Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-21 / 118. szám

H a gyalog kellett volna be­járnunk beszélgetőpartne­reimmel azt a területet, melyet a II. kerületi tanácsi hi­vatal mondhat magáénak, bizony alaposan elfáradtunk volna. Á praktikusabb megoldást választot­tuk, a hivatal közigazgatási kör­zetét a falra erősített jókora tér­képről vettük szemügyre. Markos Károly elnök széles karmozdula­tokkal mutatta: Atka-szigettől a Tápéi-réten át, Fehér-tóig, bele­értve a hónapról hónapra gyara­podó, terebélyesedő új városrészt, aztán Gedót és Petőfi telepet, ez a majd 72 ezer lelket számláló körzet a II. kerületi hivatalhoz tartozik. Néhány óra is elég a kíváncsis­kodónak, hogy meggyőződ jön, ró­la: a József Attila sugárút—Nagy­körút sarkán található hivatal 48 dolgozója nem panaszkodhat, hogy egyhangúak az ügyek, unal­mas a munka. Csak csodálkozná­nak azon, aki unalomról beszélne közöttük, hiszen Szegednek ez a rendkívül sokarcú, múltat és jö­vőt ötvöző területe nap mint nap FORMA megannyi, sokszor merőben kü­lönböző gonddal „áll elő". Mert alig-alig hasonlítanak a tarjáni vagy a felsővárosi lakótelepen élők problémái a külterületek la­kóinak gondjaihoz: míg ott bosz­szúságot okoz a szomszéd kopogó fapapucsa, vagy az üzemképtelen lift, itt az esős időben járást ne­hezítő utak, az ivóvízellátás, a közlekedés nehézségei késztetik az embereket arra, hogy bead­ványt, panaszos levelet Írjanak, vagy éppen személyesen kopog­tassanak — a bajok orvoslása re­ményében — a hivatalban. Ügyfélfogadás: kedden délután, szerdán egész nap, szombaton delelőtt. Aki képet akar magának alkotni n hivatal életéről, jó ha bekukkant ilyenkor a szobákba. :4ersze nem minden beszélgetés­ből születik ügyirat, a gondok-ba­jok jó része szóban, felvilágosi­Sással, tanáccsal is rendezhető. Szerencsére, mert így is ugyan­csak szaporodnak az akták, gyül­tiek a papírok: évente körülbelül 10 szazalékkai több ügyet intéz­nek. Tavaly 72 ezer 738 ügyet ik­tattak, 0 ezer 265 határozatot aozfak, s ezekből mindössze 98-at „ellebbeztek meg, tegyük hozzá, 80 esetben alaptalanul. Kérdésemre az igazgatási osztá­lyon elkezdték felsorolni azokat az ügyféleségeket, melyekkel fog­lalkoznak. Ne várja az olvasó, hogy hűen felvázoljam a lajstro­mot, a 21 ügyfajtából inkább a legtöbb gondot, munkát adó ügye­ket vegyük szemügyre. A gyám­ügyi témát elsőként említették, nem ok nélkül; a kiskorúak, a veszélyezlelett gyermekek problé­máinak Intézése, az állami gon­dozásba vétel sok munkát ad. Az egészségügyi, erkölcsi és anyagi körülmények miatt 661 családban veszélyeztetettek a kiskorúak a kerületben, őket alkalmankénti és rendszeres segélyekkel segítik. A veszélyeztetettség okainak feltárá­sában, a megelőzésben nagy se? gítséget kap az osztály a társadal­mi aktíváktói; az önkéntes segí­tők, a külső „munkatársak" nél­kül aligha végezhetnének a hiva­tali ügyintézők eredményes mun­kát. A láthatások körüli perpat­varokban a szülők belátására, jó­zanságára, a gyermekek érdekei­re hivatkoznak, sajnos többnyire eredménytelenül. A válások szá­mának gyarapodásával évről évre szaporodnak az efajta ügyek. A szabálysértések ugyancsak sok dolgot adnak, a tavalyi 732 ügy túlnyomó részét bolti lopások tet­ték ki. Az önkiszolgáló üzletek tolvajalt bírsággal büntetik, 676 forint a bírságolási átlagösszeg. Az osztályon intézik a 106 tartá­si szerződós, a 170 öröklési és élet­járadéki szerződés ügyeit, itt ál­lítják ki a munkakönyveket, az anyakönyvi iratokat, itt őrzik a talált tárgyakat s többek között itt foglalkoznak a II. kerület ipa­ri, kereskedelmi és mezőgazdasá­gi ügyeivel. A műszaki osztály dolgozóinak a lakás és melléképületek építé­sének, használatba vételének en­gedélyezése, az építkezések fel­ügyelete ad sok munkát, de az engedély nélküli építkezések is sok aktát szülnek. A szanálások, a nagyszabású lakásépítkezések mi­att nagy a forgalom az osztályon, a konkrét gondok mellett sokan az Iránt érdeklődnek: mikor bont­ják a házukat, érdemes-e tataro­zásba kezdeni, nem lesz-e kido­bott pénz a tüzelőre kiadott ösz­szeg. A rendezési terv birtokában válaszolnak is, hozzátéve persze, hogy pontos dátumot évekre elő­re nem tudnak mondani. Az ügy­intézők sok energiáját köti le, amikor igazságot kell tenni a ház­tulajdonosok és a bérlők „kötél­húzásában", s csak a legritkább esetben lehet mindkét fél számá­ra kedvező döntést hozni. Ennek ellenére az osztály tavalyi 1200 határozatából mindössze 52-őt fel­lebbeztek meg, 44 esetben ered­ménytelenül. Az osztály 7 dolgo­zójából 3 több mint 10 éves törzs­gárdatag, szakmai tudásuk, alapos helyismeretük segíti őket abban, hogy a rendkívül sokrétű, felelős­ségteljes munkát eredményesen végezhessék. (Itt látják el a vá­ros összes felvonójának hatósági felügyeletét ls.) A pénzügyi osztályon azzal kez­di a vezető a beszélgetést, hogy sok az akarva-akaratlanul feledé­keny ember. „Nagyvonalúságuk" miatt ugyancsak szaporodnak az akták, az ügyintézők rengeteg ide­jét rabolja el, hogy nyomozni kell az „inkognitóba" burkolódzó lak­címváltoztatók, gépjármű-tulajdo­nosok után. A különböző bejelen­tési kötelezettséget sokan nem ve­szik komolyan, csak többszöri fel­szólításra hajlandók jelentkezni a hivatalban. A legtöbb gondot az adóügyek adják, a gépjárművek után adó­zók száma meghaladta a hétez­ret a kerületben. A házadók nyil­vántartása is sok munkát jelent, számontartják azt a 11 ezer 118 lakást, melynek gazdái adómen­tességet élveznek, s azt a majd hat­ezret, mely után adót köteles fizetni a tulajdonos. A különböző adók­ból évente átlag 17 millió forintot gyűjtenek be, ebben az összegben az ötezer nyilvántartott „adóköte­les" eb után befolyt összeg is bennfoglal tátik. Szeged lakosságónak majd 40 százaléka él a II. kerületi tanácsi hivatal közigazgatási területén. Dolgoznak, örülnek és veszeked­nek, mint bárhol másutt a vilá­gon. Az államigazgatással, a haJ tósógl ügyintézéssel kapcsolatos gondjaikkal a József Attila su­gárúti hivatalba kopogtatnak, Itt várnak kétségeikre, problémáikra megoldást. A hivatal saját köz­igazgatási körzetéből adódóan kö­telező feladatai mellett az egész városra kiterjedő tevékenységet is ellát, így például első fokon ide futnak be azok a munkaügyi dön­tőbizottságra tartozó ügyek, me­lyeket a kisebb intézményeknél nem tudnak elintézni. A hivatal „vérkeringésébe" az algyői és a tápéi kirendeltség ügyei is beke­rülnek. LADÁNYI ZSUZSA Újszegedi magaslesen Amíg valaki kl nem kísérletezi az olyan újságot, melyhez mozgó­filmet lehet mellékelni, állóképek sorozatával kelthetjük a mozgás, tekintetünk körbehordozásának Il­lúzióját. „Kiáltottam én a magos tetőre" — mondhatná a dal kez­dősorával fotóriporterünk, aki az újszegedi magasház széljárta tető­teraszán forgatta körbe fényképe­zőgépét, hogy képeivel bizonyít­sa, hányféle látnivaló kívánkozik megörökítésre egyetlen, jól vá­lasztott nézőpontból la. Sátorte­tős, negyedszázada épült családi hazak és kétszintesek a hatvanas évek elejéről; tetőtér-beépítéses épületek a kertváros díszéül, s a virágzó cseresznye- és meggyfák hamvasságából nagyon is határo­zott körvonalakkal kiemelkedő víztorony; a biológiai központ sokablakos, tükröző felülete és a vöröstéglás kollégium lépcsőház­zal díszített tűzfala; a Dóm felé igyekvő, de a hídnál megállított fasor a Liget szélén, s aztán a háttérben már megjelenő túlpar­ti magasépítmónyek, a szálloda, a víztorony és a kenyérgyár — íme, néhány perc „termése", az újsze­gedi magaslesen készült képsor a város fejlődésének jó pár évti­zedéről ad számot. Somogyi KArolyné felvéteni

Next

/
Oldalképek
Tartalom