Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

2 —M Csütörtok, 1978. március 2. Közlemény a tanácskozásról1 Kapcsolataink Vietnam és Laosz népével Sarlós István sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) teni a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 30. és a Kubai forradalom győzelmének 20. évfordulóját A résztvevők nagy figyel­met szenteltek annak a sze­repnek, amelyet a mai nem­zetközi politikaban a tömeg­tájékoztatási ée propaganda­eszközök betöltenek. Han­goztatták: ezek az eszközök arra hivatottak, hogy pozití­van járuljauak hoezá az eny­hülés elmélyítéséhez a fegy­verkezési hajsza megfokezé­•sóhez, a leszerelésért vívott harchoz, a népek közötti bi­zalom erősítéséhez, a külön­böző társadalmi rendszerű országok sokoldalú, kölcsönö­sen elónyös együttműködésé­nek fejlesztéséhez. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak a fegyverke­zési hajsza folytatásából és fokozásából, az új típusú tö­megpusztító fegyverek —köz­tük a neutronbomba — ki­fejlesztéséből származó ve­saelyekre. Az említett lépé­sek jelentősen akadályozzák a nemzetközi kapcsolatok to­vábbi normalizálását. A ta­nácskozáson részt vevő pár­tok síkraszállnak a hatékony — mindenekelőtt a nukleá­ris fegyverekre vonatkozó — leszerelési intézkedésekért. Minden nép számára halaszt­hatatlan, létfontosságú ügy, hogy kudarcba fulladjon a NATO-tagorszógok reakciós köreinek és más konzervatív erőknek a leszereléssel szem­ben megnyilvánuló ellenál­lása. A tanácskozás résztvevői kifejezték pártjaik szolidari­tását a kommunisták és más haladó, forradalmi, nemzeti felszabadító erők, minden nép igazságos harcával. Ez a harc az erőszak és az agresszió imperialista politikája ellen, a népek szabad akaratnyilvá­nításának megakadályozására irányuló kísérletek meghiú­sításáért, a nemzeti függet­lenségért, a szuverenitásért, a határok sérthetetlensé­géért, a népek szabad, kül­ső beavatkozástól mentes önrendelkezési jogának tisz­teletben tartásáért, a társa­dalmi haladásért, az egyen­jogú nemzetközi együttműkö­désért folyik. A tanácskozás résztvevői határozottan elítélték a kom­munistaellenes kampányokat; az imperialista, reakciós kö­rök azon mesterkedését, hogy meghamisítsák a szocialista országok politikáját ée be­avatkozzanak belügyekibe. Hangsúlyozták, hogy töreked­ni kell az összes kommunis­ta és munkáspárt tevékeny­ségéről, a szocialista orszá­gok népeinek munkájáról, valamint az új társadalom építé6ében és együttműködé­sük fejlesztésében elért sike­reikről szóló tárgyilagos tá­jékoztatás bővítésére. A felszólalók aláhúzták: fontos, hogy széles körben népszerűsítsük a szocialista országok építő erőfeszítéseit a nemzetközi biztonság meg­szilárdítására, arra, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet minden résztvevője következetesen ós maradéktalanul megvalósítsa a helsinki záróookmány aján­lásait. Hangoztatták: meg­győződésük szerint az enyhü­lés elmélyítésének, a béke és a biztonság megszilárdításá­nak fontos feltétele vala­mennyi érdekelt fél közös erőfeszítése. Ennek érdeké­ben hasznosítani kell azokat a pozitív tapasztalatokat, amelyeket a különböző tár­sadalmi rendszerű, kis és nagy államok együttműködé­se terén szereztek. A tanácskozás résztvevői megerősítették pártjaik eltö­kéltségét, hogy elősegítik az európai kommunista és mun­káspartok 1976. évi berlini konferenciáján kialakított ál­lásfoglalás teljes és követke­zetes valóra váltását Egy­idejűleg a Kubai Kommunis­ta Párt megerősítette, hogy a jövőben is mindent megtesz a latin-amerikai és a karibi térség országai kommunista pártjainak havannai tanács­kozásán elfogadott megálla­pítások érvényesítéséért A tanácskozás tárgyszerű, baráti légkörben, az egyen­jogúság, a kölcsönös tisztelet és az internacionalista szoli­daritás szellemében zajlott le. (MTI) • Budapest (MTI) A három évtizedes felsza­badító háború terhét visel­ve, nehéz gazdasági helyzet­ben, de a mindkét népre jel­lemző határtalan optimiz­mussal tart az országépítés Vietnamban és Laoszban — mondotta a népfront Belg­rád rakparti székházában Szerdai sajtótájékoztatóján Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, aki a magyar népfrontkül­döttség február 15—26. kö­zötti b'vatalos baráti látó­Befejeződött a DÍVSZ közgyűlése • Berlin (MTI) A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség közgyűlésén szerdán Berlinben a szervezet elnöki tisztségének betölté­sét a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetségre, a főtitkári tisztség betöltését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ségre ruházták. A DÍVSZ X. közgyűlése szerdán a berlini Köztársaság palotájában az új tagok felvételével és a végrehajtó szer­vek újjáválnsztásával fejezte be munkáját. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség X. közgyűlése elfogadta és jóváhagyta a szakbizottságok által előterjesz­tett határozati javaslatokat. Ezek részletesen elemzik a világ különböző térségei­ben végbement fejleményeket és felvázolják a haladó If­júság harcának célkitűzéseit és lehetőségeit. Az Afrika népeinek a teljes nemzeti függetlensé­gért, a tarsadalmi haladá­sért és a demokráciáért, az imperializmus, a kolorúaliz­mus és a neokolonial izmus, a reakció, a faji megkülön­böztetés es a fajüldözés el­len folytatott harcát, elem­ző határozat egyebek kö­zött hangsúlyozza, hogy a DÍVSZ tagszervezetei támo­gatják Dél-Afrika népei­nek igazságos harcát, A Közel-Keleten — szöge­zi le egy másik határozat — el kell érni az Igazságos rendezést folytatni kell a harcot a palesztin nép jo­gainak megvalósításáért. Latin-Amerikában és a Karib-tenger térségében — mutat rá egy további ha­tározat — «z amerikai im­perializmus és a helyi reak­ciós és fasiszta rezsimek továbbra is akadályozzák, hogy a népek függetlenség­bejt.sés ^IqiíiukráeiáUan. él­hessenek é6 rendelkezhes­sen^ ( Jjfljgt. nemzeti, kin­cseik fQlQÚ. ' Egy további határozat ejemzi a béke, biztonság és együttműködés helyzetét Európában. A leszerelés ér­dekében folyó küzdelemmel foglalkozó határozat elemzi, hogy mely köröknek áll ér­dekében akadályokat gör­díteni a leszerelés útjába, és hangsúlyozza: a közgyű­lés támogatja a januárban Budapesten megtartott eu­rópai ifjúsági leszerelési konferencia javaslatát, hogv szervezzenek európai ak­ciónapot Helsinki szelle­mében. Egy határozat rámutat: to­vább kell fejleszteni az együttműködést az ifjúsági mozgalmak között is, A DÍVSZ kész együttműködni más politikai vagy vallá­si Irányzatú szervezetek­kel a helsinki záróokmány szellemében, összeurópai ke­retben. Határoeat született az if­júság jogainak megterem­téséért. A DÍVSZ további határo­zataival szolidaritást vállal Chile, Nicaragua, Uruguay és Bolívia népeivel és fia­talságával a fasiszta dikta­túra elleni harcban. A világ, haladó .„ifjúsága külön* határozatban tiltako­zik a fegyverkezést hajsza •folytatása, az új tömegpusz­tító fegyverek bevezetése ellen; és élesen tiltakozik a neutronfegyver gyártása és alkalmazása ellen. Határozat született a Ha­vannában megtartandó XI. VIT előkészítéséhez szüksé­ges további munkáról is. Végezetül az új akció­program kijelöli, hogy a vi­lág haladó ifjúsága milyen cselekedetekkel, akciókkal és kampányokkal járulhat hoz­zá a közgyűlés által kitű­zött politikai célok meg­valósításához. gatásának tapasztalatait is­mertette. * A tárgyalásokon a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Hazafias Frontjának veze­tői áttekintést adtak moz­galmuk helyzetéről és arról, h<*gy a vietnami népfront céljai, eszközei, módszerei — a történelmi korszakváltásokat követve — lényegesen átalakultak. A déli országrész felszabadulá­sa óta a 23 társadalmi szer­vet összefogó Hazafias Front gazdaság és társadalom szo­cialista átalakításának se­gítését tűzte ki célul. Sarlós l6tván elmondotta, hogy a gazdasági és társadalmi átalakulás természetesen hosszú távú program, s megvalósítása az 50 milli­ós vietnami nép legfonto­sabb feladata. A fejlődésért küzdőiknek sú­lyos terhet jelent a múlt öröksége. A továbbiakben arról szólt, hagy hatalmas erőfeszíté­seiket tesznek a Vietnami Szocialista Köztársaság la­kói az új gazdasági kör­zetek kialakításáért. A há­borúban százezrek hagyták el földjeiket, s az amerikai napalmbombák óriási terü­leteket égettek szinte üveg­keménységűre. A Vietnami Hazafias Front vezetői el­mondották: megfeszített munkával arra- törekednek, tíögy á tavalyi tájfun és szá­razság. okozta terméskiesést •az Idén ellensúlyozhassák. A második ötéves tervidő­szak döntő éve lesz 1978. s összességében már nagy eredménynek számít, hogy a termelés elérte a háború előtti időszakét. Sőt azt az. acélgyártásban már túl is szárnyalták. A szocialista kollektív tu­lajdonosi rendszer, a modern nagyüzemi termelésben nyugvó gazdaság felépíté­sére az egész országot át­fogó beruházási progra­mot dolgoztak ki. A gaz­daság fejlesztésében a szo­cialista országok is részt vállalnak, s gépekkel szak­emberek kiküldésével se­gítik a testvéri népet. A Hazafias Népfront fő­titkára beszámolt arról, hogy a küldöttség látogatásának idején is folytatódott a kambodzsaiak támadása, s rakétákkal, ágyúkkal Vi­etnam négy megyéjét bom­bázták. Ennek ellenére a jövőt illetően a VSZK-ban bizakodó a hangulat, s biz­tosak abban, hogy az ame­rikaiak ellen vállvetve har­coló két nép között béké­sen és konstruktívan ren­deződik a viszony. Ezt követően Sarlós Ist­ván a laoszi tapasztalatok­ról számolt be, hangsú­lyozva: a háború I aoszt is érzé­kenyen sújtotta. A kárra jellemző, hogy elpusztult az ország teljes állatállo­mánya, több százezer szarvasmarha és bivaly. A magyar kül­döttség a Rizsesköcsög-síkság térségében meglátogatott egy termelőszövetkezetet, ahol elmondták, hogy a ..semmiből" indultak, s aa elmúlt három évben meg­négyszerezték termelésü­ket. Sarlós István beszélt a Laoszi Hazafias Front mun­kájáról, amellyel a szocia­lista átalakulást szolgálja. A vendéglátók elmondták, hogy kétoldalú megállapodás jött létre az állam és »z egyház KÖí&tt' é£ á' !«údd«teta pa­pok ls támogatják a szoela1­lista célkitűzéseket. Laosz­ban nagyon fontdsnak tart­ják az ország kulturális színvonalának növelését. A magyar nép a jövő­ben továbbra ls támogatja a Vietnami Szocialista Köz­társaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság áldozatos országépitő munkáját és mindent meg­tesz a sokrétű kapcsola­tok fejlesztéséért — hangsúlyozta befejezésül Sarlós István. Kutsai tudósítások 9 Néhányan körüléll­• nak bennünket és hallgatják, miről folyik a beszéd. Az üzemve­zető bemutatja az egyik fe­aete fiút, aki szintén az úvegprés mellől lépett hoz­zánk. Csorog testéről a víz. Izmos, igazi atlétatermet. En balga még megjegyzem, hogy könnyű ilyen izmokkal a gép mellett, amikor a tol­mács lefordítja a bemutatko­zó szavakat: — Jorge Hernandez. A* üvegpréseló gép kezelője, az ökölvívás pehelysúlyú olim­piai bajnoka, a ml Gedónk ellenfele volt. Mondom neki, beszélges­sünk a sportról. Elhárítja, nem nyilatkozik, mert vár­ja a gép. Elmenőben meg visszaszól: — Üdvözlöm a Gyurit Főnöke dicséri a háta mö­gött, kiváló munkás. Semmi kedvezmény? — kérdem az üzemvezetőtől, aki minden­zönge nélkül ezt az állapo­tot tartja természetesnek. Annyi a kedvezmény, hogy i iernandez, az olimpiai baj­nok mindig délelőtt dolgoz­za le a présgép mellett a nyolc órák mert délután ed­zésekre jár. Csak akkor ma­rad távol a gyártól, ha el­utazik versenyre. Ügy lát­szik, ilyen körülmények kö­zött is lehet valakiből olim­piai bájnok. vagy talán még nagyobb eséllyel? Meghívtak az üzem klub­jába is, ahol kiállítottak nunden terméküket. Igazán szép és színes tálkákat ké­szítenek, de dísztárgyaik is csodálatosak. A klub falán több dicsérő oklevél, mun­kaversenyben szerzett ván­dorzászlók. A klubban csat­lakozik hozzánk Francisco liodriguez, a gyár személy­zeti osztályának vezetője és Henk Mihály műszaki ta­nácsadó, aki lassan már ku­bainak vallja magát, hiszen tiz esztendeje dolgozik a havannai üveggyárban. A minőségről és a munkáról beszél. — Ezerötszázán dolgoznak jelenleg a gyárban, közöttük 330 nő. A szakismereteket igen jól elsajátították, a ke­resetek megfelelőek. A jobb munkát eddig nehezen lehe­tett külön is ösztönözni, de itt már ebben az évben — kísérletképpen — bevezették a részesedést a többletnye­reségből. Valójában újszerű gazdaságirányítási rendszer­re térnek át a kubai gyá­rakban, az egész • népgazda­ságban. Az önállóság és az eredmények alapján része­sednek majd a kollektívák is. Eddig úgy volt, minden gyárnak folyószámlát nyi­tottak a bankban, s arra rendszerint jóval kevesebbet fizettek be, mint amennyit leemeltek a számláról. Sokat varnak az új gazdasági sza­bályzóktól itt, Kubában is. A termelékenység javítása a legfontosabb, és természete­sen a jó minőség. Francisco Rodriguez a magyar és a kubai nép ba­rátságáról beszél. Nagyon büszkék arra, hogy amikor Kádár János Kubában járt, meglátogatta az üveggyárat is. Mint kedves emléket és ereklyét őrzik a klubban Kádár János ajándékát, Ol­csai Kiss szobrászművész al­kotását. Mutatja a kong­resszusi versenyben nyert zászlót, a Kiváló Gyár ki­tüntető oklevelet, s a jó bri­gádok elismerő emléklapja­it. A közelgő VIT tiszteleté­re külön munkaversenyt in­dítottak az üveggyár fiatal­jai. Örömmel mondja el, hogy a gyár mikrobrigádjai három darab 30 lakásos há­zat építettek saját részükre, s újabbakat akarnak meg építeni ezután is. Az üveggyártó kombinát­ban szívesen kopogtatnak az emberek, hogy ott szeretné­nek dolgozni. Sokak elöje­gyeztették magukat, hogyha elkészül az izzógyár, akkor üzenjenek értük, és örömmel mennek. Rangja van Havannában a Magyar—Kubai Barátság nevet viselő üvegipari kom­binátnak, s erre mi idehaza, Magyarországon is igazán büszkék lehetünk. Raul Gonzales jegyzeteket készí­tett, mint később elmondta azért, mert rendszeresen tu­dósítja a helyi újságot és a havannai rádiót is. Indul­junk hát el a rádióba A kubai rádióállomások lélóránként, óránként, álta­lában adás előtt, de olykor adás közben is bemondják azonosítási jelüket. Olyan dallamos hangsúllyal, mint egy induló szárnyaló kezdő sora. „Cuba, territorio libre ae Amerika!" (Kuba, Ame­rika szabad földje!) Nagyon kíváncsi voltam a kubai rá­dióra, s örültem, hogy ven­dégsébe hívtak kollégámmal együtt a Kubai Rádió szék­házába, ahol a rádió elnöke fogadott bennünket. A kávét kevergettük, amikor az el­nök kezdte: — Sok segítséget kapunk a magyaroktól, legutóbb húsz darab magnetofont szállítottak. Tudniillik le­robbant a régi fölszerelé­sünk, a blokád miatt nem jutottunk alkatrészekhez. Mondanom sem kell, hogy itt minden fölszerelés ame­rikai gyártmányú volt­Egyébként éppen abban az időben járt Havannában egy budapesti rádiós-műsza­ki küldöttség. Alaposan ta­nulmányozták a kubai rá­dióállomások műszaki fej­lesztesének lehetőségeit. Je­lenleg a kapcsolat kölcsö­nös, műszakiak és riporte­rek cseréje rendszeres. Az elnök is járt néhányszor Magyarországon, dicséri ha­zankat. — Kitűnő fölszereléseket gyártanak a BRG gyárában. Magyar magnókon készítjük műsorsorozatunkat április negyedike tiszteletére. Na­gyon elégedettek vagyunk magyar kapcsolatainkkal. — Hány rádióadó van Ku­bában? — térek vissza kér­désemmel a kubai viszo­nyokhoz. — Előbb a szervezetünk­ről. A kubai rádió és tele­vízió egységes szervezet, együtt alkotják ezt az Inté­zetet, melyet a miniszterta­nács irányít. Van a központi elnökség, amelynek két szárnya nőtt, a rádió és a televízió. Különben Kubá­ban 92 rádióadó működik, ebből öt nemzeti adó, amely az egész országban fogható, hallható, a többi helyi állo­más. Az öt nemzeti adó kö­zül három változó progra­mot sugároz, népszerű mű­soruk a zene, az Irodalom, kulturális blokk, információ, interjúk, ankétok és dra­matizált elbeszélések. Két specializált adó is működik, egyik a „Radio Reloj Ná­ciónál", az úgynevezett óra­rádió. — Mielőtt tovább sorolná az adókat, kérem, mondjon erről az órarádióról részle­teket is, hiszen ilyen megol­dást alig ismer a világ. — Való igaz, hogy a Ra­dio Reloj Nációnál egyedül álló a világ rádiózásának történetében, de mi három évtizede alkalmazzuk. Ál­landóan — a beszéd, a hír­mondás háttérzenéjeként — óraketyegés hallatszik, amit minden áldott percben meg­szakít a pontos idő bemon­dása. Tehát ketyegéssel ki­sért. egyperces híreket olva­sunk be, majd a pontos idót mondjuk. Ez folyamatosan megy harminc éve, napi 24 órán keresztül, egy percig sem szüneteltünk. Történel­mi jelentőségű pillanatai is voltak az órarádiónak, még­hozzá 1957. március 13-án, amikor Echeverria vezetésé­vel a havannai diákok for­radalmi csoportja behatolt az elnöki palotába, hogy el­togja és kivégezze Batistát, < Ezt az órarádió bemondta, de sajnos néhány percig tar­tott az egész, a forradalmi csoportot leverték, s amikor Echeverria a palotából az egyetem felé indult, a ba­tista katonák megölték. Alighanem ez volt a leg­hallgatottabb híradásunk ai fönnállás óta. Gazdagh István | (Folytatjakj

Next

/
Oldalképek
Tartalom