Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

Csütörtök, 1978. március 30. 7 Történettudomány és társadalomtudományok Megkezdődött a történész-vándorgyűlés Szegeden rendezi idei ván­dorgyűlését a Magyar Tör­ténelmi Társulat. A három­napos országos tanácskozás — témája: történettudomány és társadalomtudományok — tegnap, szerdán délelőtt kezdődött a megyei tanács székházában. Az ünnepélyes megnyitón, amelyen ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Pach Zsigmond Pál akadémikus üdvözölte a résztvevőket A vendéglátók nevében Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a vándorgyűlésre érkezett tu­dósokat. Méltatta a társada­lomtudományok jelentősé­gét szólt a megyében foly­tatott társadalomtudományi kutatások eredményeiről, amelyek elismerését is je­lenti, hogy a Társulat Sze­geden rendezi idei tanács­kozását. Ezután Mérei Gyu­la akadémikus a vándorgyű­lés témaválasztását indokol­ta. Rámutatott, tudományel­méleti meggondolások, vala­mint a történelemoktatás korszerűsítése egyaránt szükségessé teszi: ezen a fó­rumon is foglalkozzanak a történettudomány, valamint a közgazdaságtudomány, a szociológia és a művészettu­dományok kapcsolataival, a tudományágak közötti együttműködés elvi és mód­szertani kérdéseivel. A megnyitón elhangzott beszédében Pach Zsigmond Pál kifejtette: A Magyar Történelmi Társulat eddigi vándorgyűlésein is olyan té­mák szerepeltek, amelyek megvitatását a tudomány- és a társadalomfejlődés igé­nyelte. E témakörök (tár­gyalták már többek között a történettudomány, vala­mint a tanítás, a tömegkom­munikáció és a publicisztika viszonyát) azt is jelzik, hogy a történettudomány kutatói nyitottságra törekednek, nem zárkóznak szaktudo­mányuk bástyái mögé. A történelem és a többi tár­sadalomtudomány együtt­működésének vizsgálatában kettős indíték vezeti a ku­tatókat. A társadalmi gya­korlat, valamint a tudomá­nyok belső fejlődése egy­aránt megköveteli a társa­Acs S. Sándor felvétele A vándorgyűlés résztvevőinek egy csoportja dalmi jelenségek mindenol­dalú, teljes meglwzelítését. Az egyes tudományágak sa­játosan vizsgálják e jelensé­geket, részismereteket szol­gáitatnak róluk. A teljesség­igény ma már eleven erő valamennyi társadalomtudo­mányban, de a tudományok egymást átható együttesének kialakítása mégis számos ne­hézségbe ütközik. Ezek el­hárításában segíthet a mos­tani tanácskozás, amelyen a társadalomtudományok kép­viselői közelíthetik állás­pontjaikat. A nyitottság igé­nyével dolgozhatnak, az egy­más iránti nagyobb figyelem követelményének megtartá­sával. Ennek a témakörnek a megvitatásával közelebb jut­hatnak az oktatás-korszerű­sítés módjainak meghatáro­zásához is. A történelemta­nítás hatékonyságáról szá­mos a negatív vélemény; felmérések alapján sokan mutattak rá a közelmúltban, hogy a diákok tudatában nem rendeződnek harmo­nikus egésszé a tanult tör­ténelmi ismeretek. A cél: egy új, komplex, a „törté­neti és társadalmi ismere­tek"-tantárgy kialakítása, amely ötvözné a történelem és a társadalomtudományok eredményeit. A tanácskozás kö'.nonti témakörének vitája segíthet a tantárgy anyagá­nak kialakításában, a kor­szerűsített történelemokta­tás megvalósításában. A Társulat vándorgyűlé­sén három fontos témában hangzanak el referátumok. A megnyitó után Bánki György akadémikus, a Tör­ténettudományi Intézet ügy­vezető igazgatója „Közgaz­dasági és gazdaságtörténet" címmel tartotta meg az első előadást. Áttekintést adott a történettudomány és a köz­gazdaságtan „találkozásai­ról", a történetiség és a közgazdasági gondolkodás egyesítésének törekvéseiről. Ezután öt korreferátumot hallgattak meg a résztvevők. A másik előadást délután tartotta Losonci Ágnes szociológus „Szociológia és társadalomtörténet" cím­mel; ebben a témakörben nyolc korreferátum hang­zott el. Ma, csütörtökön délelőtt vitával folytatja munkáját a vándorgyűlés. Délután Ko­sár y Domokos, a történettu­dományok doktora tart elő­adást, amelynek címe: „Mű­velődéstörténet és művészet­történeti diszciplínák". Eh­hez a témakörhöz is nyolcan szólnak hozzá. A tanácsko­zás harmadik napján ismét vitát rendeznek, majd a vándorgyűlés délben befeje­zi munkáját. S. E. Segítő szándékú vizsgálatok A szegedi NEB munkáját értékelte a városi párt-végrehajlóbizcttság A Szeged városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság munkájáról tárgyalt tegna­pi ülésén a városi párt-vég­rehajtóbizottság. A jelen­tésből és a hozzászólásokból megállapítható, hogy a bi­zottság a központi és a helyi párthatározatoknak megfe­lelően dolgozik, tevékeny­ségét a lakosság figyelemmel kíséri, elismeri és segíti. A bizottság vizsgálatai tár­sadalmilag is igen hasz­nosak, s a közvélemény sze­rint segítő szándékúak, meg­előző jellegűek. A Csong­rád megyei NEB közvetlen szakmai irányításával és fel­ügyeletével működő városi bizottságnak kilenc tagja van, s hat szakcsoportban 350 társadalmi munkatárs segítségével végzi feladatát. Két évvel ezelőtt fiatalítot­tak: 98 régebbi munkatárs helyére 82 szakképzett mun­kás és 48 diplomás fiatal népi ellenőrt delegáltak a pártszervezetek és a KISZ­bizottságok A politikai és szakmai felkészültséget több kitüntetés is jelzi. Kedvező­en hat a bizottságra, hogy a népi ellenőri tevékenysé­get a pártszervezetek több­sége pártmunkaként ismeri el. Közművelődés a mező­gazdasági szövetkezetekben A megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége, a megyei tanács vb művelődés­ügyi osztálya, valamint a To­vábbképzési és Módszertani Intézet egész napos mun­kaértekezletet szervezett teg­nap, szerdán a mezőgazda­sági szövetkezetek kultúr­felelőseinek. A Tisza Szálló tükörtermében rendezett közművelődési tanácskozá­son, amelyen több mint hat­vanan vettek részt, dr. Far­kas Miklós, a TESZÖV tit­kárhelyettese mondott meg­nyitót. Kiemelte, hogy a köz­művelődési feladatok egysé­ges értelmezése céljából ez­után rendszeresen tartanak hasonló tanácskozásokat. Ke­resik azokat a lehetőségeket, amelyek a termelőszövetke­zetekben, a szakszövetkeze­tekben és mezőgazdarági tár­sulásokban a közművelődés fejlesztésére kínálkoznak. A résztvevők tájékoztatják a gazdaságvezetőket az érte­kezleteken hallott témákról, ezzel segítenek a közműve­lődési munka színvonalának emelésébea, A tegnapi tanácskozáson öt előadást hallgattak meg a résztvevők: dr. Vitos Zol­tánná. a megyei tanács vb. művelődési osztályának fő­előadója a közművelődési párthatározatból adódó fel­adatokról beszélt, dr. Trog­mayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója a régé­szet, Tóth Béla, a Somogyi Könyvtár igazgatója a könyv, az olvasás „titkaihoz" ve­zette el hallgatóit. Molnár Zoltánná, a módszertani in­tézet igazgatóhelyettese a szocialista brigádok kultu­rális vállalásaihoz adott öt­leteket, javaslatokat, a film közművelődési szerepéről dr. Sallay Lázár, a Csongrád megyei Moz'üzemi Vállalat igazgatóhelyettese beszélt A program kiegészült filmve­títéssel, Vitézi László Me­cénások című filmjét látták a résztvevők. Délután mű­sort mutatott be a megye néhány kulturális csoport­ja, majd fórumot rendez­tek az elhangzott előadá­sok témáiról. Előadás az MSZMP KB politikai akadémiáján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak politikai akadémiáián szerdán Simái Mihály, a Vi­lággazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese előadást tartott „A fejlődő országok szerepe a nemzetközi osz­tályharcban napjainkban" címmel. Az előadást — amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, valamint tár­sadalmi életünk képviselői — Nagy Gábor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese ve­zette be. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelen­teti. Figyelemre méltók a leg­utóbbi két év tapasztalatai. A bizottság 1976-ban a la­kosság ellátását és a szolgál­tatásokat, 1977-ben pedig a gazdálkodás és hatékonyság javítását igyekezett vizsgá­lataival, javaslataival és in­tézkedéseivel elősegíteni, összesen tíz tervezett és ti­zenegy terven felüli téma­és célvizsgálatot fejeztek be. Mivel ez nem több, mint a korábbi időszakban, lehe­tővé vált, hogy a népi el­lenőrök nagyobb alaposság­gal és hatékonysággal, rö­videbb átfutási idővel dol­gozzanak. Lényegesen nőtt azonban a bejelentések szá­ma, ami többletmunkát igé­nyelt. A bizottság két év alatt 135 bejelentést és 83 panaszt, összesen tehát 218 ügyet intézett el, többségét saját hatáskörben. A név­telen bejelentések száma is nőtt (1976-ban 16. 1977-ben 35 volt), amelyeknek több mint 40 százaléka a szocia­lista gazdálkodás elveivel ellentétes magatartást kifo­gásolta. A bejelentések egy része alaposnak bizonyult, többségük azonban nem tar­talmazott elégséges adatot az eljárás megindításához. Az alaposnak bizonyult ügyekből kettő elmarasztaló bírósági ítélettel zárult, né­hánynak pedig szabálysér­tési eljárás lett a következ­ménye. Legtöbb bejelentés az épí­tőiparral, a kereskedelem­mel, és a szövetkezeti ipar szolgáltatásaival volt kap­csolatos. Föltűnően sok pa­nasz érkezett a lakáshivatal ügyintézőinek munkája és a lakáselcsztási névjegyzék miatt, örvendetes ugyanak­kor, hogy az utóbbi időben csökkent az IKV-ra pa­naszkodó jelzések száma. lenőrzési bizottság, hogy Sze­geden a gépjárműjavítás fej­lődése és az építőipari szol­gáltatás elmaradt az igé­nyektől. Különösen a perem­községek csatlakozása óta nőtt a magánerős családi­ház-építkezések iránti igény. Az építési területek keres­let-kínálati viszonyának aránytalanságai miatt rend­kívül magas telekárak ala­kultak ki a magánforgalom­ban, ami spekulációt szül. A környezetvédelem és köz­tisztaság igen heterogén ké­pet mutat. Szeged helyzete nem mondható rossznak, fi­gyelembe véve azonban az urbanizációs folyamatot és a technikai eszközök roha­mos terjedését, számolni kell a szennyeződés fokozódásá­val. Tudatos környezetvé­delemre van tehát szükség mind a hatóságok és az üzemek, mind a lakosság ré­széről. A vizsgálatok szerint a vá­ros egyes üzemeiben foko­zatosan fejlődik a munkahe­lyi demokrácia. Általában végrehajtják az ifjúságpoliti­kai határozatokat, a tanácsi, a vállalati és társadalmi szervek támogatják a nagy­családosok és a fiatal há­zasok lakásigényeinek ki­elégítését. A legtöbb jogos bejelentés a kivitelező vállalatok mi­nőségi hibái, a technológiai fegyelem be nem tartása és az anyaghibák miatt ér­kezett a népi ellenőrzéshez. Mint a jelentés megállapít­ja. „az erősödő monopol­helyzet rontja a kivitelező és a beruházó közötti szer­ződéses fegyelmet, ami ne­hezíti a hatásos intézkedé­seket is." A mezőgazdasági üzemek többségében jelen­tős termelésnövekedésben nyilvánult meg a jobb haté­konyság. A szép eredménye­ket a munkaszervezés töké­letesítésével, új, nagy tel­jesítményű gépek beállításá­val, az iparszerű termelési rendszerek létrehozásával ér­ték el. A Szegedi Gépjár­műjavító Szövetkezet és a Szőregi Építőipari Szövetke­zet vizsgálatát követően azonban a gazdálkodási fe­gyelem megsértése miatt kel­lett kérni a városi pártbi­zottság, valamint a KISZÖV segítségét. megtartására, azonban a le­hetőségekhez képest a ha­tékonyság még mindig nem kielégítő". A vizsgálatok során többször is tapasz­talható volt, hogy nem meg­felelő. illetve nem elég ered­ményes a felügyeleti, a ve­zetői és a belső ellenőrzés. A felügyeleti ellenőrzésre a formalitás a jellemző. Gyak­ran szükség esetén is el­marad a tételes .vizsgálat, ami visszaélésekre ad lehe­tőséget. Néha jó felügyeleti ellenőrzések maradnak ha­tástalanok, mert az intézke­dést nem követelik meg szi­gorúan. A legutóbbi két évben a tervezett vizsgálatokat el­végezte a városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Hatvannyolc esetben intéz­kedéseket javasolt a vezető­ségeknek, illetve a felügye­leti hatóságoknak;, több­ször élt a szignalizáció jo­gával; tíz fegyelmi és öt kártérítési eljárást kezde­ményezett, három esetben büntetőeljárásra került sor; a Szőregi Építőipari Szövet­kezetnél 379 ezer forint jog­talan haszon visszafizetése iránt kellett intézkedni, stb. A bizottság a vizsgálati megállapításokat tanácsi vb­ülésen, párttaggyűlésen, szö­vetkezeti közgyűlésen, vagy vezetői értekezleten ismer­tette. A városi párt-végrehajtó­bizottság egyetértett a je­lentésnek azzal a megálla­pításával, hogy az üzemek­ben „általában erősödtek a törekvések a gazdálkodás rendjének következetes Megállapította a városi párt vb, hogy a népi ellen­őrzés egyik gyenge pontja munkájának nem kellő hasz­nosulása. A jövőben tovább kell csökkenteni a vizsgála­tok átfutási idejét, s gyor­san, rövid úton kell intéz­kedni. Szükség van az el­lenőrzés szocialista jellegé­nek erősítése, a tapasztala­tok szervezettebb általáno­sítására, a következetes fe­lelősségrevonásra. Növelni kell a komplex vizsgálatok számát. Az ellenőrzést koor­dináltabban és korszerűbben kell végezni, a közérdekű bejelentéseket és javaslato­kat nagy gondossággal vizs­gálni. illetve az intézkedése­ket figyelemmel kísérni. Tö­rekedni kell az egész vá­rost érintő társadalmi, po­litikai kérdések vizsgálatá­ra. A munkásközösségek kapjanak tájékoztatót a vizsgálat eredményéről meg­állapításairól, az intézkedé­sekről. Az elmúlt két évben vég­zett sikeres munkáért a vá­rosi párt-vb köszönetét fe­jezte ki a bizottságnak, a NEB-ben tevékenykedő tár­sadalmi aktivistáknak. Vizsgálatai során megál­lapította a városi népi el­Kriminálpedagógia A hazai krimlnálpedagógia és a kapcsolódó tudomány­ágak jelentős eseményeként a Magyar Tudományos Aka­démián szerdán megkezdő­dött a szabadságvesztésre ítéltek nevelési, oktatási fel­adataival foglalkozó első or­szágos tanácskozás. A szim­póziumot Hanga Mária okta­tási miniszterhelyettes nyi­totta meg. majd igazságügyi, pedagógiai és büntetésvégre­hajtási szakemberek tartot­tak előadást a tudományág szerepéről és gyakorlati al­kalmazásáról. Tájékoztató Lottóról, totóról A szocialista országok — köztük hazánk is — nemzet­közi olimpiai sportlottó ak­ciókat szerveznek, s ezek jö­vedelmét olimpiai célokra fordítják. Az akcióban az idén — júliusban és novem­berben — két, jövőre négy, 1980-ban ismét két alkalom­mal bocsátunk ki olimpiai szelvényt, amelynek ára, akárcsak a mostaninak, 3.30 forint. A részvétel és a sor­solás feltételei is változatla­nok. A számhúzásokon kívül minden kibocsátásnál tárgy­nyeremény-sorsolást is ren­deznek. Újdonságként ezt je­lentette be a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szerdai sajtótájékoztatóján Szohár Ferenc igazgató. Elmondotta, hogy a lottó­ban ezenkívül az idén jú­liusban és augusztusban kü­lön jutalomsorsolást rendez­nek az előfizetéses szelvé­nyek között. A tárgynyere­ményhúzásokon egyébként — a sorsolások gyorsabb, za­vartalanabb lebonyolítása ér­dekében — az idén áttérnek a számítógépes sorsolásra. Az igazgató összesítette a két népszerű játék múlt évi; eredményeit. Eszerint 76 .3 millió lottó- és totószelvén" értékesítettek, s az összes* 16,6 millió nyerő szelvén :ef — köztük 17 öttalálatos lat-| tóra és 930 telitalálatos totó-J ra — 943,9 millió forintot íi-j zettek ki. Ezenkívül több. mint 140 millió forint értök*'! tárgynyereményt is kisorsol­tak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom