Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

3 Péntek, 1978. április 7; Űj kandelábersor és csatorna lailáCSkOZáS 7obb irányítás, szervezés, ellenőrzés aJATEn A Na-ykőrú'on nagyobb és magasabb kandc'ábcrckre cse­rélik ki a DÉMASZ do'gozói a régi lámpaoszlopokat cc lámpatesteket. Ve-zcl Imre rzocia'Ista brigádjának tagjai a tavaszias időben jól haladnak a munkával. Az 1978—79-es tanévtől valamennyi felsőfokú oktatá­si intézményben önálló tárgyként bevezetik a ma­gyar munkásmozgalom tör­ténetének oktatását. E célból már elkészült és meg is je­lent az új tantárgy egyetemi és főiskolai tankönyve. Az Oktatási Minisztérium Mar­xizmus—Leninizmus Okta­tási Főosztálya és a József \ttila Tudományegyetem Tudományos Szocializmus Tanszéke szervezésében áp­rilis 5-én háromnapos or­szágos tanácskozás kezdődött a József Attila Tudomány­egyetemen a tankönyvben i szereplő fontosabb kérdé­sekről. A konferenciát dr. Rácz János egyetemi tanár, a Tu­dományos Szocializmus Tan­szék vezetője, oktatási rek­torhelyettes nyitotta meg. A bevezető előadást Honfi Jó­zsef főosztályvezető-helyettes tartotta. Az előadók többsé­ge a tankönyv szerzői közül került ki. A háromnapos tanácsko­zás ma, pénteken ér véget, dr. Rácz János zárszavával. n beszámoló taggyűlések tapasztalatai A múlt év gazdasági és politikai eredményeit összegező januári és februári beszámoló taggyűlések most is azt bi­zonyították — ez volt legfőbb jellemzőjük —, hogy a pírt­életnek kiemelkedő eszményei voltak és lendületet adtak az egész esztendei munkához. Szegeden mindkét testület, a városi és a Szeged járási párt-végrehajtóbizottság megtár­gyalta már a taggyűlések tapasztalatait. Általános a véle­mény: a vezetőségek és a tagság sokat dolgozott, példásan, lelkiismeretesen helytállt a taggyűlések előkészítésében és megtartásában. A beszámolók érdeklődést keltőek voltak. Célszerű és hasznos volt szétválasztani — januárra és februárra ta­golni — az 1977. évi gazda­sági cselekvési program vég­rehajtásának elemzését a párt belső életével, a párt­tagok munkájával foglalkozó taggyűléstől. Így elégséges idő jutott a felkészülésre, a dolgok alapos átgondolására nemcsak a vezetőségeknek, hanem a tagságnak is, hogy valóban azok a kérdések ke­rüljenek megtárgyalásra, amelyek szélesen érintik gaz­dasági építőmunkánkat, iga­zodva természetesen egy-egy I munkahely sajátosságaihoz. A beszámolók foglalkoztak az adottságoknak megfelelően a munkaerő-gazdálkodással, a munkafegyelemmel, a folya­matos anyagellátás biztosítá­sával, egyes beruházások el­húzódásának kiküszöbölésé­vel, üzem- és munkaszerve­zéssel, hogy csak néhány jellemző vonást említsünk. A januári taggyűléseken Szegeden hozzászólt a jelen­levők 26. a februári n 22 szá­zaléka. A szegedi járásban a két összesített szám 27,1 szá­zalék. A kollektív munkával készült beszámolók jól össze­gezték az 1977-ben végzett gazdasági és politikai mun­kát. Ezt tükrözték a felszó­-V vmmm Somogyi KAroiyrvé felvételei Az elBrcgedett nagykörúti csatorna is megérett a felújí­tásra. A csőrcnd zer cseréjével a vásárhelyi Közúti Építő Vállalat dolgozóit bízták meg. Tökéletesebb vétel a nyolcas csatornán Amikor Szegeden, a DÉLÉP Kossuth Lajos sugárúti mun­kásszállójának tetejére fel­szerelték a kis teljesítményű, automatikus átjátszóadó an_ tennáját, hírül adtuk: érde­mes megfordítani a házi ve­vőantennákat, s a szentesi 10-es csatornáról átkapcsolni a készülékek váltóit a nyol­casra. Nemrégiben pedig azt adták hírül az országos napi­lapok, hogy többek között a szegedi átjátszóadó teljesít­ményét is megnövelik, még az idén. Csémi Károly fogadta Zamercev tábornokot Csémi Károly altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizottságának első titkára csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium­ban fogadta a hazánkban tartózkodó kedves vendéget, Ivan Zamercev tábornokot, a felszabadult Budapest első városparancsnokát. A szívé­lyes, elvtársi légkörben le­zajlott találkozó résztvevői felidézték a felszabadulást követő hetek, hónapok emlé­keit. Számos epizódot eleve­nítettek fel arról az önzetlen és gyors segítségről, ame­lyet Budapest lakossága ak­kor a szovjet néptől, a szov­jet hadsereg katonáitól, pa­rancsnokaitól, személy sze­rint Zamercev tábornoktól kapott. (MTI) A Hortobágy védelme A hortobágyi nemzeti park igazgatósága és a Szolnok megyei tanács végrehajtó bi­zottsága együttműködési megállapodást kötött az ősi puszta természeti értékeinek védelmére, állat- és növény­világának megóvására, hasz­potftására. világnap "78 Hippokratész még igy fo­galmazta meg az orvos hi­v'atását: segítenie kell a szenvedő emberen. A gyó­gyítók küldetése ma ennél több: nemcsak a kínt kell enyhíteniük. Feladatuk az is, hogy megakadályozzák a betegség támadását. Olykor egy-egy népet fenyegető be­tegségét. A védekezéshez azonban egész társadalomnyi hadseregre van szükség. Az Egészségügyi Világ­szervezet, a WHO évről évre megrendezi az egészségügyi világnapot, alkalmat teremt­ve arra, hogy az emberiséget fenyegető betegségek vala­melyikére ráirányítsa a fi­gyelmet. Az idén, április 7-én a magas vérnyomás a téma világszerte. Százezrek ismerkednek meg a hipertó­nia lényegével, következmé­nyeivel — és ami a legfon­tosabb: a megelőzés zálogá­val, a helyes életmóddal. A magas vérnyomás nép­betegség. Magyarországon körülbelül egymillió ember szenved tőle. S ha félünk, in­dokolt a félelmünk, hiszen a szivet, az érfalakat megter­helő, az agyat, a vesét káro­-ító be'.egség megrövidíti az életet. Ijedelemre azonban mégsincs okunk, mert a ke­zünkben van a védekezés minden eszköze. Csak raj­tunk múlik, helyesen bá­nunk-e velük. Nem csupán arról van szó, bevesszük-é a gyógyszereket vagy sem. A tudásnak is megvan az áldá­sos hatása: fenntartás nél­kül elfogadtatja az orvos ta­nácsait, és segítségével ki-ki saját magának kialakíthatja a vérnyomást kordában tar­tó életformát. Az egészségügyi világna­pon minden nép, minden ember az egészségre szentel némi figyelmet, hogy tapasz­talatait elültesse élete még sok 365 napjába. A Vöröske­reszt, az egészségnevelési csoportok, az egészségügyi intézmények dolgozói, orvo­sok hintik el a tudást, se­gítséget nyújtva a helyes életmód megteremtéséhez. Dr. Medve László minisz­terhelyetles elnökletével saj­tótájékoztatót tartottak teg­nap, csütörtökön a témát ki­válóan ismerő professzorok az Egészségügyi Minisztéri­umban. Többek között szó esett arról, hogy hazánk is részt vesz abban a nemzet­közi felmérésben, melynek során 17 ezer serdülőt vizs­gálnak meg. A sok évig tartó rendszeres megfigyelés célja az, hogy az okok föltárásá­val kidolgozzák a betegség megelőzésének tökéletesebb módszereit. Idáig ugyanis nincs megbízható adat arról, hogy életmódunk változásá­val növekedne a hipertóniá­ban szenvedők száma. Annyi azonban bizonyos, hogy ha­zánkban is föltűnően sok fiatal vérnyomása magasabb a normálisnál. Márpedig a megelőzést idejekorán kell elkezdeni. Se a beteg, se az egészsé­ges ember ne csukjon be szemet-fület az okító szó láttán és hallatán, hiszen le­het: épp azon a percen mú­lik, hónapok, évek múltán milyen panasszal kopog a rendelő ajtaján. Ck. A. A Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatósága a szen­tesi tévéállomásának műszaki vezetőhelyettesétől, Banga Sándortól — e hír nyomába szegődve — arról kértünk tá­jékoztatást, hogy a műszaki fejlesztési elképzelésektől mi­lyen eredményt várhat a sze­gedi tévénéző. — Kiindulásul beszéljünk az előzményekről: mi teszi szükségessé egy-égy nagyadó — jelen esetben a 20 kilowat­tos szentesi adó — sugárzási körzetében a lényegesen ki­sebb teljesítményű átjátszók telepítését? Hiszen Szentes Szegedtől légvonalban talán nincs is ötven kilométerre. — Az adó elméleti körzet­határát sokféle tényező „raj­zolhatja át", szűkítheti, sze­rencsés esetben tágíthatja. A besugárzott terület nagysá­gát, s azon belül a térerő el­oszlását módosíthatják a te­repviszonyok — Pécs környé­kén és a Börzsönyben a dom­borzati viszonyok miatt van szükség több átjátszóra —, a magasépítmények, a beépítési sűrűség és magasság, általá­ban: a nagyvárosias környe­zet nem kedvez a rádióhul­lámok akadálytalan terjedé­sének. Így fordulhatott elő, hogy Szeged új városrészei­ben • az antennák „árnyékba" kerültek, nem „látták" a szentesi adótornyot. Szemlé­letesebb példával élve: az egyik dunántúli város tele­püléstervezői anfiteátrumsze­rűen építettek lakónegyedet, a külső, magasabb házak be­árnyékolták a lakótelep köz­pontjának alacsonyabb épü­leteit. A megoldás ilyenkor: magasház tetejére épített központi antennáról, kábelek közvetítésével juttatni el a képet és hangot a vevőkészü­lékekhez, vagy pedig átját­szóadó közvetítésével. Az át­játszók egyúttal erősítők is. — A szegedihez visszatér­ve: hogyan működik majd a nyáron telepítendő, a jelenle­ginél négyszer nagyobb tel­iesítményű átjátszóadó? — Alapelveiben ugyanúgy. .Magára hagyatva", tehát ke­zelőszemélyzet nélkül, mint a mostani, a 20 wattos. A be­rendezést — leegyszerűsítve — automatikus vevő- és adó­párnak nevezhetjük. Ha i Szentes megkezdi a sugárzást, a szegedi átjátszó antennájá­val veszi a jelet, képernyő nélküli ipari vevőkészüléké­nek automatikája pedig eb­ből parancsot fogalmaz az adóberendezésnek: indulhat. Közben pedig felerősíti, s a 10-es csatornáról átteszi a je­leket a nyolcasra — tehát frekvenciatartományt változ­tat a zavaró hatások kiszű­résére. Abban, hogy milyen frekvenciatartományban, te­hát melyik csatornán dolgoz­hatunk, nemzetközi tanácsko­zó testület ajánlásait követ­jük. Még így is előfordul, hogy a szomszédos országok adói zavarják egymást Erre éppen a szegedi előfizetők hozhatnak példát... A Szen­tesről érkező adás térerőssé­ge itt már kisebb, emiatt ér­vényesülhet olykor a jugo­szláv adók zavaró hatása, ök az úgynevezett CCIR-szab. ványt alkalmazzák, képvivő frekvenciájuk „belelóg" a mi frekvenciasávúnkba, gyen­gébb minőségű antennával, vágy hosszú levezetőkábellel működő, vagy érzékenyebb készülékeknél. Az új átjátszó — melynek működési elvei a jelenlegihez hasonlóak lesz­nek — éppen ezen a helyze­ten javíthat, nagyobb telje­sítményével, na zyobb tér­erősségével. A teljesen tran­zisztorizált, korszerűbb be­rendezés jobban megfelel majd az eredetileg elképzelt célnak: a Szentes felől árnyé­kolt területekre jobb minő­ségű adást továbbít a ruhás­szekrénynél is kisebb adóbe­rendezés és antennája. A gyári szerelés már tart, a Budapesti Híradástechnikai Gyár Fejlesztési Intézete a szerződés szerint december közepén helyezi üzembe az átjátszóadót. Szegedet észak felől új vá­rosrészek övezik: Felsőváros és Tarján, az Északi város­rész. A hamarosan megkez­dődő rekonstrukció Rókuson' középmagas házakkal zárja majd el a város déli részeit Szentes felől. A karájvonalon belül szinte mindenhonnan „látható" lesz a 80 wattos át­játszóadó, melynek sugárzási körzete is kitágul. Ha elké­szül, még több szegedi tévé­készülék váltóját lesz érde­mes átkapcsolni a nyolcas csatornára. Pálly Katalin lalások is, amelyeknek több­sége jól illeszkedett az össze­gezéshez, kiegészítve ast egy­egy részkérdés elemzésével. S ahogy a beszámolók általá­ban, a hozzászólóknak is volt kritikai, sőt önkritikái hangvételük. Szegeden pél­dául jellemző volt több tag­gyűlésen az a megállapítás, hogy a vezetők beszámolta­tásán a jövőben megnevez­hetően kell számon kérni a konkrét intézkedéseket. A beszámolók, a taggyű­lések sikere a pártcsoport­értekezletek aktivitásán ala­pult. Ahol ezt jól előkészí­tették, ott a hozzászólások zöme is konkrét kérdésekkel, problémákkal foglalkozott. Mind Szegeden, mind pedig a szegedi járásban az alap­szervezeti vezetőségek döntő többsége a gazdaságpolitikai eredményeket, majd pedig a párt belső életét tárgyaló té­makörben a valiságot tükrö­ző beszámolót terjesztett a taggyűlés elé, szépítés, lak­kozás nélkül, feltárva a hiányosságokat is. Kicsendült a beszámolókból és a felszó­lalásokból is, hogy bár feszí­tett gazdasági tevékenységre volt szükség 1977-ben, a si­ker meglátszott a politikai munkában is. A párttagság eszmeileg, politikailag és cse­lekvésben egységesebb volt. Erősödött a pártdemokrá­cia. tovább javult a demok­ratikus légkör. Ezért foglal­koztak a hozzászólók is a kommunisták felelősségének növelésével, függetlenül be­osztástól, munkakörtől; a párttagok példamutatásával, helytállásukkal a munkában és a közéletben egyaránt. As alapszervezeti beszámolók­nak jellemzője volt az is, hogy érdemben foglalkoztak a tagkönyvcsere óta eltelt időszakkal, hogv mi változott azóta a vezetőségek, a párt­tagság munkájában. A tag­könyvcserével kapcsolatos beszélgetéseken tapasztalt őszinteség, kritikai szellem és aktivitás ma is jellemzi a párttagság munkájára, éle­tére. A gazdasági tényezők mel­lett ezeken alapulnak az 1978-as esztendő sikerét szol­gáló cselekvési programok, amelyeket ugyancsak a tag­gyűlések hagytak jóvá, ki-ki hozzáadva a maga munkáját, tehetségét, tenniakarását, fi­zikai és szellemi erejét Az jellemezte a beszámoló tag­gyűléseket még, amely kezd általánossá válni, hogy az alapszervezetek nagyobb ré­sze jobban irányítja, szervezi, ellenőrzi a párt politikájá­nak végrehajtását, érvényesí­ti a felsőbb pártszervek ha­tározatát ; rendszeresebb, tervszerűbb a pártélet és erő­södött a szervezeti egység, a pártmunka hatékonysága. L.F. Bővül a tejtermék­kínálat Több mint tízféle ter­mékkel bővíti választékát a téesz tejegyüttműködási iro­da — jelentette be az igaz­gatótanács az együttműködé­si iroda csütörtöki ülésén a Budapest-szá1 lóban. Mint el­mondták, a hálózat is fej­lődik, 1980-ig egész sor új 'ejfeldolgozó üzemet adnak át. ennek nyomán a feldolgo­zott tej mennyisége csak­nem megkétszereződik, meg­haladja majd a napi fél­millió literi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom