Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

2 i Szerda, 1978. május Í7: Moszkvában illést a Legfelsőbb Tanács # Moszkva (MTI) ' Moszkvában kedden Leonyid Brezsn.vevnek. az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének vezetésével ülést tartott a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége. Első napirendi pontként megvitatták a szövetségi köz­társaságok új alkotmánya előkészítésének és elfogadá­sának tapasztalatait. Erről a kérdésről Vaszilij Kuznye­cov, az SZKP KB PB pót­tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első he­lyettese tartott beszámolót. Leonyid Brezsnyev a kér­dés vitája során felszólalva ;hangsúlyozta: elérték azt a célt, amelyet az SZKP tűzött ki az alkotmánytervezetek nyilvános vitára bocsátásá­val. Az a tény, hogy e fontos vitában sok millió szovjet ember vett részt, tehetővé tette az alaptörvények pon­tosabb megfogalmazását, ki­egészítését. hogy a nép ta­pasztalatával gazdagítsák a tervezeteket és figyelembe vegyék minden egyes köztár­saság sajátosságait. Az SZKP KB főtitkára le­szögezte: a gyakorlati mun­kában egyre nagyobb mér­tékben számításba kell ven­ni a dolgozók kívánságait, amelyeket a nyilvános vita aorán Juttattak kifejezésre. Már az autonóm köztársa­ságok alkotmánytervezetének megvitatása is folyik. Ezek elfogadásával befejeződik a nagy munka, amellyel al­kotmányos formába öntik a fejlett szocializmus társadal­mi és állami létét, megte­remtik az össznépi állam törvényhozási rendszerének alapját. Aleksze) Koszigin. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnöke jelentést ter­jesztett elő arról, hogyan va­lósítja meg a Miniszterta­nács a népgazdasági és szo­ciális tervben, illetve a költ­ségvetésben előirányzott fel­adatait. AlekszeJ Koszlgln beszá­molt arról, hogy a Miniszter­tanács megvitatta, milyen teendői vahnak azoknak a javaslatoknak, intézkedési terveknek, megvalósításának, amelyeket Leonyid Brezs­nyev fejtett ki szibériai és távol-keleti utazása során, ezeknek a körzeteknek 1 (190-ig történő gazdasagi es szociális fejlesztésében. E kérdés vitájában Brezs­nyev röviden felszólalt, majd az elnökség határozatban bízta meg a Szovjetunió Mi­nisztertanácsát az előterjesz­tett Javaslatok megvalósítá­sának ellenőrzésével. A Legfelsőbb Tanács El­nöksége megvitatta a Mi­nisztertanács előterjesztését arról, hogy ratifikálják a kör­nyezet katonai célú megvál­toztatását tiltó nemzetközi egyezményt, amelyet a Szov­jetunió 1977 május 18-án Irt alá Genfben. Andrej Gromiko, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere az e témáról folyó vitában hangsúlyozta, hogy az SZKP és a szovjet kormány évről évre fokozza erőfeszítéseit, amelyek a háború elhárítá­sára, a fegyverkezési hajsza beszüntetésére irányulnak. Az új nemzetkö2l konvenció életbe lépése nemcsak új lé­pést Jelent a béke és a né­pek biztonsága megszilárdí­tásában, hanem egyúttal a természeti környezet meg­óvásának is fontos eszköze. Borisz Ponotnarjov, Oz SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, a Leg­felsőbb Tanács nemzetiségi tanácsa külügyi bizottságá­nak elnöke közölte, hogy a tanács illetékes bizottsá­ságai egyöntetűen jóváhagy­ták ezt a konvenciót és ja­vasolták, hogy a tanács el­nöksége ratifikálja ezt a fon­tos nemzetközi okmányt. Leonyid Brezsnyev a vitá­ban felszólalva kijelentette: a konvenció, amelyet az el­nökség ma ratifikál, újabb konkrét lépést jelent, amely bizonyos mértékig csökkenti egy új háborúra való fel­készülést. Ezt a lépést a Szovjetunió kezdeményezte, amely következetesen való­sítja meg az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán el­fogadott békeprogramot. A konvenció ugyanakkor mintegy sűrített formában fejezi ki korunk egyik leg­fontosabb feladatát: meg kell óvni a földet annak tel­jes szépségében, sokrétűségé­ben, meg kell óvni az embe­rek bolygóját, hogy az a jövőben is az embereket szolgálhassa. — Alig néhány nap választ el bennünket az ENSZ-köa­gyűlés rendkívüli, a leszere­léssel foglalkozó ülésszaká­nak megnyitásától. A Szov­tartott Elnöksége jetunió igen fontos javaslat­tal utazik az ülésszakra. A Javaslat arra irányul, hogy mind mennyiségileg. mind minőségileg teljes mértékben megszűnjön a fegyverkezési verseny, valódi fordulat tör­ténjen a legfontosabb nem­zetközt kérdés, ^ leszerelés megoldásában. Az a tény, hogy az álla­mok éppen most hagyják jó­vá ezt a konvenciót, lépést jelent ebbe az irányba, még akkor is, ha csupán korláto­zott jelentőségű intézkedés­ről van szó. A konvenció életbe léptetésével annak aláírói mintegy hangsúlyoz­zák. ésszerűtlennek tartják, hogy az államok fegyvertá­raiba új, veszélves fegyver­fajták kerüljenek. Az elnökség egyhangúlag ratifikálta a konvenciót. Az erről szóló törvényerejű ren­deletet és a ratifikációs ok­mányt Leonyid Brezsnyev írta alá az elnökség nevében. Usztyinov marsall látogatásai • Budapest (MTI) Dmítrtj Usztyinov, a Sssov­Jetunió marsallja, az SZKP, Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter Vezette szovjet katonai küldöttség Czinege Lajos vezérezredest, honvédelmi miniszter társa­ságában tegnap délelőtt a Magyar Néphadsereg egyik dunántúli harckocsizó alaku­latához látogatott. A vendégek tanulmányoz­ták az alakulat életét, mun­káját, a katonák kiképzésé­nek, nevelésének módszereit. Megtekintették a laktanya számos létesítményét, majd katonagyülésen vettek részi, amelyen Czinege Lajos és Dmítrij Usztyinov mondott beszédet. Usztyinov marsall keddi programja az egyik dunán­túli repülőalakulatnál fejező­dött be. A MAGYAR SZOLIDARI­TÁSI BtZOTTSAG NYILATKOZATA A magyar közvélemény növekvő aggodalommal és felháborodással értesült a Somoza diktátor vezette ni­caraguai reakció újabb ter­rorakcióiról, arról, hogy orv­gyilkosságokat követnek el, ítélet nélkül bebörtönzik azo­kat. akik a haladás mellett enielik fel szavukat. A világ haladó erőivel együtt mély­ségesen elítéljük a hazafiak üldözését, követeljük Somoza diktátor távozását, a terror azonnali megszüntetését, az embert szabadságjogok tisz­teletben tartását és C9elekvö szolidaritásunkról biztosítjuk a nicaraguai nép. a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítás! Front diklatúraellenas har­cát, OLASZORSZÁGI VÁLASZTÁSOK A május 14—15-i, 4430 olaszországi községben és városban megtartott tanácsi választások hivatalos vég-' eredménye a követkétaő: a kereszténydemokraták 42,5, az OKP 26.5, se OSZP 13,3, az újfasiszták 4,5, a szociál­demokraták 4.8 szavazatot kaptak. A fennmaradó 8.4 százalék 5 párt között osz­lott meg. J ACK WODDTS LATOGATASA Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására május 14—18. köaött hazánk­ban tartózkodott Jack Wod­dis, Nagy-Britannia Kom­munista Pártja Politikai Bi­zottságának tagja. Ai angol testvérpárt képviselőjévé! megbeszélést folytatott Gye­RADIÖTElfX nos András, a Központi Bi­zottság titkára, valamint Ilorn Gyula és Nagy Gábor, a KB osztályvezető-helyette­sei. A baráti légkörű talál­kozók során kölcsönösen tájékoztatták egymást párt­jaik helyzetéről és tevékeny­ségéről, véleménycserét foly­tattak a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK MOSZKVÁBAN Három bizottságban foly­tatta munkáját tegnap Moszkvában a Nemzetközt Demokratikus Nőszövetség tanácsának ülésszaka, amely plenáris Üléssel nyílt meg hétfőn a szovjet fővárosban. Erdei Lészlóné, a Magyar Nök Országos Tanácsának elnöke vezetésével magyar küldöttség vesz részt, a no ország 126 nemzeti nőszerve­zetét egyesítő demokratikus nószövetség legfelsőbb fóru­mán. SZENÁTUSI SZAVAZÁS Egy teljés hapon át tartó és éjjel zárt ülésen folytatott vita után hajnalra megszü­letett az amerikai szenátus döntése a közel-keleti repü­lőgépszállítási csomagterv­ről, amelyet 55 szavazattal 43 ellenében lehetővé tett, másszóval visszautasította azt a Javaslatot, amely vé­tót kért rá. A hírügynöksé­gek rámutatnak, hogy a Panama-csartona szerződés elfogadtatása után ez most a második „nagy" győzelme a Fehér Háznak a kongmst­szussal vívott vitákban. A közel ötmilliárd dolláros fegyverszél lítási üzlet kere­tében Izrael 90, Szaúd-Ará­bia 60 és Egyiptom 50 harci repülőgépet kap. INDIA ELLENZI A i NEUTRONBOMBA GYÁRTÁSAT India határozottan és kö­vetkezetesen síkraaróll a ne-1 utronbomba és egyéb tömeg-1 pusztító fegyverek betiltá­sáért — jelentette ki Atal Bihari Vadzapaji indiai kül­ügyminiszter az indiai par­lament alsóházában. 32 KtLOMÉT%IÍ ALAGÜT Elkezdődött a Bajkál— Ali) úr Vasútvonal legna­gyobb, 15 kilométer hóáezú­ságú alagútjának építésé. A rendkívül nehéz körülmé­nyek között folyó munka esek 1983-ban, a vasútvonal teljes hosszának átadásával egyidőben fejeződik be. Ilyen nehéz terepen a Szovjetunió­ban még sohasem építettek vasútat. A BAM hét magas hegységet szel át, alagútjái­nak hossza összesen 32 ki­lométer lesz. u.I KOPMANT JUGOSZLÁVIÁBAN A jugoszláv nemzetgyűlés kedd délelőtti együttes ülé­sén Vészelín Gyuranovícsot választotta meg ismét a szö­vetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökévé. A kor­mány program iát a parla­ment együttes ülésén Vesze­lth Gyuranovícii ismertétté. Megkezdődött a Varsói Szerződés katonai tanácsának ülése # Budapest (MTI) A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának soron következő ülésére Budapestre ér­kezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egye­sített fegyveres erők főparancsnoka. Anatolij Gribkov had­seregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsfőnöke, va­lamint a katonai tanács tagját vezette küldöttségek. A katonai tanács ülése kedden délután Viktor Kulikov elnökletével megkezdődött. Május 20-21., Helsinki Európai fiatalok akciónapja a leszerelésért Sajtótájékoztató az előkészületekről • Budapest (MTI) Első ízben Helsinkiben ren­dezik meg ass európai ifjúsá­gi és diák akciónapot a le­szerelésért — jelentették be tegnapi sajtótájékoztatójukon a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség ée a ftnn nem­zeti bizottság képviselői. Ba­rabás Miklós, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség főtit­kára elmondotta, hogy felhí­vással fordultak kontinen­sünk ifjúsági és diákszerve­zetei hea: támogassák az ak­ciónap Helsinkiben megren­dezendő központi eseményeit, Helsinkibe, a május 20— 21-én megrendezendő talál­kozóra. az idén Budapesten megtartott európai ifjúsági m diákieszerelési konferen­cia határozatának értelmé­ben hívták meg a küldöttsé­geket.. Az előkészítő munka végéhez ért, befejeződtek a különböző Ifjúsági éft diák­szervezetek közötti munka* megbeszélések. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az akciónapot össze kell kötni a New Yorkban május 23-án kezdődő rendkívüli leszerelé­st ülésszakkal. Éppen ezért, Európa ifjúságának a finn fő­városban elfogadott állásfog­lalását — a budapesti konfe­rencia záróokmányával egye­temben — eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének. A dokumentumokat a Helsinkiben megválasztandó küldöttség viszi magával New Yorkba. Ezekben a napokban ugyan­csak a leszerelés mellett sza­vaz ok ifjúság a szocialista országokban, valamint Íror­szágban, Portugáliában, Gö­rögországban, Cipruson. A fó-J rumokon, nagygyűléseken a résztvevők tiltakoznak a ne­tttronbomba gyártása és nya­rrat-earóp<u elhelyezése ellen is, Az európai béké és lesze­relés jegyében Magyarország egyetemi központjai és főlie kólái is ifjúsági rendezvé­nyeknek adnak otthont. A hét végén Debrecen, Pée* Szeged és Budapest lesz a színhelye a különböző béko­találkozóknak. Reipo Lindroos, a fintj nemzeti bizottság vezetőségi tagja, a nemzetközi szocia­lista ifjúsági szervezet, aa ICSY főtitkárhelyettese el­mondotta: a helsinki fórum megrendezésében a különbö­ző politikai irányzatok fiatal képviselői, a kommunisták, a szocialisták, a liberálisok, a konaervatívok egy aránt egyet­értettek, A finn nemaeti bízottság az akeiónapra a budapesti konferencia valamennyi részt ­vevőjét. meghívta. A legfőbb rendezvénynek, A május 29-t fórumnak az a palota ad ott­hont, ahol három évvel ez­előtt a helsinki közös közle­ményt aláírták. Másnap a finn főváros központjában tömeggyűlést szerveznek, s A leszerelés Jegyében tartják meg a kulturális eseményé­két is. Befejezésül Vtódíazlav Kor­nyíl ov, a DÍVSZ szovjet al­elnöke szólt arról, hogy a budapesti európai konferen­cia dokumentuma nagyon Jó alap a különböző politikai irányzatot képviselő ifjúsági ezervezetek közötti együttmű­ködés erősítésére. Tőkés világgazdaság magyar gazdaság Az utóbbi években egyre többet foglalkozunk hazánk világgazdasági kapcsolataival mind a közgazdasági szakkörökben, mind pedig a tömeg­kommunikációs eszközök felhasználásával a szé­lesebb közvélemény előtt is. Ez a fokozott érdek­lődés mindenképpen indokolt, mert erősödnek a termelés nemzetközivé válása irányába haladó tendenciák, az újratermelés arányosságának kér­dése egyre inkább nemzetközi szinten vetődik fel. A világgazdaság arányos, de még inkább aránytalan fejlődésének problémái, az egyes nemzetgazdaságokat érintő ilyen természetű ha­tások (termelés-visszaesés, világpiaci árváltozás „begyűrűzései" stb.) felkeltik a lakosság élénk ér­deklődését i^ Az egyre intenzívebb érdeklődést indokolja, hogy ugyanakkor azt tapasztaljuk: a közvélemény nem kellően tájékozott ezekről. Számításba kell vennünk azonban azt, hogy egy­felől rendkívül bonyolult világgazdasági össze­függésekről van szó. másfelöl a tömegkommuni­kációs eszközök jellege és az erre a célra szánt időtartamok általában nem adnak lehetőséget széles körül, alaposabb, valamennyi főbb összete­vőt számításba vevó elemzésekre. így azután olyan helyzet alakul ki. hogy a tömegkommuni­kációs eszközök útján szerzett fontos, érdekes in­formációk. elemzések — a dolog természeténél fogva — mindig helyet hagynak további infor­mációknak. mélyebb elméleti elemzéseknek, sőt egyenesen megkövetelik azokat. Megkövetelik annyiban, hogy ezek az információk szükségkép­pen viszonylag leegyszerűsített formában, széle­sebb összefüggésekből kiragadva jelennek meg. Az elkövetkező években előttünk álló legfon­tosabb feladatot, összegezi az MSZMP KB 1977. október 20/i határozata, amely a hosszú távú kül­gazdasági politika és a termelési szerkezet fej­lesztésével foglalkozik. A párt külgazdaság-poli­tikája a világgazdaság objektív fejlődési tenden­ciáinak elemzésén alapul. E efkk keretében két fő kérdéssel Célszerű foglalkozni: mi jellemzi ma a tőkés világgazda­ságot és milyen hatással van ez egy szocialista ország, illetve hazánk gazdaságára? A mai tőkés világgazdaságra jellemző, hogy a It. világháborút kővető és a nyugati propagandá­ban felnagyított, gazdasági csodák korszaka véget ért. A kapitalizmus történetében példa nélkül ál­ló gyors fejlődés (német, olasz. Japán „csodák") okot adott az optimizmusra, de az 1973—75-ös termelési visszaesések drámai fordulatot eredmé­nyeztek és a pesszimizmus lett úrrá. A polgári sajtóban egyre-másra jelentek meg az 1929—33­as Világválság rémképét felidéző cikkek. Éppen a korábban gazdasági csodáknak kikiáltott, or­szágokban a korábbi 6—10 százalékos évi növe­kedésekkel szemben most csaknem ilyen mér­tékű volt a csökkenés. A polgári közgaedaságtan felfogásában is tük­röződött ez a drámai Változás. A korábban key­nesi forradalomnak nevezett elméiét trónfosztása következett be. Kiderült, hogy a mindenhatónak hitt tőkés állami beavatkozás csődöt mondott Jelenleg Keynes helyett új közgazdászt — illetve a keynesizmus helyett új közgazdasági eszme­rendszert — keresnek, amely alkalmas lenne a jelen helyzet megmagyarázáséra és orvoslására. A polgári gazdasági-világgazdasági valóságnak és az ezt tükröző eszmerendszernek ez az optimiz­mus, majd pesszimizmusba átcsapó válsága nem teljesen új. A XIX. és a XX. század fordulóját követően a nagy monopóliumok gazdaságszerve­ző (válságot-recessziót kiküszöbölő) lehetőségé­hez fűztek Illúziót. Hangosan világgá kürtölték, megvan a marxizmus válságelméletének cáfolata — nincs többé válság. Erre 1928-ben kitört min­den idők legnagyobb válsága, termelés-visszaesé­sé. Drámai, néha őszinte vallomásokkal kísérve összeomlott a monopóliumok szervezett kapita­lizmusához fűzött Illúzió. Jött a keynesi közgaz­daság-e) mélett „forradalom", amely az áliam egyre szélesebb körű beavatkozását jelentette. Jöttek a keynesi eszmékre épített, és annak tu­lajdonított gazdasági csodák, ekkor végképp el­temetni vélték a marxizmus válságelméletét. Nem voltak íukarok a gúnyos Célzásokkal sem. Az 1900-as évek vége felé már a növekedés las­sulásának előszelei fújdogáltak, majd 1973 végén kirobban a recesszió (túltermelési visszaesés), a termelés csökkent, felduzzadt a munkanélküli­ség. Visszaesett a világkereskedelem 10—15 szá­zalékkal. felerősödtek a protekcionista tenden­ciák, kölcsönös dömpingvádaskodások. Ez a recesszió azonban időben esWvesetl egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom