Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-01 / 127. szám

Csütörtök, 1978. június í. 3 ezer ember helyett Országgyűlési bizottság az építőiparról Az építőipar gyors és terv- körön még akkor is érdemes seerű gépesítése kulcskérdése töprengeni, ha a piacon a népgazdaságilag oly fontos nem mindig azt kapjuk, amit beruházások megvalósításá- kérünk. Az ÉVM képviselőd nak, lakásépítési elképzelé- válaszul elmondották, hogy seink valóra váltásának — évente egymillió dollárért hangsúlyozták az országgyű- vásárolunk a tőkés orszá­lés építési és közlekedési bi- goikból kisgépeket, központi zottságának szerdai ülésén, elképzelések alapján, egysé­Az ok — ahogy azt Kádár ges elvek szerint. József építésügyi és város- Ugyancsak szóvá tették a fejlesztési miniszterhelyettes képviselők, hogy a gépek ki­beszámolójában hangsúlyozta használása gyakran rossz, — az, hogy a számításokkal nem dolgoztatják a beren­ellentétben nem emelkedett, dezóseket, pedig rnunkaszer­hanem csökkent az építő- vezéssel, ütemezéssel csök­iparban dolgozók száma. A munkaerőhiány különösem a kenteni lehetne az állásidőt. Daradics Ferenc és Simon fővárosi vállalatokat sújtot- Gábor képviselők észrevéte­ta, s tetemes gondot okozott lére is megnyugtató válasz a lakásépítőknek is. érkezett: fejlesztik a megle­pnn_ „Art , hetősen elmaradt és korsze­mellett az építőiparnak a gépesítés jelenti a legna­tfLSSS a'^ódern ^us javításba tartó vállalatokat, s a meg­levő erőkkel is jobban gaz­dálkodnak. A jelenleg hasz­31 vállalat szakosodik, szer­vezettebbé, hatékonyabbá válik tehát a munka. A képviselők gépláncok a hiányzó mun­káskezeket pótolják. E fő szempontot az Állaimd Terv­t^^JSSZ^-SÍ b- ~»f• tileg jóváhagyott 20 milliárd forintnyi fejlesztési alapot további négymilliárd forint­tal központi forrásból tetéz­te. tikai terveit, amelyek az ötö­dik ötéves tervidőszakban „menetközben" a helyzetnek megfelelően változtak. Szor­-» A* * , - galmazták az Állami Terv­Határozat szuletett a koz- bizottság határozatában jó­váhagyott gépvásárlások megvalósítását, és a négymil­műépítés gyorsításához engedhetetlenül szükséges 80. közötti tervszerű fedhasz­korszerű gépek és gépláncok llártl forintnyi többlet 1978— vásárlására is. Ügy számít- 80 ják, hogy az 1985-ig vásár- n^lásá1_ landó új berendezések, a műszaki fejlesztéssel együtt, annyit jelentenék — az 1975. évi teljesítményt alapul vé­ve —, mintha 24—26 ezer új dolgozó állna munkába az anyag-előkészítésben és az anyagmozgatásban. A könnyűszerkezetes kor­mányprogram megvalósítása — amelyre eddig 3,2 milliárd forintot költöttek — ugyan­csak komoly segítséget adott a munkaerőhiánnyal küszkö­dő ágazatnak. Gáspár Sándor Helsinkibe utazott A Finn Kommunista Párt meghívására szerdán Helsin­kibe utazott Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságá­nak tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz a finn kommunisták június 1—3. között sorra kerülő 18. kongresszusán. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Sándor, a Központi Bi­zottság titkára búcsúztatta. Úttörők és a közművelődés A művelődési házakban működő művészeti csoportok, szakkörök résztvevőinek egyharmada általános isko­lás; a közművelődés otthonai értékes segítséget nyújtanak a gyermekek iskolán kívüli művészei-tudományos isme­retszerzéséhez, nem kevéshé különböző akciók, kulturális szemlék előkészítéséhez, megrendezéséhez — hangsú­lyozta Molnárné Kozma Er­zsébet, az úttörőszövetség titkára szerdán a Magyar Út­törők Szövetsége Országos Tanácsának ülésén. Szűcs Istvánné főtitkár el­nökletével a testület áttekin­tette a kisdobos- és úttörő­közösségek tevékenységét, a csapatok és közművelődési intézmények együttműködé­sének tapasztalatait. A már meglevő masinák üzemeltetése és karbantartá­sa is gyakran gondot okoz — húzta alá Juratovics Aladár képviselő. Ahány kisgép létezik, szinte annyi­fé'e, s ezért nehéz a javítá­suk és az alkatrészellátás. Egységesíteni kellene eze­ket a berendezéseket, hogy például Szegeden ugyanolyan típusú géppel dolgozzanak, mint Budapesten, s a téma­Kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzete Ülésezett a TESZÖV elnöksége Propagandisták zárókonf erenciája Szegeden A fiatalok körében hosszú pagandisták részére, évek óta eredményesen dol- Ezt igep jól bizonyítja a gozó Csongrád megyei pro- vitakörök számának emelke­pagandistákat köszöntötték dése, és a tartalmi változá­tegnap azon a záró konfe- sok — a fiatalos hangvétel, rencián, amelyet Szegeden, a a színes, kötetlen, ám jó fel­KlSZ-iskolám rendeztek meg. készültséget kívánó beszél­Az egybegyűlteket ösz getések. Számtalan új ötlet, Károly, az iskola vezetője kezdeményezés született az köszöntötte, majd Tóth Zsu- eltelt időszakban, amelyet zsanna, a KISZ megyei bi- egyre több helyen hasznosí­zottságának titkára értékelte tanak. Szólt arról a sze­az elmúlt esztendő politikai mélyre szóló politizálásról, képzését. Szólt arról, hogy a amely hatékony eszköze a két kongresszus közötti fél- propagandistáknak, ám ez idő számvetése, az elmúlt nem képzelhető el a magas időszakban megjelent párt- szintű tudás, a megfelelő határozatok megnövekedett hang nélkül. Ezt követően feladatokat jelentettek a pro- Lóth László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának munka­Tegnap, szerdán Mórahal­mon, a helyi kultúrotthon­indítóként. A megjelentek hozzászólásukban részletesen ban tartotta soron következő elemezték a homoki szövet­ülését a Csongrád megyei kezetek gazdálkodási körül­TESZÖV elnöksége. Részt menyeit, a termelési szerke­vett az elnökség munkájá- zet megváltoztatásának lehe­ban Haskó Pál, a megyei tőségeit. Javaslatot tetteik a pártbizottság munkatársa, további tennivalókra, a je­Fehér István, a Termelőszö- lenleg még igen differenciált vetkezetek Országos Taná- termelési eredmények meg­csának tanácsosa és dr. Tóth szüntetésére, Imre, a megyei tanács osz- ták a soron tályvezető-helyettese. Molnár Lajosnak, a szö­meghatároz­következő fel­adatokat. Ezután az elnökség tagjai vétség elnökének megnyitója tájékozódtak a veszteséges, után Ábrahám Vince titkár illetve alaohiányos szövet­rájékoztatta a jelenlevőket a legutóbbi elnökségi ülés ha­tározatainak végrehajtásáról. kezetek pénzügyi helyzeté­nek rendezéséről. Megvitat­ták, a szövetség hogyan és Kurucz Márton, a termelési miként nyújthat segítséget a és közgazdasági bizottság el- szanált szövetkezeteknek. nöke a kedvezőtlen termőhe- Végezetül az lyi adottságú termelőszövet- múlt évi kezetek helyzetéről, a fej lesztési hozzájárulás, vala­elnöíkség a gazdálkodási eredménvek alánján a me­gyei TESZÖV jubileumi mint a szakemberek támo- zászlaját és a vele járó ju­gatási alapjának felhaszná­lásáról, és annaik tapaszta­latairól készült írásos be­talmat Magyar Megmérettetés V an, aki lelkesedik érte, hisz alkalom a megmagasztosulásra. Szerényeb­ben szólva: arra, hogy értékén be­csüljék, s ne jóval alatta, a gyengébb tel­jesítményt nyújtónak kijáró módon. Az vi­szont, aki az ügyes helyezkedés, a látvá­nyos, ám kevésbé tartalmas, értékes mun­ka révén tornázta föl magát az elismerés ranglétráján, aligha fogadná örömmel a kérést: tegye le az asztalra eddigi élete teljesítményét, hadd lássuk, mennyit ér. A felnőtt emberiség — igen okosan — csemetéit még a helyes úton indítja el: az iskolákban igyekeznek objektív értékrend szerint minősíteni a gyerekeket A szor­galom, a becsületes, rendszeres fölkészü­lés és mindezek következménye, a tudás, elnyeri méltó jutalmát s mind ez ideig — minthogy jobban nem találtak ki — ez a jó osztályzatban testesül meg. És mi a helyzet a felnőttek világában? Mérjük-e és igazságosan mérjük-e egymás teljesítményét, megfelelően értékeljük-e mások emberi mivoltát? Mert aki más munkája fölött Ítélkezik, emberi értékét szabja meg. A helytelen ítélet pedig élete­ket tehet tönkre, mert az ember nem munkavégzésre konstruált gép: érzékeny, önérzetes, lélekkel megáldott lény. Ennyi­vel több nála a „meghibásodás" lehetősé­ge, mint bármilyen masinánál. Ha itt megsérül, munkája látja kárát Dehogy is csak a munkája! Mi magunk, mindany­nyian. Igen ám, mondhatja bárki, ember legyen a talpán, akit a minősítéskor nem térít el a szubjektivizmus ördöge. Igaz. Rokonok, családtagok, akár jó barátok, szomszédok megítélésében ez elkerülhetetlen. A tetszik, nem tetszik, szeretem, nem szeretem döntő jelentőségű lehet ilyen körben. De a mun­kahely közössége munkára szövetkezett nem házastársi, baráti és egyéb szerződést írtak alá, amikor átlépték a gyár, a kul­túrotthon, az ilyen-olyan kutató- vagy tervezőintézet kapuját Ottani értékelésük alapja eszerint csakis a munka lehet. Mindenhol mérhető-e a teljesítmény? Nemrégiben a ruhagyárban jártam, ahol bemutatták az új szalagrendszert, ame­lyet az úgynevezett 3M módszerrel kor­szerűsítettek. A cél: a munkafolyamat ésszerűsítésével, a fölösleges mozdulatok kiiktatásával növeljék a termelékenységet és egyenletesen kifogástalan minőségű áru kerüljön ki az ott dolgozók keze alól. Hogy ki milyen munkát végzett, azt nem a szalagok között sétáló ellenőr dönti el hó­nap végén. Kinek-kinek minőségi lapja van, ahová a hibát azonnal bejegyzik. Hó­nap végén mindenki tudja, mire számíthat. A falra kifüggesztett összesítés alapja a premizálás nagyságának és lélektanilag is ösztönöz a hibátlan munkára. Tiszta sor: itt nem számít, ki a sógor, koma, jó barát A legtöbb munkahelyen azonban még kidolgozatlan a teljesítmény lehető legobjektívebb megállapítása. De ha rendszeresen hibásan és késedelmesen számfejt egy irodai adminisztrátor, ha a lel­tárhiánnyal nem tud elszámolni az üzlet­vezető, ha egy igazgató keze között indo­kolatlanul folynak el százezrek, mindez már minősiti az embert is. Akár azt aki mindig időben és pontosan készül el a bérszámfejtéssel, akinek soha nem volt leltárhiánya, aki jól gazdálkodik a közös­ség pénzével. Mérhető-e a művészi teljesítmény? Á tévében múltkorában vezető színészeink panaszkodtak — külföldi sikereik ürügyén —, nem kapják meg idehaza azt a figyel-, met elismerést, amire pedig rászolgáltak. Igazuk volt Csakhogy idehaza őket „ve­zető színészekként" tartjuk számon. Nép­szerűségük is értékítélet Akár a sehol máshol nem létező annyiféle művészeti díj, amely közül jó néhánynak birtokosai. Hogy mi az a mérce, amely elndönti, ki érde­mes minderre? Színészeknél, íróknál, költők­nél, festőknél egyaránt a hatás, amelyet alko­tásukkal kiváltanak közönségükből. Két­ségtelen, hogy itt a tetszik, nem tetszik nem elhanyagolható szempont Csakhogy lényeges különbség: az alkotást, vagy az az alkotót ítélem meg ezáltal elsőként Az élet számos területén nem tudjuk még mérni objektíven az emberi teljesít­ményt De hogy ez mégsem kilátástalan, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már megkísérlik mérni a mérhetetlent: a tudományos teljesítményt is. Üj tudomány van megszületőben, a scientometrics, a tu­dománymérés, amelyet a tudomány ipar­szerű művelésének rohamos fejlődése hí­vott életre. A Szegedről Debrecenbe el­származott Beck Mihály akadémikus a Szegedi Akadémiai Bizottság ülésén be­szélt a tudomány mérésének jelentőségé­ről. Itt volt dr. Braun Tibor és dr. Ruff Péter, a megkezdett hazai kutatások szer­vezője, illetve vezetője is. (Többek között az ő szerkesztésükben jelenik meg szep­temberben az új nemzetközi folyóirat, a Scientometrics.) A tudományos teljesítmény mérésének lehetőségei közül jelenleg az látszik a legobjektívabb módszernek, ha a hivatko­zások számát összesítik. Ennek elsődleges feltétele, hogy legyen mit idézni A fejben vagy az íróasztal fiókjában maradt gondo­lat nem értékelhető. A szóban vagy írás­ban terjesztett kutatási eredmény minősé­gét az adja meg, hogy az előadásra vagy dolgozatra hányszor utaltak a világszerte megjelenő folyóiratokban. Az sem mind­egy, melyikben, ugyanis a szaklapokat is rangsorolják, ugyancsak a hivatkozások száma szerint (1961. óta létezik egy ame­rikai kiadvány, amelyben évenként, földol­gozzák a publikáló kutatásokat kit hol idéztek.) Mi várható a hazai fölmérésektől? Mi­vel a kútatás rengeteg pénzbe kerül, nem mindegy, hogy szellemileg termékeny em­berek, kutatócsoportok kezébe kerülnek-® a milliós műszerek, vagy sem. Ugyanak­kor nem minden kutatási téma támogatása érdeke az országnak a gazdasági vagy a tudományos fejlődés szempontjából. De nemcsak a pénzzel, hanem a kutató kö­zösségekkel, egyénekkel való okosabb gaz­dálkodás feltételét is megteremtheti ez az értékelés. K özösségi érdek, egyéni megbecsülés. S mindez nem érzések, hanem a minőséget és mennyiséget jelölő mutatók alapján. A tiszta értékrend hozzá­segít a gazdaságos és igazságos dönté­sekhez. A megmérettetés, jóllehet, nem örvendeztet meg mindenkit. De miért azt óvjuk, aki könnyűnek találtatott? A jó kertész sem a gyomokat ápolgatja, bő ter­més reményében. társa átnyújtotta a kitünte­téseket. A KISZ KB plakett­jét kapta: Oltyán Lajos (a Szentes városi pártbizottság osztályvezetője), Kisistók András (Szeged), Paragi László (Szeged), Székely Sza­bó Imre (Vásárhely), Csor­ba Mihály (Szentes). A propagandistáik arany jelvényét kapta: Scheinfung József (szegedi járás). Szász Gergely (szegedi járás), Tö­rök László (Hódmezővásár­hely), Laszi Elvira (Hódme­zővásárhely), Bánvölgyi Má­tyásné (Hódmezővásárhely), Vörös Gyula (Hódmezővá­sárhely), Borbás József (Ma­kó), Csala Ferenc (Makó), Czakő Klára (Szentes), Tart András (Csongrád), dr. Tán­czos András (Csongrád). Chikán Ágnes Idegenforgalmi kapcsolatok Jugoszláviával Turista- és látogató útle- idén nyáron az Idegenfor­véllel tavaly 800 ezren utaz- galmi Hivatal szervezésében tak Magyarországról Jugo- például tíz csoportban közel szláviába, hozzánk pedig — 450-en utaznak csak a dub­a kishatárforgalmat itt sem rovniki tengerpartra, s ter­számolva — másfél millióan mészetesen többször ennyien érkeztek déli szomszédaink- ffyéni turistaként, látogató­tői turistaként, vagy átutazó- SiliS^S kent. A hazai utazási iro- kirendeltségének igazgatója, dáknak jó partnereik a ju- Balasevic Jovan — aki teg­nap, szerdán Szegedre láto­goszláviaiaik, Szegedről az Új vágóhíd Szatymazon számolót egészítette ki vita- szövetkezetnek Ítélte. Tegnap, szerdán délelőtt tervezik, amely az ÁFÉSZ átadták rendeltetésének a összforgalmának csaknem szatymazi ÁFÉSZ új, korsze- egynegyedét adja majd. Ha­rű vágóhídját. A létesítmény marosan fölépül egy kény­öt és fél millió forintba ke- szervágó is — ennek tech­rült, s a CSOMITERV Fiatal nológiai tervei már készen Alkotók Köre tervei alapján vannak. 11 hónap alatt készült el. A Az átadáson jelen volt a szatymazi Finn— kivitelezés nagy részét a sző- Fülöp László, a járási párta vetkezet építőbrigádja vé- bizottság munkatársa és dr. gezte. A vágóhíd évi terme- Kiss Imre, a járási hivatal lését 20—25 millió forintra elnöke. Barátság Termelő­gatott — joggal állapíthatta meg: érdemes volt hivatalá­nak a szocialista országok közül először nálunk tájékoz­tató irodát nyitnia, Budapes­ten, a Párizsi utca 9. szám alatt. A Postás művelődési házban tegnap hat kisfilmmel mutatta be az érdeklődőknek Jugoszlávia legszebb tájait a kirendeltség igazgatója, a vetítés előtt pedig a szegedi utazási irodák képviselőivel folytatott eszmecserét a két szomszédos ország közötti idegenforgalmi kapcsolat né­hány aktuális kérdéséről. flíOT elnökséfének ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott Megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről, fejlesz­tésének feladatairól hozott 1978. március 15-i határoza­tának megvalósítására elő­terjesztett ajánlást. Az el­nökség úgy döntött, hogy az ajánlást megvitatásra és el­fogadásra a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa júniusi ülése elé terjeszti. Az elnökség javasolja az országos tanácsnak, hogy az ajánlást valamennyi mező­gazdasági szövetkezet és te­rületi szövetség részére adja ki, hogy azt a téeszekben vezetőségi üléseken, majd a vezetőség tagjainak részvé­telével a munkahelyi közös­ségekben és a területi szö­vetségekben elnökségi ülése­ken, valamint küldöttköz­gyűléseken tárgyalják meg. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom