Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

Csütörtök, 1978. március 2. 3 L. _ Ha valaki lebújik a földbe, még ha nem is a tárnába megy, attól még lehet bányász. A sorsa, élete ismeretes mindnyájunk előtt — hiszen nehéz körülmények között keresi kenyerét Annak ellenére, hogy Szegeden nincs szén­mező, a város alatt is dolgoznak. A Bányászati és Akna­építő Vállalat emberei már évek óta építik a főcsatornát. Nehéz a soruk, mert sok bajuk akad a talajvízzel. Hiába szívatják ki időnként a vizet az aknából, a sár, az iszap ott marad. Amikor meglékelik a földet, 5—6 méteres göd­röt ásnak, hogy járat legyen a csatornához, búvóaknát vagy más néven kémlelő nyílást betonoznak a főgyűjtő­csatornán. Képünkön Hattyastelep határában a déli át­emelő közelében készítik a helyet a lesőlyuknak. Újabb gépek a mező­gazdaságnak Mezőgazdaságunk csaknem 800-féle gépet használ, eb­ből a hazai ipar mintegy 570 típust állít elő. A KGM erőteljesen ösztönzi a válla­latokat'arra is, hogy sokféle hasznos kisgéppel lássák el a háztáji és kisegítő gazda­ságokat. A mezőgazdaság gépesíté­séti a nemzetköri együttmű­ködés bővítésével is gyorsít­ják. A KGST keretében hat­hét újabb szerződést készí­tenek elő a gépek gyártásá­nak gazdaságos szakosításá­ra, tőkés cégektől pedig li­cenceket vásárolnak. A Rá­ba Magyar Vagon- és Gép­gyár szombathelyi gyárában — például — amerikai li­cenc alapján megkezdődött a 245 lóerős Rába—Steiger, továbbá a 180 lóerős Rába­traktorhoz kapcsolódó kor­szerű munkagépek sorozat­gyártása. Az idén összesen 1000 tárcsás borona, ugyan­ennyi eke és 150 kukorica­vetőgép készül, ezeknek első tételei már a tavaszi mun­kák megkezdéséig eljutnak a gazdaságokba. Sertéstenyésztés— iparszerűen Termelési tanácskozás Szegeden Tíz évvel ezelőtt Szegeden A közös vállalat eddig is gazdaságok számára ls ki­tették közzé a sertéstenyész- úgy dolgozta ki javaslatait, dolgozzák a leggazdaságo­tés gyors ütemű fejlesztésé- hogy azok a régi telepeken sabb megoldásokat, nek programját, az évfor- is alkalmazhatók legyenek, Talán mondani is fölősle­dulót is szem előtt tartva sőt a háztáji gazdaságok is ges, hogy abban a hálózat­rendezte tanácskozását teg- jól járnak, ha tanulnak a ban, amely a közeljövőben nap délelőtt a Felszabadulás nagyüzemektől. Fontos fej- évenként 3,5—4 millió hízott Tsz-ben az iparszerű sertés- lesztési célkitűzésként hang- sertéssel számol, a hozzá­tartó termelőszövetkezetek zott el, hogy a közeljövőben értésnek, a szakképzettség­közös vállalkozása. Elvitat- olcsóbb, egyszerű szerkeze- nek is megnő az ázsiója. Az hatatlanul nagy szerepe van tű, házilag is megvalósítható egyik fölszólaló mondta, a közös vállalatnak is ab- terveket adjanak át a közös hogy a vállalat tenyésztési ban, hogy a program meg- gazdaságoknak. Terveznek szakembereinek évenként hirdetett tételeit azóta a ha- könnyűszerkezetes, panelek- vizsgán kell bizonyítaniuk, zai ellátásban és a külkeres- bői készülő épületeket is, és hogy lépést tartanak a mun­kedelemben állandóan javu- megkezdik a szükséges be- kájukhoz kapcsolódó tudo­16 tendenciaként érzékeljük, rendezések gyártását is. A mány fejlődésével. Aki meg­A tanácskozáson részt vett vállalat gyors munkatempó- felel a vizsgán, több fize­Baljaszinszkij Izjaszlav, a ját jelzi, hogy ígérete szerint tést kap, aki viszont nem, Szovjeutnió magyarországi a terveket ennek az évnek attól megválik a vállalat nagykövetsegének tanácsosa, a második felében már a Termelési rendszereink a és Szilágyi Ernő, a megyei megrendelők kezébe adhatja, növénytermesztésben is meg­tanács osztályvezetője is. A sertéstartás néhány jó ta- követelik az ismeretek ál­A közös vállalat szegedi Pasztalatát az állattenyész- landó gyarapítását és a hoz­szakszolgálati irodájának ve- tés más ágazatában is hasz- zásimuló határozott mtézke­zetője, Bucsi Gábor foglal- nősíteni szeretnek. Szintén déseket is. A magyarazat na­ta össze az eddigi eredmé- ** év második felére igénk, gyóni egyszerű: igen nagy ér­nyeket és vázolta a további b°gy tartási genetikai és tékek forognak kockán, fejlesztés lehetőségeit. Az takarmányozási országban 420 sertéstelep birtokában a és tékek forognak kockán, és ismeretek kis hozzá nem értés is hat­juhtenyésztő ványozná a veszteségeket. dolgozik az ISV útmutatása szerint, egy részükben már felújították, a többiben fo­lyamatosan korszerűsítik a nagyüzemi telepeket. A re­konstrukció mindenütt azt jelenti, hogy változatlan alapterületen 20—50 száza­lékkal több sertés tenyészt­hető évenként, de sok más előny is csatlakozik hozzá. Figyelemre méltó adat — a beszámolóban hallottuk —, hogy egy kiló sertéshúshoz megyénkben átlagosan 4,6—5 kilogramm takarmány szük­séges. Van azonban gazda­ság, ahol a négyet sem érik el, de van olyan is, ahol az öt fölött járnak. Mivel több ezer hízóról van szó, ha jó gondozással, hozzáértéssel csak dekákkal is sikerül a takarmányt csökkenteni, már óriási összegek takarít­hatók meg. A gondosság egyébként is első helyre lé­pett a legkorszerűbb beren­dezéssel ellátott telepeken is, hiszen az állatok koncent­ráltsága miatt egy-egy apró mulasztás is óriási kárt okozhat. A nagyüzemi ser­téstenyésztés másik meglepő számadata: egy dolgozó egy év alatt egymillió forintot is meghaladó értéket állít elő. A szegedi Felszabadulás Tsz-ben 1 millió 800 ezer forintos árbevétel jut a te­lep egy-egy dolgozójára, A gázszolgáltatás biztonsága Tanulmány készült a gáz- sorban — majdnem 60 szá­felhasználással kapcsolatos zalékos arányban — külön­balesetek okairól, s ennek böző műszaki hibák, illeték­kapcsán különféle vizsgála- tclen beavatkozások, csőron­tokat is végeztek. Ezek ta- gálások, stb. miatt történt pasztalatairól, valamint a baleset. Országszerte és a fejlesztési elképzelésekről fővárosban is számos intéz­számolt be szerdán, tegnap kedést tettek a vizsgálatok az Országos Kőolaj- és Gáz- tapasztalatainak hasznosítá­ipari Tröszt és a Fővárosi sara, a balesetek megelőzé­Gázművek vezérigazgatója a sére. Vegyipari Dolgozók Szak­Miiven vezetőket támogatnak az IKV-oál ? Tanulságok egy összevont párttaggyűlésen Szeged lakossága előtt ál­landóan kirakatban van az ingatlankezelő vállalat mun­kája. amely az utóbbi évek­ben nagyon is látható a Nagykörúton belül felújított házakon, háztömbökön. A város arculata az IKV és több partnere — például a Szegedi Magas- és Mély­építő Vállalat a Szegedi Épí­tőipari Szövetkezet — együtt­működésével is szépül, jól­lehet, ebben a kooperáció­ban olykor összecsapnak vé­lemények. Feszítik az együtt­működést késések a mun­kák megkezdésében, folya­matában és befejezésében, nem szólva esetenként a szorító anyaghiányról, szál­lítási problémákról, főleg pedig arról, hogy nincs ele­gendő munkáskéz. Hosszú esztendőknek kel­lett eltelniük ahhoz, hogy az ingatlankezelés, mint intéz­mény és tanácsi vállalat az ostorozás, a gúnyolódás és a lepisszentés helyett olyan megbecsülést szerezzen ma­gának Szegeden is, amelyet méltán megérdemel tevé­kenysége után. • Bérlői és a város lakos­ságának az elismerése pá­lyázik munkájával az IKV és tegyük hozzá; gondjainak megértésére is, mert ősem (varázsló. Mostanában párt­és tanácsi fórumokon ele­mezték e vállalat múlt évi tevékenységét. Házon belül is ez került most napirend­re azon az összevont tag­gyűlésen, amelyet a vállalat pártvezetősége hívott egybe. A pártéletről, a vállalat há­rom alapszervezetében dol­gozó kommunistáinak mun­kájáról volt szó az irányí­tástól a termelési,. az ügy­viteltől az anyaggal való gazdálkodásig, a tervezéstől a szolgáltatásig. A felsőbb szerv, a taná­csi vállalatok párt-végrehaj­tóbizottságának véleménye­zése szerint az IKV-nál fo­lyó pártélet általában to­vább fejlődött tavaly. A pártvezetőség betöltötte fel­adatát a politikai gazdaság­szervezésben, az irányítás­ban, az ellenőrzésben. Eh­hez hozzátette beszámolójá­ban a pártvezetőség —, amelyet Erndt János, a pártvezetőség titkára ter­jesztett elő —, hogy 1978­ban tovább kell erősíteni a párt egységét. A párttagok példamutatóan végezzék el munkájukat mind a válla­latnál, mind pedig párt­megbízatásukban. Hatáskörében ez a vál­lalat az V. ötéves terv első két esztendejében a lakó­házak felújítására szánt ösz­szegből közel 245 millió fo­rint értékű munkát vég­zett, végeztetett el a ter­vezett 220 millió forint he­lyett. Saját kivitelezésben ta­valy több mint 46 millió fo­rint értékű az a munka, amelyet a lakóházakra for­dított. A házkezeléssel járó szolgáltatását is tudta . fej­leszteni amellett, hogy a bérlemények az új lakások sorának átadásával egyre szaporodtak. • A szegedi IKV dolgozói­nak létszáma közel ezer. Ha ehhez viszonyítjuk a vállalat párttagjainak számát — kü­lönösen, ha figyelembe vesz­szük, hogy arányuk és erős­ségük alapszervezetenként eltérő —, akkor nagyon is érthető a pártvezetőség be­számolójában az a tétel, mi­szerint: „... a vállalatnál kialakult jó vagy rossz köz­szellemért a kommunisták tehetnek legtöbbet. Ebben az ő fegyelmezettségük, pél­damutatásuk a meghatáro­zó. A pártéletben ezért kell erősíteni a korábbinál job­ban a demokratizmus szel­lemét a centralizmus mel­lett. a munkában a követ­kezetes végrehajtást, az ab­ban vállalt felelősséget ki­nek-kinek." A pártvezetőség jónak, javulónak, gyümölcsözőnek ítélte meg az IKV és part­nerei kapcsolatát a lakóépü­letek rekonstrukciójában, felújításában. Ezt fenntar­tással, jogos türelmetlen­séggel fogadta el a vállalat vezetősége, felsorakoztat­ván, hogy melyik partnere hány milliót érő munkával maradt adós tavalyról. Az érvelés ott vált igazán pon­tossá és kézzelfoghatóvá, amikor az V. ötéves terv rájuk váró teljesítése ke­rült szóba. Ahhoz ugyanis nem volt elég megfelelni a követelményeknek az első két esztendőben, ha a hát­ralevő három év valamelyi­kéből is kimarad majd va­lami, amely nem készül el a jó tervek mellett sem. Akkor az V ötéves terv tel­jessége szenved itt csorbát. Röviden szólva: a lakosság elismerését az IKV mun­kája iránt innen és ebből a szemszögből kell nézni há­zon belül és azon kívül —, a partnereknek is. E véle­ménye mellett határozottan kiállt az IKV gazdasági ve­zetősége. • Ha nem is alapját, de lé­nyeges vonását képezte az IKV pártvezetősége össze­vont taggyűlésének téma­körében a különböző mun­kahelyek, munkaterületek vezetőinek, kommunista irá­nyítóinak helytállása. Az alapszervezetek vezetőségei­nek taggyűlési beszámolói­ban is nyomatékosan sze­repelt ez a téma amellett, hogy számot adtak terme­lést segítő, irányító, ellenőr­ző tevékenységükről. Az alapszervezetek taggyűlése­in elhangzott felszólalások­ból összegezte most a párt­vezetőség elvj álláspontját a jövőre nézve. „Azon veze­tők mellé állunk — han­goztatta —, akik - követke­zetesen, a demokratizmust szem előtt tartva munkál­kodnak és törekednek fel­adataik végrehajtására. Az olyanokat támogatjuk és se­gítjük, akik nem tűrik meg a lazaságot, szigorúan fell­lépnek a munkafegyelmet sértőkkel szemben, akik te­vékenységükben embersé­gesek, de nem elnézőek. Olyan vezetőket támogatunk és a legmesszebbmenőkig se­gítjük őket munkájukban, akik intézkedésük mögött látják az embert is. Ugyan­akkor a cél elérésében, a feladat végrehajtásában a legsimább és a legrövidebb litat keresik és választják." Ez a hang tetszett az ösz­szevont taggyűlés részvevői­nek. Erre a summázásra, határozott fellépésre vár­tak. Ezek után áttért a párt­vezetőség napirendjében az 1978. évi cselekvési prog­ramja, munkaterve megtár­gyalására. Annak végrehaj­tásában mind a közel száz párttagnak megnevezhető szerepe, feladata van, mert a legszebb munkaterv, prog­ram is csak úgy teljes, ha megvalósul. Lödi Ferenc szervezetének elnökségi ülé­sén. A beszámolóból kitűnt, hogy a százezer fogyasztó­ként számított balesetek szá­ma a városi gázszolgáltatás­nál 30, a földgáz használa­tánál 17, a pb-gázénál pedig 7. Kedvező, hogy a földgáz és a pb-gáz felhasználók kö­-ében 1971-hez képest a fe­lére csökkent a balesetek gyakorisága. A balesetek okainak vizs­gálata kimutatta, hogy a városigáz és a pb-gáz fel­használásában a legtöbbször, az esetek 80, illetve 90 szá­zalékában a fogyasztók mu­lasztása miatt, a földgáz­szolgáltatásnál viszont első­A bányászszakszervezet köszönetnyilvánítása A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete ezúton köszöni meg a dolgozó közösségek, vállalatok, intézmények, társa­dalmi és állami szervek, diplomáciai képviseletek együtt­érző részvétnyilvánításait, a fájdalmas gyászt enyhítő sza­vakat a bányászok nagy családját ért súlyos veszteségért Gyászunkban a segítőkészség megnyilvánulásai bizo­nyították népünk összeforrottságát, amit nagyra becsülünk. Tatabányai bányászhőseink hozzátartozóiról szocialista tár­sadalmunk megfelelően gondoskodott és a jövőben is gon­doskodik. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége a paprikakörzet Jó minőségű vetőmag, nagyobb választók Két-három évvel ezelőtt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat termeltetési osztá­lyának szakemberei még ar­ról panaszkodtak március elején, hogy vontatottan ha­lad a szerződéskötés. Ezért annak idején a szomszédos Békés megyén kívül Szolnok megyében is próbálkoztak partnergazdáságokra szert tenni. Azóta merőben válto­zott a helyzet. Javultak a termelés, az értékesítés felté­telei, rekordot hozott az 1977-es esztendő és a társu­lás — az iparszerű termelési rendszer irányításával — lépésről-lépésre javul a tech­nológiai fegyelem. Ezek után érthető a termelési kedv növekedése: a szegedi táj­körzetben a tavalyinál is nagyobb területre, 5 ezer 100 hektárra kötöttek -szer­ződést, mégpedig a piros kulturával régóta foglalkozó gazdaságokkal. A nagyüzemi technológiá­ban bekövetkezett egyik alapvető változás a közvet­len termőhelyre való mag­vetés arányának növelése. Ez indokolja, hogy több vetőmagot, mintegy három­százhúsz mázsát szállítottak ki, főleg az új követelmé­nyeknek legjobban megfelelő fajtákból. Ezek közé tartozik az ősi tájkörzetben megho­nosodott és még sokáig nél­kiUöahetetlen több hagyomá­nyos fajta, valamint olyan újdonságok, mint a Szegedi 20-as és a Szegedi 40-es. A magas festéktartalmú, ki­váló színezőképességű és egyéb jó beltartalmi tulaj­donságokkal biró Szegedi 20-as sokévi összehasonlító kísérlet, kipróbálás után be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket és tavaly ősszel részesült fajtaelismerésben. A termelőszövetkezetek és a háztáji termelők idejében megkapták a különböző faj­ta, de egyaránt jó minőségű vetőmagot. A feldolgozó vál­lalat és a termelési rendszer szakemberei szerint tervsze­rű felkészülés után bíztató kilátásokkal indul az új pap­rikatermesztési idény. Mérséklődött az influenza Jelentős mértékben, 40 százalékkal csökkent az el­múlt héten az influenzában megbetegedettek száma. Győr-Sopron megye kivéte­lével valamennyi megyében, és a fővárosban is kevesebb volt az influenzás. Győr­Sopron megyében az előző héthez hasonló számban be­tegedtek meg. (MTI) i t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom