Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-07 / 81. szám

AZ MSZMP S Z E GE. D V Á ROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 60. évfolyam 81. szám 1978. április 7., péntek Ara: 80 fillér iu VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! : £0 -v­O33 ssgitl a nrnfcál Rakodólapok exportra Az anyagmozgatás, a fu­varozás ma már nem kép­zelhető el rakodó'apok nél­kül. Ezt a nélkülözhetetlen eszközt több faipari válla­lat gyártja Magyarorszá­gon. a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó is, immár 15 éve. Egy évtizede exportra is. Tavaly összesen 287 ezer rakodólapot készítettek — 150 ezret külföldi megrende­lőknek. Az idén is hasonló mennyiség jut belföldre és más prszágokba: a Német Szövetsági Köztársaságba, Ausztriába és Dániába. Az export rakodólapok nyolcti­zede hazai nyárfából készül — a Magyar Államvasutak viszont csak a Szovjetunió­ból importált fenyőből gyár­tott rakodólapot vásárol. A DEFAG fűrészüzeme 130 ezer, a gyulai műszaki erdészete 80 ezer. Buda­pesti úti központi telepe 50 ezer darabot állít elő — a többi rakodólap az ásotthal­mi erdészetben készül. Ar­ra a kérdésre, hogy lehet-e többet gyártani, a gazdaság vezetői nemmel felelnek. A megrendelők többet kíván­nának. de a DEFAG — leg­alábbis egyelőre — nem bő­vítheti termelését, hacsak a közeljövőben nem találnak ki a mostaninál hatékonyabb gyártási eljárást. Elvileg le­hetséges lenne, hiszen ed­dig csak a legnehezebb munkafogásokhoz sikerült se­gítségül hívni az új techni­kát: a csavart szögeket kis­géppel nyomják a tuskóba. Az eszközt néhány éve a DEFAG szakemberei szer­kesztették. Így vált lehető­vé, hogy e munkát a szegedi fűrészüzemben és az ásott­halmi erdészetben kizárólag nőkre bízzák a vezetők. Ter­mészetes, hogy a megelőző műveleteket, például a mé­retre szabást és a gyalulást is géppel végzik. A felső deszkák rögzítésére viszont mindeddig nem sikerült gyors eljárást találni: eze­ket kézzel szögezik a tus­Ülést tartott a várost fanács végrehajtő bizottsága Szeged megyei város tanácsinak végrehajtó bízottéiba tegnap ü é t tar'o't Papp Gyu'a e'nökletcvc", s számos napirendi por.t, e'őtcrje z'és mc 'e't megtárgyalta a lakás­gazdálkodás hc yzc'c', a Lakás- és He"y~'/""azdálkodásl Hi­vatal, valamint a lakásügyi társadalmi bi.Jítság munkáját. A DEFAG lemezüzemének szegeznek a kőkhöz. A munka gyorsa­ságának növelését elsősor­ban ez gátolja. Jövőre új nemzetközi szabvány lép életbe, amely a magyar vasutakra is kö­telező. A lényeg* hattal több csavart szög kerül a rakodólapba. Az élettartam természetesen ennek ellenére sem nő meg jelentősen: egy­egy lap ezután is legfeljebb nyolc fuvart bír ki. Annyit is csak ott, ahol kímélete­sen bánnak vele. Tehát nagyon kevés helyen. Más országokban — kísérteikép­pen — műanyagból is gyár­tottak raklapot, de még nem tudni, hogy jobb-e a meg­szokottnál. ládarészlegében rakodólapot dolgozók A rakodólapok gyártásáéi millió forintot tesz ki a DE­FAG Idei termelési értéké­ből. A jelentésből igen érdekes és fontos adatokat ismerhe­tünk meg. Így mindjárt ' a legfontosabb: 1978. január 1-én 11 ezer 763 lakásigény • lőt tartottak nyilván Szege­den. A szám évről évre nö • vekvő tendenciájú. 1977-ben például valamennyi lakás­elosztási formát figyelembe véve 1251 lakást kaptak sze­gediek. ugyanakkor 2887 új igénylés érkezett a hivatal­hoz. Az évi 1000—1500-as nö­vekedés hosszú ideje jellem­ző. Kis számítással kiderül, hogy az igénylők 10 százalé­kát tudja évente kielégíteni a város — vagyis a lakás­építés jelenlegi tempóját tartva, új igénylőkkel pedig nem számolva is tíz eszten­dőre lenne szükség a mai szükséglet kielégítésére. A körülmények természe­tesen követelnek meg szigo­rú elveket az elosztásnál. A helyi szabályozásban érvé­nyesülnek a társadalmi el­várások, a nagyobb figyelem a termelőmunkában dolgo­zókra. a sokgyermekesekre, n fiatalokra. A tavaly elosztott lakások 78 százalékát mun­kások kapták; a fiatal háza­sok részesedése 57 százalék, a sokgyermekeseké 11 száza­lék volt. 1977-tien 200 darab munkáslakást utaltak ki. A sokgyermekesek az igánv benyújtásától számított 2 éven belül általában lakás­hoz jutnak, s napirenden van a régi igénylök (10 éves) ügyének meggyorsítása is. A lakásgazdálkodás egyik nagv ellentmondása a meg­épülő lakások mérete, szám szerinti megoszlása — és az igénylők jogos elvárása: 25 százalék kér két és fél szo­bás vagy ennél nagyobb la­kást; 65 százalék legfeljebb harmadik emeletig költözne; majdnem mindenki ragasz­kodik az összkomforthoz, s mintegy 10 százalék a Bel­városban kér lakást. Közel kétezren minőségi cserére (nagyobb szobaszámra) vár­nak. Emlékplakettek Orenburgért Ünnepség a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Az Országos Közművelő­dési Tanács orenburgi bi­zottsága és a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat Orenburgért Emlékplakettel tüntetett ki 25 művészeti együttest, szocialista brigá­dot, előadóművészt. Ezek a csoportok, illetve szemé­lyek az utóbbi két évben je­lentős mértékben hozzájá­rultak az orenburgi gázve­zeték magyar építőinek művelődéséhez, szórakozásá­hoz. A kitüntetettek között van a KISZ KözDonti Mű­vészegyüttese. a Magyar Rá­dió Stúdió XI. zenekara, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatóinak cso­portja, a Mikroszkóp Szín­pad társulata, amelyek em­-".kezetes e'őadásokat tar­tottak. Husztnn, Guszja'vin­ban, BogorodcsÓTivban. Ivá­novo Frankovszkban. A Ma­gyar Fihnhíradó a MOKÉP. az Állami Könyvterjesztő és más vállalat szocialista brigádjai gondoskodnak ar­ról. hogy a határainkon túl dolgozó migvar építők a. filmhíradók révén is tá­jékozódjanak a hazai ese­ményekről, megtekinthes­sék a hazai filmalkotásokat, akárcsak itthon, kézhez kap­ják a könyv- és hanglemez­újdonságokat. A Kossuth Katonai Főiskola Guten­berg szocialista brigádja nyomtatja az orenburgi ma­gyar fiatalok lapját. Csütörtökön a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában tartott kitüntetési ün­nepségen részt vett Orbán László. az OKT elnöke, Nagy Mária, az MSZBT fő­titkára és Boros Sándor kul­turális miniszterhelyettes. Barabás János, az OKT al­elnöke. a KTSZ KB titkára méltatta a Komszomol véd­nökséggel készü'ő gázveze­ték nemzetközi építőinek együttműködését, a magyar kultúra követeinek és mun> kásainak társadalmi köz­reműködését. Juhász Ádám. a Nehéz­ipari Minisztérium állam­titkára adta át az emlék­plaketteket, Rózsa Péter ' szobrászművész alkotását. (MTI) I Küldöttközgyűlés a TESZÖV-nél Tegnap, csütörtökön dó'c'őtt Szegeden a Tisza-szálló nagytermében tartotta küldöttköz gyűlését a TESZÖV. Ezen megjelent dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyettese, Haskó Fái, a megyei pártbizottság munkatársa, Szilágyi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Kercszty Béla megyei főügyész, dr. Kun Lá-zló, a megyei bíróság e'nöke és Nagy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Ez a küldöttközgyűlés adott számot Csongrád me­gye termelőszövetkezeteinek, szakszövetkezeteinek az el­múlt évi gazdálkodásáról és egyben az idei gazdálkodási és szövetkezetpolitikai fel­adatokról is. Mint ahogyan Molnár Lajos, a TESZÖV elnöke megnyitójában hang­súlyozta, az elmúlt évek egyértelmű sikert hoztak a megye mezőgazdaságában, a korábbi lemaradást — az országos átlagtól —, amit el­sősorban a természeti csapá­sok okoztak, mostanra be­hozta a megyei agrártársa­dalom, és nem közömbös, hogy a megteremtett szilárd és jó alapokkal hogyan sá­fárkodik tovább. Ábrahám. Vince, a TESZÖV titkára szóbeli kiegészítést fűzött az írásos jelentéshez. Mint lapunkban már ko­rábban is hírül adtuk, az 1977-es gazdálkodási év egyértelmű termelési sikere­ket hozott. Igy tehát inkább a közkinccsé tehető tapasz­talatokra, jelenségekre hív­juk fel a figyelmet, annál inkább, mert a jól előkészí­tett és tartalmas küldött­közgyűlés ezekben bővelke­dett Az utóbbi két év gazda­sági fejlődése meghaladta az országos ütemet s a terme­lési érték, a jövedelem nö­velését csökkenő költség­szinttel, javuló eszközhaté­konysággal, lényegében vál­tozatlan létszámmal, keve­sebb munkanap-felhaszná­lással, a munkatermelékeny­ség fokozásával érték el a közös gazdaságok. Bár két­ségtelen, ez a szövetkezele­ken belül igen differenciál­tan érvényesült. Vitathatat­lan, a megye mezőgazdasá­gának eddigi legeredménye­sebb évét zárták tavaly. A növénytermesztésből csak a búzatermesztésre utalunk, minden eddigit meghaladó, az előirányzottnál is maga­sabb (41 mázsa hektáron­ként) átlagtermést takarítot­tak be. Ez 1427 vagonnal több volt, mint 1976-ban. Vagyis ilyen eredménnyel nagyban hozzájárultak ah­hoz, hogy jelenleg hazánk az egy főre jutó búzatermelést illetően világviszonylatban a harmadik helyen áll. A megyei átlag alatt csak a termőhelyileg gyenge szege­di járás területén és Csong­rád térségében termeltek, ugyanakkor Makón 46,2 má­zsa volt a hektáronkénti át­lagtermés. Nem szólva több olyan jó hírű közös gazda­ságról, ahol 50 mázsát is meghaladta a termésátlag. Az állattenyésztést is di­namikus fejlődés jellemezte, az árbevétele 17.3 százalék­kal volt magasabb, mint 1976-ban. Néhány számadat: az üzemi termelési érték 700 millió forinttal (12.2 száza­lékkal) emelkedett. A szö­vetkezeti eredmény 65 szá­zalékkal, csaknem 300 mil­iió forinttal több, mint az előző évben. A nyereség nö­vekedése 54,7 százalékos. Lényeges, hogy a szövetke­zeti bruttó jövedelem csak­nem 25 százalékos emelke dése jó lehetőséget ad " a különböző alapok bővítésére A rekordév nagy felada­tokat ró a mezőgazdaságra, hogy a dinamikus fejlődés­sel további 4—5 százalékos növekedést érjen el az idén. Ez megköveteli a korszerű agrotechnikai módszerek mind szélesebb körű térhó­dítását, az üzem- és mun­kaszervezés további tökéle­tesítését a termelési ténye­zők valamennyi elemével történő ésszerű és takarékos gazdálkodást, a belső tarta­lékok teljes kihasználását és a hatékonyság fokozását. A hozzászólásokban is a to­vábbi boldoguVis lehetősé­geit vázolták a szövetkezeti küldöttek. Sz. L. I. Mint ismeretes, Szegeden 1970 óta géppel dolgozzák fel és sorolják az igényléseket, azt viszont már kevesebben tudják, hogy a gép által adott sorrend helyességét, a beírt adatok valódiságát min­den esetben ellenő-zik, s eb­ben különösen derék munkát végez a társadalmi bizottság, amit a vb ezúttal külön is elismert és magasra értékelt. Jelenleg az okoz legtöbb pondot — mint erről már fentebb szó is esett —. hogv az idén énülő lakások két­szobások, illetve másfél szo­básak. s nagyobb családók­nak ugvan szükségből elfo­gadhatók, de lakásgondjuk végleges megoldását nem je­lenthetik. A lakásgazdálkodás fontos része az egészségtelen laká­sok és a pincelakások meg­szüntetése, sok lakást köve­telnek a szanálások, s napi­renden van a társbérletek fokozatos felszámolása is. Szegeden még kétszáznál több a társbérleti lakás. A vb elégedetlen a mun­káslakások és a lakásépítő szövetkezetek jelenlegi érté­kesítési rendjével, mivel nem minden esetben a leginkább rászorulók jutnak lakáshoz — a- beírt adatok valódiságát ugyanis ezekben az esetekben a lakáshatóság nem vizsgál­ja. A lakások árát sem min­den esetben tudják közölni a kivitelezők, így az értékesítés nehézkes. Esetenként az egy lakásra jutó garázsrészt is bekalkulálják a lakás árába — ami jogilag sem rendezett. A vb a lakásgazdálkodás javításáról szóló határozatá­ban — elismerve a lakás­hivatal munkájában mutat­kozó javuló tendenciát — úgy rendelkezett, hogy még tovább kell javítani az ügy­intézés színvonalát, az ügy­felekkel való bánásmódot; a társadalmi bizottságot még inkább be kell vonni a la­kásügyek elbírálásába, a tár­sadalmi kontroll fokozott éi\ vényesülése érdekében is. Tanácskozás a szövetkezeti zöldségkereskedelemről A szövetkezeti zöldség­gyümölcs kereskedelem egy éve átalakított szervezete megfelel a céloknak, a Zöl­dért-vállalatok a korábbinál jobban érzékelték és közve­títették az áruforgalom vál­tozásait. az országos háló­zatot irányító Zöldker-köz­pont lehetővé teszi a nép­gazdasági célok érvényesí­tését. Mindent egybevetve az új szervezeti keretek jól segítették az áruforgalmi tervek teljesítését — állapí­totta meg a SZÖVOSZ or­szágos értekezletén csütör­tökön Patay János elnökhe­lyettes, A MESZÖV-elnökök és Zöldért-igazgatók részvéte­lével megtartott értekezle­ten elhangzottak szerint a tavalyi tapasztalatok alap­ján a szövetkezeti kereske­delem vezető szervei növel­ni kívánják az új vállalatok önállóságát, egyebek között a nem is mindig teljes ér­tékű központi beavatkozá­sok csökkentésével. Közpon­ti intézkedésekre csak olyan esetekben és olyan terüle­teken kerül sor, amikor és ahol gondot okozhat az el­látás, az értékesítés, s a íervpzett árak tartása. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom