Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

Szerda, 1978. májtts 17. Pártbizottsági ülések jarasban X szegedi járási pártbizottság tegnap, kedden az újszegedi pártiskola nagytermében kibővített ülést tartott Az ülésen részt vettek a pártbizottság tagjaival együtt a járás pártalapszervezeteinek titkárai, a KISZ járási bizottsága apparátusának tagjai is. Ott volt Tóth Szilveszterné, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, valamint dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság tagja, a megyei pártiskola igazgatója. A napirendnek megfelelően Szögi Béla, a szegedi járási pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a Központi Bizottság 1978. április 19—20-i ülésének a XI. pártkongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló határozatáról, s az ebből adódó járási teendőkről. ft,:v...: ? V.- x: Tegnap, kedden délután kibővített ülést tartott a szentesi járási- pártbizottság, amelyen részt vettek az alapszervezeti, üzemi és községi párttitkárok is. Megjelent és felszólalt dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Puskás László, a járási pártbizottság titkárának megnyitója után került sor az első napirendi témára. Dr. Szucsán Sándor, a járási pártbizottság első titkára tájékoztatót adott a Központi Bizottság 1978. március 15-i és április 19—20-i üléséről. A testület elfogadta, illetve jóváhagyta az elhangzott ismertetőt és azt, hogy ennek anyagát a pártszervezetek tűzzék napirendre a legközelebbi taggyűléseken és a pártcsoportok is tárgyalják meg a feladatokat, ami a párthatározatok helyi megvalósításából adódnak. A pártbizottsági ülésen befejezésül előterjesztések hangzottak el, majd Puskás László mondott összefoglalót * A járási pártbizottság ülése után dr. Kornidesz Mihály dr. Koncz Jánosnak és a járási pártbizottság vezetőinek társaságában Nagymágocs és Székkutas községekbe látogatott. Kiváló a makói József Attila Tsz Ünnepi küldöttközgyűlést tartott tegnap a makói József Attila Tsz a Koronaszálló dísztermében, abból az alkalomból, hogy a gazdaság fennállásának 30. évében most másodszorra elnyerte a Kiváló Termelőszövetkezet címet. A küldöttközgyűlésen — amelyen dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke tolmácsolta a megyei pártbizottság, a megyei és a városi tanács gratulációját — Berényi János téesz-elnök ismertette a szövetkezet eredményeit Az ünnepi alkalomból a szövetkezet több tagja kapott kitüntetést és jutalmat Országgyűlési bizottság ülése A bútoripar és kereskedelem helyzetéről tanácskozott az országgyűlés ipari bizottsága. Hazánkban a IV. ötéves terv időszakában fejlődött a bútoripar gyáriparrá. 1971—1975 között a tervezett 50 helyett 64 százalékkal nőtt a bútoripar termelése. A következőkben fontos feladat a magyar bútor exportképességének fokozása, az elemekből összeállítható bútorok gyártásának növelése — állapította meg az országgyűlés ipari bizottsága. (MTI) Május 2S-tól Új menetrend a MÁV-nál Kevés lényeges változás, de az igényeket jobban megközelítő rövidebb közlekedési idők, néhány új mentesítő vonat, javuló város környéki forgalom, ez jellemzi a MÁV 1978—79. évi menetrendjét, amely az európai vasutakéhoz hasonlóan május 28-án, vasárnap 0 órakor lep életbe. A menetrend fontoáabb módosításait, a szamélyforgalom javítására tett intézkedéseket kedden sajtótájékoztatón ismertették a MÁV vezetői. A belföldi forgalomban a nia-expressz másfél órával Tavaly ilyenkor kezdődött korábban indul, s ugyancsak a kísérlet a rövid menetidejű az eddiginél korábban, 20 óra 45 perckor indul Budapestről Lipcsébe az autószállító vonat. A Meridiánexpressz útvonalát a nyári vonatokon a dohányzás korlátozására. A mostani menetrend életbe lépésétől az elővárosi és a város környéki vonatokon — amelyek egy— idényben Belgrádon át Bárig másfél óra alatt célhoz érmeghosszabbították, míg a hét végi nagy forgalom zavartalanabb lebonyolítására szombatonként Budapest— Drezda, vasárnaponként Budapest—Lipcse között állítanak be mentesítő vonatot. Tavaly Budapest—Belgrád— Athén között hetenként egyízegedieket érdeklő változás: szer közlekedett a Puskin— Szeged és Kiskunfélegyháza között egy új helyi vonattal Javítják a munkásszállítás feltételeit. A nemzetközi forgalomban Berlinből Szófiába a PannóAthenes expresszvpnatban közvetlen hálókocsi —, ezen a nyáron már hetenként kétszer áll az utasok rendelkezésére. nek — a nemdohányzó szakaszon kívül két-három kocsiból teljesen kitiltják a dohányfüstöt. Több mint ezer vonatban közlekednek majd ilyen nemdohányzó kocsik. A MÁV hivatalos menetrendkönyve 150 ezer példányban készült, ára változatlanul 40 forint. Üjdonsága, hogy külön vörösnyomású fejezetben 18 táblázaton feltünteti a főváros és a megyeszékhelyek közötti személyvonatok indulását és érkezését (MTI) Hi odesszai vendégek látogatása a megyei pártbizottságon Dr. Komócsin Mihály tájékoztatóját tartja. Balra: A. V. Varlamov, jobbra: dr. Konca János. (Enyedi Zoltán felvétele) elsd Csongrád megye testvér- sok lehetősége van, amit a üzemeinek, intézményeinek jövőben gyümölcsöztetni odesszai vendégei tegnap szükséges mindkét nép javádélelőtt felkeresték az MSZMP Csongrád megyei Bizottságát. A vendégeket ra. A délelőtt folyamán a megye és Szeged város vezetőidr. Komócsin Mihály, a me- vei Varlamov elvtárs meggyei pártbizottság első titkára, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a szegedi vábeszélést folytatott a testvérkapcsolatok fejlesztéséről, mindenekelőtt azonban az ez év októberében Odesszában a városi pártbizottság titkárával folytatott megbeszélés után felkereste a Divat Kötöttárugyárat Ott Sugár József, a pártbizottság titkára és Pál Rozália vezérigazgató tájékoztatták aa üzemben folyó politikai és gazdasági tevékenységről. A vásárhelyi látogatás a Tornyai múzeum megtekintésérosi pártbizottság első titká- megrendezésre kerülő Csöng_ vei fejeződött be. A küldöttra, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Papp Gyula, a szegedi megyei város tanácselnöke és a megyei pártbizottság osztályvezetői fogadták. Dr. Komócsin Mihály üdvözlő szavaiban beszélt a két testvérmegye harcban kialakult, majd az építőmunkában fejlődő barátságáról, arról, hogy hazánk e területének felszabadító harcaiban sok odesszai katona vett részt Pártunk politikája alaptételének tekinti a magyar—szovjet barátságot, ami legsajátosabb nemzeti ügyünk, nemzeti érdekünk, azon dolgozunk, hogy ez a barátság minél erősebb, tartalmasabb legyen. Ezt a célt szolgálja a megyénkben tartózkodó népes odesszai delegáció is. A továbbiakban részletesen ismertette a megyének az országban elfoglalt helyét, a megye gazdálkodását, kulturális életét, és a pártmunka soron levő feladatait. Szavaira A. V. Varlamov, az odesszai delegáció vezetője, az odesszai területi pártbizottság külügyi osztályának vezetője válaszolt, aki átadta az odesszai kommurád megyei barátsági hét ség többi tagja a testvérüzeprogramjáról, majd Hódme- mekben, intézményekbei* zővásárhelyre látogatott, folytatta a szakmai tapaszaitól dr. Szalontai Józseffel, talatcserét. Egy vendég Odesszából A delegáció két tagja, is vannak gyáregységeink, é» Uszenko Maria Filipovna, az három üzemünk mintegy 3 Odesszai Krupszkaja Kötött- ezer embert foglalkoztat, árugyár pártbizottságának Dolgozóink 90 százaléka nó, titkára és Nef egyen kova Ga- s a lányok, asszonyok közül lina Petrova, a gyár főmér- kei-ült ki csaknem minden nökhelyettese, három napon vezető. Három profilbaji terát a HÓDIKÖT vendége. A melünk, sík- és körkötött vásárhelyi vendéglátók igen áruk, valamint fehérnemük szoros programot dolgoztak gyártásával foglalkozunk, ki számukra, mégis készsége- Gyártmányaink alapanyaga sen vállalkoztak egy rövid a tiszta gyapjú, a pamut és beszélgetésre, megállapodva, a műszál. Évente mintegy 11 hogy Nefegyenkova Galina millió darab árut állítunk Petrova válaszol a kérdések- elő, 50 millió rubel értékre. ben. S még egy: nálunk eb— A Krupszkaja Kötött- ben az ötéves tervben kezdőárugyár és a HÖDIKÖT dött meS állami beruházás1977-ben létesített hivatalos sal az a rekonstrukció, amely testvérkapcsolatot. Tudomá- a HODIKOT-ben lassan mar sunk szerint ennek alapja az, hogy sok hasonlóság mutatkozik a két gyár adottságai között. — Valóban, kapcsolataink nem teljesen újkeletűek, s befejezéséhez közeledik. A folyamatos termelés mellett folyik az építkezés és a gépek cseréje. Nagy nehézséget jelent ez számunkra, mégis lelkesen dolgozunk éves terveink teljesítéséért, mert nisták. a lakosság baráti üd- annak idején ténylegesen h„„v nTmsokára íévövtafZt iAKirániáooif mucr ízi-,, „ tudjuk, nogy nemsoaara levözletét, jókívánságait, megköszönte a tást, és szólt két testvérmegye baráti kapcsolatai fejlesztésének még nyegesen jobb munkafeltéteazért jöttek létre, mert a meleg fogadta- sajátos körülményektől elte- a arról, hogy a kintve számos tényező szín- lek k-' y J * te azonos gyárainknál. Csak mun néhány példa erre: nekünk hatalmas mértékű energia-, nyersanyagár-robbanással is, és egyes polgáriak siettek a kettőt öszezefüggésbe hozni, sőt elmosni a kettő közötti különbséget. Kétségtelen, hogy van közöttük összefüggés, de nem igaz az, hogy a válság kizárólag, vagy döntően erre a gyors energiaár-növekedésre (cserearányromlásra) vezethető vissza. Ma már elhalkultak, azok a hangos polgári vélemények, amelyek ezt hirdették, joggal, hiszen a tőkés világgazdaságban a cserearányromlás megállt, sőt 1976—77 óta kezd javulni, és mégis, újabb stagnálás, sőt visszaesés jelei figyelhetők meg. A mai tőkés világgazdaság sokoldalú és bonyolult rendszerében összefüggés van a recesszió, cserearányromlás, világméretű infláció között, de mindezeknek megvan a maguk viszonylagos önállósága is. Hiszen történelmileg túltermelési válságok — és ezek világgazdasági kihatásai — léteztek már régebben is. A tőkés világgazdaság előbb említett három fő problémája közül a döntő a túltermelési válság, illetve a 'ermelés stagnálása, a következő okoknál fogva. Polgári közgazdászok is kiszámították, hogy a cserearányromlásból származó veszteségek országokra vonatkozóan és tőkés világ egészére vonatkozóan egyaránt körülbelül 1/3—1/4 része a kereskedelmi mérlegek passzívumának. Tt hát njilvánvaló, hogy a kereskedelmi mérleg passzívumait döntően valami más. és nem a cserearányromlás okozza, hanem a termelés viszszaesései. a stagnálás és az ennek következményeként fellépő protekcionista tendenciák. A másik fontos kérdés, hat-e, és hogyan a tőkés világgazdaság említett újratermelési egyensúlyzavara (recesszió, cserearányromlás, infláció) a szocialista világgazdaságra? Ha igen, miben áll a szocialista gazdaság, illetve világgazdaság fölénye a tőkés rendszerrel szemben? E kérdés helyes felvetését és az erre adott választ bizonyos mertékig bizonyította az a történelmi tapasztalat, hogy az 1929—33-as világgazdasági válság az akkori Szovjetunióra valóban szinte semmiféle hatással nem volt. Ebből a történelmi példából azt lehetett volna következtetni, hogy a mai szocialista rendszer is teljesen kiküszöbölhet minden hatást. Ez a felfogás azonban nélkülözi a történelmigazdasági helyzetben fennálló lényeges különbségek helyes számbavételét. A kérdésre adott válaszunk ma — logikai és tapasztalati tények alapján — csak az lehet, hogy igenis nem vagyunk teljesen elszigetelteK, nem is lehetünk attól, ami a világgazdaságban, ezen belül a tőkés világgazdaságban történik. A világ a gyors technikai fejlődés, mondhatnánk második ipari forradalom korszakát éli. Ezen az alapon mind a technikai fejlődés, mind a tudományos haladás erősen összefonódott, internacionalizálódott. Az egyik országban bizonyos termékek, termelőeszközök kutatása és termelése ért el magasabb fokot, egy másikban pedig más termékeké. Még a legnagyobb és leggazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy minden, vagy minden főbb termék kutatásával, fejlesztésével és tömeges termelésével egyaránt foglalkozzanak. Az akkori Szovjetunió elszigetelhette gazdaságát (pontosabban, őt szigetelték el) a fejlett tőkés országoktól, illetve viszonylag könnyebben elviselhette ezt, mert akkor gazdaságának fejlettsége és az ebből fakadó ipari adaptációs képessége nagyon alacsony volt. Ma már lényegesen más a helyzet. A szocialista országok gazdasága nem szigetelhető el teljesen, mert éppen az előzőekből következően léteznek és hatnak a világgazdaság fejlődésének egyetemes (társadalmirendszer-határokka] nem korlátozható) törvényszerűségei is, például technikai fejlődés törvényei, nemzetközi értéktörvény, nemzetközi újratermelési arányosság stb. törvényei. A szocialista világgazdaság, vagy az egyes szocialista országok gazdasági rendjének fölénye a tőkéssel szemben tehát nem abban áll, hogy minden hatást kívül tud tartani, mert erre az előbb elmondottakból következően nincs lehetőség, hanem abban, hogy ezeket a kedvezőtlen hatásokat átalakítja, illetve begyűrűző hatásukat elnyújtja-letompítja. A szocialista rendszer fölénye megmutatkozott abban, hogy a termelés nálunk töretlenül, évi 6—7 százalékkal nőtt. még akor is. amikor a tőkés országokban körülbelül ugyanekkora mértékben zuhant a termelés. De a hatás abban jelentkezett, hogy a termelésünk növekedésével nem tudott lépést tartani exportunk növekedése, sőt volt idő, amikor csökkent, Vagy stagnált. A stagnáló, vagy csak lassabban növekvő exportunk (éppen a nyugat-európai dekonjunktúra miatt) nem fedezte a változatlanul gyors növekedésünk gép-berendezés importját. Kereskedelmi mérlegünk tehát passzív lett, külföldi hiteleket vettünk fel. (A hitelek kérdéséről egy későbbi cikkben lesz szó.) Tehát a tőkés termelés visszaesése átalakítottan, a nemzetközi hitelek formájában gyűrűződött. be a magyar gazdaságba. A nemzetközi értéktörvénytől, a világpiaci árak mozgásától sem szigetelhetjük el magunkat. Itt szabadságunk csak abban állt — és áll —. hogy ezen árváltozásokat, olajáremeléseket elnyújtvaletompítva engedjük be a nemzetgazdaságba. A fejlett tőkés országokban a nagy problémát éppen a „robbanás"-szerű áremelkedés okozta. Dr. Mayer László — A ténylegesen sok hasonlóság feltehetően hasznos tapasztalatcserékre ad alkalmat. Mire irányul elsősorban a figyelmük, illetve mit várnak mostani látogatásuktól? — Érdeklődésünk kétirányú. Szeretnénk egyrészt megismerni, hogy a hasonló körülmények között miként oldják meg a gazdasági, termelési problémákat a vásárhelyi szakemberek. A kifejezetten szakmai kérdéseken túl pedig nagyon érdekel bennünket a párt- és társadalmi szervek tevékenysége, ami, mint hallottuk, a HÖDIKÖT-ben sem választható el semmiképpen a gazdasági munkától. Ami a kérdés második részét illeti: örülnénk, ha gyáraink között sikerülne az 1977-ben létesített testvérkapcsolatot kiszélesíteni, s ezáltal rendszeressé tenni a tapasztalatcseréket, közelebb hozni a két gyár kollektíváját. Ennek érdekében előzőleg már kölcsönösen eljuttattuk egymáshoz javaslatainkat egy gazdasági együttműködési szerződés kidolgozására. A javaslatokat most egyeztetjük, és bízunk benne, hogy mielőbb sor kerülhet a szerződés aláírására is — mondotta befejezésül Nefegyenkova Galina Petrova. N I