Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-18 / 42. szám

Szombat, 1978. február 18. 7 Ikarus terven felül Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyáregységében az idén 6500 autóbuszt készítenek, amelynek 75 százalékát szocialista országokba exportálják. A gyár kollektívája csatlakozott a munkaverseny felhívásához, és az idén terven felül száz Ikarus autóbusz elkészítését vállalták. Képünkön: hazai megrendelésre készítik az Ikarus 266-os autóbuszokat a szerelőcsarnokban. Gazdagabb áruválaszték, korszerűbb kiszolgálás Megyei kereskedelmi tanácskozás A Csongrád megyei tanács földszinti nagytermében Szabó Jánosné, megyei tanácselnök-helyettes elnökletével tegnap, pénteken délelőtt megyei kereskedelmi tanácskozást tartottak. Az ülésen Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője számolt be a megye kereskedelmének tavalyi eredményeiről, s ismertette az idei esztendő kereskedelmi célkitűzéseit. Az 1977-es évről szólva elmondta, hogy a népgazdaság fejlődése felgyorsult, a lakosság életszínvonala a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Csongrád megyében az áruforgalom az előző évhez képest gyorsabb ütemben fejlődött, az áruellátás kiegyensúlyozott volt, összhangban az árubeszerzés és értékesítés fejlődésével. A megye lakosságának pénzjövedelme a vártnál jelentősebb mértékben — az előző évihez hasonlítva 12,4 százalékkal — emelkedett, minden 100 forintból 83 forintot a kereskedelemben költöttek el. A kereskedelem áruforgalma így meghaladta a 11 milliárd forintot. A forgalom szerkezetében is kedvezően változott, emelkedett az iparcikkek vásárlására fordított arány. A bolti élelmiszerek forgalma 10,3 százalékkal, a vendéglátásé 7,6 százalékkal, a ruházati cikkeké 7 százalékkal, a vegyesiparcikkeké 12,6 százalékkal növekedett. A lakosság áruellátása az előző évhez képest javult, csökkent a hiánycikkek száma, ez részben annak köszönhető, hogy javult a nagyés a kiskereskedelmi vállalatok közötti együttműködés. A vásárlók igényeinek kielégítésére a kereskedelmi vállalatok — köztük a Fűszért, a Vidia és a Komplett — a kishatármenti áruforgalomban rejlő lehetőségeket is kihasználták. Farsang Lászlóné dr. az eredmények mellett a gondokról is szólt. Ezek sorába elsőként a kereskedelemben is jelentkező munkaerőhiányt említette. Elmondta, hogy több mint 600 ember hiányzik az elárusító pultok mellől, az éttermek konyhájáról. A kereskedelem idei terveivel kapcsolatban elmondta, az ötödik ötéves tervben tovább korszerűsítik az üzlethálózatot, a fejlesztés 60 ezer négyzetméter érint A korszerűsítések, fejlesztések nagy részét 1980-:g kell befejezni. Különösen gondot kell fordítani arra, hogy a lakásépítéshez kapcsolódó kereskedelmi létesítmények időben elkészüljenek. A kereskedelmi vállalatok terveiben idén 23 üzlet korszerűsítése szerepel. A korszerűsítések mellett az üzemszervezés, az áruszállítás fejlesztése is szükséges. A minta utáni értékesítés megszervezését a Vidia, a Delta Kereskedelmi Vállalat és a Kisteleki ÁFÉSZ kapta feladatul. A boltok szakosítását, profilrendezését a lakosság ellátása érdekében idén folytatják. A kereskedelempolitikai célkitűzéseket szem előtt tartva — hangsúlyozta az előadó — fokozott figyelmet kell fordítani a fogyasztás szerkezetének vizsgálatára, hogy az ellátás jobban igazodjék a lakosság igényeihez. Az alapellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat, ugyanakkor a szerződéses kapcsolatok erősítésére, a határidők betartására is törekedni kell. A kiskereskedelem az eddiginél nagyobb mértékben éljen a közvetlen beszerzés lehetőségével, s az ipari üzemekkel létesítsenek közös üzleteket, az ÁFÉSZHÖDIKÖT mintabolt példájára. Farsang Lászlóné dr. beszámolójában hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi vállalatok terveik megvalósítása érdekében bővítsék ki a szocialista munkaversenyben résztvevők körét, a célkitűzések sorába továbbra is az áruellátás és a vásárlási körülmények javítását, a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlesztését tartsák szem előtt. A beszámolót vita követte melyben a kereskedelmi vállalatok sajátos gondjairól éppúgy szó esett, mint az idei évre vonatkozó célkitűzések megvalósításáról. L. Zs. Kongresszusra készülnek a magyarországi németek Kongresszusra készülnek a ségének pénteki választmánémet nemzetisági lakosok, nyi ülésén a Fészek Klubban Amint a Magyarországi Né- elhangzott: ez évben a kongmetek Demokratikus Szövet- resszusi előkészületek jegyében folytatják kulturális, nyelvápoló tevékenységüket. Vasűtfelűjífásck a Dunántúlon Korszerű gépláncokkal, magas technikai szinten hamarosan folytatódnak a vasútkorszerűsítések Nyugat-Magyarországon. Ebben az esztendőben a nyugati országrészben — a szombathelyi MÁV igazgatóság területén — 43 kilométer MÁV- és 14 kilométer GYSEV-vonalat korszerűsítenek, együttesen 270 millió forintos költséggel. Az utóbbi munkák egy részét a GYSEV osztrák területén végzik. Az „év eseménye" a Balaton északi partján húzódó vasútvonal korszerűsítésének befejezése lesz. Az év második felében létrejön a tó körül az eddiginél gyorsabb, korszerűbb, kényelmesebb vasúti közforgalom. Folytatódik a Budapest— Szombathely közötti fővonal egyes szakaszainak korszerűsítése. Egyidejűleg folytatják a Szombathely—Sopron és a Szombathely—Szentgotthárd vasútvonal felújítását, és hasonló munkákra kerül sor Zalaegerszeg térségében is. A német nemzetiségű dolgozók, akik tevékenyen részt vesznek a szocialista építőmunkában, a közéletben, egyenjogúak minden területen — hangsúlyozta Réger Antal főtitkár —, növekvő érdeklődéssel ápolják nemzetiségi hagyományaikat. Az ülésen javasolták többek közt, hogy Veszprém és Tolna megye több községében is indokolt lenne a német nyelvoktatás bevezetése az általá-ÍOS iskolákban. Ügy vélték: fontos az óvodai anyanyelvi "oglalkozás mindenhol, ahol az általános iskolában német nyelvet is tanítanak. A német ajkú lakosság megelégedéssel nyugtázta, hogy enyhültek a kollégiumi gondok, elsősorban vidéken. A tanyák helye, szerepe, jövője Országos tanácskozás Mórahalmon A Hazafias Népfront OT titkársága országos tanácskozást rendezett tegnap Mórahalmon a tanyák, a tanyai lakosság helyzetéről. az itt folyó termelés időszerű kérdéseiről. a tanyai életmód lehetőségeiről, távlatairól — és egy sor más. a témakörhöz kapcsolódó, sok szempontból még vitatott kérdésről. A tanácskozáson párt-, állami, tömegszervezeti tisztségviselők, szövetkezeti vezetők, újságírók vettek részt, Budapestről és a hét, úgynevezett „tanyás" megyéből. Jelen volt az eseményen Tóth Szilveszterné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Zákányszék község tanácselnöke, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Gál Gyula és Csikós József, az MSZMP KB munkatársai, dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Bérezi Gyula és Gulyás Antal, a megyei tanács osztályvezetői, dr. Kiss Imre, a szegedi járási hivatal elnöke. Nagy István, a megyei népfrontbizottság elnöke, valamint Bibók Istvánné országgyűlési képviselő is. O A tanácskozást Murányi György, Mórahalom tanácselnöke nyitotta meg: — Mi ebben a közegben nőttünk fel, itt élünk, napról napra találkozunk a tanyai élet problémáival, eredményeivel és gondjaival. Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy ezt a tanácskozást a mi községünkben rendezik meg. és örülnénk, ha tanulságaival hozzájárulhatna a problémák tisztázásához, a gondok megoldásához — hangsúlyozta bevezetőjében, majd a község kialakulásának történetét ismertette. Ezt követően S. Hegedűs László mondott rövid vitaindítót, amelyben többek kőzött arra Is utalt, hogy szűkség van a nézetek egyeztetésére, egységes álláspont kialakítására ebben az igen időszerű, ugyanakkor nagyon bonyolult kérdéskörben. Hiszen igen sokan élnek ma is tanyán,, és mindaz, ami itt történik, sok százezer embert érint — pozitív vagy negatív hatást gyakorolva életére. Népgazdasági szempontból sem lebecsülendő a tanyai gazdaságokban megtermelt termékmennyiség — ez szintén vagy hangsúlyt ad társadalmilag is ennek a problémának. O A bevezetőt vita követte, melynek során többen is utaltak rá: valóban nagyon fontos az álláspontok egyeztetése — nézeteltérések különben itt is szép számmal adódtak egy-egy részkérdésben, megoldási módozatot illetően —, hiszen az úgynevezett tanyakérdés megítélésében napjainkban is sok szélsőséges elem bukkan fel. Találkozni a vélemények színképében türelmetlenséggel párosult indokolatlan radikalizmussal, mely a problémakör megoldását adminisztratív ügyként szeretné kezelni éppúgy, mint a tanyai életformához kapcsolódó olyan nosztalgiákkal, amelyek ennek az életnek a glorifikálására törekednek, miközben kísérletet tesznek — vagy próbálnak tenni — a ma meglevő viszonyok konzerválására. Fellelhető a tömegkommunikációs eszközök gyakorlatában egy-egy probléma „túldramatizált" feldolgozása is — ilyenkor aztán nemcsak az aránytévesztés veszélye valós, hanem a félreinformálás, sőt az indokolatlan hangulatkeltés veszélye is fennáll. Ugyanakkor arra is többen utaltak, hogy a tanyai élet jelene — és egyben természetes fejlődésének belátható távlata is — nagyon bonyolult jelenségrendszert alkot. S nemcsak tájegységenként, hanem sokszor még egy megyén belül is rendkívül nagyok az eltérések — amelyek néha egészen szélsőséges értékekig terjednek. (Megyénkben például gyökeresen más a tanyák sorsának alakulása a tiszántúli, úgynevezett feketeföldi és a Duna—Tiszaközi homokos területeken. Előbbin szinte viharos gyorsaságú, utóbbin viszont rendkívül lassú, éppen a sajátosságok következtében, a tanyarendszer felszámolódásának folyamata.) o Zsarnóczai László (a Közgazdasági Szemle főszerkesztője, Budapest) részletesen áttekintette a mai magyar tanyarendszer állapotát miközben különös figyelmet szentelt annak, hogyan alakul az itt élők tudati állapota. Hogy a tanyán — különösen annak periférikus részén — lakók ne kerüljenek nagyon hátrányos helyzetbe a tudati fejlődésben sem. ezért bizony sokat kell tenni: a helyi szerveknek, a tanácsnak, a mezőgazdasági üzemeknek és természetesen a népfrontnak is. Nem szabad ezeket az embereket magukra hagynunk és ezzel elzártságukat tovább növelni. Kriszt György (újságíró, Budapest): a tanyán élő, 18 éven aluli fiatalokkal való foglalkozás fokozott szükségességét hangsúlyozta. Mint mondotta: nagyon sok fiatalról van szó. és nem lehet számunkra közömbös, hogy milyen erők hatására és milyenné formálódik világképük, gondolkodásuk. Horváth Dezső (újságíró. Szeged): közoktatásunk nagyszerű sikere a tanyai iskolák körzetesítése. Az elért eredmény azonban gondokat is hoz magával: mi lesz «s elnéptelenedett tanyai iskolák épületével? Ezeket legtöbbször eladják általában a helyi szövetk" -étnek, amely raktárt rendez be a falak között. A tanács intézkedése is indokolt, hiszen a kapott pénzt a belterületi oktatási intézmények javítására, bővítésére használják fel — a tanyai épületekre azonban nagyon nagy szükség lenne: továbbra is a kultúraterjesztésben. Zákányszéken két módon is bizonyították, hogy kellő ügyszeretettel igenis lehet hasznos elfoglaltságot teremteni az emberi kapcsolatokra. művelődésre vágyakozó tanyai emberek számára. Az elhagyott vagy raktárk 'nt használt volt tanyai iskolák sorsa azonban elszomorító. Nincs, ami pótolja a lehetőségeket, amelyeket bennük-általuk megvalósíthatnának. A továbbiakban arra utalt a felszólaló: a művelődési autóknak is lehetne jövőjük, ha az ügy iránt nagy elkötelezettséget érző népművelők járnák velük a határt, tartalmas művelődési programot produkálva a jelenleg néha vetített, rég elavult, divatjamúlt filmek helyett Kopasz Szilveszter (nagyközségi népfronttitkár, Mórahalom): a helyi szakszövetkezet nagyot fejlődött, még arra is futotta erejükből, hogy a télen különböző szakoktatásokat szervezzenek. Errefelé sok tanya villamosított, és megfigyelhető még egy olyan folyamat is. hogy az Idősebbek is kezdenek közelebb húzódni áttelepülésük során a község zárt településéhez. O Nagy István: számolnunk kell azzal, hogy a nagyüzem és a kisgazdaságok egymásmellettisége olykor konfliktusokat is szül (egy tanya például „útban van" a táblásításban; a háztájiban nevelt libák lelegelik a közös veteményét; a nagyüzemi vegyszerezés negatív hatású a kisgazdaságban, ahová véletlenül sodorta el a szert a szél stb.). Arra kell törekedni, hogy ezek a konfliktusok ne éleződjenek, hanem a jog, a méltányosság és az emberség előírásai szerint oldódjanak fel. A népfront is sokat segíthet ebben, és általában: tovább kell erősítenie tevékenységét a tanyai lakosság körében! Fogjon össze még jobban a helyi párt- és tömegszervezetekkel, a mezőgazdasági üzemekkel, használja ki a politikai munka potenciális lehetőségeit, segítsen a kultúra ide való „kijuttatásában" és terjesztésében, az öregekkel való törődés nagy gondjának megoldásában. Arra azonban minden intézkedésünknél, akciónknál ügyelnünk kell, hogy ne szorgalmazzuk a meglevő tanyai helyzet konzerválását, mert akkor — akaratlanul is — a fejlődés ellen cselekszünk. Dr. Kovács Kálmán (Agrárgazdasági Kutatóintézet, Budapest): a termelés funkciója szerint a létezés nélkülözhetetlen eleme. ám nem öncél. Azt szorgalmazzuk vele, hogy előrehaladjunk és az ember élete kiteljesedhessék. Nos, a termelésben igazán kitesznek magukért a tanyán élők. életük kiteljesedésének lehetősége azonban meglehetősen korlátozott. Vajda György (a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat igazgatója. Sze« ged): négy tanyás megye területén dolgo< zik vállalatuk, nagy eredményeket értei el a tanyák villamosításában is. ez azon« ban csak a nagyüzemi gazdálkodás erőteljes fejlődésével vált lehetővé. Akkor, azáltal került elérhető közelségbe a tanyák- • hoz a villanyáram. Földeáki Béla (újságíró, Budapest): a problémakör túldramatizálásának veszélyeire figyelmeztetett, dr. Kiss Imre pedig azt fejtegette, milyen eredményeket értek el a szegedi járás területén a tanyai lakosság életkörülményeinek javításában. -Megál'aoítható: nagy a fejlődés a korábbi helyzethez képest az egészségügyi, kulturális, kereskedelmi ellátásban és a szolgáltatásokban is. Dr. Balogh Béla (Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Budapest): azt ismertette. az ÉVM milyen előmunkálatokkal készítette elő a tanyás területekre vonatkozó miniszteri rendeletet, mely az itteni építési munkálatokat szabályozza. Dobó Szilveszter (a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet elnöke) kettős folyamatra hívta fel a figyelmet. A peremterületen sok tanya halódik, a műút mellett pedig stabilizálódott (hosszabb távra szólóan) a jelenlegi helyzet. A felvetődő problémákat — például: szőlőtelepítéskor a tanyamegszüntetés — meg tudiák oldani. Tarnai László (úisáe'ró. Kecskemét) és Horváth László (HNF OT munkatársa, Budapest) felszólalása után a vitát S. Hegedűs László foglalta össze. o Néhány tanulság ide kívánkozik: abban egyetértett valamennyi jelenlevő. hogy maicimális emberi megértéssel kell kezelni a tanyán élők ügyét, problémáit, életkörülményeik alakulását. Abban megoszlottak a vélemények, hogy a jelenlegi rendeletek mindegyike teljesen betölti-e hivatását Azt viszont tudomásul kell venni, hogy egy rendelet a maga általános igazságtörekvésével nem felelhet meg minden extrém eset-ürry követelményrendszerének is egyben. Megszívlelendő kívánalomként hangzott el: a felvetődő problémákat úgy kell rendezni, hogy a nagyüzemi érdek, a realitás és az emberség emiszerre hatva érvényesüljön a tanyák világában.