Délmagyarország, 1978. január (68. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-04 / 3. szám

Szerda, 1978. január 4. 3 Fttlavatfák az űj fonodát Szolidaritás — Munkásgyűlés Műszakkezdés előtt tnun- és a folyamatos műszakot kásgyűlésre hívták össze is, ami a Keltexben decem­kedden a magyar pamutipar ben 31-ig, a többi fonodában dolgozóit, hogy megemlé- november 24-ig tartott, kezzenek egy kezdetben A magyar pamutipar szinte keresztülvihetetlennek dolgozóinak, valamint a tűnő vállalkozás sikeréről, közreműködő gyárak és A Pamutnyomóipari Válla- társadalmi szervezetek lat újpesti gyárának a múlt képviselőinek és Bakos év első munkanapján porig égett fonodája helyéú emelt korszerű üzemépületben már teljes kapacitással dolgozik a 42 darab BD 200 RC tipu­Zsigmond könnyűipari ál­lamtitkárnak a részvételével ugyancsak kedden baráti találkozót tartott, amelyen Széli Sándor, a gyár igazga­sú csehszlovák gyártmányú tója mondott köszönetet berendezés, amelyekről, mint mindazoknak, akik hathatós támogatásukkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy egy évvel a tüzese' után felavathatták az új korszerű üzemet. elődje, ez az üzemcsarnok is a BD-fonoda elnevezést kapta. A hazai textilipar történe­tének lapjai az 19ff-es évet a munkások szolidaritásának és a társadalmi összefogás­rak példájaként örökíthetik_ •meg. Az ország valamennyi fonodájában a textilmunkás­nők munkaversenyben, tisz­teletre méltó áldozatvállalás­sal többlettermelésként ál­lították elő a tűz miatt ki­esett 4600 tonna fonalat, s ebből a mennyiségből 3800 tonnát a Pamutnyomóipari Vállalat fonónői termeltek Magyar-kubai áruforgalom Magyarország és Kuba az 1978-as árucsere-forgalmi jegyzőkönyv szerint 69 millió rubel értékű kölcsönös szál­lítást bonyolít le, amely mint­egy 40 százalékkal magasabb a hosszú lejáratú egyezmény­ben egy-egy évre előirány­zottnál Magyarország a hagyomá­nyosan szállított cikkek közül megkétszerezi a szemes kuko­rica és a húskonzerv kivitelét, 3 új áruként szállít elektroni­kus alkatrészeket A Magyarországra irányuló kubai export 45 százaléka cu­kor, s új árucikként szállíta­nak etilalkoholt, rézkoncent­rátumot, leveles dohányt, gyógyszert, gyógyszeralap­ianyagot és krómércet Gázraktár, föld alatt A zalai föld gázfogyasztók arra kiképzett besajtoló ku­biztonsagos ellátására 1974- takón át juttatják a tároló­ben föld alatti természetes ba. A tárolóban telítettség esetén csaknem 400 000 000 köbméter földgáz lehet A gázraktár fogadja az ér­kező gézt, ugyanakkor be­kapcsolódott a fogyasztók tároló építését kezdték meg, Pusztaederics község hatá­rában egy már korábban le­művelt gázmezőben. A nyá­ri hónapokban a táweze­meg. Vállalták a vasárnapi I tékeken érkező földgázt az ellátásába is. • i in. A minőség éve Ruhagyári kárséta — Titok? — Természetesen nincs! — Bácsalmáson harminc­hat százalékkal növekedett a termelékenység egyetlen év alatt — Know-how. Vettük, be­vezettük, bevált. Ottani gyá­runk kollektívája erre az év­re újabb tizenkilenc és fél százalékos termelékenység­növelést vállalt, — Pontosabban .., — Eddig egy óra alatt ké­szült el a szalagon egy kö­peny, most körülbelül har­minckét perc alatt Hozzá kell tannem, hogy új gépek nem kerültek oda, a régieket hasz­náljuk ki jobban. És még-va­lamit; a dolgozók ma már szinte egyetlen felesleges mozdulatot sem tesznek. — 1977 tehát? — Bácsalmási gyárunké a pálma. — És 1978? — A központi gyár felzár­kózásának éve lesz. Rujavec Ernő feláll az asz­íala mellől Leemel a falról xgy térképnagyságú terveze­tet: — Az öltönyszalag folya- jujj *natábrája — magyarázza —, «zzel az átszervezéssel elér­tük, hogy negyvennel keve­sebb ember már a legelső na­pon teljesítette a régiek ter­vét — Mi lesz év végéig? — Mutatom a számot. Hu­szonhét egész három tized százalékos növekedést terve­lünk, de írhat harminc száza­lékot is. Teljesíteni fogjuk. — Garancia? — Tavaly egyetlen vásár­lónk sem volt elégedetlen ve­lünk. Talán tudja, hogy ter­mékeink minőségére régeb­egy készülő zakót mutat: — Ez lesz a mintádarab. A gyártásban ugyanilyennek ben sem volt panasz, egy-két kell készülnie. Mi ezt kézi apróbb reklamáció csak... munkával készítjük el, de a Most már ez sem. Jó alapról szalagon is előállítható kell, indulunk tehát, persze meg is hogy legyen. A modell akkor dolgoztunk érte. Jellemzőül vizsgázik, amikor a nullszéri­csak annyit: az öltönyszala- át készítjük, got vizsgálva magállapítottuk, — A szervezés és a gyárt­hogy a termeléxenységet te- mányfejlesztés elképzelhetet­•ftintve ott tartunk már, ahol lenek egymás nélkül — csak nyár közepén kellene. mondja Rujavec Ernő —, az — És minőségben? úgynevezett vezértípusnak — Salát feilesztési ala- ezért mindenben meg keU fe­punkból vásároltunk korsze- ^ rű vasalógép eket. Ezzel a ki- kovetelmenyeineK. fogások többségének elejét A szabászat: mintaüzem. A vettük. A késztermék sem szabászgépek munkáját kom­gyűrődhet össze, hiszen kon- puter irányítja, velorsor szállítja a raktárig. — Négy százaléknyi volt Az az igazság, hogy léoés-ol azelőtt a hulladék. Jó muta­lépésre ugyan, de megvalósít- tónak számított az iparágban. somogyi "Károlyné felvétele Munkában az űj öltönyvasaló gép a Dolgozz hibátlanul —- Miért mondja múlt idő­munkarendszert. ben? — kérdezem a műszaki — Ez azt jelentené, hogy az igazgatót, alapanyag-vásárlástól a szál- — Mert most mar csak lításig felmérnének minden négytized szazalek a hulla­munkafolyamatot, hibaka- dek; pedig kiszabnak itt na­tasztert készítenének, amely Pónta 50 ezer méter szövetet megmutatná az esetleges hl- ls- , ... bákat Megnézzük az oltonyszala­,. got is, — Pontosan ezt — mondja _ Eddig műszakonként 318 a műszaki igazgató. öltönyt gyártottunk itt. Ehhez Gyári sétánk első állomé- adjon hozzá harminc százalé­sa a modell szabászat kot! Bellányi János egy most. — Javítjük a belső ellenőr­zést bevezetjük az anyag ösztönzés rendszerét — A várható eredmény? — 1978 a minőség éve les a Szegedi Ruhagyárban. Petri Ferenc Tájékoztatás és politikai érdek • |z információ — világprobléma. Ezt főképpen az információszerzés, -tá­rolás és -továbbítás valóban hihe­tetlen ütemben fejlődő technikai lehetősé­geivel magyarázzák. Pedig a kérdést — mint más problémákat is — sokkal in­kább társadalmi-politikai vonatkozásai ál­litiák a nemzetközi érdeklődés homlokte­rébe. Hivatkozhatunk itt saját példánkra, hi­szen hazánkban a jó tájékoztatás a társa­dalom javát szolgáló, elsőrendű politikai kérdés. Igényli ezt a politika, amely nyílt, őszinte, szókimondó, ennél fogva termé­szetesen gondot fordít arra. hogy nézeteit, érveit, eredményeit, gondjait és terveit mind szélesebb körben ismerjék és értsék. De egy pillanatra sem mond le arról, hogy ő is gazdagodjék a lakosság véfeményével, javaslataival, hogy a kölcsönös, kétirányú Információáramlás csatornáin keresztül pontosan érzékelie a társadalom tudati ál­lapotát, hangulatát, érzésvilágát E törekvésében a politika találkozik a lakosság igényével, sőt követelésével. Az ország néne tisztában akar lenni a politi­kai, gazdasági-társadalmi realitásokkal, tudni kívánja, hol állunk és merre tar­tunk. S ez nagyon is felelős magatartás. Mert csak a szükséges ismeretek birtoká­ban kénesek az emberek tudatosan, tettek­kel támogatni a politika által érlelt fo­lyamatos. sokoldalú és jó irányú szocia­lista fejlődést Pártunk a töm ereknek ezt az irénvét, követelését nemcsak hogy elismeri, jogos­nak tartia. hanem mindent megtesz annak mind teljesebb kielégítésére. Nem véletlen, hogv nemrégiben a Néoszabadság. az MSZMP központi lania külön vezércikket szentelt ennek a témának, amelyben ismét megfogalmazta a párt vezető testületeinek nemegyszer kimondott álláspontját Ennek lényege: „Történelmi eéliaink megvalósítása, a fejlett szocialista társa­dalom megteremtése, az odavezető úton pedig a mindennapi feladatok sikeres meg­oldása egyenesen megköveteli, hogy az emberek a tények és összefüggések megbíz­ható ismerete alaDián tisztában legyenek a szüntelenül változó valósággal a minden­kori adott helyzettel, mégpedig részletek­be menően, a nemzetközi és a hazai, a politikai és a gazdasági, az országos és a helyi körülményekkel egyaránt." Az információ körül éles küzdelem bon­takozik ki a nemzetközi ideológiai harc színterén is. A tőkésvilág uralkodó körei ezt az eszközt is felhasználják az úgyne­vezett manipulációra, vagyis a tömegek megtévesztésére, s ezen keresztül a mo­nopóliumok érdekeinek szolgálatára. Ez teljesen érthető, hiszen minél kevésbé tud­ja kielégíteni valamely társadalmi rend­szer a nép többségének történelmileg vál­tozó szükségletelt, annál sűrűbbnek kell lennie annak az ideológiai fátyolnak amely az alapvető társadalmi problémák és el­lentmondások elfedésére szolgál s annál intenzívebben kell folytatni a tudat mani­pulálását Az európai biztonsági és együttműködési értekezleten — akár a korábbi, genfi sza­kaszára, akár most. a belgrádi találkozóra gondolunk — különösen jól látható, hogy az információáramlás fokozódása az álla­mok közötti jó kapcsolatok egvik eredmé­nye. de egyúttal-maga is táplálta a jószom­szédságot. Ezt tartják szem előtt a szo­cialista országok, amikor elősegítik az in­formációk legszélesebb körű cserétét a hel­sinki záróokmány szellemében és betűie szerint: hozzátárulva a néoek közötti bi­zalom növekedéséhez. De ennek legyében szállnak szembe a tőbésvilág bizonyos köreinek minden olvan próbálkozásával, amely az Információk egyoldalú áramol­tatásával a mi közvéleményünket is mani­pulálni akarja. Mindez kellő magyarázatot ad arra, mi­ért szükséges fontos politikai kérdésként kezelni a tájékoztatást. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy ma az informálást segítő legújabb tudományos és műszaki vívmá­nyok' is rendelkezésünkre állnak, akkor még nagyobb horderejű a kérdés. De vajon mikor jó a tájékoztatás? Nyil­vánvalóan akkor, ha elegendő Informá­cióval látja el a lakosságot sok tényt, tör­ténést hoz a tudomására, segít nyomon követni az eseményeket. Vagyis, felállít­hatjuk az egyenletet: több Információ => jobb tájékoztatás. Bár ez jórészt igaz, mégsem a teljes igazság. Mert nem az az igazán tájékozott ember, aki kizárólag arról tud sokat, mi történt, hanem az, aki ismeri a válaszokat a miértre is, s képes véleményt alkotni, ál­lást foglalni az adott kérdésekben. Táiéko­zottságának fontos mércéje, hogyan hasz­nosul mindez a magatartásban, a cselek­vésben. Tegyük fel, hogy yalakit egy konkrét té­ma kapcsán — mondjuk — ötször annyi információval látunk el. Feltehetően, nem lenne automatikusan ötször olyan jól in­formált. Fennáll a veszélye annak, hogy nem tudja befogadni a megsokszorozódott információmennyiséget, vagyis nem kénes elraktározni, feldolgozni, összefüggéseiben látni és megítélni a rézúdított ismeret­anyagot. Ha tehát azt akarjuk, hogy a lakosság a szó teljes értelmében tájékozott legyen, akkor egyszerre kell informálnunk és ori­entálnunk. vagyis segíteni őt a tények, ese­mények elemzésében, értékelésében, állás­pontjának kialakításában. Az egyenlet te­hát így módosul: több információ, plusz hatékony orientáció, egyenlő jobb tájékoz­tatás. Mit is értünk az orientáción? Kétségkí­vül orientálnak azok az írások, előadások, ame'yek az úi események kialakulásának folyamatát mutatják be. Kellenek olyan cikkek, műsorok is. amelyek arról szól­nak. miként kapcsolódnak egymáshoz a történések. Nélkülözhetetlenek a hátteret megvilágító, agitációs és propaganda-meg­nyilatkozások. Ezek szerint az orientáció nem más. mint egy-egy fontos esemény, jelenség kommentálása? Nem. ennél több. Bele­tartozik például az úgynevezett alapkér­dések vissza-visszatérő tárgyalása. Ha a külpolitika témáiéból merítjük a példát, akkor sokszor egyszer s mindenkorra el­intézettnek veszünk valóban nem egyszer megírt kérdéseket, mint például hogyan kell elemezni és értékelni az erőviszonyo­kat, mit értünk békés egymás mellett, élé­sen. ki van ma offenzívában és ki defen­zívában. hol húzódik a kor fő ellentmon­dása, miben fejeződik ki fő tartalma. Ezek a politikai oktatás témái — hallom az ellenvéleményeket. Azé is. de a táiékoz­tatás sem mondhat le napirendre tűzésükről. Először is azért, mert az alapkérdések is új módon vetődhetnek fel adott körülmények között. Másodsorban számolnunk kell az­zal is. hogy ami korábban teüesen érthető, s tegyük hozzá, általánosan elfogadott volt, az új események fényében esetleg ismét vitatottá válhat. S a „régi" kérdéseknek is lehet kor­szerű tartalma, amit meg kell vilá­gítanunk. Példa rá az internaciona­lizmus. amelyről már nem egy cikk szüle­tett, s ma mégis szükség van arra, hogy megválaszoljuk: mit jelent a proletár in­ternacionalizmus ma? Csak utalni szeret­nék rá, hogy a Központi Bizottság tavaly októberi határozata is szükségesnek tar­totta megfogalmazni, mit tekintünk a mai viszonyok között a proletár internaciona­lizmus alapvető ismérvének: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetését, az egy­ségre való törekvést, egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollek­tív állásfoglalás és a cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. Azt szoktuk mondani, hogy a tájékoz­tatás nem cél. hanem eszköz a szocialista együttgondolkodás és együttmunkálkodás erősítésére. Hiteles, megbízható és a lehe­tőségek szerinti gyors felhasználása éppen ezért nagy felelősséggel jár. Ennek a fe­lelősségnek . a tudatos vállalása azt is je­lenti. hogy igyekszünk lépést tartani az új és nagyobb követelményekkel Szem előtt tartjuk a leglényegesebbet: a jó tájékoz­tatás — vagyis a színvonalas információ és orientáció — alapvető politikai érde­künk. PÁLOS TAMÁS Választékcsere A magyar—csehszlovák bel- szlovák cipőt hozunk be, és bojlerokat, kozmetikai és pa­kereskedelmi választékcsere sor kerül 400 ezer rubel ér- pírárut vásárolunk. A magyar megállapodás alapján 1978- tékben ' bútorok kölcsönös exportlista szerint egyebek ban a kölcsönös szállítások cseréjére is. között élelmiszereket, textil­értéke 11 százalékkal emelke- Csehszlovákiából sört, élei- ipari termékeket, műbőröket, dik és eléri a 26 millió rubelt, miszer- és textilipari cikke- világító testeket, háztartási Egyebek között magyar cipők ket, továbbá különböző elekt- cikkeket és játékárut szállí­ellenében 700 ezer pár cseh- romos háztartási gépeket, tunk Csehszlovákiának, Testvérváros Klaipéda litvániai kikötő­városban megnyitották a te­lepülés magyar testvérváro­sáról, Debrecenről elnevezett éttermet. Ezzel befejeződött a magyar város nevét viselő üzlet- és szolgáltatóközpont építése. Klaipéda és Debre­cen kapcsolatait 1978-ban is kölcsönös látogatásokkal erő­sitik majd a két város dolgo­zói .(MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom