Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

4 Péntek, 1978. március 24. Épületünk környéke mikor kap játszóteret? Valóban gyenge akaratú a dohányzó ember? Miért tart zárva délben a Sajka utcai gyógyszertár? Mikor pótoljákjavftják a Tisza-parti sétány megrongált, elöregedett padjait? Férj és feleség igényelhet-e külön-külön személygépkocsit? — Ízelítőül néhány a szerkesztőségünkbe érkezett kérdésekből. Többek között ezekre adunk e heti postaládánkban választ, de visszatérünk az előző hetekben közzé tett olvasói panaszokra, rovatunkban Ismertetjük az Illetékesek válaszát is. Hol játsszanak a gyerekek? X Nádor utcai óvoda szomszédságában található pihenő-, Illetve játszótér elhanyagolt, szemetes. Sokan itt levegőztetik a kutyákat. s hazafelé indulva „emléket" hagynak maguk mögött a fűben. így azután a szülők nem szívesen engedik Itt Játszani a gyermekeket — Írja T. I. olvasónk a Kelemen utcábóL Méltatlankodó soraival egyetértünk, az óvoda melletti Játszótér nem a kutyák parkja. A négylábúak gazdái vegyék a fáradságot, s kerüljenek messzebb kedvenceikkel! A kisgyermekek és a pihenő emberek egészsége, Jó közérzete fontosabb, mint a kutyatulajdonosok kényelme. A Római körűt—Sziliért sugárút kereszteződésének környékén lakók nevében frt szerkesztőségünkbe egy kisgyerekes fiatalasszony. Azt panaszolja, hogy nincs a közelben hinta, játszótér. A Szent György téri hintákat kerítéssel vették körül, az óvodások számára. Pedig sok kisgyerek lakik a környéken, az es5s időben sáros, máskor pedig poros utcán nem játszhatnak. Legközelebb a Stefánia parkjában találnak füves területet, de a hinták közül sajnos, gyakran csak egy használható. Az észrevételt ajánljuk az illetékesek figyelmébe, talán sikerül megoldást találniuk. A Tisza-parti sétánnyal kapcsolatos Szabó József levele. Olvasónk mindig szívesen gyönyörködik a város szép tereiben. Az idegenforgalmi szezon közeledik — írja —, jó lenne.,ha a közkedvelt sétány megrongált elöregedett padjait megjavítanák, illetve kicserélnék. Ezzel nemcsak a városlakóknak szereznének örömet, a Szegedre látogató hazai és külföldi vendégek bizonyára éppoly szívesen elüldögélnének, megpihennének a parkban, mint a szegediek. Felsővárosról, a 123-ös épületből küldött szerkesztőségünkbe levelet Bodó Ernő: Kérdése; mikor rendezik az épület környékét? Mint írja, sok kisgyermekes szülő lakik a házban, s nagy megkönnyebbülés lenne számukra, ha a kicsiket a közelben tudnák. Az apróságok most még a távolabbi játszóterekre mennek hancúrozni. Vagyon a kukában Nem a házak padlásain, a kamrákban, a pincékben tárolt hulladékról van szó, hanem azokról, amelyekkel mindannyian, nap mint nap az utcán találkozunk: a kukákba vagya kukák mellé kitett hulladékokról. Mennyi minden sorakozik a házak előtt elhelyezett szemétgyűjtőkben. Üres üvegek, használt ruhák, cipók, könyvek, folyóiratok. napilapok, folytathatnánk tovább. Az üres palackokat, befőttes üvegeket jórészt visszaváltják a boltok. A használt ruhákat átveszi a MÉH, a tiszta pamuttextíliáért — ha legalább húszszor húsz centiméter nagyságú —, aszerint, hogy színes vagy fehér, tíz, illetve húsz forintot adnak kilónként. Ha sajnáljuk a fáradságot, 6 magunk nem szedjük össze a lakásban, a ház környékén talált textil- vagy papírhulladékot, legalább gyűjtsük egy helyre, hogy adandó alkalommal az úttörőknek átadhassuk. ök örülni fognak, s szívesen elviszik a MÉHtelepre az újságokat, a fémhulladékot. A használt ruha, az elolvasott újság, a kiselejtezett tűzhely, a régi lábos nem szemét, újra hasznosítható. összegyűjtése népgazdasági érdek. Komoly Pá! Szeged, Jóslka utca 45. A/2. Hulló levél, sárga levél.. Em fékezés Dankó Pistára Sorokban Öttömősről kérdezi egyik olvasónk: igényelhet-e férj és feleség egyszerre, egy időben személygépkocsit? Megnyugtatására közöljük, hogy igen, ez egyáltalán nem ütközik akadályba. Ha mindketten befizettek az autóra, amint sorra kerülnek mindkettőjük igényét teljesítik. Sürgős jeligére üzenjük: albérl Jjének kérésével kapcsolatban keresse fel az Illetékes rendőrhatóságot és az adatok alapján kérjen tájékoztatást, illetve felvilágosítást problémájára. Kovács Mihály a kisállattartók nevében sérelmezi, hogy az állatvásárt Dorozsmára költöztették a hatóságok. Megértjük gondjait, de a vásár helyének megváltoztatására jelenleg nincs mód. Ugyanezt válaszolhatjuk Vincze Imrének is. A városi tanács szolgáltató üzemének vezetője tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a Béketelep melletti, nagy kiterjedésű vásárteret iparkörzetté nyilvánították, megkezdődött a terület beépítése. A vásár áthelyezésére emiatt került sor. A dorozsmai vásártéren azonban — a szűkös terület miatt — egyszerre nem lehet kirakó, és állatvásárt tartani. így a kirakóvásár napja a vasárnap, jószágok piacának napja a péntek lett Hozzászólás, javaslat A közlekedésről r „Második osztályos tanuló vagyok, a rókusi általános Iskolába Járok. Az új autóbusz-menetrend életbe lépése óta nagyon nehéz eljutni az iskolába. Tarjánban, a Szarrtos utcai megállóban szoktam várni a 21-es autóbuszt sokszor előfordult, hogy már nem fértem fel rá." A kisiskolás Békési Zoltán nincs egyedül panaszával. Megnyugtatásul elmondjuk, a Volán rövidesen, feltehetően már áprilisban, panoráma kocsikra cseréli ki a szűkös alapterületű farmotorosokat Így minden buszra hússzal több ember szállhat fel. mint eddig. Ojszegedi olvasóink kérdésére válaszoljuk: a 17-es és a 71-es autóbuszjárat vonala részben megegyezik. A Volántól kapott tájékoztatás szerint a 17-es bérletjegy érvényes a 71-es járatra is. Az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban több levél érkezett szerkesztőségünkbe, ezeket a Volán személyforgalmi osztályához továbbítottuk. Az új menetrend tapasztalatait még ezután dolgozzák fel — jelenleg rendszeres utasszámlálás folyik — olvasóink hasznos javaslatait remélhetőleg figyelembe veszik a közlekedési szakemberek. A közlekedéssel kapcsolatos észrevételekre még visszatérünk Postaláda-rovatunkban. N. N. felháborodottan reflektál nemrégiben megjelent cikkünkre, melyet egyik olvasónk tollából idéztünk a „társszerző-rovatban". Barna Péter azt javasolta, á cigarettadobozokon tüntessék fel azt ls. hogy a dohányzás akaratgyengeségre vall. N. N. — mint régi dohányos, de nem gyenge akaratú ember — sértőnek találja a megállapítást, igaza bizonyítására neves államférfiak, tudósok nevére hivatkozik, olyan emberekére, akik szintén dohányoznak. Ügy véljük, még sincs igaza, véleményünkhöz bizonyára több füstölő is csatlakozik. Hozzátéve persze. hogy a dohányzók is képesek az antinikotinistákkal egyenlő értékű munkára. A dohányzás önmagában még nem jellembeli hiba. A készülő új híd kapcsán fogott tollat Erdősi Zoltán. Javaslata: legyen a híd neve: Attila-híd. Emlékeztetve egyrészt József Attilára, aki Szegeden tanult, s a közeli Makón is élt. másrészt Attila fejedelemre, akinek legendás sírját Juhász Gyula is megénekelte. Egy bölcsőde gondjai A tarjáni 5. számú bölcsőde dolgozói Postaláda-rovatunk segítségét kértékkérésük megismertetéséhez: „Kérjük a 600-as épületekben és a környéken lakó szülőket, ne engedjék a bölcsőde területén játszani iskolás korú gyermekeiket. Felmennek a bölcsőde épületére, rongálták a tetőt. Ha leesnek, súlvosan megsérülhetnek. Hiába küldjük káibpe jtfc v-iíé isík^&séhn el őket. rövid idő múlva újra itt vannak, s nincs arra dolgozónk, hogy mindig 5rködjön feleltük A gyerekek az udvarban levő játszósze- | reket is megrongálják, sze- j metet. tégladarabokat hor- ' danak be. Kérjük a szülőket, segítsenek nekünk, hogy minél előbb rendbe tehessük. kialakíthassuk az itt gondozott apróságok környezetét!" Ebédszünet miatt zárva Válaszol az illetékes A Sajka utca—Római körút sarkán található gyógyszertár ügyében fogott tollat Mészáros Istvénné. Szóvá teszi, hogy a patika déli egy órától fél kettőig, ebédidő miatt zárva tart. Gyakori. hogy többen ls várakoznak az utcán, köztük a közeli cipőgyár délutáni műszakjára igyekvő dolgozók, akik munkakezdés előtt szeretnék kiváltani a gyógyszereket. Ügy véljük, olvasónk javaslata célszerű, s nem teljesíthetetlen. Ha a gyógyszertár dolgozói nem egyszerre, hanem felváltva ebédelnének, megoldódna a gond. A Sajka utcai kis patika az egyetlen a környéken. s mivel elég korán bezár, az az ebédid5re kiszakított félóra is nagyon hiányzik a lakosságnak. Fáznak Felsővároson A felsővárosi új épületek lakólnak panaszával nem először foglalkozunk. A fűtés itt régóta gondot okoz, most egy 61 aláírással megerősített levél tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a 131—135-ös épületek 150 lakásában március 1-2-3-4-én, 8-án. 14-13-én egyáltalán nem. vagy csak az" éjszakai órákban volt fúté*. A 'akók nevében érdeklődő házfel "gyei5 a kazánházba. azt a felvilágosítást kapta, hegy 15 fokon felül csökkentik a fűtést. (Annyirn, hc£ jeahidogek a radiátoroki A városgazdálkodási vállalat távfűtési osztályától többször ellenőrizték a lakások hőmérsékletét, az ellenőrök csak a fejüket csóválják, de nem közlik a lakókkal észrevételeiket. Olvasóinkkal együtt várluk a vállalat válaszát, bízva abban, hogv minél előbb megoldást találnak a felsővárosiak gondjára. A fűtécügyben elhangzott és leírt. intézkedést sürgető mondatok végére — úgy véljük, ezzel a vállalat is egyetért —, jó lenne mielőbb pontot tenni. Március eleji Postaládánkban tettük közzé egy olvasónk panaszlevelét, mellben a poharas joghurtról esett szó. Levélírónk sérelmezte, hogy a joghurt Igen híg, nem olyan, amilyen lenni szokott. A Csongrád megyei Tejipari Vállalattól érkezett válaszból kitűnik, a vállalat nem engedte el a „füle" mellett az észrevételt: A szegedi tejüzemben átalakítási munkálatok folynak, az átalakítás velejárója, hogy ideiglenesen módosult a technológia. Amikor olvasónk a sérelmezett terméket vásárolta. rendkívül hideg időjárás volt, s ez — az üzemigazgató szavalt tolmácsoljuk — gátolta a tejsav-baktériumok hatásának kibontakozását A tejüzem tárgyalásokat folytat a kiskunfélegyházi üzemmel, hogy — az átalakítási munkálatok Idejére — onnan szállítsák a megfelelő minőségű joghurtot. A tejtermékek gyártásánál a vállalat szigorúbb minőségellenőrzést rendelt el. A Délceg utca gyér közvilágítását sérelmezte nemrég egyik olvasónk. Panaszát a DÉMASZ-hoz továbbítottuk. Az áramszolgáltató vállalat tájékoztatta szerkesztőségünket arról, hogy a bejelentést megvizsgálták, s jogosnak találták. A hibát már meg is szüntették. Magyarázatképpen még hozzáfűzték: „A hagyományos Izzók élettartama aránylag rövid, bizonyítja ezt az ellenőrzéskor cserélt égők száma. Utasítottuk az északi kirendeltség vezetőjét, hogy a külterületek közvilágításán fokozottan ellenőriztesse." Köszönet Paragi József, Dorozsma! úi 97. szám alatti lakos nemrég szívműtéten esett át. A sikeres operációhoz a Csongrád megyei rend 5rfőkapitányság. a várcsl rendőrkapitányság és a BM határőrság dolgozói véradással járultak hozzá, önzetlen segítségükárt ezúton mond köszönetet Paragi József és családja. összeállította: Ladányi. Zsuzsa W

A daltársulat első föl• lépte a Nádor-kertben volt. A beharangozó újságcikkben olvashatjuk, hogy akik az orfeum trágárságait szeretik, ne menjenek oda." Azt is megtudjuk, hogy a nótaköltőnek eddig már 320 saját szerzeménye van. A millenniumi esztendőben születnek meg a Göre-dalok s a következő évben a fővárosi Drexler- (szemben az Operaházzal), majd a Wekerle-kávéházban (Szövetség utca sarkán), 1899-ben pedig Lantos D. Adolfnak, a Szt. György téri „Arany kakas" vendéglőjében keltek szárnyra. Egykorú híradások szerint a közönség, mely ugyancsak bele-beleordított a zsargon dalokba, meg a német társulatok műsorába, áhítattal és figyelemmel hallgatta a szebbnél szebb nótákat, csárdásokat s nem utolsósorban a vidám, zajos Göre-nótákat. Kétségtelen, ebben az Időben volt magyarosító hatása az efajta szerzeményeknek. Érthető, hogy mai szemszögből más az ítéletünk GSre Gáborról, Durbints sógorról és Kátsa cigányról, hiszen ezek az alakok nem fejlődtek semmit a korral, a Horthy-ldőszakban (ennek e sorok írója maga is tanúia volt gyermekkorában), pedig az ún. filmszkeccsekben egyenesen giccsbe fulladtak. Gárdonyi Gézát, aki még a millenáris évek előtt alkotta meg Oöre-figuráíát, nyilván más célzat vezette, mint a paraszti életforma kigúnyolása. A „mellvhöz hasotló lyókat kívánok" csattanós levélbefejező formula Tömörkénytől származik (vö. a Hüvelyk Matyi-ban Gefr. tit. Corp. Éliás Csamangó levele haza). Katufrék-név valóságos szegedi név. GárdonV szegedi újságíró korában találkozott a délalföldi, szögedies tájszólással, azt innen vitte magával a fővárosba, mint figuráit ls, Göre Gábort, a tudálékos falusi bírót, az álmosképű, „halvérű" Durbints sógort, a „vályogvető falamiából" származó Kátsa cigányt. Szerepelnek ezek ,.A bor" c, színművében is. Ügy születtek ezek az alakok, hogy 1892-ben a Magyar Hírlap humoros, mókás szórakoztató írást kívánt Gárdonyitól, mint aféle „vidéket járt ember"-től. Göre Gábor keresztapja is maga az író, névszignatúrájával (G. G.), aki elsősorban karikatúrát akart. Miért ne legyen Ilyen a magyarnak, mint amilyen van a külföldnek (Pagliacci, Hans Wurst, John Bull, Uncle Sam). Mühlbeck Károly kiváló illusztrátor, karikaturista aztán valóságos embereknek rajzolta a triumvirátust, azzal érVelve, hogy a magyar parasztnak annak kell lennie, húsból-vérből valónak, amellett nevettetőnek, hiszen Paprika Jancsi torzított alak, Ludas Matyi pedig szép szál legény — s mint Ilyenek, egyáltalában nem komikusak. Dankóék daltársulata előadásain Görét Kertész asztalos, Durbints sógort Lantos szobafestő, Kátsa cigányt pedig egy Juhász nevezetű suszter alakította, akik valamennyien Szegedről mentek fel, betanítva. Kátsa tudott hegedülni is, önmagát kísérve énekelte: „Nagyságos és tekentetes Solgábiró Űr.../" Göre Gábornak így hangzott a belépője: „Bús az magyarnak élete. Búsabb, mint az fülemüle...'' Durbints sógor pedig így kezdte mondókáját: „Áldom az Istent, hogy jegyző nem vagyok, Téntás kalamárist nem nyalogatok. Csikóbőrös kulacs az oldalamon Ez a kulacs az én kalamárisom... Ezt nyalogatom..." Mondják, a közönségnek nagyon tetszettek az ilyenek s egyre-másra küldték fel a bort az emelvényre. Ezek ittak Is, de mégsem lettek kapatosak. bírták az Italt. Előadás után pedig Dankó ágyba parancsolta őket. Igazi sikert aratott dalköltőnk Pósa verseire írt 10 dalával. „Magyar nép kesergőjé"-vel. A dalciklus Eötvös Károlynak, a „magyar szív és magyar elme lánglelkö pártfogójának" volt ajánlva Az ezredéves ünnepsége' után már szabadabb a |T" gyarság lélegzetvétele. b? még mindig merész kiáll.' ez — nyilvános helyen ..Sürú eső áztatja a naay rónaságot Sír az isten, siratja szép Magyarországot A világon nincsen ilyen boldogtalan országi Nem hallja, hogy láncot csörget fülébe az osztrák." Csongor Győző (Folytatjuk.)