Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

5 Péntek, 1978. március 24. BEFEJEZŐDÖTT FOCK JENŐ SZÍRIAI LÁTOGATÁSA Csütörtökön este Damasz­kuszban befejeződtek a hi­vatalos tárgyalások az MSZMP és a szíriai Baath­párt küldöttsége között. A tárgyalások végeztével Fock Jenő, az MSZMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a magyar pártküldöttség ve­zetője, valamint dr. Favaz Szajagh, a szíriai Baath­párt nemzeti vezetőségének tagja, külügyi titkár aláír­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt, és az Arab Új­jászületés Szocialista Pártja 1978—79. évi együttműködési munkatervét. A tárgyalások­ról közös közleményt adnak ki EGÉSZSÉGESEK KOMANYENKÓÉK Lényegében befejeződött iJurij Romanyenkó és Geor­gij Grecsko szervezetének átállása a 96 napos űr­utazás után a földi viszo­nyokhoz. Ehhez nem egészen egy hétre volt szükség, ter­mészetesen gondos orvosi irányítással és felügyelettel. Az első időszakban a moz­gási nehézségek fnellett az űrhajósok kisebb-nagyobb álmatlansági problémával is küszködtek, főiént azért, mert elszoktak a fekvés köz­ben jelentkező nyomástól. Az orvosi vizsgálatok adatai szerint azonban szervezetük­ben semmiféle káros hatást nem okozott a tartós űrre­pülés és a visszatérés ne­hézségei teljesen normális­nak tekinthetők. VADEMELÉS Államellenes felforgatás vádját emelte egy tuniszi bíróság Habib Asur, a Tu­néziai Szakszervezeti Szö­vetség (UGTT) volt főtit­kára ellen — közölte Asur ügyvédje. Tunéziai törvé­nyek szerint, amennyiben a vádat megalapozottnak íté­lik, a vádlottra halálbünte­tés vár. Asur január 26-a,az emlékezetes „véres csütör­tök" óta van előzetes le­tartóztatásban, egy tuniszi börtönben. MÉG NINCS .FORRÓ NYOM" Egy héttel Aldo Morónak, az Olasz Kereszténydemok­rata Párt országos tanácsa elnökének elrablása után — a jelek szerint — még min­dig holtponton van a nyo­mozás. Semmi jel sem mu­tat arra. hogy igazi „forró nyomra" bukkantak volna. A rendőrség elzárkózik a nyomozás fejleményeinek kommentálásától, s egyre szaporodnak a nyitott kér­dések azóta is. hogy a tet­tesek a kereszténydemokra­ta párti politikust elrabol­ták. öt fegyveres testőrét pedig hidegvérrel lemészá­rolták. Egyes nyelvészekar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy a közleményt, amelyet a „Vörös Brigádok" terrorszervezet. Moro elrab­lói adtak ki, legalábbis részben más nyelvből — va­lószínűleg franciából vagy spanyolból — fordították olaszra. Megjegyezték, hogy s szövegben archaikus ki­fejezések fordulnak elő, s ideológiai tartalma sem egyezik teljesen a „Vörös Brigádok" korábbi nyilatko­zataival. „FEKETE ARADAT" A viharos időjárás, a ta­vaszi árapály szertefoszlat­hat minden reményt, hogy a francia partok közeiében hajótörést szenvedett Avnoco Gadiz tartályhajó gyomrá­ból más hajókra "tudják át­•ivattyúzni az eredetileg 10 ezer tonnás rakomány itolsó részét. 50 ezer tonna kőolajat. A katasztrófa be­következte óta a hajóroncs tartályaiból szakadat'anul ömlik az olaj a tengerbe. A fekete áradat egy hét óta szennyezi a környezetet. a bretagne-i partok közelé­ben, s most már a Bre­tagne-tól keletre húzódó nor­mandiai partokat is veszé­lyezteti. Elhunyt Orlutay Gyula Hosszú, súlyos betegség után csütörtökön, 68 éves korában elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, ország­gyűlési képviselő, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alel­nöke. a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat elnöke, az MTA néprajzi kutatócso­portjának igazgatója. Te­metéséről később intézked­nek. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia A nagyüzemek államosításának harmincadik évfordulójára Ortutay Gyula 1910. már­cius 24-én, Szabadkán szü­letett, iskoláit Szegeden vé­gezte. Itt Járt egyetemre, ahol klasszika-filológiával, pszichológiával, irodalomtör­ténettel és néprajzzal fog­lalkozott. Egyik alapítója és vezetője volt a Szegedj Fia­talok Művészeti Kollégiuma néven működő baloldali ér­telmiségi csoportnak. Itt kötött életre szóló barátsá­got Erdei Ferenccel, Radnóti Miklóssal, s a magyar kul­túra és tudomány számos, azóta nagy nevet szerzett kiválóságával. Első munkál a művészeti kollégium ki­adásában Jelentek meg. Dok­tori értekezését Tömörkény Istvánról írta. Első nép­rajzi gyűjtőútjain a külö­nösen elmaradott szabolcsi tájak parasztságát ismerte meg, ezekből született mű­ve, a nyíri és rétközi pa­rasztmesék. Tudományos kutatása mel­lett korán bekapcsolódott a haladó politikai mozgal­makba. Egyik szervezője volt a Magyar Történelmi Emlékbizottságnak. A fel­szabadulás után a kisgazda­párt balszárnyához tarto­zott Az iskolát teremtő ne­velő az 1930-as években kezdte pályáját előadóként majd a szegedi egyetemen a folklorisztika magántanára lett. A budapesti Eötvös Lo­ránd Tudományegye'em tan­székvezető professzorává 1946-ban nevezték ki. Az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem rektora 1957—63. között Az ellenforradalom után, 1957-től hét éven át volt a Hazafias Népfront főtitká­ra, majd haláláig egyik al­elnöke. Az országgyűlésnek a felszabadulás óta megsza­kítás nélkül tagja és a kul­turális bizottságnak 1970­től több cikluson át elnöke volt. 1958 óta vett részt az Elnöki Tanács munká­jában. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat el­nökévé 1964-ben választot­ták meg. A Magyar Tudo­mányos Akadémiának 1945­ben lett levelező, 1958-ban pedig rendes tagja. Sokoldalú munkásságát Allami-díjjal, a Magyar Népköztársaság Zászlórend­jével és számos más ma­gas hazai és külföldi álla­mi kitüntetéssel ismerték el. Közéleti és tudományos munkájával jelentős mér­tékben járult hozzá a szo­cialista társadalmat építő népünk felemelkedéséhez, a nemzetek együttműködésé­hez és egymás értékeinek jobb megismeréséhez. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a hazai és a j nemzetközi tudományos, kulturális életet. ' 1 A szocialista forrada­lom győzelmének lé­nyeges része és nagyon fon­tos következménye a terme­lőeszközök társadalmi tulaj­donba vétele. A vállalatok, izemek államosítási követe­lése a forradalmi pártok mindenkori programjának elengedhetetlen célkitűzései közé tartoztak, illetve tar­toznak. A magyar munkás­osztálynak is mind a felsza­badulás előtt, mind pedig a felszabadulás nyomán ki­bontakozott népi demokrati­kus átalakulás éveiben egyik fő célkitűzése az ipari üze­mek államosítása volt. Ez a törekvés, ha nem, ls egyetlen rohammal, hanem fokozato­san, de valóra vált az 1946— 1948-as években a bányák, erőművek, bankok és a nagyüzemek államosításával. Magyarországon az ipar te­rületén a legnagyobb volu­menű államosításra 30 évvel ezelőtt került sor, az MKP javaslatára 1948. március 25. én fogadta el a miniszterta­nács a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek állami tulajdonba vételére vonatko­zó törvénytervezetet. A ma­gyar nép életében e nagy fontosságú eseménynek lé­nyeges történelmi előzmé­nyei voltak. Hazánk a második világ­háborúból óriási vesztesé­gekkel került ki. Népünk hallatlan szenvedése mellett nagy károsodás érte a nem­zetgazdaságot ls. A háborús pusztulás és pusztítás láttán nem alaptalanul jellemezte az akkori állapotokat úgy az MKP az 1944-es program, javaslatában, hogy „Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország". Mind­ennek ellenére a Kommu­nista Párt azt hirdeti: lesz magyar újjászületés!" A világháború alatt a rombolás és pusztítás követ­keztében különösen a gyár­ipart érte nagy károsodás. Néhány adat jól mutatja a veszteségek nagyságát; az ország felszabadulásakor nek háromnegyed részével segítette a Vörös Hadsere­get a hitleri-Németország elleni felszabadító háború­ban. Kádár János, az MKP 1945, május 20-án és 21-én alig 10%-ra volt tehető azok- tartott országos értekezle­nak a vállalatoknak, üze­meknek a száma, amelyek nagyobb kár nélkül mene­kültek meg. A vállalatok 90%-át érte kisebb-nagyobb károsodás, az üzemeknek, gyáraknak, több mint a fele termelés kapacitásának 45,7%át vesztette el, az egész gyáripar pedig 23,9%-át. A gyáriparon belül ls a legna­gyobb kapacitás veszteség a gépgyártó ipart érte, ahol ez 78,8%-ot tett ki. Az épületek és berendezések 50%-át, a hajtógépek egyharmadát, a munkagépek 75%-át, pusztí­tották el, Illetve vesztette el a magyar gyáripar a máso­dik világháborúban. A fentieknek megfelelően a lerombolt ország újjáépíté­se hallatlan erőfeszítést kö­vetelt az ország népétől. A területi felszabadítás nyo­mán a termelés mielőbbi megszervezése létérdeke volt az országnak. Ezt követelte többek között a fasizmus teljes megsemmisítéséért harcoló Vörös Hadsereg ipa­ri termékekkel való segítése is. Abban a helyzetben, ami­kor nem volt közigazgatás, az üzemek nagy részt veze­tés nélkül maradtak, nem volt értékálló pénz, elegen­dő élelem, elsősorban a munkásosztályra várt e fel­adat megoldása is. Ennek a fontos feladatának a mun­kásosztály nagyrészt eleget tett. Jelzi ezt az a kimuta­tás is, amelyet a Nemzeti Bank Közgazdasági szakosz­tálya készített, s amely tar­talmazza, hogy a demokra­tikus Magyarország 1945. el­ső felében ipari termelésé­Országos építési tervpályázatok A következő ötéves tervek­ben építendő lakástípusokat, közintézményeket és város­központokat formáló terv­pályázatok idei programjáról fl VörSskereszt kongresszusa nyomában Vetélkedő Szegeden A Vöröskereszt kongresszu­sa nyomában címmel meg­hirdetett vetélkedő megyei döntőjét tegnap Szegeden rendezték meg az Ifjúsági Házban. A járási, városi győztes öt-öt fős, összesen 9 csapat mérte össze tudását. Az úttörők a Magyar Vörös­kereszt V. kongresszusa ha­tározatainak szellemében ké­szültek fel az elméleti és gvakorlati feladatok meg­oldására. A széles és igen alapos tudást Igénylő verse­nyen legjobbnak bizonyultak a szegedi Dugonics általános iskola ifjú vöröskeresztesei. Második helyre a hódmező­vásárhelyi József Attila is­kola diákjai kerültek. A sze­gedi Gutenberg utcai iskola diákjai harmadik helyezést értek el. A március 30-án Szegeden megrendezendő területi dön­tőn az első helyezett csapat képviseli megyénket. Az üzletek ünnepi nyitvatartása Holnap, szombaton, vala­mennyi kereskedelmi és ven­déglátóipari üzlet, valamint a piac szombati nyitvatartási rend szerint üzemel. Az ÉLI­KER egyébként szombaton zárva tartó 80-as üzlete 7­től 15 óráig, a 12-es számú. Kossuth Lajos sugárúti, a 16-os Oskolai utcai, a 19-es Bérkert utcai, a 23-as Parti­zán utcai, a 32-es Üttöró téri és 76-os tarláni ABC-árudá. la 18 óráig lesz nyitva. Dél­után 6 óráig árusítanak a városellátó vállalat Széche­nyi téri. a Csemege 110-es Kárász utcai, az AFÉ3Z tá­péi. 38-as számú üzletében, Illetve a Delta 306-os Kárász utcai illatszer-, valamint a 337-es Széchenyi téri illat­szerbolttában 17 óráig lehet vásárolni. Március 26-án, vasárnap a vasárnap is nyitva tartó édesség-, dohány- és virág­boltok, valamint a piacok a szokásos rend szerint árusíta­nak; a vendéglátó üzletek a szombati rendnek megfelelő­en lesznek nyitva. A vasár­napi tej- és kenyérárusításra kiielölt vendéglátó helyek nyitvatartásában nem lesz változás. Március 27-én. hétfőn a vendéglátó üzletek kivételé­vel — melyek a vasárnapi nyitvatartásnak megfelelően üzemelnek — valamennyi kereskedelmi egység és piac zárira lesz. A tel- és kenyér­árusításra kijelölt vendéglá­tó helyek vasárnapi rendjük szerint hoznak forgalomba kenyeret és tejet Légkörkutatás az ENSZ keretében Az Idén indul a világ lég­körkutatási programja, amelyben az ENSZ meteoro­lógiai világszervezetének 147 tagállama — közöttük Ma­gyarország is — részt vesz. A programról tartott előadást csütörtökön a meteorológiai világnap alkalmával rende­zett ünnepi ülésen Béli Béla akadémikus, a Magyar Me­teorológiai Társaság elnöke az MTESZ székházában. A magyar meteorológusok a délsarki szovjet légkör­kutató expedícióval közösen vesznek részt, jövőre pedig az Indiai-óceánon álló szov­jet kutatóhajón teljesítenek tudományos szolgálatot, be­kapcsolódnak a mérési mun­kálatokba. A világszervezet megbízásából a magyar szak­emberek az Alpoknak és a Kárpátoknak az időjárás­változásokra gyakorolt hatá • sát ls vizsgálják, s adatokat szolgáltatnak egy általános tanulmányhoz. Azt akarják kimutatni, milyen mértékben befolyásolják a légköri áram­lást. (MTI) számolt be csütörtöki sajtó­tájékoztatóján Dalánvi László, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium műsza­ki tervezési főosztályának vezetője és Böhönyey János, a Magvar Építőművészek Szö­vetségének elnöke. A pályá­zati rendszer új vonása, hogy a tanácsok, a társminiszté­riumok és a társadalmi szer­vek javaslatai, tehát a leg­fontosabb társadalmi igé­nyek szerint állítják össze az országos tervpályázatok éves programját. Az éves progra­mot a tervezőintézetek és más érdekelt szervezetek tu­domására hozták, s így az alkotók még a pályázat meg­hirdetése előtt felkészülhet­nek a kiválasztott feladatra. tén: A szakszervezetek a2 újjáépítés szolgálatában cí­mű előadói beszédében er­ről többek között az aláb­biakat mondotta: „Van még ezen kívül egy nagy érdeme szakszervezeteinknek és az üzemi bizottságoknak. Olyan feladatra mozgósították a dolgozó magyar népet, amely az egész nemzet becsületbeli kötelessége volt. A Vörös Hadsereg vérrel és áldozat­tal szabadította fel hazánkat Mindnyájan tudjuk, hogy a magyar nép nem tudott ko­moly fegyveres segítséget nyújtani a Vörös Hadsereg­nek és a Szovjetuniónak a fasizmus elleni harcában, mellyel egész Európát, s igy a magyar nemzetet is meg­mentette a végső pusztulás­tól. Tudjuk jól, hogy a ma. gyar nemzet sajnos igen je­lentős mértékben támogatta a fasiszták rabló háborúját a Szovjetunió ellen. Nemze. tünk szerencsétlen helyzetét; amelyre a fasiszták oldalát) folytatott háborúval kerül­tünk némileg enyhítettük az. zal, hogy a magyar nép leg­alább munkájával sietett a harcoló Vörös Hadsereg se­gítségére. Azzal az ered­ménnyel, amelyet a terme, lés az első hónapokban fel tudott mutatni — legalábbis egy részével — járult hozzá a dolgozó magyar nép a fa­siszták leveréséhez. Ez a ma­gyar munkásosztálynak és ezen belül a szakszervezetek­nek és az üzemi bizottsá­goknak elévülhetetlen törté­nelmi érdeme." A munkásosztály és a szervezett dolgozók nagy tö­mege tehát nem késlekedett a cselekvéssel; rendkívüli ne­hézségek közepette megkezd­te a romeltakarítást, a ter­melés feltételeinek megte­remtését. A dolgozók nem vártak központi utasításra, öntevékenyen hozzáláttak ú) országot építő küldetésük tel­jesítéséhez. E munkájukban nagy segítséget kaptak a mindvégig kezdeményező és vezető szerepet betöltő MKP-tól és a viharos gyor­sasággal megszerveződött Szakszervezeti Tanácstól, valamint üzemi bizottságok­tól. A munkásosztály e for­radalmi testületei ennek megfelelően elévülhetetlen érdemeket szereztek nem­csak a tőke feletti munkás­ellenőrzés megteremtésében, a tőke elleni küzdelemben, de a termelés megindításá­ban, az ország újjáépítésé­ben ls. Rácz János (Folytatjuk.) Úttörők kulturális szemléje Minden eddiginél több, összesen 124 nevezés érkezett a szegedi úttörők kulturális szemléjére. Harmincnégy út­törcsapat nevezett a külön­böző műfajokban. Az Éneklő Ifjúság első for­dulójában aranyoklevelet nyert a Ságvári Endre gya­korló általános iskola kóru­sa; a néptánc és a népi játék­bemutatón aranyoklevéllel jutalmazták a Balázs Béla úttörőház és az EDOSZ kö­zös kisdobos- és úttörőcso­portját, valamint a Zalka ál­talános iskola együttesét. Ének műfajban a kamara­kórusok bemutatóin arany­oklevélben részesült a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájának, a rókusi általá­nos iskolának és a Mező Im­re általános iskolának ka­marakórusa. Az énekszóló kettősök és csoportok mű­fajában aranyoklevélben ré­szesült a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola I. számú gyakorló általános iskolájá­nak, éneknégyese, a békete­lepi általános iskola kettőse, a Mező Imre általános iskola duója, valamint Diamant Ág­nes (Zrínyi Ilona általános iskola). A gyermekjátékok műfaj­ban aranyoklevéllel jutal­mázták a Juhász Gyula Ta• nárképzö Főiskola Ű. számú gyakorló általános iskolájá­nak irodalmi színvadát és az I. számú gyakorló általános iskola színjátszó csoportjának mesejátékát. A vers- és pró­zamondók közül aranyokle­velet nyert Kovács Hzdvig (Zrínyi Ilona általános Isko­la). Deli Mária (Ságvári End­re gyakorló általános iskola), Balázs Éva (Tarján I. számú általános Iskola) és Zakota Gabriella (Béke utcai általá­nos iskola).

Next

/
Oldalképek
Tartalom