Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-02 / 28. szám

(Csütörtök, 1978. február 2. 3 II legfőbb ügyész látogatása Szegeden Dr. Szijjártó Károly, a Ma- nöke, dr. Kelemen Miklós gyar Népköztársaság legfőbb rendőr-vezérőrnagy, dr. Kun ügyésze tegnap, szerdán László, a Csongrád megyei Csongrád megyébe látogatott. Bíróság elnöke és dr. Máté A Csongrád megyei fő- Lajos, a szegedi katona, ügyészségen részvételével ér- ügyészség vezetője. tékelték a főügyészség tevékenységét. A megbeszélésen részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Csendes Károly, a legfőbb ügyész helyettese, A legfőbb ügyész délután üzemlátogatáson vett részt a Szegedi Ruhagyárban, ahol Juhász Géza vezérigazgató táiékoztatta az üzem munkájáról. Ide elkísérte Török József, az MSZMP Szeged dr. Urbán Géza, az MSZMP városi bizottságának első tit_ KB mukatársa, dr. Perjési kára és dr. Kereszty Béla László, a megyei tanács el- megyei főügyész. Művészetpolitikánk Az utóbbi években számos politikai fórum foglalkozott kulturális és művészeti é'etük irányításának kérdéseivel intézményrendszerének helyzetével. Megerősítették: kultúrpolitikánk elvi és gyakorlati alapjai stabilak, változatlanok, s művészeti é'etünk irányításának gyakorlata is jól tükrözi a tíz évvel ezelőtt kiadott művészetpolitikai irányelveket. — állapította meg Pozsgay Imre kulturális miniszter szerdán, a Par'amen'hen művészetpolitikánk idősze-ű kérdéseiről tartott sajtótájékoztatóján. Uszály, bnvkce, Hajógyár napsütésben Süti a téli nap a Tiszát, úszik át rajta lassan a tápai komp. Arrébb a part mentén három uszály — javításra várnak. Két nagyobb szállítóhajó kivontatva a partra. Alinak az acélbakokon Ahogy reflexeket vet rájuk az ellenfény — fantomhajónak látszanak, nekiindulnak a távoli erdőnek. A képzelet játéka. Az uszályok körül műanyagsisakos hajóépítők sürgölődnek. Néhány na-i múlva lángvágóval vágiák le az 1022-es uszály alját, berozsdásodott. Az üzemvezető Vngi Gyula. Vlharkabátban, sisakban jön velem: — A vontatás lassan kimegy a divatból — mondja —, .gazdaságtalan, mert a vontákhoz személyzet kell. A jövő a tolt uszálvoké. Program, hogv úgy alakítsuk a folyami szállítóhajókat, hogy összekapcsolhatók legyenek. Így lehetővé válik, hogy egyetlen tolóhajó vigyen négy-öt uszályt. Illetve nem is annyit, csak egyet, mert a modern módszerekkel elérjük, hogy egy szállítmány — egy hajó. Ezeket a bárkákat alakítjuk át folyamatosan. — Bárka vagy uszály? — kérdem — tanácstalan vagyok. — Mondjuk így is, úgv is. A fogalmak a régi hajósErdei Sándor Lóránt Ervin vezeti titkár is tíz éveg. Hu- mondja —, hegesztéstechniszonkét éve vagyok párttag, kát tanulok. téLassan letelik az időm. októberben nyugdíjba megyek. — Könnyen? — A, csudát könnyen, aki idenőtt a vízhez, a hajókhoz, az nem válik meg könnyen ettől a világtól; Nézem a hajókat. s tudom, hogy melyiknek hogv szól a szíva, nem tudom, érti c ezt, de én ér- kat — világból maradtak rjnk. Sze- tem, meg gondolok arra, kerül, gednek különben is gazdag hogy durrant a pezsgőspa- — Ahogy Móricz Zsigmond hagyományai vannak, utca is lack az új hajók oldalán, s fogalmazta, mindenki lépik őrzi a hajózás emlékét, meg hányén ... egyet... az egész Felsőváros is. Üj hajókat gyártanak most Csak egyet? kérde— És őrzi-e a hajójavító? is Tápén, de csak a részeiket zem vissza az üzemvezetőt csinálják itt — Szükség van erre? Bólint és mosolyog. — Nekünk ne.n lehet vedni! — Egyetlen tévedésünk, vagyis, ha nem veszik át a hajót, mert az ipari röntgen hibásnak találja a varratonegyvenezer forintba — Az emberek őrzik. Erdei 6anyi bácsi negyvenegy éve van itt... Erdei Sándort egy most elkészült halászdereglye mellett találjuk. — Egy régi híres mesternél szabadultam — mondja —. Benedek Antalnak hívták. keménygallérban. keménykalapban járt, mert valamirevaló lakatos mesternek így dukált annak idején. Aztán jöttem ide. Először haiófütő voltam, aztán hajógépkezelő, majd motorvezető. Szinte mindent végigcsináltam itt. Voltam sólyatéri tendőt számlál, művezető is, aztán szakszer- — Főiskolára ahogy ők mondják a szekciókat. — Kézzel nem kell az anyaghoz nyúlni — ezt az elmúlt években értük el — mondja Ungi Gyula —, beszereztünk egy új anyagmozgató pálvát a régi mellé. — Summázva? — Javítottuk a mun'ra— Egyszerre csak annyit. Nálunk a legtermelékenyebb gépek két műszakban dolgoznak. Fluktuáció gyakorlatilag nincs. — Ez azt jelanti, hogy jó a dolgozók közérzete ... — Azt. Gondolom. Mindent megtesznek azért, hogy Pártépítés a szegedi járásban A magasabb követeimé. 1976-ban volt. Hogy miért, a kezik különböző fokú politinyek érvényesítése, az esz- következtetés kézenfekvő: a kai képzettséggel, mei-politikai és a cselekvési tagkönyvcsere után a szegedi Sokat javult járásszerte a egység erősítése: ez jelle- járásban is ismét nőtt a párt árttagnak jelentkezők elmémezte tavaly a párttaggá ne- nepszerusége, tekintelye a _pplitikai felkészítése is a velő tagfelvételi munkát a partalapszervezetek és a fel- konzultánsi rendszerben. Az szegedi járásban. Javult a sobb partszervek sokoldalú pártépítő tevékenység, terv- munkájának vonzó ereje szerűbb, ütemesebb volt a amellett, hogy a párttaggá tagfelvétel, mint annak előt- válás követelményei te, ugyanakkor néhány prob- sabbak lettek, léma is felszínre került, ami akadálya a még jobb munkának. Ezeket a megállapító- A felvettek sorában a 30 sokat summázta azon az ule- éven a!uli pártta3ok aránya meg lehet szabadulni a kom sén az MbZMP szegedi jara- is Iénye3esen javult, több munista kollektíva nevelő si végrehajtó bizottsaga, ame- mint 7„ százalékuk i8-28év erejével, lyen megtárgyalta a partepi. közöui. Ennél is több fiatalt a 3 lehetett volna azonban párttaggá nevelni, ha a párt és leti-politikai felkészítése is a konzultánsi rendszerben. Az ajánlók — közöttük a KTSZszervezetek is — felelősségük tudatában állnak ki ma°a" ajánlóik mellett, a párt teendő tagjai iránt táplált bl. zalommal, ugyanakkor nem hallgatnak el olyan fogyatékosságokat sem, amelyektől tennivalókat 1978-ra. munkája egyformán érvé. A tervszerű, a folyamatos nyesül mindenütt. A pártcsotagfelvétel egyre inkább ar- portok is többet tehetnének a ra ösztönözte az alapszerve- pártépítő munkában, hiszen zetek vezetőságét, hogy job- elsősorban ők ismerik legbar, vegyék figyelembe a kü- jobban a munkahelyeken, a lönböző munkahelyek dolgo- szocialista brigádokban, a küzóinak társadalmi hovatarto- lönböző társadalmi szervszezását. Ez a követelmény ta- tekben a velük dolgozó párvaly az év első negyedében tonkívüheket. A pártcsoporalig éreztette hatását, mert tok segítségével jobb lehetne járásszerte mindössze tíz például a tavaly felvettek párttaggal gyarapodtak az között a fizikai dolgozók A szegedi járásban a tagfelvételi joggal rendelkező t i pártbizottságok közül kiemelIS^J3^ kedő munkát végzett pártépítésben a mórahalmi és a kisteleki. Ugyanezt nem állapította meg a járási pártvégrehajtóbizottság a sándorfalvi nagyközségi pártbizottságról, amelynek ilyen jellegű tevékenysége elmaradt a követelményektől. alapszervezetek. Ez a tény arra enged következtetni, hogy az őszi-téli hónapokban a párttaggá nevelés, az előkészítő munka lelassult, pedig az időszak éppen annak kedvezett volna. A nagy mezőgazdasági munkák ugyanis akkorra már befejeződtek, a tavasziak pedig még nem kezdődtek el. A tagfelvétel, re jelentkezőkkel éppen ezért jobban lehetett volna foglalkozni. A tagfelvételi munkában az esztendő első felének végére 175 új párttaggal erősödtek a járási alapszervezetek. A számszerű gyarapodás jó egyharmaddal több, mint Már benne járunk az esztendő első negyedében és a pártápitő munkában is, amely tavaly ilyenkor még egyenetlen volt a szegedi járásban. Abból okulva hívta fel a községi pártszervek és aránva is, amely ugvan meghatódja a 60 százalékot, mégis alatta van a szükségesnek. A szocialista brigád- mozgalom is lehet iskolája a párttaggá nevelésnek, éppen alapszervezetek figyelmét a a brigádmozgalomban dolgo- járási párt-végrehajtóbizottzó kommunisták közreműkö- ság a többi között arra, hogy désével. a párttaggá nevelés mindenTavaly szintén sok fiatal napi munkája legyen az szakember kérte felvételét a alapszervezeteknek. Erősítsék pártba, s ez a folyamat a meg annak alapját a pártszegedi járásban 1976 óta csoportokban, társadalmi és egyre erőteljesebb. Velük, tömegszervezetekben, szociafelkészül tségükkel sokat ja. lista brigádokban. Gondosvulhat az alapszervezetek kodjanak a leendő párttagok gére érték magukat utói az munkája, ha ellátják őket elméleti-politikai felkészítéalapszervezetek, és vált jel- feladatokkal. Az iskolai vég- séröl, a konzultánsi rendszer lemzővé a folyamatosság. En- zettséget nézve általában ked- jó módszereinek fejlesztésének eredménye, hogy év vé- vező a szegedi járásban a ről, továbbadásáról, a fizikai pártba tavaly felvettek ará- dolgozók, férfiak és nők, a nya: 48 százalékuk közép- 10—26 év közöttiek párttagvagy felsőfokú iskolát vég- gá neveléséről, zett, és 62 százalékuk rendel- L. F. Értelmiség ismeretterjesztés Ülésezett a TIT elnöksége — Idei program Elnökségi ülést tartott tegnap, szerdán délután a TIT Csongrád megyei szervezete. A Kárász utcai klubban rendezett ülésen részt vett Szabó G. László, a mekörülményeket. Csak példa- jobban menjenek a dolgok, ként. A lemezek szabása nálunk például nem problégéppel történik, a hajlítás is, ma, hogy nincs általános isúj görgőerdő-soron közieked- kolai végzettség. Minden harnek a munkadarabok ... minc éven aluli hajógyárinak Lóránt Ervin művezető van bizonyítványa. Mondjak fiatalember. Harminckét esz- mást? Tavaly ötvenhárom újítást adtak be dolgozóink, járok — Minden hatodik emberünk újító. — Akkor nyilván jól is keresnek ... Az üzemvezető tárgyilagos hangon mondja: — Sokadik vagyok a sorban. Petri Ferenc pontjából. Ezután dr. Csukás István egyetemi tanár, a JATE bölcsészettudományi karának dékánja ismertette a bölcsészkar és a TIT közötti együttműködési megálgyei tanács elnökhelyettese lapodás tervezetét. A szerés Kurucz Imre, a TIT fótit, ződésnek az a célja, hogy az kára is. Kurucz Imrét fo- eddigi kapcsolatokat szélegadta tegnap dr. Koncz Já- sítsék, és rendszeressé te. nos, a megyei pártbizottság gyék. A tervezetben javasolt titkára. A megyei szervezet újszerű együttműködési formunkájának időszerű kérdé- mák közül az egyik legjelenseiről folytatott megbeszélé- tősebb: a hallgatók tervszesükön ott volt Szabó G. rű felkészítése a közművelőLászló is. dési feladatokra, az előadpAz elnökségi ülésen dr. utánpótlás nevelése. Koncz János tartott előadást Végül megvitatták a részt. Az értelmiségi politikából vevők a TIT szabadegyete. adódó TIT-feladatok címmel, meinek helyzetéről és a Elemezte a különböző értei- Nagy Októberi Szocialista miségi rétegek helyzetét, alkotási lehetőségeiket és felelősségüket — az ismeretterjesztési feladatok, a megyében összpontosuló szellemi erők hasznosításának lehető, ségei és szükségessége szem. Acs S. Sándor felvétele' Hajók a szárazon Egye Tomi, főiskolai vezetők értekezlete Az egyetemek rektorai, a időszerű tudománypolitikai főiskolák főigazgatói és igaz- kérdésekről, a felsőoktatási gatói, továbbá a felsőfokú intézmények tudományos kuoktatási intézmények McZMP tatómunkájának íej'.eszt.ésétitkárai szerdán országos ér- ről táiékoztatta az egyetetekezletet tartottak. Polinsz- mi, főiskolai vezetőket. A ky Károly oktatási miniszter, tanácskozáson részt vett és az egyetemi és főiskolai ok- felszólalt Kornidesz Mihály, tatók pályázati rendszerének az MSZMP KB tudományos, nódosítósáról, Knopp And- közoktatási és kulturális oszrás miniszterhelyettes az tályának vezetője. kai célokért csakis minősé* gi munkával dolgozhat a TIT. A rendezvények menynyisége — imponálóan nagy számokról van szó — kielégítő, ezután a tartalomra kell ügyelni, arra törekedni, hogy korszerű ismereteket közvetítsenek. Ez az igény követeli a korszerűbb közvetítési formákat is. A folyamatos művelődést sokkal jobban segítik az összefüggő ismereteket átadó formák (előadássorozatok, szabadegyetemek, tanfolyamok stb.), mint az egyes előadások. A megyei szervezet ezért tekinti fontos feladatának, hogy növeljék az összetett tematikájú sorozatok, évfordulójának tudományos napok, elméleti konferenciák, tudományági baráti körök, tanfolyamok számát. A tervezés lényeges szempontja természetesen aa is; kinek, milyen befogadó rétegeknek közvetítik az ismereteket. A TIT legfontosabb „közönsége" változatlanul a fizikai dolgozók és az ifjú. ság; az ismeretterjesztésben különös gondot fordítanak arra, hogy sajátos érdeklődésüket kielégíthessék, illetve igényeket keltsenek. Mindehhez szükség van arra, hogy a TIT mozgalmi jellege megerősödjön. Az új munkaterv e fő célkitűzések szellemében határozza meg az egyes szakosztályok, illetve a városi és járási szervezetek feladata, it is. Forradalom ismeretterjesztő programjairól szóló jelentéseket. * A tegnapi elnökségi ülést már a megyei szervezet idei munkatervének szellemében rendezték, amely a közelmúltban készült el. A mun. katerv tartalmazza az isme. retterjesztés ez évi főbb cél. kitűzéseit, melyeket a megfelelő párthatározatok, megyei állásfoglalások és a társulat központi terve alaoján határoztak meg. E célok a megyei ismeretierjesztés helyzetéről, valamint a fejlesztés irányáról és mód. járói plasztikus képet ad. nak. Az ismeretterjesztés hatékonyságáról, színvonalának emeléséről szóló passzusok például tükrözik a felismerést: a jelenlegi társa, dalom, és művelődéspoliti-