Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-27 / 98. szám

2 Csütörtök, 1978. április 27: • Hétköznapok A lámpa szára A kutyás hölgy cibálja a lanyszerelő, és úgy hagykutyáját. Neki adná a Pa- ta? Látok másikat, dróttal radicsom minden fáját, kötötték át. A „házilagos" hogy kedvére emelgesse a megoldás azt mutatja, a lábát, csak azt az egyet, szándék teljes, a lehetőség azt ne bántsa. Szagot vett adott: rossz lehet a zár. a kutya, nem tágít. A ku- Egynek se szabadna nyittyai lelkek kutatói bizto- va maradni, mert a vilsan tudják a vonzalom lányhoz értő szakemberek okát, a hölgy csak azt szokták kiírni, hogy a vetudja, hogy az utcai lámpa zetéik érintése halálos. Anybeton szára alul nyitott, nyi csupasz vezeték látszik és benne kábelek meg biz- itt-ott, aki tudja, hogy fetosítékok vannak. Erős a lében nem fut áram, az is csábítás, nagy a veszély: fél. Ha szerencséje van a ez a lábemelés végzetes le- gyereknek, azt fogja meg, het. amelyik még nincs bekötve. Kutyamagassagban gye- Otthon a konnektort is berekek is járnak. Nekik is dugják előle, riogatják, ott a lámpa szára, nekik is semmihez ne nyúljon, az nyitva van a titkos szek- utcán a fele drót azt bizorény ajtaja. Okos ésszel ki- nyitja, nem üt a vezeték, találták, hogy zárni lehes- Jaj, ne higgye el a gyerek! sen, nem tudni miért, még- Ne próbálja sorba! A kuse zárták. Szaladt a vil- tyáért is kár lenne. A tér száraz fái Nagy a titok, csak felét ják, a száraz fákat számmerem elmondani. Az lálgatják. Nagy volt az egyik utcában hatvannyolc öröm itt is, amikora , Joggesztenyefát ültettek a híjakat" beültették. Nagyon földbe. Nézegetik és mé- okos gondolat volt, hogy regetik a háziak, meddig nagyobbacska fákat hoztak, er majd, ha megnő, az övék érnék utol minél hamarabb lesz-e szebb, vagy a szóm- a régieket. Azóta valameszéd ablaka alatti, és ha- lyik szemlebizottság észrevá veti árnyékát, ha tűz vette, hogy jó néhány nem a déli nap. Szemük is ki- eredt meg, festett is rá piéhezett a látványra, azt ros örvet, ha jönnek a a néhány hársfát meg nyomolvasok, tudják, me. egyetlen nyárfát, amelyet lyik a száraz. Vagy nem az építkezés vihara megőr- jöttek, vagy eltévesztették zött, az autókencék mérge a nyomot Pedig amíg ki ölte ki. Fátlan utca — si- nem vágják a szárazat, vár utca, igy mondogatták, újat illtetni nem lehet, és és attöl tartottak, hogy az amíg másikat nem ültetutcák késve induló kereszt- nek, bántja a szemet Hiászülői erről a nevezetesség- ba ép valakinek harmincról adják a nevet. Minden egy foga, és csak egy hiaggodalom egycsapásra eL bás, elő], a „kirakatban", oszlott, teljes az öröm, itt mindenki azt veszi észre, a hatvannyolc fa, és mind Hársfák és platánok most bontogatja a rügyeit. zöldülnek, most kezd látA nagy örömről jut szani, elkéstünk a pótlással, eszembe mások bánata. Akik a Széchenyi teret jár- Horváth Dezső Makói árvízhistória „Valaki rátekint ezen Írásomra, ! Fordítsa szemeit Makó városára / Édes hazám, Makó, de gyászba borultál! ! Számtalan károkat viz által vallottál" E versszakkal kezdődik Gilirte István: V Makó varosának viz által ténetnek lehet hir_ való pusztulásáról című his- _apv-r naraszti köl_ tortája. Az 1821. július 3-i a<k,s a paras>ztl koL" rartáritPt teszet múltjáról is. : lakot árvíz történetét egy telkes parasztgazda szedte \ ersbe, a szemtanú hitelességével, meglepő drámaisággal — jóval a reformkor, majd Petőfi fellépésével megkezdődött népies költészet fellendülése előtt, annak egyik legelső, máig kelessé ismert vidéki reprezcntásaként. Gilitze István Makón született, s a Makón élő emb*r azonosulásával, a 1 árosáért aggódó ember lokálpatriotizmusával számol be a nagy, tragikus eseményről. Romlatlan paraszti becsületesség, igazságszeretet é3 őszinteség jellemzi. Művének sorsa is — a népi alkotásoké. Gilitze nem volt igazi históriás, költői magatartásával müköltők modorát veszi kölcsön. Műfaja így inkább históriás ének, s a nép szóbeli hagyományaiban él tovább. Tápén 27 évvel ezelőtt akadták rá a „makai árvíz nótájára" — háromnégy generációval Gilitze é'ete és alkotása után. Egyedülálló és igen sokat mondó dolog ez a tiszavirágéletű, ponyván árult históriák sarában. A gyomai Kner Nyomda betűivel készült, a szintén makói Jámborné Balog Tiind • ba tikjaival illusztrált reprezentatív fakszimile-kiadvány nemcsak a makói és a Csongrád megyei helytörD. L. A TÖT elnökségének ülése A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben az elmúlt években javult a munkavédelem, de még nem olyan arányban, mint amilyen mértékben növekedett a technikai színvonal. A javulás viszonylag lassú folyamat, annak ellenére, hogy a munkafeltételek és a munkakörülmények javítására korszerű gépekre, valamint a veszélyforrások megszüntetésére évente több mint egymilliárd forintot költenek a közös gazdaságok — állapította meg szerdai ülésén a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. A termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonalában mutatkozó különbségek jól lemérhetők a munkavédelem területén is, számos nagyüzemben túlságosan nagy a balesetek száma. Figyelemre méltó azonban az is, hogy a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó üzemekben is adódnak súlyos balesetek, főként azért, mert a gazdálkodás színvonalának emelésével új veszélyforrások alakultak ki, s ezekkel nem mindenütt számoltak. A helyzet ismeretében a TOT elnöksége ajánlást fogadott el a tsz-ek munkavédelmének javítására, ezt az útmutatást valamennyi gazdaságnak megküldik. (MTI) Távlatok a mezőgazdaság előtt A lakossag jobb élelmiszer-ellátása érdekében a mezőgazdasági termelést 3,5 százalékkal növelik 1978-ban az NDK-ban. Fokozatosan áttérnek az iparszerü nagyüzemi mezőgazdasági termelésre, s e célra az állami költségvetés 2,3 milliárd márkát bocsát rendelkezésre. 25 évvel ezelőtt egy termelőszövetkezet területe mindössze 200 hektár volt. Jelenleg átlagosan ötezer hektáron termesztenek különféle növényeket a gazdaságok. A megnövekedett feladatok kielégítő elvégzésével együttjárt a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalának az emelkedése is. Ma már a tsz-tagság ugyan, olyan szociális juttatásokban részesül, mint a városi üzemi dolgozók. Építési lehetőség kiilterületen t A külterületek általában ladó alapterületű gazdasági gok) a tájvédelem követeimezőgazdasági rendeltetésű- épületet és abban foglalko- ményeire figyelemmel, az ek. Itt sem lakóépületet, sem zásra való tekintet nélkül, építésügyi hatóság határozza nyaralót nem építhetünk, vi- egy 12 négyzetmétert meg meg. szont a mezőgazdasági mű- nem haladó alapterületű, csu- Külterületi földrészleten veléshez szükséges építmé- pán ideiglenes tartózkodásra tehát (1974. október 1-től) nyeket igen, ezt is csak kor- alkalmas helyiséget, továbbá csak gazdasági épület építlátozott méretekben és eset- azzal egybeépített árnyékszé- kető. A gazdasági épület és ben. ket, valamint a gazdasági a pince építéséhez pedig az A nagyüzemi mezőgazda- ^J^?!. egybeépített vagy építésügyi hatóság engedélye sági művelésre nem alkal- a"61 ^kmalloanepdeUelo- szükstges. mas. úgynevezett zártkerti tér nelkuU pincet szabad el" Építési tilalom alatt álló földeken — a tulajdonostár- helyezni. lakóépület csak 25 négyzetsak számára tekintet nélkül, Építkezés állami tulajdo- métert meg nem haladó belegfeljebb egy — a földrész- non: Magánszemély által bé- épített alapterülettel bővítlet megműveléséhez szüksé- relt külterületi állami föld- hető, feltéve, hogy annak köges 12 négyzetmétert meg részleten is csak a fentebb vetkeztében műszakilag önnem haladó alapterületű egy- közölt nagyságú gazdasági álló új lakás nem jön létre: szintes gazdasági épületet épületet és pincét szabad el- Az alapterület-korlátozás szabad elhelyezni, de csak helyezni. Az ilyen földrészle- céija az, hogv az építési tilaabban az esetben, ha a föld- teken azonban csak ideigle- jom a)att álló lakóépület turészlet (telek) 720 négyzet- nes jellegű épületek létesít- lajdonosa <a lakóépületét csak méternél (200 négyszögölnél) hetők, kivéve azokat a terű- azokkal a helyiségekkel bőnagyobb. Itt jegyezzük meg, leteket, ahol még az ilyen V1-tse amelyek annak rendelhogy zártkertben ez év ja- épület építése is tilos. Ezek- tetésszerű használatát előseüü?*™ znn0 négyzetm®íerT ről a területekről az építés- gítik. kfsebb teriUetek" nemZ alaMC ügyi hatóságok adnak felvilá- Az építésügyi hatóság esehatók ki. A Balaton-felvidék gosítást. tenkent hatarozza meg, hogy gerincvonalától a tó felé eső A tartós használatba adott a kisajátítás várható IdőÍfe3ítóketerÍ!!ezö^zdMági telken <íöldön) vató építke- pontjára tekintettel indodeu!t<£ük£Ik°ga:Zmegdfelelőem zésre is érvényesek az itt kö- kolt-« a bővítésre - kártaelsősorban szőlőművelésre zöltek attól függően, hogy lanitasi igény kizarasaval kell felhasználni, s e célból belterület, vagy külterület vagy anélkül - epitesi envédelemben kell részesíteni (zártkert) került ilyen mó- gedelyt adni. őket Zártkerti földeken üdü- don tartós használatba. Az Tetőtér-beépítés és az ollőtelepeket létrehozni a jö- 'tt épült épületek tulajdoni dalkert: A tetőtér beépítését vőben nem szabad. viszonyaira a március 1-ével az oldalkert méretének megA zártkertben felállítható hatályba lépett módosított állapítása szempontjából nem gazdasági épület szer- P°l8ári törvénykönyv rendel- kell figyelembe venni, ha a számkamra, présház, pince, kezései vonatkoznak, ame- tetőhajlás vízszintesen bezárt gyümölcstároló — nem bont- lyek biztosítják az építkező szöge 45 foknál nem nahatja meg a táj képét, abba részére a tulajdonjogot a rá- gyobb és a tetőtérben kialabele kell illeszkednie Az építés szabályai szerint. kított helyiség ablaka csak árnyékszék a gazdasági épü- A zártkertben és ezen ki- az elő és hátsó kertre néz. lettel egybe, a pince egybe, vüli külterületeken magán- Ha azonban a tetőhajlás ende külön is építhető, előtér személy tulajdonában vagy nél nagyobb, vagy a tetötérnélküL A pince alapterülete haszonbérletében levő föld- ben kialakított helyiség ablanines korlátozva. A föld tu- területen létesíthető gazdasá- ka az oldalkertre néz, a tetőlajdonosának Indokolt szük- 8> épület es pince elhelyezé- tér-beépítés külön szintnek séglete szabja meg a nagysá- ^^ módját, és feltételeit számít, és így adott esetben (például a földrészlet határ- az egyszintes épületre élőírt A zártkerten kívüli külte- vonalaitól mért távolsága, ti- 3 méteres oldalkertszélesség rületeken csak a szőlő és pusa> Külső kialakítása, az helyett 5 méter oldalkertgyümölcs művelési ágú föld- alkalmazható építési anya- szélességet kell betartani, részeken lehet gazdasági épü- . letet építeni, ha annak nagysága a két (2) ezer négyzetmétert (556 négyszögölet) meghaladja.. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a földrészleten — a zártkertben létesíthető módon, tehát egyszintesen, a tájba illően —, a mezőgazdasági műveléssel élethivatásszerűen foglalkozó személyek alapterületi korlátozás nélkül, egyéb foglalkozásúak pedig 30 négyzetmétert meg nem haVilágbajnok juh Mongóliában, az Altáj- megtisztelő kitüntetésben hegységben, a Dél-Góbi he- volt része magyar és olasz gyeiben él a világ egyik leg- kiállításokon is. ritkább állata, a vad hegyi A ritka vadat rejtő monjuh, mongol nevén arkhar. gol erdőket szívesen keresik Súlya eléri a 170 kilót, fel külföldi vadászok. Az Szarva igen becses vadász- ország nyugati és déli részén kilenc vadásztábor szol. trófea. A jugoszláviai Újvidéken, a Nemzetközi Vadásztrófea Kiállításon világ- Sál elhelyezésükre. (BUDAbajnoki diplomát kapott, de PRESS — MONCAME) Gémes Eszter: Mindig 13. Még egy erőteljes nyomás, és röccs-röccs, az egész gunyhó a földön szépen ellapult. De már akkor Pista közel volt, szaladtam, ő utánam, de nem ért utol, be nem mert jönni. Aztán én nem hajtottam arra, ha a boltba küldtek is, kerültem a sorompót. Egyszer elcsípett volna, de én odaszegődtem a tanítóhoz, így nem mert bántani. Üzente a testvérétől, hogy hajtsak arra, a rossz ház felé. törjön el a keze, ha rám üt. Hittem neki. mert ha megátkoztuk magunkat, meg is tartottunk. Itt, a rossz háznál is jó legelő, meg elhagyott gyümölcsös volt. Egyszer mind ott legeltettünk, a rámpán jött a rossz ház gazdája, mindnyájan elébünk kaptuk a jószágot, hajtottuk el onnan. Öcsém pulykákat legeltetett, azok szépen felültek a rossz ház meg a nádtető lécére. Mikor odaért a gazda, azt mondja: — Te már nem mégy onnan, mit bámulsz itt? — Pulykák nélkül nem möhetök! — feleli az öcsém. — Hát hun vannak azok a pulykák? — Ahol a'. Ott ülnek sorban. Szidta a gazda, de meg nem verte. Otthon megmondtuk, hogy Sándor nem mer a pulykák nélkül hazajönni. Hívjuk haza! Nem jön az a pulyka onnén lé, még nem indul délután priicskölni — mondja apám. Így jött haza öcsém, de bőgve, mert félt, hogy megverik. Én is örültem, hogy szent a béke Pistával. Volt egy darab föld parlagon, de ott annyi volt a királydinnyetüsök, hogy semmiféle jószág rá nem ment. Azt mondja Pista egyszer: — Látnátok csak ott a nyúllábasban, van egy fürjfészek, már tollasok a kisfürjek, de olyan aranyosak. — Nézzük mög! Mutasd mög! Mentünk vagy hatan. A királydinnyés mellett el kellett menni. Mikor odaértünk a legsűrüjére, engem elkap Pista, egyet söndörít rajtam, belevágott a tüskésbe. Kezem, lábam, minden részembe beleszúródott a tüske, mivel úgy söndöritett, hogy elestem a talpamba így nem ment. Ordítottam : — Azt mondtad ugye, hogy száradjon el a kezed, ha rám ütsz! — Nem is ütöttem rád, te hülye, csak meglöktelek. Megyek befelé. — Anyám, tele, vagyok tüskékkel, Pista belelökött. — Ó, ja zakasztófára való! Maj adok én annak! Hozd ki, Mári, a varróskosarat, benne vannak a tűk. Ketten is piszkálták kifelé, végig a lábam szára, karjaim, még az arcomban is volt. Anyám évelődik, szidja, átkozza Pistát. Jön arra apám. — Nézze kend mán-é, az a bitang gyerök belelökte ezt a szegény lánt a tüsökbe. — Mié lükött bele? — Mit tudom én. Pista nagyon rossz gyerök. — Mári! Mié lükte Észtéri a tüsökbe? — Azért, mert betopogta a házát! — mondja Mári. — Befelé verjétek a tüsköket, ne kifelé szedjétek! Ne ordíts, mert én még többet adok! A kész munkát lerombolni? Erre volt eszed? Még most is emlögetjük Pistával ezt az esetet. Mi, a családnak az eleje, nem sok szeretetei kaptunk a szülőktől, csak abban nyilvánult meg a szeretetük, hogy gondoskodtak rólunk. Néha megdicsértek valamiért bennünket. Ez a dicséret a munkára serkentett Anyám nem is ért rá bennünket szeretni. Tizenhét év alatt tíz gyermek. Sokszor mondta: — Ha nem szoptatok, terhes vagyok. Sokszor elmesélte, kint a gyepen vergődött az utánam következő lánnyal. Én meg mindig tolakodtam az ölébe, nem győzött onnan lökdösni. Nem volt ideje, hogy mind szeresse, csak az apraját... Mivel négy lány született egymás után. apámnak segítsége nem volt. A legöregebbet oda adták varrást tanulni, a második lett anyám segítsége az aprók körül, így lettem én apám segítsége. Annyira igyekeztem a munkámmal kedvébe járni, hogy mindent a legügyesebben csinálok. Mikor vetegettünk, alig emelte fel a kapáját, én már becsúsztattam a magot, nem kellett a földet tartogatnia kapán, amíg meg a mag után kotorásztam, úgy örültem, ha mondja: Eszter jön velem vetegetni. Fűrészelésben is engem hívott, a keresztvágó fűrészeléshez is, meg gödörből tökmnjfogú fűrésszel dolgoztunk. Ha a gyalupadba szorított be fát. ott is segítettem. A földön ültem, a rámás fű "észt fogtam, és húztam lefelé. Nem rángattam, érzéssel húztam, és neki is sokkal könnyebb volt a fűrészelés. A hosszabb fák vége alá iancsibakot tett. Az méteres hosszú botfa volt. fejetlen szeg volt a végibe verve, erre koppantotta a fűrészelendő fa végét és az szilárdan állt, nem ingott és könnyebb volt a fűrészelés. Az ilyen fákból már szerszámok készültek, nagy gereblyefej. kapa-, kasza-, villanyelek, fogak, rámák, dongók, suturácsok. sok minden. (Folytatjuk.)