Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

A Vasárnap, 1978. február 12. téglák—' kis ^ándkSi&x Családi házakhoz, egyedi pesítették, a földgázfűtésű tervezésű épületekhez ház- égetőkemencékbe kézi rakoüyári panel kevésbé alkal- dású kocsik helyett önműkömas, a hagyományos klsmé- dő rakodó-szállító eszközök retű tégla pedig nem gazda- továbbítják a nyers téglát A ságos. mert a felrakás sok nehéz fizikai munkát szinte munkát és kötőanyagot igé- teljesen megszüntették. A nyel. A célra mindkettőnél rekonstrukció leglmpozánjobban megfelel az újfajta sabb létesítménye a 30 mé„óriás tégla", amelynek gyár- ter átmérőjű, felül üvegfalú tásat meglfezdték a szentesi agyagtároló-henger. Ebben téglagyárban. Ennek fontos 6000 köbméter — vagyis két feltételeként ötvenmillió fo- hónapra elegendő — agyag rint értékű rekonstrukciót fér el. Így lehetséges, hogy valósítottak meg. Olyan kor- a gyár ilyenkor, fagyos, téli szerű automata gépeket sze- időszakban is termel, rvltek fel, amelyek a legalkalmasabbak a hagyományosnál ötször-nyolcszor nagyobb méretű üregestéglablokkok tömeges gyártására. Így a korábbi 30 millió helyett 43 millió klstéglának megfelelő mennyiségű, újfajta téglablokk kerül kl évente az üzemből — a korábbinál kisebb létszámmal. A berendezések ugyanis — amelyek február eleje óta már teljes üzemmel termelnek — jó részt automatizáltak. Az agyagbányászatot gé-j D. B. Korszerűsítés, taefés ' Üj szakaszához érkezett az V. ötéves terv egyik legnagyobb élelmiszer-ipari beruházása, a Bőcs község határában működő Borsodi Sörgyár rekonstrukciója. A két, egyenként kétezer-négyszáz hektoliteres előerjesztő kád után megkezdték a hatszáa hektoliteres nyomókádak szerelését. Az 500 millió forintos beruházást igénylő rekonstrukciót folyamatos termelés mellett oldják meg, s így már az idén százötvenezer hektoliterrel emelkedik a sörgyár kapacitása. 8ző!őpE*®gF®m A balatonfelvidéki törté- celláinak széttagoltsága. A nelml borvidéken a Badacso- meredek hegyoldalakon teranyi Állami Gazdaság mint- szok kialakításával teremtik egy 10 éves program kereté- meg a nagyüzemi szőlőterben megkezdte a szétszórtan mesztés feltételeit Balatonelhelyezkedő apró parcellák világoson, Balatonfüreden és táblásítását. A balatonfelvi- ,.s,m(iKon „ „,,..„. déki nagyüzemi szőlőterme- Tihany körzeteben e munkák lés egyik gátja a gazdaság mar előrehaladott állapotban örökölt egy-két holdas par- vannak. Retek és költészet Teóriaként kimondani, mondja. Itt lakik ugyan tt- vasgatni jön ide, az is Jól hogy a retektermesztéstől zenöt éve a telepen, de ösz- érzi magét. Sok folyóirat jár egyenes út vezet a költésze- szesen egy esetre emlékszik, ide. Bevallom — csöndben tig — meredek tétel lenne, amikor beült előadásra hall- mondom csak — mi megI.egalább olyan, mintha azt Katónak. Nem nagy ajánló, szegi ük a törvényt, össze állítaná valaki, hogy semmi- levél ez a szürke tény. kellene gyűjtenünk a folyólyen út nem vezet Ez a — Mivel fogadták, amikor iratokat, és megőrizni. Ná!<ét féle fölfogás kergette egy- Jelentkezett népművelőnek? lünk előfordul, egy-két hétig mást Ságvári telepen, a Mű- — Azt mondták, képzeljek itt van, olvassa, aki akarja, velódési Otthonban, ha 1®- el minden rosszat, ez nehéz ós hazaviszi valaki. Akkor egyszerűsítjük a vitát terület sem pörölünk, ha nem hozza — Mitől nctoéz? vissza. Aki olvasni akarja, Nawi TnrtÁl ka — Mert Itt olyan emberek csak az viszi haza. Erre jó nem zaricm DB laknak. éppen a folyóirat, hogy ölNépművolók értekezletén — És? vasSák. Aki nem hozza visxhállottam a napokban, hogy — Embere válogatja. Van, sza, legtöbbször tovább ada* ia fölmerült már, be kel- aki azt mondta, nem érünk ja. Jártunk már múzeumban len® zárni a Ságvárj Endré- mi rá az ilyesmire, és rá se is közösen, elmentünk a Fűről elnevezett művelődési nézett a hirdető táblára, vészkertbe is. Villamossal, házat, és átadni annak, aki Olyanok is vannak, akik jö- busszal egy teljes nap rátöbbre megy vele. A magya- vögetnek. ment. öregjeink többsége rázat világos és egyszerű: — Bátorság kellet hozzá, csekély nyugdíjat kap, minamelyik házra csak kiteszik hogy ilyen bevezető után den olyan előadásra, ahol a táblát, de bele nem jár elvállalta. belépődíjat szedünk, tisztesenki, az nem éri a pénzét. — Mindenkiben motoz va- lctjegyet adunk a nyugdíjaNem voltam ott, amikor a l«mt. Mindig pedagógus sze- Foknak. A fiatalok? Ami itt radikális megoldás fölme- reltem volna lenni. Az nem van, még ifjúsági klubnak rült, de sejtem, milyen érvek sikerült, belevágtam ebbe. nem mondható, alkalmanhangzottak ei akkor. Sok-sok — Mivel kezdte? ként táncos estet rendeznek, kudarcba belefáradt embe- — Első előadásra Váradl ök muzsikálnak. De Öle is elrek, a művelődési ház kilin- Hédit hívtuk, verseket mon- jönnek, ha előadás van nácsót egymásnak adó népmű- dott. Előtte az izgalomtól lünk, akkor ls. velők egybehangzóan mond- nem úidtam aludni, utána Ennyli ^t Ságváritelep liatták, hogy az itteni nép- az örömtől: kétszázötvenen közművelődéséről elmondhanek nem kell a kultura, ha Jöttek. Azóta már olyan elő- tunk_ Nézhetnénk ügy ig) tálcán teszik elé. akikor sem. adas ta volt, amelyikre nem h gok ,ó 1<mne Mert ez nem csinál mást, fért be mindenki. Rozoga mé Jde ^ mondhatnánk Minden jelentkezői finesznek • Tanyai űuoda Rfiizkéii A 3—6 éves csöppségekből a téesz Is megtoldotta egy kisárutermelés, ott gyerekelt munkaerő lesz egyszer, s hónappal. 60-ben már nyolc is születnek ma is, ezután is. ha jól szervezi meg neveié- hónapra nőtt az- óvodaév, A helyi szövetkezeteken, tasüket a társadalom, kvalifl- valahol nem indult Idényóvo- nácsokon, iskolákon múlik, kált munkaerő lesz belőlük, tía, nekünk adták az oda hogy sikerül-e csökkenteni a aki nemcsak zsákokat tud szánt pénzt. tanyai életformából adódó hordani, hanem bonyolult Bekerült közben az első hátrányokat. Erre is fel le. gépsorokat irányít, szervez, tanyai óvodás évfolyam az hetne használni a régi isko szellemi alkotómunkát vé- Iskolába, lemérhettük az laépületeket gez. Mi több, gazdag, sokol- eredményt: ezek a gyerekek az igazgató, dalúan fejlett, egészséges meg tudtak szólalni, ceruzát személyiség lehet, harmoni- fogni, nem voltak dacos, küsan élő ember. Ehhez magukba zárkózott kis vadóazonban korán kell kezdeni cok. Ezutéh lett egész éves romisszum, mely nemesi . a nevelést. Aki 6 éves korá- a kancsalszéll tanyai óvoda, kimagasló terméseredményeig ingei-szegény környezet- — Miben különbözik a ket produkál, hanem konzerben, elfoglalt felnőttek kö- tanyai óvoda a községi vagy vál egy embertelen életforzött él, eszik, iszik, nem fe- városi óvodáktól? mát is. Látástól vakulásig cseg, nem rosszalkodik, az ls- — Itt nyáron a legelfoglal- dolgozik a tanyai ember, s koláskorára olyan hátrány- tabbak a szülők, télen vl- az élet teljességéből gyakran ba kerül a manuális mun- szont több idejük van a gye- nem is lat mást, mint u kút, eszközhasználatot már rekkel foglalkozni. Rosszab- munkát, és az érte kapott megszokott, magát folyama- bak az utak is télen, nehe- anyagiakat. Az Itt születő íosan kifejezni tudó, "hosz- zebb elhozni a gyerekeket, kisgyerek hátrányos helyzetszabb ideje gyerekközösség- Van ebben lehetőség is: té- be kerülj akkor is, ha három ben élő társával szemben, len lehet programokat renhogy az életben nem tudja deznl a felnőtteknek ls. mibehoznL — fejezte l* A kistermelég támogatása, a tanyavilág megszűnésének késleltetése gazdasági kompZsiguli áll a tanyaűdvaron. Hallottam már szakszövetkor jönnek a gyerekért kezetl óvodáról, ahová felMessze hullámzik az a kul- vették a könyvelőnek, pénztúra, amit a gyerekek ma- tárosnak, előadónak a gyeMflködlk a röszkei tanya- gukkal visznek az óvodából, rekelt, de a tíz-tizenöt hízót, világban egy drága óvoda, olyankor latom eredményét száz mázsa paprikát, átadó A kancsalszéli iskolában lé- a befektetett pénznek, mun- parasztember gyerekére nem tasült a tanítás megszűnte- kának, mikor meséli nekem gondoltak. teso után, 32 tanyai kiugy&- az egylk anyuka, hogy ötrek jár ide. Egy haly fenn- esztendős kislánya megkértartása körülbelül háromszo- dezte, mért esznek mindent rosába kerül, mint a községi kanállal, cs mért nem mosóvodában. Eddig közel 200 nak fogat esténként ezer forintot emésztett föl a régi Iskolaépület átalakítása. Artézi kutat kellett fúrni, — Az Iskolai Mondom, nem vagyok híve a tanyai életforma fenntartásának, de ha arra szükség van, hogy termeljen a tanya, hagyományos módelőkészítő szerekkel, rengeteg nehéz ötíülkés, belső, fűtött W. C-t osztályok jók, hasznosak, de munkával akkor nem szabad építeni konyhát berendezni, nem helyettesíthetik az óvo- méricskélni, a városi, üzemi Röszke lakosságának 40 dát, ahol nem egy, hanem viszonyokhoz százaléka tanyán él. A köz- három évig foglalkoznak a ségben jelenleg minden je- gyerekekkel. Az iskolák kör- sítmények fenntartási költsélentkezőt fölvesznek óVodá- zetesítését még az alsó tago- geit sem. ba. Gyakorlatilag eltűnt a zatosok is erősen megsínylik. A röszke! tanyai óvoda különbség a beiskolázásnál a Az iskola-előkészítést ki kell példája bizonyíték rá, hogy hasonlítani az alapvető kommunális léteakarattal, munkával megolaz dást lehet találni a hátráA ^Bm mint elmegy reggel dolgozni, hok^n te ülte* hozzá, hogv jámbor elógerohan haza délután, be a Megtört a Jeg, ez Is nagy deltaég vesz erőt rajtunk, kertbe, és amíg rá nem söté- né, de keves_ az_ üdvösség- ha ntKm^(J akanmk fg^ de nem Innen kell néznünk. todifc, ott piszmog Estére hez. A közművelődés rendkelvén holtfáradt, örül, ha szeres ráhatásról szeret beleMchet. szélni, a munka értelmét az Mindig elkes eredek, ha adja. emberek csoportjára mondta f . _ — valaki, hogy a kultúra és Ált KevéS'd; úgy megférnek egymás mellett, hogy semmi közük nincs _ Kertes házak vannak itt egymáshoz. Sok embert is- körös-körül, azokat hívtuk, merek, akiknek valóban nem kertészkedni szeretnek sok hajszáluk görbült meg Segit^sé"? — Férjemnek kertészet a kenyere. Harmincan-negyvenen minden előadására elMajdnem bezárták, és talán senki nem szólt volna ellene a kultúra várományos fogyasztói közül. Most nehéz lenne bezárni. Horváth Dezső falusi és tanyai gyerekek kö- vinni a tanyára. A férőhelyzött. A költségek egy részét gondokat megoldanák a Kossuth Tsz viseli.''A ta- elnéptelenedett iskolák, nyái óvoda felszerelégében közművesítést megoldhatnák társadalmi munkában segéd- a szakszövetkezetek, a fenn- Me* a raoaswi sem Keu keztek a szülők is. tartás pedig akár önköltsé- f«1Mtl»fUil i">w««t«ntBakacsi Géza, a röszkei ges alapon is megérné a szüáltalanos iskola igazgatója löknek. Fel lehetne venni a igazi pedagógusmegszállott- kapcsolatót az óvónőképzősággal beszél az óvodáról, vél, főiskólávál, egyetemmel, amely aligha jöhetett volna hogy ne csak Zánkárá méh- lök vagy a termelöszövetkölétre az ő égllis szervező- jenek szákmai gyakorlattá a zet autón, mikrobuszon ba. munkája nélkül. pedagógusjelöltek, hanem — A mezőgazdaságban ta- ide, á külterületre ls, ahol vasztól Őszig nem nyolc órát nehezebb, de sokkal háládolgóznak az emberek. Él- sabb feladat váfha fájuk, mentünk családlátogatásra, — Most mérté föl a méés megdöbbentő dolgokat gyei tanács a tanyai iskoláttunk. Vitték a gyereket ta, Iák helyzetét, a kiürült épüOtt üldögélt a szántás végé- letek hasznosításának módben, vagy odahaza maradt a ját. Ahol életképes a tanyanagyszülőkkel. Láttam olyat, rendszer, konzerválódik a hogy vak nagypapa vigyázott a hároméves gyerekre. Nem látta, hol van. madzagot kötött a csuklójára, hogy el ne szökjön. — 1987-ben indult a 4 hónapos Idényóvoda, afféle nyári gyerekmegőrzőhely. Nemcsak vigyáztak az apróságokra, tanították, nevelték is őket. Szeptemberben rendhagyó évzáró vblt, Olyan műsort csináltak a gyerekek, hogy apjuk, anyjuk megsiratta. — Következő évben megint kaptunk 4 hónapos keretet, nyos helyzet felszámolására. feltétlenül koppintani: ahol a községi óvodában lehetőség van bővítésre, ott még lehet szervezni, hogy a szuvigye a kicsinyeket* este pedig hazaszállítsa A helyi körülmények, lehetőségek különbözhetnek, a röszkéiek szándéka, hozzáállása azonban mindenképpen követésre méltó. Tanács István jönnek, de magát az előadást a tudományokért, olyanokat is, akik elfordulnának, ha próféta mandaná nekik az igét akkor ta, de fölborzol, ™ kevésnek tartják. Járnak be. J^AI^ ^ R! mutatókra, elmentek már mondjak ezt. Akkor ie. ha . ... bizonyíték van rá: nem te- ^^^LJT^^ZtÁC szik be lábukat az emberek í!S_me^eszélilt'1i,Jnely k -I-a^JZaTZ*-?^ kertben mikor találkoznak. a művelődés házába. Szerencsére nem tettek lakatot az ajtóra, nem adU'uk Ezt a csoportot a szakma élteti, de ha más előadásra ki a termeket íaTkag^U JJJ* * is termesztésére, hanem kereslek egy új Igazgatót És meg— Más? örtént a csoda - mondták u,7mJ[a*y do,gokat ní™ ta" d né^űvelők tanácskoz/lsán "J^f SaS^t í3c*ÍSS hallgatnt^^ E£"2E SJEE*? .,_„ «,, , ',Xi jarnalk. Amíg hímeznek, aiongó üres ház fogalmát tel- ^manként el6adásokat is tlfiFnt M^t hallgatnak. összetartanak, szeretnek ide járni, ez talán a legnagyobb eredmény. — A folytatást akár ki is lehet találni: vannak még nyugdíjasok é* fiatalok. — A nyugdíjasoké az Aszliogy nem csoda, az biztos. Megtört a jég A mostani Igazgató, dr. Tótfe MUaáljrné te atí, szoqyok klubja. Aki csak oáPártnapok gazdasági munkánkról Február közepétől pártna- Ételmiszeriparl Főiskolán pokat tartanak Csongrád me- fél 3-kor dr. Fehér István, gyében gazdasági építőmun- délután 9 órakor a rókusi liánk Időszerű kérdéseiről, párthnzbnn Dubecz Oytirgy, tavalyi eredményeinkről és délután 3-kor a sándorfalv! idei országos, valamint helyi művelődési otthonban Kanyó teendőinkről. Ferenc lesz az előadó. Február 14-én, kedden dél- Február 11-én, pénteken után negyed 3-kor a tanácsi délután 2 órakor a Volán 10. számú Vállalatnál Ungi Gyula, fél 3-kor a konzervgyárban Viráyh József, a gumigyárban fél 3-kor Úrban Lajos, délután 3 órakor n Szegedi Nemzeti Színházban dr. Komócsin Mihály, délután háromnegyed 4-kor a DEGÁZ-nál Gyimesi JóFcbruir 16-in, csütörtökön zsef, délután 5 órakor a beidélután fél 3-kor az öntödei városi III. pártházban Sz. Vállalatnál Papái József, az "imon István tart előadást. Ipari vállalatok dolgozóinak az ecsetgyárban Ludányl István tart előadást. Február 15-én, szerdán délután 4 órakor a Gabonatermesztési Kutató Intézetben dr. Égető Emese lesz az előadó. Napirenden A KISZ-isták munkája A munkahelyi KISZ-alap- az értelmiségi munkakörökszervezetek ezekben a hetek- ben is szervezzék meg az ifben személyre szólóan érté- júségi brigádokat; a fiatalok kelik az ifjúkommunisták ta- e munkaközösségei tartalmas valyl munkáját, s az eredmc- munkakapcsolatra léphetnényekre alapozva — mégha- nek munkásbrigádokkal, köllározzák idei teendőiket. A csönösen segítve egymást felfeladatok nagyok: 1978-ban a adataik teljesítésében, dolgozó KlSZ-esek valamcny- Ebben az esztendőben ls nyi- termeléssel Összefüggő fiatalok ezrei nevezését várahciójukat a hatékony és mi- ják a népszerű Ki minek nüsegi munkavégzés szolgála- mestere? és a Ki minek szaklába állítják. értője? vetélkedőkre. A veAmint a KISZ Központi télkedőket valamennyi KISZBlzottságának Ifjúmunkás szervezet ú gazdasági és a osztályán elmondották: a ter. szakszervezeti szervekkel, a fnelési mozgalmak, akciók tudományos egyesületekkel alapjának továbbra is a szo- közösen rendezi meg. S ami eialista és az ifjúsági brigá- Ugyancsak lényeges, a terdokat tekintik. Ahol a fia- melést segítő erőpróba nyittalok száma és a gazdasági va áll nemcsak a KlSZ-takörülmények lehetővé teszik, gók, hanem a Kt^Z-en kíifjúsági brigádokat szervez- vüU fiatalok számára is. nek, mintegy „előiskolájául" Február végéig közzéteszik a szocialista brigádmozga- az Alkotó Ifjúság pályázat és lomnak. (Napjainkban á bri- kiállítás munkahelyt felhívágádmoZgnlomban mintegy 600 salt. A KISZ-szervezetek ak_ ezer fiatal vesz részt.) Az el- tivltásán múlik: a pályázó következő hetekben, hóna- fiatalok mindenütt a helyi pókban fontos feladat: vala- gazdasági feladatok eredmémennyi munkahelyen ismer- nyes megoldásához, a műszakedjenek meg a KISZ-esek a ki fejlesztés előmozdításához szocialista brigádvezetők V. igazítsák vállalkozásaikat. A országos tanácskozásának út- kiemelkedő teljesítmények mutatásaival, hasznosítsák az bemutatására 1978 őszén ógaott elhangzottakat. Az ifjú. zati kiállításokon és konfe*ági szövetség javasolja, hogy renciákon lesz mód.