Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-25 / 48. szám

4 Szombat, 1978. febrtiár 25, ÜzeBc, valutáért Éta vadak export/a Csongrád megyéből A Csongrád megyei vadásztársasagok tagjai egyre nagyobb gyakorlatot szereznek a puska nélküli, úgynevezett hálós vadászatban. A vadaknak élve történő foglyul ejtése kétségtelenül töbh munkával, fáradsággal jár, mint kilövésük, de sokkal jövedelmezőbb, mert a tőkés piac országai valutával fizetnek az ilyen zsákmányért. Az elmúlt Idényben mintegy százharminc őzgidát, sutát és őzbakot ejtettek fog. ságba a megye területén, a legtöbbet Szentes határában. A Tisza árterületén, a folyó menti erdők rejtett részein feszítették ki a különleges erősségű csapdákat. A hálókban fennakadt nagyvadakat kiszabadításuk után különkülön olyan méretű, viszonylag szűk ládákba tették, amelyekben mozgásuk korláto. zott, és (gy nem sérülhetnek meg. Az értékes élő vadakat a tőkés országokba, a legtöbbet a Német Szövetségi Köztársaságba és Franciaországba szállították az ottani erdők, mezők állományának minőségi javítására. A nem könnyű munkára vállalkozott vadásztársaságok is jól jártak, hiszen a zsákmányért darabonként háromezer forint, tói hétezer forintig terjedő összeget kaptak. Százezer látogató A megnyitása óta eltelt fél esztendőben több mint százezren vettek részt a TIT budapesti planetáriumának a csillagos égbolt titkait bemutató ismeretterjesztő rendezvényein. Főleg a hét végi és a délutáni előadások iránt volt nagy érdeklődés: a 370 férőhely sokszor kevésnek bizonyult. Az előadások témái negyedévenként változnak. Március 5-től Új rend szerint járnak a buszok Megbízhatóbb lesz a tarjáni 4-es villamos Pecsenyebárányok Otban van a Közel-Keletre az első idei hansági pecsenyebárány-szállítmány, 360 — egyenként 30—40 kilós — állat. Még a héten, ugyancsak a Közel-Keletre, újabb 480 bárányból álló szállítmányt indítanak útnak a Lajta-hansági Állami Gazdaságból. A pecsenyebárányok Olaszországban is Igen keresettek. Egyetemi tanulmányok Jfe beszámítása a „GYES "-nél w Otltónapos terhes volt K. J.-né szegedi olvasónk, amikor sz egyetemi tanulmányait a félévi vizsgák után megszakította, és dolgozni ment Olvasónk azt szeretné tudni, hogy munkaviszonya alapján Jogosult-e szülési segélyekre. Egyesek sscr^il mindenre Jogosult mások szerint csak anyasági segélyre. Kéri, Ismertessük, hogy levelében leírtak alapján Jogosult lesz-e szülési szabadságra és azt kővető gyer. uickgondoiási segélyre. Olvasónk kérdése kétirányú, az egyik a társadalombiztosítási ellátásokra Irányul, a másik pedig arra, hogy a munkajogi szabályok szerint Jogosul t-e gyermekgondozási segélyre. A társadalombiztosítási Jogszabályok szerint a szülési ellátásra való jogosultságá. nak feltétele, hogy az oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytutott tanulmányi Idővel rendelkezzék, továbbá nz iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül munkaviszonyt létesítsen. Levele szerint ezekkel a feltételekkel rendelkezik, te. hát jogosult lesz szülési segélyekre, vagyis terhességigyermekágyi segélyre és anyasági segélyre. A másik kérdésére a választ a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának 101. számú állásfoglalása adja me3. A 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1. paragrafusának (3) bekezdése alapján gyermekgondozási segélyre jogosító munkaviszony létesítésére a tanulmányok befejezésétől kezdődő 90 napos határidő kezdő Időpontja az áltnúnos iskola nyolcadik osztályának, illetve a nappali ta. gozatú középiskola utolsó tanulmányi évének befejezése, érettségi vizsga esetén pedig az érettségi bizonyítvány kelte, Illetve szakmunkásvizsga esetén a szakmunkás-bizonyítvány kelte. Felsőfokú — főiskolai, egyetemi — tanulmányok esetén az említett határidő az utolsó tanulmányi év> befejezését követő utolsó vizsga (államvizsga) letételének napjától, illetve erről szóló oklevél keltétől vagy egyébként a hallgatói jogállás megszűnésével veszi kezdetét. A 3/1967. (I. 29.) Korm sz. rendelet alapján gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő Is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követő 90 napon belül munkaviszonyt, vagy ipari szövetke. zetl tagsági viszonyt létesít, és fennállásának ideje alatt napi munkaideje legalább hat óra, és igénybe veszi a gyermek gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot Az állásfoglalás rendelkező része részletesen megállapítja, hogy a tanulmányok befejezése az egyes oktatási formák körén belül milyen időpontban történik. A felsőfokú tanulmányok esetében mindemellett — a helyes értelmezés szerint — nemcsak a tanulmányok befejezését, de az egyetemi, illetve felsőiskolai hallgatói minőség megszűnését követő nappal is megkezdődik a 90 napi határidő, amelyen belül a munkaviszony vagy ipari szövetkezeti tagsági viszony létesítése a „gyes"-re való jogosultságot biztosítja. A hall. gatól jogállás megszűnését pedig a 3/1969. (VII. 4.) MM. sz. r. 65. paragrafusa és a 14/1970. (XI. 1Q.) MM. sz. r. 28. paragrafusa határozza meg. Ezek szerint megszűnik a hallgató jogállása annak: aki abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett, az abszolutórium kiállítása napján, ha a tanterv a képzési idő alatt államvizsgát is előír, akkor az abszolutórium megszerzését követő államvizsgaidőszak utolsó napján; az orvostudományi egyetemeken pedig az utolsó államvizsga befejezésének napja; aki beiratkozási kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, a beiratkozási időszak napján; akit az egyetemről, illetve főiskoláról elbocsátottak, az . erről szóló határozat jogerőre emelkedése napján; akit fegyelmi határozattal az egyetemről, főiskoláról vagy valamennyi felsőoktatási intézményből kizártak, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján. A közöltek alapján olvasónk a szülési szabadság után gyermeke hároméves koráig jogosult lesz gyermek, gondozási segélyre. Dr. V. M. Március 5-étfil, vasárnap, tói új menetrend szerint közlekednek majd a szegedi, városi autóbuszok. Az új menetrend módosított vonalhálózatát lapunk február 13-1, vasárnapi számában, a 11. oldalon közöltük, az át. szervezés lényegéről most szövege en is tájékoztatjuk olvasóinkat * A menetrendváltozást Indokolta, hogy a belvárosi alközpontok forgalmi! túlterheltsége tarthatatlanná vált, a szállítási kapacitás — a Járműpark bővíthetősége híján — tovább nem volt növelhető, új utazási igényeket — például az Északi városrészben lakókét — kellett kielégíteni A Volán a városi tanács vb építési és közlekedési osztályával egyeztette az új menetrendet, melynek fóbb szempontjait tanácsülésen határozta meg a város életét irányító testület. A részletes menetrend a lövő hét elején már kapható lesz — 4 forintért —, nz új vonalszámok Ismerete szükséges ls a márciusi bérletszelvények megvásárlásához, hiszen minden változás Ismertetésére lapunknak nincs módja. Csak néhány, footosabb módosítás indoklását kértük a Volán és a tanács Illetékeseitől. * Mivel Tarján kiépülése befejeződött, így az autóbuszok vonalhálózatát is véglegesíthették a közlekedésszervezők. Március 5-étől autóbuszok csak a magasabb kiépítettségü gyűjtőutakon járnak majd: tehát a Budapesti körúton. Retek utcán, Szllléri sugárúton. Ez a járatok sűrítését teszi lehetővé. Több vonalat össze is kapcsolnak — azonos díjjal nosszabb utat tehetnek maid meg a Volán bérletesei és Jogyváltó utasai, összekapcsolódik a 44-es és a 43-"s vonal — 17-es lesz az új tárat száma, a tarján! víztoronyból a Marx téren át Újszegedre lehet majd a 17-es autóbusszal utazni. Ez a járatösszevonás példa a tanácsi határozatnak arra a megállapítására ls, hogy „ahol a villamos szállítási kapacitása lehetővé teszi, meg kell szüntetni az azonos területeket kiszolgáló párhuzamos autóbuszjáratokat". Mivel a 4-es villamos menetrendje — 4/A Jelzésű betétjáratával együtt ötpercenkéntl Indítást tesz lehetővé, a valóságban azonban mindeddig nem kísérte közmegelégedés a 4-es villamos útját, ezért az SZKV újabb intézkedéseket kezdeményezett. A Tölgyes utcai és textiltechnikum előtti megállókat összevonják és a Budapesti körút torkolatához helyezik át március 5-étől. A gyevi-temetőnél levő megállót 80 méterrel eltolják — körülbelül két hónap múlva, amikor a gyalogosok átke. lesét a sugárúton jelzőlámpa biztosítja majd. A tarjáni végállomáson Indító- és gyorsjavító-szblgálatot szerveznek, tartalékkocsit Irányítanak oda, s csonkavágányt építenek, hogy az esetleges járatkimaradást, műszaki hibát az utasok ne vegyék észre, s az 5 perces követési távolság — vagyis a menetrend — tartható legyen. Előreláthatóan ösztól két 4-es jelzésű villamos között az eddigi egy betétjárat helyett két 4/A jelzésű betétjáratot indíthatnak, s megnyitják a töltés oldalában, a körút alatt még 1969ben megépített gyalogos aluljárót is. * A 22-es autóbuszt a 89^os Járattal kötik össze, jelölése 22-es lesz. A i\JA jelzésű járat és a 69-es járat az összevonás után 80-as lesz. A 2l-es járaton március 5-től Petőfitelepről a Retek utcán át — ennek Jelölése a 19-i lapban közölt térképen még nem szerepelt — a Nagyállomásig utazhatnak az Északi városrész utasai ls. M/52-es jelzéssel új vonal lesz a Nagyállomás és a gumigyár közötti, s a Tarjánt a Biológiai Kutató Központa lai összekötő M-járat kivételével továbbra is megmaradnak a két vonalon, kétszeres viteldíjért közlekedő M-járatok. Hattyastelep és a városközpont között megszűnik a 65, 68, 30/A számú vonal, a juratsűrítés érdekében. Gyálarétről a 45-ös, Hattyástelepről a 45/A Jelzésű autóbuszokkal lehet a Bartók Béla térre utazni, csúcsidőben tízpercenként. Megszűnik a mihálytelekl 32 és 66 jelzésű járat, helyettük 76-o« Jelzéssel a Belvároson át a Marx térig járnak majd húszpercenként a koc3ik. A ságvéritelepi járat 76/A jelzést, kap. Sűrítik a szőregl és az újízegedi 71-es járatot, valamint a dorozsmaiakat is. Az eddigi 63-as járat a Lenin körúton megy végig — a Szent György térig — 35-ös jelzéssel. A 74-es vonalat 36csra számozzák át, a kocsik a Szent György térről indulnak. Újdonság lesz, hogy TarJánból a Belvárosba reggel 7 és 8 óra között, a csúcsidőben G-jelzéssel gyorsjáratok indulnak, melyek három tarjáni megállóban vesznek fel utasokat, s a Belvárosban két helyen állnak meg, visszafelé pedig üresen, megállás nélkül mennek. * Az autőbuszközlekedés vonalhálózatának átszervezésével az eddigi 3503-ról 3210re csökken a naponkénti láratok száma, ez azonban várhatóan „megtérül" a követési idők csökkentésével, a csúcsforgalmj terhelés enyhülésével, a peremkerületek, az iparkörzetek, az egymástól távolabbi városrészek gyorsabb megközelítésének 'ehetőségével — nem csupán a március 5-élg még elméleti számítások szerint, hanem a gyakorlatban ls. Üveggyüjtemény A sárospataki Rákóczi Mű- XVIII. század végi és a XIX; zeum gazdag és látványos század elejei Zemplén körreSr^fvf nyékl üvegfúvók -zeá.U tását a kecskeméti Katona értékű munkált mutatják be •József Múzeum. Zömmel a a kecskeméti közönségnek. Papp Ignác —Szentirmai László Hogyan élnek a szegedi termelőszövetkezeti tagok ? 5. A demokráciáról, a munkahelyi légkörről és a politikai aktivitásról gozhat el, hanem más fórumokon is, pl.: munkacsoport és brigádgyűlésen, párttaggyűlésen, elnöki irodában, „fehér asztalnál", véletlen találkozás esetében, stb. A szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjainak lényegesen több mint fele mindkét lehetőséggel élt. A termelőszövetkezeti demokrácia lehetőségeinek nem kellő kihasználására utal, hogy mintegy 40 százaléknak nem volt véleménye vagy ha volt is, nem juttatta kifejezésre. Az életmód, a „hogyan élés" keretén belül vizsgáltuk, mennyire tudatosak a szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjaiban a termelőszövetkezeti demokrácia lehetőségei. A termelőszövetkezeti demokrácia alapvető kérdésének tekintettük, hogy az aktív tagok mennyire tájékozottak, milyen mértékben és hol nyilvánítanak véleményt, tesznek javaslatokat és azokat hogyan veszik figyelembe a termelőszövetkezetek fejlesztésével összefüggő tervekkel kapcsolat1 ban. A megkérdezettek 83 százaléka valamilyen mértékben tájékozott, csupán 17 százaléka vallotta magát teljes mértékben tájékozatlannak. A termelőszövetkezetek fejlesztéséről való tájékozottságot, véleménynyilvánítást sok tényező befolyásolja. Szerepet játszik ebben többek között az iskolázottság, az életkor és a nem is. A férfiak; sokkal tájékozottabbak, mint a nők és sokkal gyakrabban nyilvánítanak is véleményt. Fontos differenciáló tényező egy adott termelőszövetkezet vonatkozásában az is, hogy a megkérdezett melyik üzemágban dolgozik. Megállapítottuk, hogy bár a tájékoztatás szintje a termelőszövetkezetekben jelentős mértékű, de ennek ellenére még fontos feladatokat kell megoldani. A tájékozottság igen szoros kapcsolatban áll az iskolai végzettséggel, és ezért nagyon lényeges az iskolázottság és a művelődési szint emelcse. Adataink azt mutatják, hogy bizonyos korosztályokban és a nők között, valamint egyes üzemágakban fokozni kell a tájékoztatás közérthetőségét és differenciálását. A vélemény nyilvánításnak vannak intézményes (közgyűlés, küldöttgyűlés) és egyéb csatornái. A termelőszövetkezetek fejlesztési terveivel összefüggő vélemény nem csupán a közgyűlésen, vagy küldöttgyűlésen hanTcrmelósíövetkezcte fcfle'z'éséröl alkotott véleményét eljuttatta: 1. közgyűlésen, küldöttgyűlésen, részközgyűlésen 26,8% 2. brigádvezető, üzemegységvezetö útján 22,1 % 3. társadalmi szervek útján ' 7,6 % 4. Ismerősök útján 3,4 % 5. nem juttatta el véleményé' 22,2 % 6. nem volt véleménye 16,0 % 7. nem válaszolt 1,9% összesen: 100,0 % A termelőszövetkezeti demokrácia vizsgálatánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy annak közgyűlési fórumain a nem aktív (pl. nyugdíjas) termelőszövetkezeti tagok Is részt vesznek, egyéb fórumokon viszont nem. A nyugdíjasoknak nincsenek munkavállalói érdekeik, így véleményüket korlátozottabban lehet csak figyelembe venni. Az aktív termelőszövetkezeti tagok munkavállalói és tulajdonosi érdeke azonban egybeesik. Véleményüket a közgyűlésen kívül egyéb fórumokon is elmondhatják. A termelőszövetkezeti demokrácia ily módon sajátos érdekellentmondásokat hordoz és számos konfliktust eredményez az egyén, a munkacsoportok és a termelőszövetkezet között. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjai a különböző demokratikus fórumokon egyre inkább megfogalmazzák véleményüket a termelőszövetkezetek ügyeivel kapcsolatban. Vitatkoznak, de — legalábbis a közgyűlések és a küldöttgyűlések. jegyzőkönyvei szerint — nem jellemző a vezetőság javaslatainak módosítása vagy elutasítása. Ez más oldalról azt is jelentheti, hogy a vezetőség javaslatait kellő szakértelemmel, alaposan, átgondoltan terjeszti elő. A javaslatok a tagság érdekeit szolgálják. A termelőszövetkezeti demokráciával szorosan összefügg a vezetőség ás a tagság együttműködésének értékelése, valamint a munkahelyi légkör megítélése a vezetés és a tagság között. Adataink alapján a megkérdezettek az együttműködés* pozitívnak tartják. A munkahelyi légkör megítélése eltérően alakul attól függően, hogy a vezetők és a tagság közötti munkahelyi légkört, vagy a tagság közötti munkahelyi légkört vizsgáljuk. A tagok egymáshoz való viszonyukat sokkal kedvezőbbnek vélik, mint ahogyan azt a vezetőség megítéli. A kérdőívek tanúsága szerint a szegedi termelőszövetkezetek aktív tagjainak szervezeti tagsága, társadalmi munkája, politikai iskolázottsága alacsony szintű. Ezért szükséges a politikaiközéleti aktivitás kiszélesítése, a politikai tudatosság-iskolázottság szintjének, emelése. Fontos továbbá a lakóhelyi kérdésekkel összefüggésben is a politikai vélemények megjelenésének kibontakoztatása, a kifejtett vélemény illetékesekhez történő eljuttatása. A vizsgált termelőszövetkezetekben a politikai meggyőződést (beállítottságot) illetően pozitív képet találunk. Ebből következik, hogy — figyelemmel a termelőszövetkezetek aktív tagjainak más területeken tanúsított alacsonyabb intenzitású közéleti-politikai' aktivitására — napjainkban megtalálható differenciált politikai aktivitás további kibontakoztatására nyílik lehetőség. (Folytatjuk.) 4