Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

Szombat, 1978. február 18. 7 Változatlan erővel folyik a mentés A Minisztertanács megbi- ők biztosítják a műszaki fel- utasította a kormánytoizott, zásából Fock Jenő, az tételeket a mentők kellő üte- ságot munkája folytatására. MSZMP Politikai Bizottsá- mű előrehaladásához. Bendgának tagja. Tatabánya or- kívül áldozatkész munkával szággyűlési képviselője és műszakilag megoldották a A beszámoló után Fock Havasi Ferenc, a kormány mentési terület szellőzteté- Jenő, Havasi Ferenc és Sielnökhelyettese — Simon Pál sét, 200 méter hosszan szel- mon Pál a tatabányai kórnehézipari miniszter kísére- lőztető csővezetéket építet- házba látogatott, ahol elbetében — pénteken a késő tek be. Ilyen módon most szélgettek néhány sérült bádélutáni órákban a tragikus már könnyebb feltételek kő- nyásszal. kimenetelű bányarobbanás zött dolgozhatnak a mentés- _ színhelyére érkezett, a tata- ben résztvevők. bányai 12/A aknába. Dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes, a szerencsétlenség okainak kivizsgálására alakított kormánybizottság vezetője tájékoztatta Fock Jenőt és Havasi Ferencet a robbanás körülményeiről, és a mentési munkák állásáról. Dr. Kapolyi László a következőkben foglalta össze a csütörtök dél óta folyó mentési munkálatok eddigi eredményeit: t- Rendkívül gyors és jól szervezett munkával a bányamentőknek péntek délutánra sikerült eljutniuk addig a pontig, ahol a robbanás miatt bekövetkezett omlás mögött rekedt kilenc bányász. Megkezdték az omladék kibontását, hogy eljussanak ahhoz a feltételezett helyhez, ahol a 9 bányász laszolva dr. szerencsétlenül járt. Jelenleg 40 bányamentő dolgozik a közvetlen mentésnél, de rajtuk kivüj a bányaüzem dolgozói közül még 120-an vesznek részt a munkában, Az omladék mennyiségétől függ, hogy mikor jutnak el a 9 bányászhoz, akiknek életben maradására már nincs remény. A tatabányai bányamentőkőn kívül önkéntes jelentkezés alapján az oroszlányi bányamentők is bekapcsolódtak a munkába, és készenlétben állnak a dorogi és a mecseki bányamentő rajok is, s amennyiben szükség lesz rá, őket is bevonják a mentésbe. Dr. Kapolyi László, a kormánybizottság vezetője arról is tájékoztatta Fock és Havasi Ferencet, Koszorúzási ünnepségek eddig 19 sérültet szállítottak a tatabányai kórházba, ahonnan péntek délutánig 9 báCzabán Samu születésének 100. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. A néptanító, a pedagógusok forradalmi Jenőt "izgalmának egyik vezetője hogv síremlékét az MSZMP budapesti bizottsága nevében, az Oktatási Minisztérium részéről és a pedagógusok szakszervezetének képviseletében nyászt már hazaengedtek, s sepviseieieuen a többiek is 8 napon belül koszorúzták meg. Elhelyezték hazatérhetnek családjukhoz. 17 bányász életét vesztette. Havasi Ferenc kérdésére yáKapolyi László elmondotta, hogy minden szerencsétlenül járt bányász családjáról megfelelően gondoskodtak. A Minisztertanács elnökhelyettese tudomásul vette az eddigi intézkedéseket, és virágaikat a hozzátartozók, a nevét viselő úttörőcsapat képviselői, valamint, volt harcostársai is. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ünnepségeket rendeztek a III. kerületben. Czabán Samu Tanácsköztársaság idején a III. kerület munkás- és katonatanácsának elnöke volt Hazánk és a világpiac (1.) Átrendeződés Ady-iilésszak az egyetemen Tudatosan igyekezett idő- lami egyedit, mást tudnak ben széthúzni a József Attila Adyról, amit csak ők, huTudományegyetem az amúgy szonegynéhány évesek közölis zsúfolt Ady-emlékünnep- hetnek, itt és most, róla. ségeket. Csak tegnap rendez- ^ íráAok köáüj három tek meg a bölcsészettudornáIgen kiváló, jelesebb orgáAz Ady-év elmúltával, a szellemét idéző (sokszor csak rajta élősködő) konjunktúra is véget ért. A szegedi bölcsészek kiadványa arra ad reményt, megkezdődhet a hétnyi kar II. ezámu magyar nim)b ig 'megai)ria 8 he- köznapi emlékezés és yizs irodalomtörténeti tanszéke- - - - • lyét,. Lovas Dániel: A kény- gálódás. Igazán kár, hogy ez mfny^^ültSkÍn Inelín sW?Í4e* Nag,V Pet,er: a nyolcvanegynéhány oldalas v^t^n^^l^ö nak Gügyén című esszéje ki- l» hozzáférhető, zottságanak osztajyvezető-he- váló lrag lyettese is, nyolc előadás ' hangzott el, mindegyik az Ady-életmü konkrét értelaiezéséhez kapcsolódva. Az előadók szép számú haligatóság előtt olvasták fel dolgozataikat melyek teljes terjedelmükben a közeljövőben tudományos gyűjteményként is megjelennek- Dr. Nacsády József: Ady és az Arany-hagyomány, dr. llia Mihály: Egy Ady-matíyum értelmezése, Szigeti Lajos: A Kocsi-út az éjszakában című vers elemzése, dr. Csukás István: Ady nemzetiségszemiélete, Pipp István: az Edgár Poe-i életérzés Ady költészetében, dr. Vörös László: Gondolatok Robotos Imre Ady és Csinszka című könyvéről, dr. Baranyai Zsolt: Adalékok Ady és Csáth Géza kapcsolatához, dr. Krajka András: Harcok Ady irodalmi örökségéért címmel tartott előadást. Sz. L. Hazánkban évről évre gyors ütemben növekszik a külkereskedelmi forgalom. Az export és az import együttes értéke tavaly meghaladta a 480, az idén pedig a tervek szerint eléri az 530 milliárd forintot, ebben az esztendőben hazánk minden lakosára mintegy 50 ezer forint összegű külkereskedelmi forgalom jut. Mindez azt is jelenti, hogy hazánk — akárcsak a külkereskedelemben különösképpen érdekelt országok többsége — nagymértékben függ attól, milyenek az exportimport piacok, mit és milyen áron lehet eladni, beszerezni. Ez a dolog egyik oldala, a másik viszont az, hogy a magyar külkereskedelem 0,7—0,8 százalékkal részesedik csupán a világkereskedelemből. Ez az arány nagyon is alacsony ahhoz, hogy befolyásolni, alakítani tudjuk a világpiacot. így van ez azoknál a termékeknél is, amelyekből világkereskedelmi részesedésünk lényegesen magasabb — gyógyszerekből például hat százalék, szalámifélékből több mint tíz, s ugyancsak tíz százalék felett van paprikából, baromfiból és almából. Mindebből következik: népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődése, illetve ennek egyik pillére, a külkereskedelmi egyensúly megteremtése jórészt azon múlik, miképpen tudunk alkalmazkodni a világpiaci követelményekhez. Vagyis: a népgazdaság évről évre bővülő termeléséhez megvásárolt nyers- és alapanyagokból tudunk-e olyan termékeket gyártani, amelyeket gazdaságosan értékesíthetünk a világpiacon. Ezek a kérdések mindig is külkereskedelmi munkánk középpontjában álltak, ám különösen élesen vetődtek fel az 1973—1974-ben bekövetkezett olajválság, s az ennek nyomán tapasztalt nyersanyag-árrobbanás után. Koránt sincs szó persze arról, hogy a világpiaci hatáA centenáriumi év elmúltával, január első napjaiban jelent meg a JATE Bölcsész című lapjának Ad.v-száma, amely egy kísérlet kezdetét jelzi: a szerkesztők a jövőben tematikus számok összeállításával szeretnének összeforrottgbb alkotói kollektívát létrehozni, az erősebb kisugárzás reményébén. Ambrus Lajos is erre utal főszerkeszői bevezetőjében: a „gondoati egység hiányát" kéri szánon a ma diáknemzedéké">l, „szellemi-etikai szétforinsol ódásrój" beszél. Mint ja, az összeállítás „kí«érletvűjtemény": a szociális gonlolkodó Ady téma és példa is. Hét, legnagyobbrészt esszéisztikus jellegű írás található a kötetben. Szerzőik nem komoly és nagy felkészültségű irodalmárok szerepében kívánnak tetszelegni — azt próbálják igazolni, hogy vaFilmseregszemle Pécsett Baranya megye fővárosára port két dokumentumfiim A legnagyobb várakozás a figyelt a héten az ország kul- zárta, Rózsa János Csatatér Magyar játékfilm 1977 című turális közvéleménye: tize- és Schiffer Pál Cséplő Gyuri záróvitát előzte meg, melydik meg alkalommal a magyar seregszemléjét február 13. ég rendezték című filmjei. játékfilmek e]múu éyben már ^ mutatott hazai filmek közül nek bevezetőjét Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettes tartotta. Esztétikai, társadalompolitikai és szociológiai alkalmat egy év magyar film- g! termésének áttekintésére, «Apfm^éhánTbol megvitatására — s az i _ . • mosított filmgyártás 30. fordulóját is. ramban Fényárban úszó, zsúfolásig dog éve, és a Balczó-ftlm, a körben Küldetés szerep^ ^prog- --g ^g} külföldi telt mozik, Plakátok, üdvözli j|J«* ££ feliratok: Pécs díszpompaval fogadta a rangos rendezvény résztvevőit; egy hétre film- Egy-egy összeállítással úgyfővárossá változott. Jól isr nevezett információé vetítőmert arcok villannak irt is, seken jelentkezelt a Balázs ott is. Rendezők, színészek, Béla Stúdió, a Filmművészeti kritikusok. Filmesek- A veti- Főiskola és a Pannónia Film18. között. Kettős jubileumot emlékezetes Veri az ördöa lehetett ünnepelni: a tizedik „ felesé ét a vii4gh(rű ö£ szempontok alapján elemez '„" _ „ tek a tavalyi magyar film termést, s a legvégső, általános értékelés — cáfolta a közvélerészében még mindig makacsul tapasztalható ajkbiggyeszfések jogosultságát a magyar filmművészet alkotásairól. Külföldi vendégek, színészek, kritikusok, a hazai filmszakma szinte minden egyénisége megjelent a hé léseken kívül ankétok, viták, stúdió. Ez volt az első olyan többrt0 mondó^^"Stó megbeszéljek, közönség-mű- szemle, ahol négy stúdió (Bu- Se^teíSk- mafluk a f lvész találkozók. dapest, flunnia, Objektív, mik a Sek Irányát Huszonnégy film került a Diák*) műhelymunkájátStu- SSuAtJT j&áS *vjtl vásgnakra, kozulnk tizenegy dio 77 címmel kibővített ta- é*hll,' mintha ol_ ősbemutató veit. A pyitófilm nácsülésen megvitatták- Uj í'abri Zoltán Magyarok ci- vonásnak számított az is, mű, nagy érdeklődéssel várt hogy a filmforgalmazás és a műve volt- Üj filmmel je- mŰ6orpolitika kérdéseiről az lentkezett Zsombolyai János alkotók és a forgalmazók kö- .... á- = (Kihajolni veszélyes), Dárday zös vitát rendeztek Magyar „Jf/'u ,, . nam<L István (Filmregény), Dö- film és közönsége címmel. A Sékú propaganda nedig mölky János ( amerikai aga- közeljövőben közös doku- " PM?eJlr ^tékfi m retta), s a játékfilmszemle mentumgyűjteményt adnak • egyik fénypontjának Sára közre, melyben szo lesz a SLtté^n a hlSándor Nyolcvan huszárja- forgalmazás bizonyos csator- fn , továbhi' elis nak bemutatója számított, náirój, az értékelési rend- ™etósétin - raak naav Láthattuk még többek között szerrőj és a filmek hatásvizs- ne"tmet és főlee feltétlen például MiUlVfi Imre alko- gálatairól is. A közös alap- Trdeme? •WWW tását, Galgóczi Erzsébet Kö- elv: a filmművészet — ösz- eusmeresi eruemei. zös bűn cimü regényéből, A szetartó együttesek munkája. D. L. dódna talán végre véglege sen a görcs, ami éveken át egyaránt bénította filmkészítők és filmfogadók munkások csak hazánkat érintették volna kedvezőtlenül. A miénkhez hasonló gondokkal küszködik azoknak az országoknak a többsége is, amelyek nyers, és alapanyagszükségletük jelentős hányadát importbői fedezik. Miről is van szó tulajdonképpen? Arról egyebek között, hogy a nyersanyag-árrobbanás után alaposan átrendeződtek a korábbi árviszonyok. Az olajyálságot megelőző időszakra alapvetően az volt a jellemző, hogy az olcsó nyersanyagárak mellett elsősorban azok az országok tudlak eredményesen kereskedni a világpiacon, amelyek fejlett feldolgozóiparral rendelkeztek. A késztermékek ára ugyanis lényegesen előnyösebb volt mint a nyersanyagoké. Ami hazánkat illeti, nálunk mindig is a feldolgozóipar volt a meghatározó. Lévén, hogy nyersanyagban viszonylag szűkében állunk, a fejlesztések elsősorban a feldolgozóiparra irányultak. Ám nemcsak a korlátozott nyersanyagforrások tették egt szinte szükségszerűvé, hanem az a tépy is, hogy a késztermékkel való kereskedés sokkal előnyösebb volt, mint a feldolgozatlan termékkej megjelenni a világpiacon. Eme elvek jegyében fejlesztették hazánkban az ötvenes évek végélől példádul a híradástechnikai ipart, amely jellegzetes példáját adta annak, hogy kevés nyersanyagból nagy szakértelemmel hogyan állítható elő a világpiac ítélete szerint is értékes termék. Az olajválság a korábban kialakult árarányokat rendezte át. sót éppenséggel az ellenkezőjére fordította. Ennek lett egyenes következménye. hogy számos tőkés országban megtorpant a gazdasági fejlődés, s lassult a világkereskedelem bővülése is. Nálunk és a szocialista országokban a nyersanyagárak ugrásszerű emelkedése korántsem okozott olyan nyílt törési, mint a tőkés országokban. Éspedig azért, mert a külkereskedelmi forgalom nagyobbik részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Középtávú árucsere-forgalmi megállapodásaink, s az ezeken alapuló éves szerződések biztosítják, hogy üzemeinkbe folyamatosan érkezzenek a termeiésr«rz szükséges nyers- és alapanyagok, s termékeinknek is biztos piacai a KGST-országok. Nem mond ennek ellent az a tény sem, hogy az utóbbi években a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünkben is emelkedtek az árak. A KGST-országok ugyanis érthetően nem akarták, hogy a szocialista külkereskedelem árai túlságosan elszakadjanak a világpiaci áraktól; ugyanis fékezhette volna a kölcsönös árucsere-forgalmunk folyamatos bővítését is, Ezért született 1975-ben az az elhatározás, hogy a K.G6T-tagországok a világpiaci árváltozásokat figyelembe véve, az addigi elveken nem változtatva, bevezetik az éves árkorrekciók gyakorlatét, s egy-egy év átlagárainak kialakításaltor az előző öt esztendő világpiaci átlagárát veszik figyelembe. Hazánknak a szociálist? országokkal folytatott kereskedelmében a legnagyobb mértékű árváltozás — akárcsak a tőkés országokban — az energiahordozóknál és a nyersanyagoknál következett be, miközben természetesen mi is emeltük u szocialista országokba irányuló exporttermékeink árait. Az áremelkedések azonban lényegesen alatta maradtak a világpiacon tapasztaltaknak, ami főként azzal magyarázható, hogy az ötéves csúszó árbázis következtében az áremelkedés lecsillapítva időben elnyújtva jelentkezik. Jól szemlélteti ezt például a következő adat is, egy tonna szovjet kőolajért — határparitáson — tavaly nem egészen ötven rubelt fizettünk, Ugyanez a Világpiacon vásárolva, ég ideszállítva 105 dollárba került. Ám mindent összegezve: gazdasági fejlődésünk külgazdasági feltételei megváltoztak, szigorúbbak, kedvezőtlenebbek lettek, mert az új világpiaci árarányok — termelési, export- és importstruktúránk — következtében a nemzetközi munkamegosztásban, áritésere-íorgalombgn vajq részvé. telünk feltételei s mindenekelőtt cserearányéi — is negatív jelleggel módosultak. K. Ny. J. Ismerkedés a zenével Somogyi Jtarylyoé teliÉvcn'e két-három alkalommal is adnak hangversenyt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagoza'ínak hallgatói a To'di utcai napközi otthonos óvodában- Ezenkívül a nagycsoportosokat nemcsak a zeneművekkel, de a küiönféic hangszerekkel is megismertetik. Tegnap még két óvoda — a tarján! 3-as s?ámú rs a Ságvárl utcai — kis lakói is eljöttek meghallgatni a fiatal zenészeket. Képünkön: Ifjú zenészek = és még Ujabb hallgatók