Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

3 Péntek, 1978. március 24. Egészség- és munka­védelem a téeszekben Szerény javulás tapasztalható Az elmúlt években a ter­melőszövetkezetek fokozato­san megerősödtek, fejlett ter­mesztéstechnológiai módsze­reket alkalmaztak és példás termelési eredményeket ér­tek el. Javult a munka szer­vezettsége, a munkafegyelem, a tagszövetkezetek belső rendje, nőtt a vállalatszerű gazdálkodás jelentősége. A korszerűbb gazdálkodás, a jö­vedelmezőbb termelésre való törekvés azt is jelentette, hogy egyre inkább tért hó­dítanak a nagy teljesítmé­nyű, nagy értékű gépek, a nagy hatású vegyianyagok, s ezek alkalmazásával együtt megnőtt a baleseti veszély. Kézenfekvő, hogy a közös gazdaságokban napirenden van a munkavédelem javí­tása és a munkásvédelmi szervezet megszilárdítása. Azon vitatkozni sem lehet, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemekben a munkakörül­mények még jelentősen el­maradnak az állami üzemek, az ipari vállalatoknál meg­honosodott lehetőségektől, feltételektől. Altalános tapasztalat, hogy a szövetkezetekben a gépja­vító műhelyek többsége nem a célnak megfelelően épült. A helyiségek mérete kicsi, a munkahelyek zsúfoltak, rendetlenek. Nem megfelelő a fűtés, a világítás és a szellőztetés sem. Mindez ba­lesetekhez is vezethet. A nö­vényvédelemben általában használatos védőfelszerelé­sek, védőruhák nem a szer jellegének megfelelően ke­rülnek felhasználásra. Ugyan­csak nem jó a méregraktá­rak állapota sem. Valamennyi termelőszövet­kezet elkészítette az ötödik ötéves tervet, a távlati mun­kavédelmi tervet. Ezt éven­ként értékelik, az intézke­dési terv alapián. Ezekben megszabják, hogy a bizton­ságtechnikára, munkakul­túrára, oktatáspropagandá­ra, üzemegészségügyre, egészségnevelésre, egészség­védelemre és üzemhigiéniára hol, mennyit fordítanak. Többségükben teliesítik is a tervet. A közelmúltban négy esetben szerveztek például bentlakásos munkavédelmi tanfolyamot és 101 személy részére állították ki a bizton­ságtechnikai feladatok ellá­tására alkalmas bizonyít­ványt, mint ezt a TE3ZÖV felmérései bizonyítják. Rendeletek szabják meg, hogy a 3 ezer hektárnál na­gyobb termőterülettel ren­delkező szövetkezetekben függetlenített biztonságtech­nikai megbízottat kell al­kalmazni. A megyében 37 ilyen nagy területtel rendel­kező gazdaság működik és eddig csak 25-ben foglalkoz­tattak biztonságtechnikai megbízottat. Nem jelenti ez azt, hogy az üzemek nagy része nem ismerte fel a mun­kavédelmi irányítás fontos­ságát. Ennek ellenére elő­fordulnak még olyan hibák, mint például a balesetek késedelmes bejelentése, a szükséges Intézkedések el­mulasztása, a felelősségre­vonás, a számonkérés. Pedig egy-egy intézkedéssel sok esetben a belesetet meg le­hetne előzni. A közlekedési fegyelem megszilárdítására is több intézkedés született, így ok­tatás, ellenőrzés, műszaki szemle stb. előírása, ennek ellenére még a közös gazda­ságokban mindig magas a közúti balesetek aránya. Sőt. sok téeszben a közúti bale­setet elháríthatatlannak te­kintik, nem akarják figye­lembe venni, hogy a szövet­kezet gépjárművének műszak; hibája, vagy a gépkocsiveze­tő hibája is előidézheti a balesetet. A megye termelőszövetke­zeteiben és szakszövetkeze­teiben 1975-ben 1357 baleset történt, 1976-ban 1271, ta­valy pedig 1201. A csonkulá­sos balesetek száma három évvel ezelőtt hat volt, 1976­ban hét, tavaly pedig három Sajnos, a halálos kimenetelű balesetek száma nőtt, ugyan­is 1975-ben öt esetben, 1976­ban négyszer, tavaly pedig hatszor fordult elő ember­életet kívánó tragédia. A leesett munkanapok számá­nak csökkenése mindenkép­pen elismerésre méltó, de nem je'entheti azt, hogy a napirenden levő feladatokat elodázhatnák a közös gazda­ságokban: Így például, hogy minden 3 ezer hektárnál na­gyobb-területű üzemben füg­getlenített biztonságtechni­kai megbízottat alkalmazza­nak, a gépszem'éket, a biz­tonsági szemléket körülte­kintően készítsék elő, folya­matosan korszerűsít? ék a védőeszközöket, védőfelsze­reléseket, tegyék színvonala­sabbá a ba1 eseti oktatást, a munkás védelem üzemi szer­vezettségét növeljék, nem utolsósorban a munka- és munkás védelem célját szol­gáló fegye'met és javítsák a szociális ellátást. Hagyat szorbitgyár a Szovjetuniónak A Péti Nitrogénművek tech­nológiája és tervei alapján felépült a Szovjetunióban, Mari köztársaságban a jos­kar-ola-i vitaminkombinát új szorbitüzeme. Az évi 5000 tonna kapacitású gyárhoz a főbb berendezéseket is Ma­gyarországról szállították. A beruházást megelőzően a vitaminkombindt szakembe­rei Péten tanulmányozták az eljárást, s itt ismerkedtek meg a gyakorlatban a gyár­tástechnológiával. A páti mérnökök — mint szakta­nácsadók — az egész beru­házás folyamán részt vettek az építésben, szerelésben, most pedig a próbaüzemelte­tésben. A szellemi termékek pia­m is sikereket ért el « utóbbi években hazánk leg­nagyobb műtrágyagyára. A saját technológia alap­ján gyártott termékek gyor­san meghódították a külföldi piacot, a szorbit és a furfuril alkohol a pétiek igen kere­sett áruja lett. Ugyanakkor egyre nagyobb az érdeklődés a kidolgozott gyártástechno­lógiák iránt. Különösen a szorbitgyártás korszerű eljá. rására figyeltek fel a KGST­tagországok szakemberei Szerte a világon ugyanis mind nagyobb gondot fordí­tanak a cukorbetegek ellátá­sára. Ehhez egyik legjobb módszernek bizonyult, hogy a hagyományos cukor helyett szorbittal édesítik ételeiket Ugyanakkor ez a vegyület fontos a gyógyszergyártásban, a textiliparban és a dohány­iparban egyaránt az alapszervezeti munkáról Az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztálya és a politikai főiskola pártépí­tási tanszéke „Az alapszer­vezeti munka fejlesztésének időszerű kérdásei"-ről már­cius 22-án és 23-án tanács, kozást rendezett. A tanácskozáson, melyet Szabó József, a politikai fő­iskola rektora nyitott meg, részt vettek a budapesti, me­gyei, járási, városi, üzemi községi pártbizottságok ve­zetői, munkatársai, alapszer­vezeti titkárok, vezetőségi ta­gok. A vitaindító előadást Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a PTO vezetője tartot­ta, melyet korreferátumok egészítettek ki. A szekcióülé­seken élénk vita alakult ki. A résztvevők sokoldalúan szóltak tapasztalataikról és a feladatokról. A kétnapos tanácskozáson részt vett és a vitát össze­foglalta Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára. Gyorsabb és könnyebb a munka Új gépek szegedi üzemekben Wiily Brandt programja Wiily Brandt, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke és kísérete csütörtökön az Egye­sült Izzóba látogatott. A ven. dégeket Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Dienes Béla vezérigazgató és Vadas Sán­dorné, a vállalat pártbizott­ságának titkára fogadta. Az új gépet mindig érdek­lődve, örömmel fogadják a munkások. Találgatják, meny­nyivel tud többet a réginél, milyen technikai újdonság lelhető fel rajta, végül köny­nyebb lesz-e vele a munka? Izgalom mindez a vezetők számára is, csakhogy nekik nem találgatniuk kell, ha­nem jóval a vásárlás előtt meggyőződni arról, hogy az eszköz eléggé termelékeny-e, megfelelően illik-e a tech­nológiai sorba, s az idő múl­tával beszerezhetők-e hozzá az alkatrészek. Gondoskod­niuk kell a leendő gépkezelő szakképzéséről is. Ha a várt berendezés megérkezik, leg­jobb minél hamarabb össze­szerelni — és kezdeni a munkát. Két szegedi üzem­ben érdeklődtünk ilyen új­donságról. A Magyar Kábelművek szegedi gyára jó néhány gé­pet kapott az elmúlt hóna­pokban — korszerű termé­keinek gyártásához. Erről többször írtunk már lapunk­ban, most inkább olyan gé­pet említünk, amely a minő­ségi ellenőrzést segíti. A meg­rendelők elvárásai szigorúak, s ha valamilyen követelmé­nyüknek nem felel meg a kábel, vagy a vezeték, köny­nyen elmegy a kedvük a vá­sárlástól. Ezért is fontos a gondos meózás. A kábelgyá­riak jó hónapja Siemens mé­rőautomatát vettek, a hír­közlő kábelek ellenőrzésére. Igaz, üzemszerűen használni egyelőre nem tudják, mert még nem készült el az új meó-helyiség, de kísérleti Kísérlet a kábelgyári Siemens mérőautomatával méréseket már végeznek. Az automata rendkívül gyorsan és megbízhatóan méri a vil­lamos paramétereket. Néhány héttel ezelőtt fény­képet közöltünk a Szegedi Kéziszerszámgyár precíziós öntödéjébe érkezett izzító ke­mence szereléséről. Azóta a másfél millió forintos beru­házással teljesen elkészültek: kifogástalanul működik a kemence, amelyet a drégely­palánki ipari szövetkezet gyártott az UVATERV tervei alapján. Sok kézi munkától szabadultak meg a dolgozók — az égetendő anyag most Húszéves iskolcs Jubileumra készül az új­szegedi Rózsa Ferenc Szak­középiskola tanulóifjúsága éj oktatói kara: 20 évvel ez­előtt döntöttek Szeged veze­tői, hogy a Ságvári gimná­zium „kettéosziásával" létre­hozzák a város akkor negye­dik gimnáziumát. Horváth Ferenc azóta igazgatja az in­tézményt; így beszél az isko­la két évtizedes történetéről: — Küzdelmes és örömök­kel teli két évtized van mö­göttünk. Azt hiszem nem kell különösebben magya­rázni, mennyi munkát je­lentett: eljutni a kezdettől a máig, intézményünk nagyko­rúságáig. Alapvető törekvé­sünk mindig az volt, hogy a változó oktatási célokat fi­gyelembe véve következete­sek maradjunk abban: nö­vendékeink felkészülten, megfelelő színvonalú általá­nos és szakmai műveltség birtokában hagyhassák el az iskolát. Képesek legyenek arra, hogy társadalmilag hasznos munkát végezzenek. 1959 őszén intézményünk fel­vette a kommunista mártír, Rózsa Ferenc nevét A kö­vetkező évben megkezdtük a szakirányú képzést a keres­kedelmi szakközépiskolában. Néhány év múlva az erős­áramú, majd a gépjármű­technikai és az autóforgalmi szakképzést vezettük be. A szakirányú képzés rendszeré­nek kimunkálásával — talán dicsekvés nélkül mondhatom — jól szolgáltuk a város és a megye változó szakember­igényét, a fejlődő iskolapoli­tikai célokat Ma már az egész Dél-Alföldön érdeklőd­nek az itteni oktatás Iránt, vonzzák a fiatalokat azok a szakterületek, amelyekben korszerű ismereteket igyek­szünk közvetíteni. Tanulóink kőzött sokan vannak a fizi­kai dolgozók gyermekei; a tanári kar kötelességének ér. zi, hogy megkülönböztetett figyelemmel foglalkozzon ve­lük. Húsz év alatt összesen 2336 tanuló fejezte be ered­ményesen a tanulmányait nálunk. A felnőttoktatás eredményei is számottevőek, az utóbbi években megnőtt az iskolánkban szakmát szer­ző felnőttek száma. Jelenleg 600-an nappali tagozaton ta­nulnak, ezren vannak a fel­nőttek. — A Rózsa Ferenc Szak­középiskola jó híre nyilván­valóan az itt oktató pedagó­gusok lelkiismeretes és haté­kony munkájának köszönhe­tő elsősorban. Ügy tudom, hogy az itt különös jelentő­ségű nev élőmunkáért, a „hátrányos helyzetből" ér­kező tanulókkal való megkü­lönböztetett törődésért is többen kaptak kitüntetést. — Munkánkat nemcsak kitüntetésekkel ismerték el eddig. Bár természetesen nagy örömünkre szolgál, hogy a húsz év alatt tizen­kilenc nevelő kapott kitün­tetést, néhányan nem is egyet Több oktatót az ifjú­sági szervezetben végzett munkáért jutalmaztak; ta­valy óta a Kiváló KISZ­szervezet zászló tulajdonosa intézményünk ifjúsági szer­vezete. A tantestület össze­tétele megfelel minden kö­vetelménynek, amit a szak­irányú képzés előír. A meg­becsülést, az elismerést azon. ban azzal is mérhetjük, mi­lyen mértékű támogatást kaptunk eddig iskolánk kor­szerűsítésére, felszerelésére A húsz év alatt majdnem 25 milliót költhettünk ilyen cé­lokra, ezenkívül az 1968­ban megépült új épület­szárny 6 millióba került. Tantermeinkben és tanmű­helyeinkben ma már minden fontos eszköz rendelkezé­sünkre áll a korszerű szak­mai képzéshez. Ezt a sokré­tű munkát természetesen nem egyedül végezzük. Szo­ros kapcsolatokat, jó együtt­működést alakítottunk ki a bázisüzemekkel: a Volán 10­es számú, az AFIT 1 l-es szá­mú vállalatával, a DÉLÉP, valamint az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalattal. Több szocialista brigádjuk külön is törődik diákjaink­kal, segíti szakmai fejlődc­süket. — A tervek? — A legfontosabb, hogy megfelelően előkészítsük az új képzési formák bevezeté­sét, felkészüljünk az őszi változásokra. Még ebben a naptári évben építkezünk is a régi épületrészek teljes fel­újítása újabb milliókba ke­rül. Pillanatnyilag az egész iskola, tanulók és tanárok egyaránt a jubileumi meg­emlékezésre készülnek. Meg­hívjuk a régi diákokat, kiál­lítást és más iskolai rendez­vényeket tervezünk. Április elsején a Vörös Csillag mo­ziban tartjuk meg az évfor­dulós ünnepséget S.E. automatikusan jut az izzító­ba, s a kész acéldarab távo­zik a másik oldalon. Mégpe­dig a formával együtt, hőálló edényben. Mivel hamarosan visszakerül, nem lesz hűvö­sebb 300 Celsius-foknál. Kéz­zel nem egyszerű tehát aa ürítés sem. Ezért most hid­raulikus berendezést szerel­nek a körpályához, amellyel egyszerűen megoldható a» anyag kiöntése. Néhány al­katrészt máris Szegedre küld­tek a drégelypalánkiak, ígv hamarosan kezdődhet a sze­relés. A kéziszerszámgyári ko­vácsműhelvbe pár hete érke­zett meg Csehszlovákiából aa új kovácsológép. A gyáriak elkészítették az alapokat, most a külföldi szerelőt vár­ják, hogy együtt lássanak a2 üzembe helyezéshez. Az egye­temes fogók alapgyártmányát, a kovácsolt féldarabot eddig csaknem teljes egészében más vállalatoktól kapták, most pedig végre maguk állíthat­ják elő. Ez az önállóság nern kis mértékben az új ellen­ütős kovácsológép belépést­| nek a következménye. A sze­l relőműhelyben 25 és 30 éves gépek is dolgoznak, vala­mennyit kicserélni egyelőre képtelenség. Sok pénz kelle­ne hozzá. Félmillió forintba került az az excenterprés is, amely 63 tonnás erővel pré­seli, hajlítja és darabolja a vasat. Az új, korszerű prés­gépet olyan fogók gyártásá­hoz alkalmazzák, amelyek részben vagy teljes egészében '.emezből készülnek. Egy-egy új gép üzembe ál­lításával természetesen nem változik meg alapvetően a gyárak munkája. De gyor­sabbá és könnyebbé válhat néhány munkaművelet. Ezért legtöbb helyen — jutalom­képpen — a legügyesebb dol­gozók valamelyikére bízzák. Tehát rangot is jelenthet az új gép. A kubai nagykövet Szegeden A szegedi József Attila Tudományegyetem vendége­kén; Szegedre érkezett teg­nap Jósé Á. Tabares, a Ku­->ai Köztársaság magyaror­szági nagykövete és felesége. A \ endégek két napot tölte­nek városunkban. Tegnap dr Rácz János egyetemi ta­ná<\ a JATE oktatási rek­torhelyettesének kíséretében ellátogattak az egyetemre, ahol a Szegeden tanuló ku­bai diákokkai találkoztak. Ezután felkeresték a szalá­migyárat, majd délután a KSZV újszegedi szövőgyárá­ba látogattak el. Itt Tóth I.aszló vezérigazgató üdvö­zölte a nagykövetet. A gyár­látogatáson megtekintették a szövődét és a kelmegyártó üzemet, valamint a gyár szo­ciális létesítményeit. Ma, pénteken, a megyei pártbi­zottságra látogatnak el a kubai vendégek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom