Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-30 / 75. szám

4 Csütörtök, 1978. március 30. 7 Kisnek ü®w<ei ca csaBőd ? Minden csalód nevel; kl többre, ki kevesebbre. Érdemes e gondolatnak néhány sort szentelni. A kisded korban az ápolás, n szükségletekről történő szüntelen gondoskodás a meghatározó. A gyermek fogékonyan nyitott minden iránt, ami körülötte történik. Követendő példákat lót a felnőttek tevékenységeiben és társai magatartásában egyaránt A fejlődés egy további szintjén már nemcsak a jóról és a rosszról, a helyesnek vagy a hibásnak vélt magatartásokról, hanem önmagáról is ítéleteket alkot Ekkor, a 10—12 eves korban válik nagyon fontossá és lényegessé az ún. született képességek egyre pontosabb és helyesebb felismerése, azok fokozatos kifejlesztése. Ebben a folyamatjellegű feladatrendszerben a legnagyobb felelősség a családon nyugszik, mert nevelőhatásai a legkorábban kezdődnek, a gyermek születése pillanatában. Az egész életút további menetére kiható szülői befolyás képezi a gyermeki személyiség továbbfejlődésének az alapját Erre a másra át nem ruházható és nagyfelelősségű szülői feladatra fel kell készülni, mert az élet első 5—6 évének hatásai beivódnak és nyomot hagynak a gyermek további fejlődésében, egész életében. Ezért segíti államunk a családtervezés összetett feladatának korai, már gyermekkorban történő megismerését; erkölcsi és nevelési követelményeinek elsajátítását Munkánkat nehezíti, eredményeinket lerombolja a családtervezés gondolatának, egész feladatrendszerének félreértése és az, hogy sokan a kérdéskört a nemi felvilágosításra szűkítik. A családtervezés pedig ennél lényegesen gazdagabb ós emberibb fogalomkör. Ezért az a feladatunk, hogy a gyermeket a családban olyan harmonikus és kiegyensúlyozott élet vegye körül, amelynek követése majd természetes példa és Igény lesz számára — saját családi életének majdani kialakításában. Olyan kiegyensúlyozott élet vegye körül, hogy 6 is úgy akarjon majd élni. A szülőknek ez a példaszerepe a legdöntőbb kérdés a családi életre nevelésben. A családtervezés ott kezdődik, amikor a leendő anya és apa egymás iránti szeretettel, a kis jövevény számára harmonikus családi élet kialakításával teszi lehetőVé az eszmélést. Ezt a szándékot egy másik nevelési folyamat egészíti ki. Ennek keretében felkészítjük a fiatalokat a kiegyensúlyozott és boldog családi életre és születendő gyermekeik vállalására, valamint a neveléshez szükséges pedagógiai ismeretekre. A társadalom nagy elvárása: tudatos felkészítéssel — amely elsősorban a szülők példás családi életére épül — biztosíthatjuk a gyermekek majdani családi boldogságát. Igaza van Illyés Gyulának: a nevelésben „mindnyájan abban vizsgázunk, hogy milyen fiatalságot tudunk magunk után nevelni". Ebben a feladatban benne rejtőzik a munkára, a munkás életre nevelés gondolata. A gyermek igényli, hogy a családban is legyen állandó munkafeladata, így ismeri meg fokozatosan helyét a családban és egyúttal átéli a közös, a másokért végzett munka szépségét és eredményességét És mindez még a 2—6 éves korban történik legfogékonyabban. Ezeket a tevékenységeket majd az óvodai nevelés önkiszolgálást fejlesztő hatásai pótolhatják. A család indítja el tehát a gyermeket a munka személyiségfejlesztő hatásainak az útján. Ez a hatás majd a felnőttkori munkavégzésben, az alkotó aktivitásban és a munkamódban is kimutatható lesz. A gyermek családon belül végzett munkájának gondos megszervezése tehát óriási jelentőségű feladat 2. Minden család nevel? Igen; ki többre, ki kevesebbre. A társadalom nevelési erőfeszítései pedig a szülők segítsége és együttműködése nélkül eredménytelenek maradnak. Káros tehát a nevelési feladatok áthárítása az Iskolára. A szülői feladatokra tudatosan fel kell készülni Ezt a munkát már a gyermekkorban meg kell kezdeni és a nevelési ismeretek gyarapításával, az erkölcsi felelősségtudat állandó gyarapításával, a házastárs megbecsülésének, a gyermek szeretetének erejével, valamint a társadalmi együttélési normák tiszteletbentartásával kell továbbfolytatni. Ez tehát egy egész életen át tartó folyamatos — emberi értékekkel egyre gyarapodó — tevékenység. A család a jövőnek nevel. Felkészíti a gyermeket felnőtt, alkotó életének tartalmas élésére. Ez a felkészítés — bór a legkisebb korban, a családban kezdődik és majd összekapcsolódik az iskolai neveléssel — a társadalom számára történik, a jövő társadalma számára. A nemzedékváltás után helyünkbe lépőket olyan új és magasszintű munka- és társadalmi feladatok ellátására kell nevelnünk, amelyek ellátására magunk talán még nem is vagyunk alkalmasak. A tudomány és a technika gyors fejlődése mellett is elsősorban a munkájukat értő és szerető, azért felelősséget is vállaló fiatalokat kell nevelnünk. A társadalom fejlődése mindinkább az emberi értékek, a szorgalom, a munkaszeretet, a felelősségérzet, a kötelességtudat, a humanizmus, az elvi szilárdság és a meggyőződés körében támaszt egyre nagyobb és magasabb követelményeket velünk és gyermekeinkkel szemben. A fiatal csak akkor válhat boldoggá, elismertté és megbecsültté, ha szívesen végzi a társadalom ezernyi feladata közül a magáét. Ebben kell segíteni, amikor a világot „felfedezi" ós önmagát megismeri, A múlt és a jelen világa alapján segítsük a jövő megismerésében, a felkészülésben. Adjunk tanácsot kétkedéseikor, de ne felejtsük el: neki kell majd önállóan, a saját lábán megállva, becsülettel élnie é? dolgoznia a társadalom egy meghatározott helyén. Zenei József Hulló levél, sárga levél.. Emlékezés Dankó Pistára 00 Szóltunk arról, hogyan indult el a cigányfiú a magyar égbolt csillagai felé, arról is, hogyan születtek dalai. Nem lenne a kép teljes, ha nem emlékeznénk meg arról a rövid életszakaszáról, mikor már nem'vidéki, hanem „fővárosi cigány", az utolsó hat esztendőben az ország cigánya. Egyszóval, valami méltatás féle illene ide... Nem véletlen, hogy akik fölfedezték, akik eltemették, akik síremléket állítottak neki, szobrot emlékezetének: mind a Szegedi Napló műhelyéből kerültek ki. Dankó maga említi egyik nyilatkozatában, hogy sok nyomorúságon ment keresztül, de egy segítőtársa volt életében, mely buzdította, pártolta, serkentette őt, ez: a magyar sajtó volt. 'Szeged a múlt század nyolcvanas éveiben (bár Mikszáth már eltávozott innen) irodalmi központ volt. Pósa Lajos, Enyedi Lukács, Sebők Zsigmond. Kulinyi Zsigmond, Tömörkény István, Békefi Antal, majd Gárdonyi Géza vették pártfogásukba a cigányfiút, ki nélkülük sohasem vált volna azzá. ami lett. Hiszen a vágyai a színház felé vonzották. Mindenáron színműíró szeretett volna lenni, talán azért is, hogy kitűnjön csúfondáros cigánytársai közül. A legnagyobb szerencse volt számára, hogy a ,Pósaasztal idejében szárnya alá nyúlt, melynek tagjai zenére éhes népies dalköltő iskolát képeztek. Nemcsak serkentést nyert tőlük, de kitűnő dalszövegeket is. A „népiesen úri" Pósa Lajost csakhamar az igazi népies törekvésű Gárdonyi Géza váltotta föl. Ami Dankó zenei tehetségét illeti, állíthatjuk, hogy ez a tanulatlan, néhány elemi iskolával rendelkező fiatal prímás, ki még nem is volt elsőrangú hegedűs sem, a magyar nótas^rzés legmagasabb fokára emelkedett. Egyik szakzenei bírálója szerint ezt' a szerencséjének köszönhette „mely Pósáék törzsasztalával meghozta számára a serkentést... Gárdonyi Géza barátságával a megértő kritikust, az ambiciózus pécsi Valentin Károly cégével pedig az első kiadót..." Keszi Imre az első komoly bírálója, 1937-ben, tehát már jóval Dankó halála után. Iktassuk ide az első elismerő szavakat, az 1903-as, lekicsinylő kritika után: „,.. szép sikerrel folytatta a nagyhírű Szentirmay Elemér kezdeményezését, a magyar táncok ritmusának bevitelét a magyar nótába. Szentirmay és Dankó teremtették meg a hallgató mellett a magyar nóta másik típusát: a táncdallamot. Működésének legmeglepőbb és igazi tehetségről legszebben beszélő része az, amelyben a valódi, Bartók és Kodály működése által csak napjainkban (1937!) feltárt parasztdal hangjait sejtette meg. Az igazi népdalban oly gyakori írig és mixolid hangnemek Dankónál is előfordulnak, ismeri a kolomejka tánentmusát, különös, dünnyögő dáliamai alá, néha egyenesen valami cigánynyelvű szöveg kívánkozik. Finoman stilizálja a kurucos , zenét... szinte halljuk mögötte a bőgő brummogását, a cimbalom csengő-zúgó futamait." Ösztönösen felismeri a kvintváltót („Hej, korcsmáros, mit ugrál kend...!' vagy „Dorozsmán, a kiskun földön,.,")), s azt motívumokban gazdagítja. Megérzett minden népies ritmust, még a kihaló félben levőket is. Figyelemreméltó „Bús az gólya, le van a tó csapolva. .. " kezdetű nótája, mely — szakbírálója szerint — a „páratlan ütemre" példa. Zenekritikusai az ilyesmiket akkortájt nem vették észre. Ok még a nótaköltő temetésére sem mentek el. Az. utókor már nem is említi őket. A Dankó dalokat még mindig éneklik az országban. Ennyi a pozitívum. De nézzük fogyatékosságait is. „Először, mint minden naturalistának: elképzelése a zenéről, egyoldalú, egyszólamú. A kíséretet a maga zenéjéhez megcsinálni már nem tudja, ezt kénytelen hozzáértő kortársaira bízni..., de ez a kisebb nehézség, utóvégre is a nóta kíséret nélkül terjed szájról szájra." Zenei emlékezete te< le volt itt-ott hallott, „felszedett" melódiákkal. Olykor a legszebb dalait ls képes volt elrontani egy-egy olcsó, oda. nem illő, szentimentális fordulattal, taktussal. Az is megesett vele, hogy utolsó éveiben a fővárosban az akkor divatos chansonok, kuplék mintájára, hajlandónak mutatkozott népies dalait ilyenekkel fölcserélni. („A gépírás ma a divat...", vagy a kéziratban maradt kupléja, a „Vércse" például.) Csongor Győző (Folytatjuk.) Az ORBES szálMái A régi patinás, szecessziós szállodákat sokan szeretik, de tény az is, hogy már nem felelnek meg az igényeknek. A korszerű szállodaipar jelképe ma Lengyelországban az ultramodern, eredeti építészeti megoldású varsói Ofbis Victoria szálloda. Az ORBIS lengyel utazási iroda rendelkezik Lengyelországban a legnagyobb szállodai hálózattal. Jelenleg 42 hotelt üzemeltet az országban, 1980-lg nyolc újat építenek: Varsóban, Poznanban, Gdanskban, Szczecinben, Gdyniában, Sosniecben, Krakkóban és Blalystokban. A poznani szálló már júniusban megnyitja kapuit a nemzetközi vásár vendégei előtt A korszerű szálló 870 ágyas: ebből 425 kétágyas és 20 lakosztály. A hotelben szauna is lesz, valamint 350 férőhelyes parkolót ls építenek hozzá. A gdanski Orbis-Hevelius szállodát — 552 férőhellyel — július 1-én nyitják meg. Hasonlóan a poznanihoz, itt is minden igényt kielégítő vendéglátóipari egységekkel egészítik ki a szállót 1979 októberében nyílik majd meg Gdynla új — 600 személyes — szállodája. Területén nagy fedettuszoda ls készül. A lengyel idegenforgalom számol azzal, hogy a tengerpartra egyre nagyobb számban érkeznek vendégeit ezért Szczecinben ls építenek egy 450 férőhelyes szállodát. Varsóban nagy népszerűségnek örvend az Orbis-Solec szálló, otthonos hangulatával. Hasonlót terveznek a Visztula partjára. K&rciSny faanyag Lengyelországban új faki- égerfa keménysége az eljákészítésl eljárást dolgoztak rós folytán a két és félki: műanyaggal itatják át • „ . a fát és ezáltal növelik szi- szeresére növekszik, lárdsagát és tartósságát. Az L. L. Virágzás előtti növényvédelem Rügyfakadás után, a zöld, majd piros bimbós állapotban végzett permetezésekkel a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen egyaránt védekezhetünk. Az almáskertekben a varasodás fertőző spórái már megjelentek, ilyenkor, rügypattanás után a fák könnyen fertőződhetNépünk hagyományvilágából A tanyavilág ipari szolgáltatásokkal való ellátottsága mindig megoldatlan volt. Az ipari munka drágább, ezért a tanyaiak nem is nagyon igényelték. Ezek hozták létre a fúró, faragó parasztember típusát, akt a kisebb házkörüli javításokat elvégezte. Ha a kapanyél kiesett a kapából, nem vitték a gyakran távol eső bognárműhelybe, hanem a rendelkezésre álló egyszerű szerszámokkal maguk megcsinálták. Akinek a kezében jól áirtak a szerszámok, hajlamot érzett az effajta munkára, szívesen segített a szomszédoknak is. Ha a kevés föld, vagy a teljes nincstelenség, megélhetési forrássá tette a barkácsoló munkáját, egész évben ezt csinálta. Szerszámokat nem tartott, annak az eszközeit használta, akinek dolgozott. Minden tanyában volt rámás, kézi és körösstvágófűrész, balta, szekörce, kis- és nagyfejsze, kétkézvonó, kalapács, véső és satu. Utóbbi a gyalupadot helyettesítette. A satut házilag készítették. A földbe ásott akáefaoszlop föld feletti részét kétharmadáig függőlegesen kettéfűrészelték, majd a féloszlopot keresztben elvágták. A felső végétől lefelé számítva 20 cm-re mindkét féloszlopot azonos magasságban átfúrták és vasból készült csavarmenetes tengelyt helyeztek bele. Mindkét féloszlopon átfűzték. Az egyik végét csavarral rögzítették, a másik végére egyágú hajtókart tettek. A szabadon mozgó féloszlop alját úgy ékelték be, hogy játéka legyen. A megmunkálandó darabot a két féloszlop csavar fölötti rész közé helyezték, egyágú hajtókarral beszorították és úgy munkálták meg a munkadarabot. Rendszerint a kocsiszín egyik sarkába, vagy a tanyaudvar védett helyén állították föl. A saját riszre történő barkácsolásra dologtalan időben került sor. Az évi munka ritmusában az őszi betakarítás befejezésétől, november elejétől, a kora tavaszi munkák beindulásáig, február utolsó hetéig, továbbá a nagy nyári dologidő szünetében, csépléstől a krumpliszedésig — leginkább augusztusban — volt ilyen munkára lehetőség. A népi kismesterek állandóan dolgoztak, ha kaptak munkát. Iparengedéllyel nem rendelkezőket, kontár névvel Illették. Az egyik típus házat, melléképületeket épít, falaz, tapaszt, kéményt rak, tetőt csinál, kemencét, tűzhelyet. készít A másik típus inkább famunkákban jeleskedik. Górét, alelot épít, jászlat, kerítést, kapukat csinál. kutat ás, fölállítja a kútgémet. Jó munkájuk alapján egyik szomszéd ,ajánlotta a másiknak. Kosztot és igénytelen szállást kaptak. Napszámjuk kétszerannyi volt, mint a mezőgazdaságban dolgozó munkásoké. Gyakran ketten, hárman is a keze alá dolgoztak. A gazdának érdeke volt, hogy haladjon a munka. Alkalmas helyen rávésték, ráégették vagy kátránnyal rámázolták a készítés ide'ét é3 a készítő nevének kezdőbetűit. A mozgatható tárgyakon kialakított jelzés inkább a tulajdonjogra, mint sem a készítő nevére utal. Ha kölcsönadás során elkallódott, a -tulajdonjegy eligazítást adott. Börcsök Vince l nek. A csapadékos Időjárással folyamatos fertőzés várható, ezért csak réztartalmú készítményekkel permetezzük az almafákat. Bordóilé vagy rézoxldklorld növényvédőszert plrosbimbós korig 1—2-szer használhatunk. A lisztharmat terjedésének megakadályozására kén, vagy kénpótló szereket tegyünk a permetlébe, ilyen a Morestan és Karathane. így a két legveszélyesebb gombabetegség ellen tudunk idejében védekezni. Az őszibarackfákat elsősorban a levélfodrosodás gambabetegség veszélyezteti. A réztartalmú permetszereket azonban csak pirosbimbós állapotig használhatjuk, mert perzselnek. Célszerű ezért mielőbb 6zerves gombaölőszerekre áttárni. Jó hatása miatt az Orthocidot részesítsük előnyben. Ugyancsak szerves rézpótló készítményekkel permetezzük a cseresznyét és a meggyet a monllia elszaporodásának megakadályozására. A gombabetegségek ellen készített permetlébe — bordóilé kivételével — érdemes rovarölő szereket is keverni. Már megjelent az alma- és őszibarack-levéltetű. Aktuális a védekezés a bimbóltkasztó bogár, a körte levélbolha, a téli araszoló és a sodrómoly ellen. Ellenük a legjobb hatású a felszívódó 3i 58 EC. A gyümölcsösöket a virágzás előtti időszakban fokozottan figyeljük és a szükséges permetezéseket idejében végezzük el. Ezzel íruy- a terméseredményt nagymérték, be befolyásolhatjuk.