Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

4 Szombat, 1978. február 18. 7 A gépipar áj távlatai Gyors ütemben fejlődik a gépipar Kubában. Az iparág a forradalom előtt gyakorlatilag nem létezett; az azóta eltelt 18 év során azonban a gépipari beruhá­zásokra 160 millió pesót fordítottak. Az országban 70 gépipari létesítmény működik. A legnagyobbak: az autóbuszo­kat gyártó havanni üzem, a Kubai—Szovjet Barátság nevet viselő autószerelő üzem. a Jósé Marti Vaskohá­szati Üzem. Ez utóbbiban nagyarányú rekonstrukciót hajtottak végre, jelentősen bővítették az üzemet. A je­lenlegi termelés a tízszere­se az 1059. évinek. Megkülönböztetett figyel­met szentelnek Kubában a mezőgazdasági gépgyártás­nak- Tavaly kezdte meg működését a nádarató kom­bájnokat gyártó, szovjet szakemberek közreműködé­sével felépített üzem. Bolgár gazdasági és műszaki segít­séggel pedig mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket gyártó hatalmas ipari komp­lexum épül. Ebben az ötéves Időszak­ban 550 millió pesót szán­nak a gépipar fejlesztésére. 1980-ig 48 ezer embert fog­lalkoztatnak majd a gép­gyártó ipar létesítményei. (BUDAPBESS—FRENSA LATINA) „soknemzetiségű" Dobna A tudomány olyan terülő- miai elemet állítottak elő tagországok rendelkezésére. tén, mint az atommag és az szintetikusan. Uj elemeket Az együttműködésnek ez a elemi részecskék fizikája, a fedeztek fel. Több mint 109 formája a „távolsági fizika" kutatások hatalmas kiadá- izotópot, különleges kísérleti elnevezést kapta, sokkal járnak: általában berendezést hoztak létre. . kaki tudósainak meghaladják egy-egy áljam m határozza meg az inté- együttműködés* nagy mér­erejét. E^. a korulmeny szül- pereit? Mindenekelőtt tikben elősegítette űf któr'­te annak idején az ötletet, u szoros együttműködés a m berendezések kidolgozá­hogy létre kell hozni egy t3g0rszágok tudósai között. A . . , ..... egységes tudományos inteze- tudományos-technikai roun- ,gy P610301' az ,nle let a szocialista integráció kak körülbelül 80 százalékát ^ NDK és más szoci­elvei alapján. A szükséglet- _ mjptegy 170 témában — a alista országok tudományos nek megfelelően alapítottak tagországok különböző kuta- központjaival együtt jeten­meg 20 evvel ezelőtt a Dub- tóintézeleinek közreműködé- , . .. J nai Egyesített Atommagku- séve) oldják meg g g ,v,leg UJ upu*u' Kl tató Intézetet, az EAKI-t, J sérleti kamera létrehozásán Moszkva mellett. ln£E afudoíná^os ku- doIS°zik- A dubna' Neutron­Jelenleg az EAKI a világ tatósban? Tegyük fel "hogy Oadkai Laboratóriumban ha­egyik legnagyobb nemzetkö- Dubnában a gyorsítókon vég- talmas, impulzusos reaktort, zi tudományos központja, zett kísérletek során több (ibr—2) készítenek- Ehhez Laboratóriumaiban a szovjet százezer — néha több mii- természetesen több kisegítő SMMSiS SUUSSSSí' tl nikus dolgozik Bulgáriából, csönhatásáról. Ezt a batal- rendszer — szükséges, Ennek Magyarországról, Vietnam- mas mennyiségű tudományos vezérlését a lengyel Magku­ból, az NDK-ból, a Koreai anyagot szétosztják a tagor- tetági Központ dolgozz ki, asrffirwsj: itA^j&^ri^. nem bői, Lengyelországból, Ro- Kezik az adatokat, közös pub- Szverkaban. A szamítokoz­mánlából, Csehszlovákiából, (ikációkat és előadásokat ké- pontot a budapesti Központi Az intézet tudományos „szel- szítenek. Ezeket később nem- Fizjkai Kutató Intézet köz­iemi kincsestára" meglehető- zetközi konferenciakon vitat- reműködéséve, S7erelik fel sen gazdag. Munkatarsai k«- 3aK me8­zül tizenöt akadémikus és Dubnából a szocialista or- Nagyon nagy Dubna érde­akadémiai levelező tag, ki- szagok tudományos központ- me abban is, hogy a tagor­lencven a tudományok dok- jaiba nemcsak fényképeket, szágok részére magasan kép­tora, háromszáznyolcvan pe- hanem radioaktív izotópokat tudnmánvos kádereket djg kandidátus. Az EAKI és besugárzott fényérzékeny fett t"«ományos kadeieket tudósainak nevéhez 18 nagy magemulziókat is küldenek. keszIt fel- Az intézet fenn­felfedezés £s 500 találmány Az utóbbi időben az iníor- állása óta körülbelül 350 — fűződik. Dubnában — töb- mácios anyagot mágneses hosszabb ideig Dubnában bek között — egy sor új ké- rögzítő szalagon bocsátják a dogozó _ fjzikus és mér. Akinek nincs saját hajója A <«1 mellett gyalupad, kiszámolom a bordabeosz- Megjön a postás. Hamvai szalagfűrész, a polcon vésők, tást. Utána összeszedem az Kovács Miklós nagyon vár­fúrók ráspolyok, akár agy anyagokat: a palánk fenyő- hattá már a levelet, izgatot­asztalosműhelyben. A hosz- bői, vagy mahagóniból, a tan bontja föl a borítékot, gzúkás helyiség közepén két borda tölgyfából készül. _ Nemsokára nyugdíjas terebélyes hajótest terpesz-, Belépünk a műhelyből nyí- leszek — mondja. — Egyre kedlk a szerelőállványokon, ló oldalajtón. Az egyszemé- kevesebb a munkám. Nem A bejárathoz közelebbinek iyes „tervező iroda" szűkös kell senkinek a fából épített kiállnak a bordái, a másik- kis helyiség. Miliméterpupír- hajó, csak a műanyag. Az nak kék festek csillog az pl- ra szerkesztett rajzokat tesz MHSZ-hez megyek el dol­tialán- Szinte érzik a szaga, elém. Falra szegezett, berá- gozni; ez másodállásom ma­olyan friss rajta a mázolás, mázott oklevél tanúsítja, Iad. Repülőgép modellekhez Hamvai Kovács Miklós hogy Hamvai Kovács lm- f0g0k léceket, faanyagokat csónaképítő mesternek nincs re sporthajókészítő mester keszíteni. Majd többet sétá­segítőtársa, sem vetélytársa ezüstérmet kapott több mint j0k ezentúl a folyóparton, és Szegeden. Magányosan űzi fél évszázada egy szentesi or- 0tt gyönyörködöm a hajók­ezi az ipart Hóbíárt basa szágos kiállításon. Mellette, bari. utcai műhelyében 4—6 hajó keret nélkül az 1961-ben ki­készül évente- Építőjük ra- állított mesterbizonyítvány a Küszködik a hajó elnevezés- fia nevére, alatta a négy hez. A 8—10 méteres — évvel későbbi keltezésű gyakran még nyúlánkabb — iparengedély, vízijárműveket joggal roegil- — 1958-ban szabadultam tett ez a titulus. fel — mondja a most ptven­— Ki készíttet manapság öt éves csónakkészítő. Ügy hajót? állok, mint egy élő kérdőjel, — Amióta fölemelték a így hát magyarázatba kezd. jnotoradót — mondja — egy- — Az ezüstérmet édesapám re ritkábban jönnek a ma- nyerte. Eredetileg áés volt, gán megrendelők. De táró- Fiúméból bozta haza aszak­lási tehetőség se nagyon mát. Huszárőrmesterként akad a Tiszán, kevés az szolgált arrafelé. Amikor le­úszóház. Az utóbbi években szerelt, az öccsével együtt főleg közületeknek dolgo- nyitott műhelyt a Becsei ut­«m. Azok is inkább csak cában. Én szabónak tanul­nagyjavítás miatt keresnek tam. Hamar meguntam az meg. Ez a motoros — mutat üldügélést, félretettem a a kiálló bordájúra — a Ti- varrógépemet. Egy ideig dol­sza-kutató bizottságé. Alapo- goztam Pesten az unokabá­san megérett már a Íelují- tyám Római-parti műhelyé tásra. Nekik egyébként 1971- ben. később az édesapámé­ben csináltam kajütös hajót ban. Az ötvenes évek vé­is Amaz pedig a vízügyi gén 10—12 csónakot is meg igazgatóságé- csináltam évente. — A halászok sem jönnek7 — Saját hajója van? — Nekik jó a kontármun- — Volt, de eladtuk, kellett ka is. Vagy éppenséggel ók a Pénz az építkezéshez. A maguk eszkábálják össze a régi házunkat szanálták, két ladikukat. Mindegy, hogyan éve költöztünk ide. Azért siklik, nem érdekes ha ot- jövőre szeretnék egyet ma­romba, csak el ne süllyedjen gunknak is készíteni, alattuk. — Vitorlásokat nem épít? — Reklamáció volt-* már? — Dehogynem. A vásznat — Nem, dehogy. Egy ipa- mindig a feleségem varrja­rosnak vigyáznia kell a jó Tán hat éve csináltam pz hírére. Amikor elkészül a utolsót, meg az elpző mű­hajó a tulajdonossal együtt helyben- Az tizenhatszor hat eresztjük vízre. Később sem méteres volt, ez pedig fi­lehet baj. zenhárom hosszú, és öt mé­— Meddig tart egy ilyen ler széles. A SZEOL-tpl ígpr­alkaimutosság? tök, hogy hoznak egy pégy­— Ha ápolják, húsz évig p uevezos regattát nagyjaví­1* kibírja. A fa gombásodik, fásra. Mondtam nekik, meg megeszi a víz. kall várnunk vele a-nyarat — Mibe kerül egy motor- mert nem fér be Ha ió (dl csónak, és mennyi időbe te- 'esz, kinyitom majd az aj­Uk, amíg elkészül vele? tót. s az udvart is műhely­— Húszezerbe, maga a bek használom. test. Másfél hónap alatt meg- — A családban folytatja építem. valaki ezt a mesterséget? — Hogyan kezd hozzá? — Nincs gyerekem, de — Először is megtervezem volt két tanulóm. Egyikük a kuncsaft kívánsága szerint. Szegeden maradt, a másik Ha már tudom, hogv milyen Nagykanizsára került. Hajó­hosszú és milyen széles lesz, készítő a bútorgyárban. Rózsa Imre nök védte meg kandidátusi és doktori disszertációját, az EAKI-ban kutatott témából. Azok közül, akik Dubnában dolgoztak, sokan töltenek be felelős posztot hazájukban. 1976 márciusában az EAKI megkezdte ötödik ötéves ter­vét A „soknemzetiségű" Dubnában, a szocialista or­szágok első nemzetközi tu­dományos szervezetének ott­honában szélesedik a tudo­mányos kutatások területe, nő az együttműködés haté­konysága. (BUDAPRESS— APN) Venyiamín Svanev, a Dubnai Atommagkutató Nemzetközi Osztályának vezetője Uj divatfrizurák A holnap női frizurája: a zik a férfiak hajviseletét is. sasson hullámos változata. Ezt bizenyította az országos Ünnepi alkalmakra is a nap- fodrász-kozmetikus bajnok­Dalihoz hasonlo, termeszetes , , . " ' frizura a divat, a fantaszti- ság- amelyet vasárnap tar­kus kreációk ideje eltűnt tottak a Ganz-MÁVAG mű­Laza, lágy vonalak jellem- velődési ház nagytermében. Hogy&n reagálnak az emberek a földrengésre? Érdekes közvéiemény-kuta- labilitása végletes hatásokat tást végeztek bolgár szoci- váltott ki: egyesek kinevet­ológusok a Duna menti Or- ték a felnőttek aggodalmait, jahovo földrengés sújtotta félelmét, mások pedig súlyos térségének lak<>i között, stresszhatás alá kerültek, amelynek eredményét nem- Ezzel szemben a felnőttek — rég tették közzé. természetszerűleg — jobban Az emberek egy részét in- megőrizték mérlegelő képes­kább csak meglepte, mint ségüket, teUrekészseguket a megijesztette a váruuan ese- természeti katasztrófa csapa­nvény. Mindannyibban szin- sainak elháritásaban. te azonnal a hozzátartozó- Az általános képet, ami « kért való aggodalom me- elmúlt évben a pusztító föld­riilt fel. Régi haragosok bé- rengést követően észlelhető kültek össze, viszáiykodáso- volt, egy 14 éves leányka kat egy csapásra feledtek az így jellemezte: „Minden eni­egymáson segíteni akaró em- ber úgy közeledett a másik­berek. A kérdésekre adott hoz, mintha hozzátartozója, válaszok összegzéséből kidé- rokona volna!" (BUDAPRESS rü!t, hogy a fiatalok érzelmi — SOFIAPRESS) Hetvenöt éves e Szolnoki Művésztelep Egri Mária könyve Csütörtökön nyílt meg a „Szinte közhely ma már. Magyar Nemzeti Galéria hogy a szolnoki művésztelep várbeli épületében a 75 éves fontos küldetést vállalt és Szolnoki Művésztelep jubi- teljesített. Régen, a Petten­lárls kiállítása. A legrégibb kofen korszakban, a festők magyar művésztelep történe- érdeklődése olyan elemekre tének eddigi legteljesebb irányult, amelyek az akkori krónikája, összefoglaló-érté- Szolnokon még a falusiassa­kelő feldolgozása, a közel- got képviselték. Amióta a múltban jelent meg. Egri művésztelep fönnáll, a tipu­Mária könyve, mely a Rzol- sos szolnoki kép messze túl­nok megyei Tanács támoga- terjed a piae festői intimitás tasával a Képzőművészeti sain, apró epizód alakjain. Alap Kiadóvállalata gondo- cigányain, csirkés kofáin, s zásában látott napvilágot, megnyitja nekünk a Nagy­olyan dokumentum, amely Alföld széles látóhatárát. A helytörténetnek és mütörté- sokáig ok nélkül elhanyagolt nelnek egyaránt kiváló. Gon- Nagy-Alföld a maga geoló­dos forráskritika, körülte- giai monumentalitásában, kintő, alapos kutató-feltáró mint új festői érték vonul munka eredménye a kötetbe be Szolnokról művészetünk foglalt nagy tanulmány, me- kincsesházába." lyet 24 színes. 60 fekete-fe- Egri Mária könyve volta­bér kép és bőséges jegyzet- képpen ennek a folyamatnak anyag egészít ki. A szerző előzményeit, alakulását írja bevallott szándéka szerint: le. „.a szolnoki művészet műve tartalmi és szerkezeti törtenetét nem az egyes mü­felépítésével hangsúlyosan vészek jelentőségével mér­kívánta kifejezésre juttatni jak, hanem az időben váltó* azt a meggyőződését, hogy ző összetételű közösség tevé­a Szolnok körül szerveződött kenységének szempontjából alföldi művészet felülvizsgá- vizsgáljuk a különböző élet? latra szorul. Vagyis előitéte- művekben, életutakban a tek nélküli, tárgyilagos, Szolnokon töltött időszak helyismeretileg |s pontos és egyénenként változó jslento­konkrét elemzésre vanszük- ségét." Ez a kicsit leszíjkí' ség, olyanra, mint amilyet tett alapelv, vagyis, hogy mit példának okáért Lyka Ká- adott a varos, — elől o táji­roly produkált, s hagyott környezeti adottságaival, ránk örökül. majd a telep, ez alkotómun­Az ,1902-ben alakult telep kí) szervezett intézmény* negyedszázados jubileumára hiegteremtésével a képzőmű-­„ , veszeknek, illetve a hazai készült emlékkönyvben így kéDzöművészetnek. írt a kitűnő művészettörté­nesz: Á nyugdíj melletti foglalkozásról Az oimiijt évben 1260 rendelkezések- Ennek meg- forintot meghaladja és taka­forjnl nyugdíja volt K. j. felelően a munkaviszonyban, rítpj beosztásban dolgozik, szegedi olvasónknr.k" Bíyuf?- szövetkezeti tagként vagy akkor az évenkénti 840 óra dija mellett évi 840 Órát bedolgozóként foglalkozta- helyett 1260 órát, az egész­dplgozhatett, Most hetypn fás idejére és §z ez alatt ségügyi oktatási, gyermek­forinttaj emelték a nyűg- elért keresettől függetlenül és szociális intézményeknél, diját- Olvasónk Úgy érzi. korlátozás nélkül folyósítják valamint a közforgalmú hogy elég jó erőben van, a nyugellátást, baleseti nyűg- gyógyszertáraknál pedig kor­cs szeretne 849 óránál töb- ellátást, ha annak összege az látozás nélkül dolgozhatnak, bet dolgozni- Munkatár- 1978. évben a havi 1400 £o- Továbbra is korlátozás nél­saiiól úgy hallotta, hogy rintot nem haladja meg. Ez kül dolgozhatnak a népgaz­fcietneük hetven forinttal az összsg 1977-ben Ijavl 1160 daság minden térületén a azt az összeget is, amely forint volt. és ezért oiva- portás, az éjjeliőr, a telep­mcllctt korlátozás nélkül sónk a múlt évben csak 840 őr, az öltözőőr, a parkőr, a dolgozhat a nyugdíjas. Ké- órát dolgozhatott, mert havi csatornaőr, a mezőőr, a ri, ismertessük, hogy 1978- nyugdíja 1260 forint volt, hegyőr, a vadőr, a halőr és ban mennyi az az összeg, ami a keretösszeget mégha- az egyéb rendészeti feladato­ameiy mellett a nyugdíjas ladta. kat ellátó dolgozó, valamint korlátozás nélkül dclg<«- olvasónk január 1-től - £ePft f9z7oá!^,á"°s. "at? a havi. dolgozhat nyugrüja koriatö­Oivasónk tájíkozódásancm nem e.i et az; wJ ^ néikül a pénzintézetek elég pontos. Ez év kezde- ^f '^rn i'^f^1 nél és a pos'ánál a pénzoi­tétől valóban módosultak ÖolS^pt, illetve kereshet- vasó valamint a pos{ánil a — egyrészt munkaerő-gaz- ftt említjük meg, hogy távbeszélő-kezelő munkakör­dáikodási, másrészt szociá- bővült a takarítókra vonat . fot,Ia.koztatott nvuBdf. lis szempontokra tekintet- kozó foglalkozási szabály jg. K>8«a«ozt»tQ|;t nyugdf­tei — a nyugdíjasok fog- E szerint az a nyugdíjas, '3S' lalkoztatásara vonatkozó akinek a havi nyugdíja 1499 fit. V. M­képzőművészetnek, talán ez is oka annak, hogy Egri Má­ria kopyve túlságosan leíró jeilegű, árnyalt műtörténeti elemzésekkel jószerével csak az utolsó fejezetben talál­kozhat az plvasó. Ez egyéb­ként, vagyis a telep jelenle­f i alkotóit bemutató rész, a ötet legvonzóbb, legsikerül­tebb fejezetei közé tartozik. Kétségtelen tény, hogy hely törtenetet, azaz telep- es művészettörténetet egyezerre írni, sajátös és nehéz fel­adat, amit végül is a szerző jól old meg. A könyv meg­győzőéi) bizonyítja, hogy a szolnoki telep, mint sajáto­san szerveződött közösség, mivel és mennyiben járult hozzá a művek születéséhez. A telep elsősorban etikájá­val. a vizuális igazságok iránti hűséggel, a meglátni és megláttatni tudás magas szakmai igényével, az alko­tómunka megbecsülésével, a valóság mindenek feletti tiszteletével járul hozzá a magyar képzőművészet érté­keihez. Az esztétikum kifej­lődésének, kifejeződésének útja-módja már heterogé­nebb képet mutat. De a vál­tozatok, esetlegességek, szíh­-onaloeii különbségek elle­nére is az összkép igaz mó­don, hitelesen vail arról a társadalomról és emberről, amely létfeltételéi közé fo­gadta mindazt, amit mi rag szolnoki mű vésztelepnek) mű­vészetnek nevezünk­l'áiréti Ágadon

Next

/
Oldalképek
Tartalom