Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

8 Szombat, 1978. február 25.' Hároméves üzem Három műszakban össze­sen 24 nő dolgozik a Szege­di Textilművek BD-conodá­jában. Idén 2 ezer 252 tonna fonalat kell előállítaniuk. Most a tervezettnél véko­nyabb — könnyebb — anyag fut a gépeken, ezért súlyban kis mértékű lemaradás ta­pasztalható. Később, ha vas­tagabb fonalat készíthetnek, hamar behozhatják a hát­rányt. A nyári hónapokban L teljes lendülettel dolgoz­hatnak — a klímaberendezés akkor is kellemes, hűvös le­vegőt ad. Érdekesség, hogy más városbeli textilüzemek­ben korszerűbb orsó nélkü i > gépeket is munkába állítot­tak, mégis a szegediek érnek ei legmagasabb termelékeny­séget. ' A fonógépeknél há­rom éve dolgoznak — most azt látják a szakemberek, hogy számos turbinafej meg­kopott. Üjakat drágán kap­hatnak a gyártó csehszlovák vállalattól, ezért maguk fogtak a felújításhoz. Mun­kájuk sikeres, a javított fei legalább olyan jó. mint az új. Képűnkön: Fonónők a textilművek BD-üzemének gépsoránál. Élénk vita a páriáiéiról a S9EGlZ-nal Acs S. Sándor felvétele @f|®iÍIZIIB fi Ellenőrző bizottság a szövetkezetben A szövetkezeti ellenőrző bizottságok vezetői minden zárszámadó közgyűlésen el­mondják, mit végeztek az előző esztendőben. Azért itt, mert megbízásukat a köz­gyűléstől kapták, felelősség­gel is neki tartoznak. És természetesen azért, mert a szövetkezet, egész tevékeny­ségét figyelik, ha kell, ellen­őrzik. munkájuk hatása szin­te minden tagot érinthet. A tápéi Tiszatái Termelő­szövetkezet közgyűlésén job­ban figyeltem a beszámolót, mint más szövetkezetben. Részletesebb volt, mint ami­ket az előző napokban hal­lottam. Semmikénoen nem akarom lerelé minősíteni a többit ezzel a kiemeléssel, feMőtlenség is lenne kívül­állónak értékrendet fölállíta­ni. Az volt az érzésem, másutt összefoglalják az egész évi munkát, itt inkább részletezték. A bizottság elnökét, Szeod­rei Zoltánt külön is megkér­tem, besréliünk vizsgálataik­ról. A bizottság tagiai 15—20 éve dolgoznak a szövetkezet tagtok^nt a téeszben. könv­nyen észreveszik tehát azt is, ami másnak föl re tűnne. Tagiai. tehát gazdái a közös gazdaságnak, ha valaki mu­laszt. ők is kárát látják, ér­dekük tehát, hogy belenéz­zenek belelássanak minden­be. Két témát azért emelek ki a beszélgetésből, mert fon­tosnak tartok. Az ellenőrzés a mi fogalmaink szerint azt jelenti inkább, hogy kutassa föl a bizottság, ki a felelős ezért, ki az^rt, és tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy az illető megkapja a magáét. Hihetetlenül fontos ez is, igazságárzetünk is azt kívánja, hogy aki mulasz­tott, feleljen érte, de nerr. biztos, hogy elég mindig utó­lag levonni a tanulságokat Jobb, ha megelőzhetjük a bajt. Két nagy víz szorításában dolgozik ez a szövetkezet. Ha emelkedik a Tisza és a Ma­ros szintje, sok hektárt rög­tön elborít a belvíz a szántó­földön is. Hiába írták be r tervekbe, hogy ennyi termé­sért ennyi jövedelmet vár­nak, ha elpusztül közben Tavaly tavasszal 700 hektár körüli föld került víz alá. Mentségnek elég lenne ez a tény, lehetne magyarázni azért állunk rosszul, mert nem tehetünk róla. Az el­lenőrző bizottság avval állt elő. jöjjenek a szakmai ve­zetők, járják be együtt a határt, és döntsék el minél hamarabb, melyik területtel mit kezdienek, ha elmegy a víz. Április 19-én már ha­tároztak is, hova vetnek ko­rán érő kukoricát, hová mást. Még június közepén is ve­tettek, de kihasználatlanul nem hagytak földet. Nem magvarázat, nem mentegető­zés került az idei közgyűlés beszámolójába, hanem ilyen fordulat: annak ellenére, hogy a belvíz ennyi kárt okozott, utólagos munkával ennyi forintot érő termést mégis be tudtunk takarítani. A közören szervezett ha­tárjárásnak más haszna is volt. Földjein az olajiparral közösen gazdálkodik a téesz, ketteiük érdeke nem esik mindig egybe. Üj utak épül­tek, elzárták a lefolyó vizek természetes útiát. A nagy gépek alatt berogytak a csa­tornahic'ak, eltömődtek a csatornák. Az új utak úgy­n- /ezett szikkasztó árkai nem alkotnak összefüggő rendszert, nem vezetik el a vizet. Az ellenőrző bizottság arra a következtetésre jutott, az évenként szinte nantári pontossággal érkező gondokat átfogó vízrendezéssel kell megelőzni. Az olajiparnak magának is érdeke, hogy tiszta terepen dolgozhasson, és semmiképpen nem érdeke, hogv tevékenységének a gaz­daság kárát lássa, támoga­tást ajánlott föl tehát a nagyszabású munkához. A két nagy folyó közel van, könnyebben öntözhet nyári aszály idején ez a szö­vetkezet, mint sok távolabbi társa. Dolgoztak is az öntö­zőgépek a közös területeken minden évben. Az aszály azonban a háztáji területe­ket is sútja ugyanakkor, ami­kor a közöst, és az itteni kár ugyanolyan veszteség, a ta­gok tehát az ellenőrző bi­zottsághoz fordultak, intézze el, hogy a háztájiba is el­jusson az öntözővíz. Nem ingyen kérték, és nem is ad­ták ingyen, de csak önkölt­ségi árakon számolták. Most azt mondja Szendrei Zoltán, a Tiszatáj Termelőszövetke­zet még mindig nem tud annyi támogatást adni a háztáji gazdaságoknak, mint amennyit azok igényelnének, természetesnek tartották, hogy segítsenek. Jelentős lé­pésnek tartja a közös és a háztáji egységének a meg­teremtésében. Az állattartó telepek tisz­tasága, a korszerű állattartás egészságügyi föltételeinek megteremtése legalább eny­nyire fontos és előretekintő szempont, ezt is vizsgálta az ellenőrző bizottság, és elő­terjesztette javaslatait. Meg­vizsgálta azt is, miért nőnél' nagyra a vagonok indokolat­lan állása miatti büntetés­pénzek. Itt is kidolgozta ja­vaslatait, de kénytelen volt megállapítani azt is, hiszen alaposan vizsgált, hogy a ve­lük kapcsolatban álló válla­latok néha megkerülik a tisztesség útját. Kétnapos ünnep előtt tudomást szerez­nek róla, hogy jön a vagon, hogy ne az ő nyakukon ma­radjon, hamar értesítik a téeszt. most érkezett meg az ő portékája. Csakhogy ennyi :dő alatt — ünnepek alatt — a szövetkezet sem tud intéz­kedni. a bírság viszont őt terheli. A bizottság hatásköre nyilván a szövetkezet hatá­ráig terjed, a hasonló esete­ket megelőzni nem tudja, de a vállalatoknak ezt a körül­ményt figyelembe kellene venniök. Horváth Dezső Hajdanvolt üzemi gyűlé­sek egyikén történt, hogy az előadásnak a nemzetközi helyzetről szóló része két mondatból állt (nem táve­! dés), s utána a gazdálkodás mérlegelését is elintézték tíz 1 perc alatt. Csak néztek egy­másra az emberek nagy sze­mekkel, s alig zúgolódtak, így másik szegedi értekezlet beszámolójában a többi kö­tött elhangzott, hogy például ízabó Mihály hibát vétett izzal... Még nem derült ki, .mivel vétett hibát, máris el­kiáltotta magát valaki a tö­meg mélyéről: „Ki kell rúg­ni .. * Rég volt, s ma már hihe­tetlennek is tűnik. Különö­sen, ha ellentét gyanánt ide írjuk, hogy tegnapelőtt a OÉGÁZ-nál, négy pártalap­szervezet összevont beszámoló taggyűlésén a tagság 90 szá­zaléka megjelent, s a Min­doki János ismertette tartal­mas beszámolóhoz tizenöten szóltak hozzá, ugyancsak lé­nyeges mondanivalóval. Ahogy a mozgalomban mon­dani szokás, aktív volt a tag­gyűlés, de korántsem a szót kérők nagy száma miatt. Ha mindenki mindennel egyet­ért, annak inkább szereplés színezele van, s korántsem biztos, hogy használ a közös ügynek. A „gázos" kommu­nisták azonban vitatkoztak egymással, és itt-ott a be­számolóval is. Látszott, k-"Ív­vel csinálják az egészet, s jól érzik magukat a beszá­moló taggyűlésen. Kellemes meglepetés! Évek­kel ezelőtt ugyanis a DÉGÁZ­nál elég gyatrán ment a párt­szervezeti munka, az álmos taggyűlésekről többen hiá­nyoztak. Izgulni lehetett azért is, mert most először — felsőbb pártszervek kez­deményezésére — csak a párt­élet vizsgálatát tűzték napi­rendre, gazdasági kérdések­kel ugyanis az előző, januári taggyűlésen foglalkoztak, A szétválasztást valóban jól in­dokolta az a nem éppen megnyugtató tapasztalat, hogy az eddigi párttaggyűlések in­kább termelési tanácskozá­soknak voltak mondhatók, hisz' a tagfelvétellel, a párt­oktatással, az agitációval alig törődött valaki. Ezen a hely­zeten változtatandó döntöt­tek tehát úgy, hogy a febru­ári taggyűlések csak a párt­élettel foglalkozzanak. De le­het-e vizsgálni a pártmunkát önmagában? Ki lehet-e emel­ni abból a természetes kö­zegből, amely élteti, serkenti, s értelmet ad neki? Ez a tag­gyűlés azt bizonyította, hogy lehet. Lehet akkor, ha elő­zőleg már megvitatták azt is, milyen eredmények és gon­dok mutatkoznak a vállalat gazdálkodásában. * Azaz hogy mégis nehéz do­log ez. Dr. Varga János pél­dául jól érzékeltette, milyen sok köszönhető a pártszerve­zetnek azért, hogy föloldódott az igazgatóság és a szak­szervezeti vezetőség közötti feszült viszony, továbbá a munkaszervezésben igen só­kat segített. A kommunisták­nak, az ő példamutatásuknak is köszönhető: sikerült az át­csoportosításokat úgy végre­hajtani, hogy az emberek nem sértőd tok meg, s nyu­godt légkörben megy tovább a munka. A felszólaló azon­ban ezután a munkafegye­lem javításához kérte a párt­vezetőság támogatását, alá­húzva, hogy nem a pontos kezdéssel van baj, hanem a megkezdett munkák elhúzó­dásával. Némelyek nem egé­szen dolgoznak meg a fizeté­sükért. ezért áll egy-egy ut­ca sokáig fölbontva, ezért járkálnak a gázszerelők néha indokolatlanul hosszú ideig a lakásokba, zaklatva, bosszant­va a családokat. Lám, a párt­munka érintésével kezdődött, de vállalati gondokkal feje­ződött be a hozzászólás, mert valóban nehéz nem beszélni arról, ami ar kitűzött gazda­sági cél elérését nehezíti. Hanem a többiek a „tiszta" párttaggyűlés életrevalóságát igazolták. Bokor Péter a ká­derképzés problémáit fesze­gette. Révész János azt indo­kolta, miért csak egy ú j párt­taggal gyarapodott az ő alap­szervezete. Farkas Zoltán a politikai vitakör, mint friss oktatási forma iránti élénk érdeklődést hangsúlyozta. Me­gyeri Árpád azzal foglalko­zott, milyen felelősségteljes dolog az új párttagok fölké­szítése, aztán a törődés ve­lük. őszintén kell beszélget­ni, s elmondani, mit vár a párt egy kommunistától, hi­szen nem azt akarjuk, hogy sűrűbben legyünk, hanem azt, hogy a soraink erősöd­jenek. Javasolta: mivel az ilyen 100-as létszámú össze­vont taggyűlésen sok isme­retlen arcot látni, a pártve­zetőség szervezzen a vállalat kommunistái részére ismer­kedő, illetve baráti találko­zókat. Dóczi Mihály azt vetette föl, hogy a leendő párttag­gal, mielőtt a taggyűlés meg­szavazza a fölvételét, nem ártana a párttörténetet is megismertetni. E figyelemre­méltó indítvány egyelőre nem szerepel az előkészítésről szóló írásos anyagban, talán érdemes lenne belevenni. Blum László a politikai ok­tatás élénkítése végett java­solta, vegyék föl a kapcsola­tot a módszertani intézettel, s kérjenek vetítés végett olyan filmeket, amelyek a párttörténettel foglalkoznak, vagy kiemelkedő kommunis­ta vezetők életét mutatják be. Beke Dezsőné dr. úgy vélte, napirendre kellene tűzni an­nak vizsgálatát, hogyan mű­ködnek a vállalatnál az üze­mi demokrácia szervei, mert szerinte ezeken a fórumokon több a formalitás, mint a tar­talom. Hegedűs Miklósné A világnézet és etika elnevezé­sű tanfolyamról elmondotta: már a 10. előadásnál tarta­nak, s 80—90 százalékos a látogatottság, jóllehet eleinte sokan hiányoztak. Az ered­mény annak köszönhető, hogy rendszeresen beszélgetnek a hallgatókkal, és ellenőrzik, értékelik az előadásokat. Bö­löni Imre a szakszervezeti munka javításához kérte a pártvezetőség segítségét. Szöl­lősi Péter — ellentétben Be­kénével — védelmébe vette az üzemi demokrácia fóru­mait, az ő fülét — úgymond — bántotta a bírálat. A szak­szervezeti munka az ő érté­kelese szerint föllendülőben van, s ennek magyarázata, hogy több a tapasztalatuk. Varró György ismertette, mi­ként javult a KlSZ-szervezet­ben a kollektív vezetés. Ko­vács Pál arra hívta föl a fi­gyelmet, nehogy túlterheljék a fiatal új párttagokat meg­bízatással, mert ezeket az elvtársakat „most mindenki be akarja vonni a munkába". * A városi pártbizottság mun­katársa, Kovács János, is­mertette a DÉGÁZ pártve­zetősége munkájának jó mi­nősítését. Elismeréssel szólt arról, hogy 1977-ben 11 új párttagot vettek föl, akik va­lamennyien munkások. A szép eredményekért tolmá­csolta a városi pártbizottság köszönetét F. Nagy István Tovább egyszerűsítik az ügyintézést Csaknem héimilliárd kártérítésre Az ÁB tájékoztatója Tegnap, pénteken Gerebe­nics Imre vezérigazgató tá­iékoztatót tartott az Állami Biztosító múlt évi tevékeny­ségéről, s az idei újdonsá­gokról. 1977-ben összesen 6 milli­Fejlődő A nehézipari trösztök és .általatok a korábbinál szín­vonalasabban dolgoztok ki 'dei terveiket, s ezek össz­hangban állnak a nápgazda­: gi és ágazaíi célokkal — illanította meg a Nehézipari Minisztérium vezetőinek -•énteki értekezlete. A vál­lalati tervekből kilűnik. hogy a szakágazatok többsége — lágyrészt a néógazdasági gányeknek meg'eleloen — a központi előirányzatnál endületesebben fejleszti ter­melését, ami összességében 7 helyeit 7.5 százalékos növe­kedést jelent. Különösen di­namikusan fejlődik idén a gyógyszeripar, s termelése eléri az V. ötéves tervben 1979-re előirányzott szintet. A hazai szükségletekben mérsékeltebb emelkedésre számítanak, mint amilyen a tavalyi volt, nrrikor az új gyógyszerforgalmi rend be­veze ésável megélénkült a kereslet. A festékellátás javítására a Tiszai Vegyikombinát két komplex töltő-záró gépsort helyez üzembe, s a Buda'akk vállalat is több fejlesztési in­tézkedésre készül, de az igények teljes körű kielégí­tése érdekében importbeszer­zésekre is sor kerül. A vállalati exporttervek szerint a korábban kidolgo­zott ágazati tervben számí­tottnál 17,5 milliárd rubel értékűvel több terméket szállítanak a szocialista or­szágoknak, mivel már figye­lembe vették az időközben megkötött árucsere-forgalmi megállapodásokból, kétoldalú egyezményekből adódó köte­lezettségeinket is. A nem rubel elszámolási vállalati export is meghaladja a nép­gazdasági tervben előirány­zottat. árd 880 millió forintot fizet­tek ki a különféle károkra. Gondot fordítottak az ügy­félszolgálat fejlesztésére, az ügyintézés javítására is. Ha­zánkban ötmillió ember él a személybiztosítás kínálta lehetőségekkel. A biztosítá­sok alapján számított teljes összeg ma már a 100 milli­árdhoz közelít. 1978-at a személybiztosí­tás évének is tekintik: kor­szerűsítik az életbiztosításo­kat. Olcsóbb lesz a díj, míg a biztosító magasabb össze­get fizet. Ugyancsak az idei óv újdonsága: megegyezés született, amely szerint a jö­vőben a külföldi úton adó­dó orvosi költségeket is le­het biztosítással fedezni. A három és fél millió la­kásból már két és fél millió biztosított. Tavaly 18 ezer lakástűzre 47 millió forint kart fizettek ki, a 40 ezer csőrepedésre pedig 33 milli­ót. Tavaly negyedmillió ka­•ambo'ozó autósnak fizettek ki több mint egymilliárd fo­rintot. Itt a legfrissebb új­donság: végre megszüntet­ték az eddig is csak fölös adminisztrációt okozó 100 fo­rintos • önrészesedést, ame­lyet tűz, elemi kár, a lopás, a rablás, illetve a szélvédő üvegek törése esetén alkal­maztak. — Sokszor nincs meg a tettes, az utcán parkoló gép­kocsit véletlenül „meghúzó" autó nemegyszer elhagyja a helyszínt. Ezt különösen a hivatásos gépkocsivezetők te­szik, akik egy részét ilyen­kor prémium vagy jutalom­megvonással bünteti a vál­lalata. Márciusra kerekasz­tal-konferenciára hívtuk meg a 23 legnagyobb fuva­roztató vál'a'atot, hogy ebből a felemás helyzetből közösen próbáljunk kiutat találni — mondta a vezérigazgató. Ugyancsak az autósokat érinti: egy megállapodás alapján most már a biztosí­tó megtéríti a járművek és a vadak összeütközéséből származó károkat is. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom