerikában történő betiltásáról szóló II. szerződés (tlatelolcói szerződés) kiegészítő jegyzőkönyvét, s ezzel együtt vállalja, hogy tiszteletben tartja az atomfegyvermentes terület státuszát ezen a kontinensen. Kötelezettségvállalásunk természetesen csak abban az esetben érvényes, ha más nukleáris hatalmak is tiszteletben tartják e terület státuszát és a szerződést aláíró felek biztosítják, hogy a terület valóban atomfegyvermentes legyen. A nukleáris energia békés felhasználásának fejlesztése tagadhatatlanul egyik ígéretes útja az energetikai problémák megoldásának, és a Szovjetunió sikraszáll az e területen folytatott nemzetközi együttműködés szélesítéséért. Ugyanakkor teljes bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy a nukleáris energia, bármilyen jelentőséggel bírjon is, nem egyetlen módja az energetikai problémák megoldásának. Már kezdenek kirajzolódni e problémák megoldásának azok az alternatív lehetőségei, amelyek nem járnak együtt a nukleáris veszély növekedésével. Ezek közé tartozik a termonukleáris szintézis, a nap- és a geotermális energia, valamint más, nagy jövővel rendelkező energetikai források felhasználása. Az említett energiaforrások felhasználásának fejlesztésével a nukleárisnál olcsóbb energiához léhet jutni. A Szovjetunió kész konstruktív módon együttműködni más államokkal az új energiaforrások és energiafajták kutatásában. VII. Harmadszor: nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés rendelkezéseinek hatékonyabbá tételéhez közvetlenül kapcsolódik egy másik, nem kevésbé időszerű kérdés — a nukleáris fegyver olyan államok területén történő elhelyezésének megakadályozása, amelyek jelenleg nem rendelkeznek ilyen fegyverrel. Ezt a kérdést szintén meg kell oldani. Gyakorlatilag arról van szó, hogy azoknak az államoknak a területén, ahol jelenleg nincs nukleáris fegyver, a jövőben se legyen ilyen fegyver, sem katonai célú nukleáris fegyverrendszerek formájában, sem nukleáris robbanófejek, bombák, töltetek, aknák készleteinek formájában. Ha erről sikerülne megállapodni, akkor véget érne egy veszélyes következményekkel, így a fennálló stratégiai helyzet bizonytalanná válásával fenyegető folyamat. Jelentős, pozitív lépés lenne a nukleáris hatalmak részéről, ha vállalnák azt az egyértelmű és egyszerű kötelezettséget, hogy nem helyeznek el nukleáris fegyvert azon országok területén, amelyekben jelenleg nincs ilyen fegyver. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész ilyen kötelezettséget vállalni és felszólít ennek megtételére minden más nukleáris hatalmat. Ha a nukleáris hatalmaknak sikerül elvi megállapodásra jutniuk ezen a téren, akkor lehetségessé válik véleménycseréjük arról, hogy milyen formában nyilvánuljon meg ez a kötelezettségvállalás. Negyedszer: a nemzetközi kérdések között jelentős helyet foglal el a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei létrehozásának megtiltása. A Szovjetunió véleménye szerint ezt a kérdést már néhány évvel ezelőtt meg lehetett volna oldani, akkor, amikor először felvetődött. Néhány állam álláspontja sajnos a kérdés megoldásának elhalasztásához vezetett Annál nagyobb szükség van azonban arra, hogy most, amikor a legkülönbözőbb területen folyó tudományos kutatások fejlődése érezhetően megnöveli a tömegpusztító fegyverek új fajtái és rendszerei megjelenésének veszélyét, e területre összpontosuljanak az erőfeszítések. Rövid időn belül olyan nemzetközi intézkedésekre van szükség, amelyek véglegesen megakadályozzák a neutronfegyver megjelenését és kifejlesztését. A neutronfegyver betiltásául az utóbbi hónapokban szó volt különböző államközi szinteken, beleértve a legmagasabb szintet is, a nemzetközi közvélemény körében es korunk legnagyobb tudósai között. A vita eredményei: lehetővé teszik a következők egyértelmű kijelentését: — a neutronfegyver az emberek tömeges megsemmisítésének különösen embertelen eszköze; — a neutronfegyver csökkenti a nukleáris küszöböt, s következésképpen valószínűbbé teszi az atomháború kitörését ; — ha az államok egy csoportja rendszerbe állítja a neutronfegyvert, ez elkerülhetetlenül maga után vonja, hogy az államok más csoportja is ugyanezt teszi, s ez újabb szakaszt nyitna a nukleáris fegyverkezési hajszábun — hasonlóan ahhoz —, ahogyan a 40-es években az atomfegyverrel, az 50-es években pedig a termonukleáris fegyverrel történi; — egy bizonyos fajtájú neutronfegyver megjelenése csak a kezdete lenne ennek a hajszának: az első után elkerülhetetlenül újabb, még nagyobb ütőkápességű, még szélesebb körű feladatok végrehajtására képes fegyverfajták jelennének meg, mint ahogy most el tudjuk képzelni, s köztük olyanok is, amelyek túlnőnek egy-egy földrész határain. a felek egyenlő biztonsága és az ezzel kapcsolatos valamennyi tényező figyelembevétele alapján. A Szovjetunió kész komoly, tárgyszerű tárgyalásokat folytatni ezekről a kérdésekről. Reális lehetőségünk van arra, hogy gyorsan eljussunk a sikeres befejezéshez az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásával foglalkozó tárgyalásokon. A népek másfél évtizede várnak erre a lehetőségre, a légköri, kozmikus és víz alatti atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló szerződés megkötése óta. hosszú szüneteket, amelyein csak elodázzak a befejezést. Meg kell valósítani az Indiai-óceán békeövezetté változtatásának eszméjét, amelyet számos állam támogat — elsősorban a part menti országok. X. IX. VIII. Ötödször: a fegyverkezési hajsza megszüntetésének feladata megköveteli a már folyamatban levő, kétoldalú, regionális és nemzetközi szintű tárgyalások mielőbbi sikeres befejezését. Ez mindenekelőtt a stratégiai támadó fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalásokra vonatkozás, amelyek arra hivatottak, hogy határt szabjanak a legveszélyesebb, legpusztítóbb fegyverek kifejlesztésének — azon fegyverek kifejlesztésének, amelyek bevetése a nukleáris világháború kitörését jelentené. Ismeretes, hogy a stratégiai támadófegyverzetek korlátozásával kapcsolatos tárgyalásokon nem egyszer komoly nehézségek merültek fel. Ezek közül mar sokat leküzdöttünk, s jó lehetőségei vannak a függőben maradt kérdések megoldásának is. A megállapodás a legközelebbi jövőben létrejöhet, s létre is kell jönnie. A stratégiai támadó fegyverzetek korlátozására vonatkozó megállapodás létrejötte után a legkisebb késlekedés nélkül folytatni kell ez irányú erőfeszítéseinket. Ezeknek az erőfeszítéseknek" a stratégiai támadó fegyverzetek szintjének lényeges csökkentéséhez, minőségi tökéletesítésük további korlátozásához kell vezetniük — nyilvánvaló, hogy Előrehaladott szakaszban van a tömegpusztító fegyverek egy további fajtája: a sugárfegyverek betiltásáról szóló megállapodás előkészítése is. Ezek a fegyverek a radioaktív anyagok bomlása során keletkező radioaktív sugárzással hatnak az élő szervezetekre. A tárgyalások résztvevői már részlegesen egyeztették a sugárfegyverek kidolgozását, gyártását és alkalmazását betiltó konvenciótervezetet. A Szovjetunió úgy véli, hogy minden felesleges huzavona nélkül be kell fejezni ezt az ügyet. Lehetőség van arra, hogy gyakorlati jelleget adjunk a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdések megoldásának. A Szovjetunió következetesen és állandóan sikraszáll az erre vonatkozó hatékony intézkedések megvalósításáért. Ezekről az intézkedésekről különböző időpontokban már folytak véleménycserék. Ideje az általános vitákról áttérni a lényegre. Ideje lenne kimozdítani a holtpontról a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokat. Itt dől el az a kérdés, hogyan enyhítsük a katonai feszültséget abban a térségben, ahol uz különösen nagy, ahol a két katonai-politikai szövetség hadseregeinek szembenállása romdkívül veszélyes. E tárgyalások sikerének jelentós mértékben hozzá kell járulnia a nemzetközi légkör egészének javulásához, példaként kell szolgálnia Európa, valamint a világ más körzetei számára a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos gyakorlati lépésekre. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos tárgyalások évek óta tartó stagnálásának oka a nyugati tárgyalófelek megalapozatlan követelése a fegyveres erők és fegyverzetek úgynevezett aszimmetrikus, azaz a szocialista országok biztonságának megsértésével történő csökkentése. S bár a nyugati országok által április közepén előterjesztett. némileg megújított javaslatokra nagy mértékben jellemző ugyanez az egyoldalúság, a Szovjetunió a maga részéről kész mindent megtenni azért, hogy a bécsi tárgyalásokon mindkét fél számára elfogadható döntések szülessenek. A következő hónapokban befejeződhetnek az Indiaióceán térségében folytatott katonai tevékenység korlátozásával és azt követő csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyaláson. A tárgyalásokon elért haladás — amelyről a felele az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó különbizottságon keresztül rendszeresen tájékoztatták az ENSZ-t — megerősíti a teljes megállapodás ilidolgozásának megvalósíti iá lóságát. Eivnek érdekében i"tenzívebbé kell tenni a largyalásokat, meg kell akadályozni az indokolatlanul Lehetőség van az előrehalauasra a nagyomanyos fegyverek nemzetközi keresker.cimének es szállításainak korlátozásával kapcsolatban nemrég megkezdett szovjet— amerikai konzultációkon is. Ez időszerű probléma, es megoldást követel. A megoldás a nemzetközi feszültség enyhítésével, a nemzetközi béke megszilárdításával, a meglevő háborús tűzfészkek felszámolásával, és az ujabb tűzfészkek keletkezésének megakadályozásával összefüggésben valósítható meg. Nyilvánvaló, hogy a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének és szállításainak korlátozásával kapcsolatos kérdések megoldásában a jövőben a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett más fegyverszállító államoknak is részt kell venniük. Figyelembe véve, hogy az ENSZ-nek 149 tagallamu van, nem tekinthetjük normálisnak azt a helyzetet, hogy az atomfegyver-kísérleteket három közegben betiltó megállapodáshoz mindössze 106 állam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló megállapodáshoz 102 állam, a baktériumfegyverek betiltásáról szóló konvencióhoz 7a állam, a tömegpusztító fegyvereknek a tengerek és óceánok mélyén történő elhelyezését betiltó megállapodáshoz 65 állam csatlakozozott. s a többi megállapodás és egyezmény esetében is hasonló a kép. XI. Hetedszer. Szemmel láthatóan széles körű egyetértés áL fenn azzal kapcsolatban, hogy korunk gazdasági fejloüése megbonthatatlan kapcsolatban áll a fegyverkezesi hajsza megszüntetésének és a leszerelésnek a megoldásával. Az ilyen célú gyakoilati akciók eredményekunt felszabaduló eszközöli hatalmas lehetőséget biztosítanak az országok és népek jólétének fokozására, fontos tartalékot jelentenek a fejlesztési célokra nyújtott segítség bővítéséhez. Minél radikálisabbak lesznek a megfelelő intézkedések, minél mélyebbre és távolabbra hatolnak. annál több pótlólagos anyagi eszközt fordíthatunk e célokra. Van azonban egy olyan út is, amely lehetővé teszi, hogy a legközvetlenebb módon és még a leszerelésre vonatkozó nagyszabású intézkedések megvalósítása előtt összekapcsoljuk e két dolgot: a fegyverkezési hajsza anyagi természetű korlátozásával fel lehet szabadítani bizorvos összegeket békés célokra. Ez a katonai költségvetések csökkentése. Az ENSZ-közgyűlés több ízben síkraszállt e lépés megvalósításáért és a megtakarított eszközök egy részének a fejlődő országok megsegítésére történő felhasználásáért. Ezt a határozatot azonban mindeddig nem lehetett végrehajtani, mivel egyes államok, köztük a Biztonsági Tanács állandó tagállama — egyebek között a katonai költségvetések összehasonlithatatlanságára hivatkozva — nem hajlandó gyakorlati megállapodásra jutni.