Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

2 Csütörtök, 1978. április 27: ÜJ KENYÉRGYÁRI BERENDEZÉSEK. Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vál'alat kísérleti üzemében új kenyérgyári berendezések — téz'agy ártó gép é3 sóoldó — első példányai készültek el. Az FTK—D—1000 típusú tésztagyártó gép abban is különbözik a korábban gyártottaktól, hogy teljesítőképessége szabá'yozható. A gép óránként ezer kilogramm tészta gyártására képes maximálisan. Az új sóoldó berendezésből elhagyták a könnyen meghibásodó mechanikus e'emeket, a sóoldás áz'atásos módszerrel történik. Képünkön: Lakatos János és Pozsonyi András a tésztagyártó gépet szereli Téravatás Szegeden Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága korábban határozatot hozott, hogy a Lenin körút— József Attila sugárút—Maros utca találkozásánál kialakított új teret Komócsin Zoltánról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szegedi születésű kiemelkedő személyiségéről nevezi el. Az MSZMP Szeged városi bizottsága és Szeged megyei város tanácsa április 28-án, pénteken délután 3 órakor ünnepséget rendez az új téren, a Hungária-szállónál. A tér névadóján beszédet mond Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Munka- és üzemszervezés Példák az orszá A párt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozata fontos feladatként, fejlődésünk kulcskérdéseként hangsúlyozta a munkaerő legcélszerűbb foglalkoztatásának jelentőségét. Egyebek között arra is rámutat, hogy biztosítani kell a folyamatos munka technológiai és munkaszervezési . feltételeit. Egész sor korábbi felmérés is azt igazolja, hogy a vállalatok egyik legfőbb tartaléka a korszerű szervezés. amelynek segítségével munkaerő szabadul fel, gyorsul és egyenletesebbé válik a termelés. javul a minőség. E tartalékok feltárása ma még általában vontatottan halad. Jó néhány példa azonban azt igazolja, hogy az ösztönző Intézkedések hatására a vállalati vezetésnek e fontos területén is megindult a fejlődés. Számítógép hangolja össze a vállalati programokat A Csepel Autógyár az idén 12 000 padlóvázat szállít az Ikarusnak. A testvérvállalat szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az Ikarus négy szerelőszalagján a piaci igényekhez rugalmasan igazodó gyártásban ne legyen fannakadás. a megfelelő típusú padlóváz folyamatosan és rugalmasan változó programnak megfelelően „találkozzék" a hozzátartozó kocsiszekrénnyel. Ehhez már nem elegendő a Csepel Autógyárban a szállítások tíznapos vagy különösen havi ütemezése. Az autógyáriaknak szinte naponta változó programozással kell szerelniük, s ehhez anyagról, alkatrészről gondoskodniuk. Ezért a második félévtől már számítógép dolgozza fel, hogy melyik napon milyen alkatrészre, kötőelemre, főegységre lesz szükség a járműgyár szerelőszalagjain. Csökkenő létszámmal növekvő teljesítmény Évi 605-ről 666 tonnára •melkedett a Bakonyi Bauitbánya Vállalatnál két év datt az egy főre jutó ternelés, így a növekvő vála'.ati feladatok ellenére sam kellett a nyugdíjba vonulók helyett újabb munkaerőt toborozniuk. Szinte ugrásszerűen megnőtt a nagy teljesítményű rakodógépek kihasználása azzal, hogy üzemzavar esetén a kezelő személyzetnek nem kell várakoznia, a leggyakrabban megrongálódó főegységekből jó néhányat raktárakban tartalékolnak és a csere után máris folytathatják a munkát. Újabb munkaerőket pótolnak a többszakmások A tervezett 270 helyett mindössze 120 emberrel dolgozik a Magyar Viscosagyár múlt év közepén avatott Pan-üzeme, mégis a tervezettnek megfelelően 11 000 tonna crumeronszálat készít évente. A munkát ugyanis nagyrészt gépesítették, s a 120 dolgozóból is mindössze körülbelül hatvanat vettek fel vállalaton kívülről, a többit a vállalat más üzemrészeiből csoportosították át. ötven olyan dolgozót találtak, aki több munkakör ellátására is alkalmas, őket a sajátos feladatokra rövid idő alatt kiképezték, új szerződést kötöttek velük, amelynek alapján a több szakmáért magasabb bért kapnak. Az átcsoportosítással például a Vlscosa-üzem létszama 20 százalékkal csökkent, még sincs munkaerőhiány, mert a dolgozók jelentős része többféle feladatot is el tud látni, s ha valaki hiányzik, mindig van, aki a helyére áll. Viszont a kihasználatlan munkaidő szinte teljesen megszűnt. Számadás a munkásoknak A VSZI és a bizalmiak együttes ülése a szalámigyárban Az üzemi demokrácia legmagasabb fóruma a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmiak együttes tanácskozása. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát e demokratikus fóruma tegnap, szerdán délután ülést tartott, meghallgatta a szakszervezeti bizottság elmúlt évi munkájáról készített beszámolót és jóváhagyta a kollektív szerződés néhány pontjának módosítását. Az ülésen részt vett Vass János, a SZOT titkára, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára és Csikós Mihály, az ÉDOSZ megyei bizottságának titkára is. A testület tagjainak Kiss Ferenc, a vállalati szakszervezeti tanács titkára számolt be a tavaly végzett munkáról. Elmondta többek között, hogy a szakszervezeti tisztségviselők részt vettek a vállalati termelési tervek kidolgozásában, s a feladatokat részletesen megbeszélték a munkásokkal. A munkaversenyben részt vevő brigádoknak olyan ajánlásokat adtak, hogy azok teljesítése jelentősen hozzájárult a vállalat gazdasági feladatainak megvalósításához. A múlt esztendőben a szegedi szalámigyár teljesítette tervét, de mégis akadnak gondok a technológiai fegvelem betartásában, a minőség javításában és az exnort további növelésében. Részletesen e'amezte a beszámoló az üzemi demokrácia kiteljesedését, a megnövekedett jogok és hatáskörök gyakorlását. A szakszervezeti bizottság beszámolója nem hallgatta el a meglevő gyengeségeket, hibákat sem. Sokan nem használják a védőfelszereléseket, ezért csak mérsékelten csökkennek a balesetek, sok kívánnivalót hagy maga után a Maros utcai üzem dolgo-, zóinak orvosi ellátása. Több, s főleg a nyári időszakra érvényes üdülési beutalóra lenne szükség. Kevés a lakásépítési kölcsön végösszege és sok az igénylő. Megnyugtató tényeket és adatokat sorolt föl a titkár a dolgozók kulturális, sport-, szociális igényeinek kielégítéséről. A beszámolót élénk vita követte, igen sok hasznos javaslatot terjesztettek elő az együttes ülés résztvevői. Felszólalt az ülésen, s az üzemi demokrácia gyakorlásának lényeges kérdéseit vázolta Vass János, a SZOT titkára. Fazekas Mihály szakoktató a munkaversenyről, Hegedűs Péter üzemmérnök a továbbképzésről. Katona Ferenc szakmunkás a munkásellátásról, Vass Sándorné munkavédelmi előadó a baleseti helyzetről, Révész György szb-titkár a szocialista brigádmozgalomról, Kutasi Mátyás szb-titkár a szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköréről, Srettner Frigyes főművezető, a vásárhelyi vágóhíd gondjairól, Varga Lászlóné bérelszámoló a táppénzes helyzetről. Bálint László vezérigazgató az idei legfontosabb teendőkről szólt. Kiss Ferenc összefoglalója után az együttes ülés tagjai elfogadták a szakszervezeti bizottság munkájáról előterjesztett beszámolót, a számvizsgáló bizottság jelentését, maid meghallgatták a kollektív szerződés módosításáról előterjesztett följegyzést és azt jóváhagyták. flíIHSUfl Tnirnonj ülésén a megyénkben élő nem. IGljlifl|ll zetiségiek társadalmi, politikai helyzetét értékelte a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége. A tanácskozást — melyen részt vett dr. Végh Gyula, a megyei pártbizottság munkatársa, Ferenczi József, makói járási országgyűlési képviselő, valamint három nemzetiségi szövetség főtitkára, Máitdicf Mihály (délszláv), Such János (szlovák) és Szilágyi Péter (román) — Hagy István elnök nyitotta meg, majd Molnár Sándor, a megyei népfrontbizottság titkára terjesztette elő a szűkebb pátriánkban élő nemzetiségiek helyzetét eíemző jelentést, melyet a jelenlevők — sokoldalú eszmecserét követően — egyhangúlag elfogadtak. A számok tanúsága szerint Csongrád megyében napjainkban 2919 nemzetiségi lakos él. Legmagasabb közöttük a délszlávok aránya (szerb, horvát, vend-szlovén: 961), majd ezt követi a szlovákoké (848), A románok száma jelenleg 603, a németeké 187, az egyéb nemzetiságűeké pedig 320. A magyar lakossághoz viszonyított arányuk Magyarcsanádon a legmagasabb (720), az összlakosság 32 százaléka. Második e sorban Pitvaros (475), 24.3, harmadik pedig Deszk (286) 10,4 százalékos aránynyal. Élnek még nemzetiségiek Ambrózfalván, Csanádalbertin. Apátfalván. Újszentivánon — e helységekben azonban számuk nem túl jelentős. Szegeden viszont mintegy ezer nemzetiségi lakik. A tapasztalatok szerint az itt élő nemzetiségiek politikai, közéleti. gazdasági egyenjogúsága — amelyet a Magyar Népköztársaság alkotmánya biztosít — megfelelően érvényesül. Életszínvonaluk, életkörülményeik megfelelnek a megyei átlagnak. A tanácsokba beválasztott nemzetiségiek száma szűkebb pátriánkban összesen 36. Közülük a megyei tanácsban kettő. Szeged megyei város tanácsában pedig egy nemzetiségi lakos tevékenykedik. Deszken a tanácstagok közül 3 délszláv. Üjszentivánon 3 délszláv. Magyarcsanádon 5 délszláv, 7 román. 1 szlovák. Pitvaroson pedig 14 szlovák nemzetiségű. A különböző szintű és rendeltetésű tanácsi bizottságokban összesen 11 román. 12 délszláv és 14 szlovák nemzetiségi tevékenykedik. A politikai, állami és gazdasági vezetők soraiban is megfelelő arányban képviselve vannak a nemzetiségi lakosok. így például Pitvaroson a pártbizottság titkára, a tanács elnöke, valamint a termelőszövetkezet elnöke szlovák anyanyelvű dolgozó. Deszken a tanács elnöke délszláv. Magyarcsanádon a pártszervezet titkára román, a termelőszövetkezet elnöke, és az általános iskola igazgatója pedig délszláv. A tanácsi apparátusban valamennyi nemzetiségi községben dolgoznak az anyanyelvüket jól beszélő nemzetiségiek is. Így lehetőség nyílik a hivatalos ügyek intézésénél az anyanyelv használatára — és ezzel a lehetőséggel élnek is a helybeliek. A helyi népfrontbizottságokba a legutóbbi tisztújítások alkalmával összesen 59 nemzetiségit választottak be. Megyénk egyik délszláv dolgozója tagja a politikai tömegmozgalom országos tanácsának is. A megyei népfrontbizottságban egy-egy délszláv. szlovák és román nemzetiségű lakos tevékenykedik. A népfrontbizottsági tagok közül Deszken 6 délszláv. Üjszentivánon 2 délszláv. Magyarcsanádon 5 délszláv. 5 román, egv szlovák. Pitvaroson 9. Ambrózfalván 12, Csanádalbertin 13 szlovák, Szeged Szőreg nevezetű városkörzetében pedig 2 délszláv nemzetiségű. Az elmúlt esztendők során megnőtt megyénkben a nemzetiségi lakosság politikai, közéleti érdeklődése, fokozódott a választott testületekben tevékenykedők aktivitása. Leikésen és eredményesen vesznek részt a társadalmi munkákban is. Így például tavaly a megye 41 községe közül Magyarcsanád az egv lakosra jutó társadalmimunka-értékkel (1479 forint) első. Pitvaros 12. (462). Deszk pedig 13. (461) helyen végzett. A

nPIT!7PtÍ?!ÍnÍ állampolgárok anyanyellltilli£Gl!dbi)f vüket a közélet fórumain szabadon használhatják. S a népfrontbizottságok is tudatosan bővítik az ezzel kapcsolatos lehetőségek-alkalmak körét. Megállapítható, hogy mind megyei szinten. mind pedig a nemzetiségiek lakta községekben erősödtek és tartalmilag is fejlődtek a nemzetiségi szövetségekhez fűződő kapcsolatok. A nemzetiségi politika fontos törekvése a kulturális egyenjogúság folyamatos biztosítása. Eredményként könyvelhető el. hogy biztosították valamennyi óvodás korú nemzetségi gvermek óvodai elhelyezését (78 gyermekről van szó). Pitvaroson szlovák. Magvarcsanádon román. Deszken pedig délszláv nyelvoktatás folyik az óvodai foglalkozásokon. Megyénkben egy (szerb-horvát) nemzetiségi nyelvű iskola működik, Deszken. Itt az I—IV. osztályos tanulókat anyanyelvükön oktatjuk. A felső tagozatba átkerült tanulók pedig a község általános iskoláiéban folytatják tanulmányaikat a többi dietyzeté ákkal együtt, ám anyanyelvüket továbbra is tanulják, úgynevezett csatlakozó órákon, illetve továbbképzés keretében. Egyébként összesen négy helyen tevékenykedik megyénkben nemzetiségi nyelvet oktató iskola, amelyekben 125 diák tanul. A szerb-horvát nyelvet tanítják Deszken kívül Magyarcsanádon és Újszentivánon. Magyarcsanádon román nyelvet is tanítanak. Szlovák nyelvet is oktató iskola működik Pitvaroson (illetve az oda körzetesltett Csanádalbertin és Ambrózfalván). A személyi feltételek mindenütt biztosítottak: az oktatást szakos tanárok végzik. A felszereltség is megfelelő. rendelkeznek azokkal a szemléltetőeszközökkel, amelyek az eredményes nyelvoktatáshoz szükségesek. A nemzetiségi nyelvet oktató tanárok képzésében jelentős szerepet tölt be a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román és szlovák (valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola délszláv) tanszéke. Az adatokból megállapítható, hogy legszámottevőbb a fejlődés a nemzetiségi kultúra ápolásában és a közművelődésben. Fejlődött a nemzetiségi könyvtárhálózat, nőtt a könyvállomány — csereanyagot is kapnak rendszeresen a báziskönyvtár-hálózat közvetítésével (szerb-horvát nyelvűeket Bajáról, szlovák nyelvűeket Tótkomlósról. román nyelvűeket nedig Gyuláról). Megyénkben Deszken. Szegeden és Pitvaroson működnek nemzetiségi klubok. amelyek rendszeres kulturális tevékenységet folytatnak. Magyarcsanádon román nemzetiségi táncegyüttes és zenekar tevékenykedik. amely igen sok segítséget kap a battonyai román együttestől és a románok demokratikus szövetségétől. Pitvaroson vegyes összetételű (magyar—szlovák) színjátszó csoport és díszítőművészettel foglalkozó szakkör működik. A

mpitiinj múzeumi szervezet ls igen IliGljyGI intenzíven foglalkozik a nemzetiségi néprajzi tárgyak gyűjtésével. és a megvei honismereti bizottság szintén jelentős támogatást nyújt a nemzetiségiekkel kapcsolatos helytörténeti és honismereti tevékenység kibontakoztatásához. A nemzetiségi területekről — részben a helyi népfrontbizottságok kezdeményezésére — mintegy 400—500 néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és őriznek különböző kollekciókban. A hagyományápolás szempontjából eredményesen tevékenykednek Ambrózfalván és Pitvaroson. Mindkét helyen jelentős a díszítőművészeti szakkör által készített-gyűitött szlovák szőttesekből összeállított anyag. A nemzetiségi lakosság a vele egy nyelvet jaeszélő ország népeihez fűződő kap-, csolatokat a közművelődésben tartja fenn és építi tovább. Ebben a deszkiek értek el kiemelkedő eredményeket. Megemlítendő még, hogy az utóbbi években nagy számban helyeztek el a nemzetiségi településeken két vagy több nyelvű feliratokat a középületeken. Magyarcsanádon és Deszken utcát neveztek el a nemzetiségek nagyjairól — ez is hozzájárul a nemzetiségi politika gyakorlati érvényesüléséhez, a jó helyi közhangulat és közérzet kialakításához. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1978. január 10-i határozatának megállapításaihoz kapcsolódva, a megyei elnökség meghatározta a szűkebb pátriánkban működő helyi népfrontbizottságok további feladatait is. Kísérjék a jövőben is rendszeresen figyelemmel a nemzetiségi lakosság helyzetét, a nemzetiségi io"ok következetes érvényesülését. Munkájuk segítésére, a nemzetiségi szövetségek megyénkben élő választmányi tagiainak. a nemzetiségek lakta községek egyes vezetőinek, aktivistáinak, a tanácsi szervek illetékes munkatársainak részvételével a közeljövőben a megyei népfrontelnökség nemzetiségpolitikai szakbizottságot hoz létre. A

hp yj népfrontbizottságokra támasz/' kodva továbbfejlesztik a nemzetiségi lakosság társadalmi és közéleti tevékenységét. a magyar és a nemzetiségi állampolgárok közötti kapcsolatok elmélyítését. gazdagítását, részvételüket az országos és a helyi feladatok megvalósításában. Támogatják a nemzetiségi oktatási-kulturális igények maradéktalan kielégítését. A tanáccsal együttműködve nemzetiségi olvasótábort szerveznek. Segítik az iskolai honismereti szakkörök munkáját. Az elkövetkezőkben is szerepet vállal a népfront — az Olvasó népért és a honismereti mozgalom keretében — a nemzetiségi nyelvű művelődé? és hagyományápolás feilesztésében. Nyelvművelő klubok létrehozását kezdeményezik. Ezután is szorgalmazzák a nemzetiségi hagyományok és kulturális kincsek feltárását és összegyűjtését. Segítik a nemzetiségi öntevékeny művészeti együttesek, művelődési közösségek munkáját. Tevékenysége során nagy gondot fordít a pénfront is arra, hogy minél gyümölcsözőbb legyen Csongrád megyében a magyar és a nemzetiségi lakosság testvéri együttműködése. a szocialista nemzeti egység totribbi szilárdítása, a fejlett szocializmus céljaink mielőbbi megvalósítása érdekében. t k