Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

4 Kedd, 1977. december 20. Több mfífrécpyét a termőföldnek! Idén ugrásszerűen emel­kedett a mezőgazdasági ter­meié*. A növekvő technikai színvonal, a Jobb szakisme­ret, a korszerűbb agrotech­nika és a szervezettebb mun­ka jelentősen hozzájárult ehhez. Pedig az év időjá­rása nem volt az átlagos­nál sokkal kedvezőbb: ta­vasszal a belvizek okoztak kárt, nyáron az aszály ve­szélyeztetett, és sajnos, szep­tember Végén vidékünk egyes körzeteiben elvitte a fagy a még szedetlen pap­rikát. paradicsomot. Hogy az időjárás mégsem okozott jelentős terméskiesést — a tápanyag-visszapótlásnak kö­szönhető. Ha az elmúlt esz­tendőkben elhanyagolták volna a termelőszövetkezetek a trágyázást, ma ilyen ered­ményeik nem volnának. Tegyük tehát folyamatos­sá a földek tápanyagfeltöl­tését. A mostani ötéves terv termelésfejlesztési célkitű­zéseit enélkül ugyanis nem tudjuk teljesíteni. Csongrád megyében 1080-lg 30 száza­lókkal kellene növelni az egy hektárra jutó műtrá­gya-hatóanyag fölhasználá­sát így a mezőgazdasági üzemek 358 kilogramm ha­tóanyagot szórnának ki át­lagosan hektáronként. 1976­ban megyénk mezőgazdasá­gi üzemei 69 ezer tonna ha­tóanyagot használtak fel, ami hektáronként átlagosan 234 kilogrammot tesz ki. AZ idén javult a helyzet. Az AGRÖKER adatai sze­rint 74 ezer tonna ható­anyag került az üzemekhez. Mást tükröznek viszont az 1978-as rendelések. A me­zőgazdasági üzemek jövőre ugyan hasonló mennyiségű műtrágyát, rendeltek, de ez — a tervidőszak célkitűzéseit figyelembe véve — nem éri el a szükséges mennyisé­geti A2 egyik nyugdíjas tsz­tag panaszolta nemrég, hogy a szövetkezeti mozgalom kezdetén féltek a műtrágyá­tól. Most már látják fel­használásának előnyeit — az aszályt ls könnyebben át­vészelik a növények, ha ele­gendő a talajban a táp­anyag. A műtrágyamennyiség megállapítása nagy szakér­telmet követel. Az állami gazdaságok, termelési rend­szerek ezért már tavaly ótá. a termelőszövetkezetek pedig 1978-tól talajvizsgálati mérésekre támaszkodva szer­vezik tápanyag-gazdálkodásu­kat. Figyelembe veszik azt ÍZ, hogy egy mázsa ter­mény mennyi tápanyagot — hidrogént, foszfort. ká­liumot — von ki a tálajból. B három legfontosabb táp­elemből együttesen a ka­lászosokban 6,6, kukoricá­ban 6,2. a napraforgóban 9,5, a karalábéban 1,7, a paradi­csomban 0,6 kilogramm ta­lálható mázsánként. Na­gyobb terméskor nyilván jó­val több nitrogén, foszfor és kálium pótlására van szük­ség. Egyébként a növények levelében és szárában, gyö­kerében is halmozódik föl ezekből a tápelemekből. A kertészeti kultúráknál átlagos környezetben 20, burgonyából 20—40. kuko­ricából 5,8, kalászosokból 6—8 kilogramm többletter­més érhető el egy kiló ha­tóanyagú műtrágya kiszórá­sával. Ez a gazdasági szá­mítások alapja. Az utóbbi időben mégis csökkent a műtrágya-felhasználás üte­me. Miért? Csongrád me­gye távol esik a műtrágya­gyártó vállalatoktól, a szál­lítás lassú és bizonytalan. Gyakori, hogy késve érke­zik meg á megrendelt táp­anyag, pedig a mezőgazda­ságban nem mindegy, hogy mikor műtrágyáznak. Persze, a jó gazda igyek­szik időben beszerezni az egész évi műtrágyamennyi­séget ! Fontos, hogy tárolás köz­ben ne menjen tönkre a ha­tóanyag. Ez szigorú — de korántsem megoldhatatlan! — feltételek teljesítésével érhető el. A homokkal fel­töltött szabad tárolóban az összerakott műtrágyát fó­liatakaróval kell megvéde­ni. A Csongrád megyei AG­ROKER a mezőgazdasági üzemeknek rendelt, de ko­rábban érkezett készlete­ket — raktárhiány miatt — kénytelen az üzemeknél tá­rolni. Tavaly 110—120 mil­lió forint értékű műtrágyát raktároztak a téeszek. Most erre is kevesebben Vállal­koznak. Több na<m fel­használóüzem is elzárkózik a tárolástól —. inkább a ta­vaszi szállításra vár. Pe­dig az első negyedévben a gyárak főleg exportköte­lezettségéi ke t teljesítik. s ezért bizonytalan, hogy Idő­ben megérkezik-e a megren­delt műtrágya. Az AGRÓ­KER a hatóanyag megóvá­sa érdekében a tárolási dí­jat 2 forintról 10 forintra emelte meg, a takarófóliát ingyen adja. Most Van félidőben a2 ősszel meghirdetett mű­trágyavásár. A mész-am­mon-salétrom hatóanyagot (MAS) decemberben 50 szá­zalékkal. januárban 25 szá­zalékkal olcsóbban szerez­hetik be á gazdaságok. Ál­lattenyésztésünk fejlődése nagyban függ a szakszerű rét-legelőgazdálkodástól. Me­Újabb tájvédelmi körzetek gyénkben 50 ezer hektár a legelő. A mezőgazdasági üze­mek eddig decemberre 7600, januárra pedig 1200 tonna MAS-műtrágyát rendeltek, ami — a hektáronkénti 3 mázsás kiszórást feltételez­ve — 27 ezer hektárra ele­gendő. Sajnos, ebből csak másfél ezer tonnányi érke­zett meg eddig. Kényszer­megoldásként nyitott va­gonokat is megraknak. de mire ideér a szállítmány, a zsákok kiszakadnak, a műtrágya pedig megfagy. A következmény: a gazdaságok a szállítási késedelem mi­att elesnek az 50 százalé­kos kedvezménytől, és rá­adásul rosszabb minőségű műtrágyát kapnak. Ha többet akarunk ter­melni. növelnünk kelt a kemikáliák felhasználását. Tudunk azonban olyan tsz­ekről, ahol a látszólagos és csalóka takarékosság mi­att hanyagolják el a táo­anyag-visszapótlást. Több­ször előfordul az ls. hogy minden jószándék ellenére marad el a műtrágyázás. Az idén például a zöldség- és gyümölcstermelés felfutása okozott sok gondot az átve­vő- és felvásárló vállalatok­nak, mert nem készültek fel időben a nagyobb ter­més fogadására. A gyártó vállalatok ele­gendő műtráwát tudnak előállítani. A felhasználás a íeriöbb tizemben szigorú 1 '-nial Vizsgálatokon ala­pul. Az úiabb agrotechni­ka bevezetése azonban már a jelenleginél korszerűbb műtrágyákat követel. A komnler és a folyékony mű­trágyából azonban még min­di* nincs elég. Ha tehát a műtrágya-felhasználásról be. szélünk, nem blz'os. hogv va­lós képel, kapunk, ha kizá­rólag az üzemeket érté­kellük. A kérdés énnél sokkal összetettebb. A me­zőgazdaság termelési ered­ményélnek növeléséhez a gyártó vállalatok, a szállt­tők, a kereskedők és a felhasználók összehangol­tabb, szervezett munkájdrn van szükség. Radics Ferenc Fékbetétek kooperációs gyártása Magyar—angol kooperáció­ban rövidesen megkezdik hazánkban a járműfékbeté­tek gyártását. Az Inter­cooperation Kereskedelem Fejlesztési RT. közreműkö­désével 10 évre szóló együtt­működési megállapodást Írt alá a napokban a Villamos­szigetelő- és Műanyaggyár az angol Don International cég­gel. A szerződés alapján az eddig tőkés Importból szer­zett gépjármfifékbetéteket majd ugyanolyan minőségű hazai típusokkal helyettesít­hetik, sőt nagyobb tőkés ex­portra ls lehetőség nyílik. líj gyapotfalták A korán érő, magas ter­méshozamú bolgár gyapot­fajták világszerte elismertek. A fajtakísérleteknek, a gya­pattermesztésnek régi hagyo­mányai vannak Bulgáriában: 1902-ben kezdte meg mun­káját a csirpani kísérleti in­tézet. A harmincas-negyve­nes években sikerült kine­mesíteni az e'ső bőventermő hazai fajtákat. Ez a hasznos tevékenység különösen a fel­szabadulás után vett nagy lendületet. Az 1949-től 1976­Ig terjedő Időben 650 fajtát nemesítettek a csirpani ku­tatók, amelyek jól vizsgáztak nemzetközi szinten is. További gyapotfajtákat kísérleteztek ki újabban hib­ridizációs módszerrel; szov­jet, Illetve amerikai és ha­zai fajták keresztezéséből évente 100—200 hibridkom­binációt alakftottak kl. Kö­zülük a legjobbakat 1936 óta üzemlleg Is kipróbálják. Jelenleg a korai érést és n bő termést tekintve a 2362 3279 számű, a Pavllketii—71. a Trakila—2, a Cstrpan—433 és a Cslrpan—26 gyapottaj­ták a leginkább figyelemre méltóak, s már meg is ta­lálhatók a nagyüzemi táb­lákon. A gazdasági eredmény a2 új fajták bevezetésével a becslések szerint — évi 3—4 millió levát jelent I népiront és a KISZ az ifjúságért Az ifjúság nevelése össztár­sadalmi feladat — párthatáro­zat és törvény szól róla. Van­nak azonban olyan társadalmi és tömegszervezetek, amelyek­nek Összehangolt munkája különösen fontos a cél érde­kében. A KISZ és a népfront városi bizottsága együttmű­ködési megállapodást ls kö­tött, hogy tervszerűvé tegyék együttes tevékenységüket. Az elmúlt évek tapasztala­tai szerint a közös munká­nak számos eredménye szü­letett, de néhány tervet azon­ban nem sikerült tökéletesen megvalósítani. * Milyen területeken tud együttműködni a két bizott­ság? Közös feladat pz ifjú­ság eszmel-politikai nevelése. Megfelelő módszernek bizo­nyultak erre a közös tömeg­politikai rendezvények, a népfrontbizottságok aktíva­értekezletei, a vitaestek és fórumok. A KISZ-oktatásban évente 13—14 ezer fiatal vesz részt, a népfrontnál öt-hat­ezren hallgatták az előadá­sokat. Számos közös tömegpoliti­kai akciót szervezett a nép­front és a KISZ, amelyeken a fiatalok ezrei vettek részt. De nem hiányoztak a béke és barátsági rendezvényekről sem; vetélkedők, rendha<*-ó oroszórák, filmvetítések, „z évenként megtartott béke­nagygyűlés és békehangver­seny rémesei voltak, akár a szolidat ,á*í akcióknak. Szép feladata a két bizott­ságnak. hogy megismertes­sék a fiatalokkal hazánk tör­ténelmi emlékhelyeit, a népi hagyományokat. Evek óta működik a népfrontnál a fiatal utazók klubja, amely a belföldi túrákhoz ad segít­séget. Az idegenforgalmi klubban egy-egy ország polU likai, társadalmi, kulturális életével ismerkedhetnek meg utazás előtt. Az utazási iro­dáit és a KISZ a klubban rejlő lehetőségeket eddig nem használták ki eléggé. A honismereti mozgalom­bán különösen a pályázatok, a vetélkedők népszerűek a fiafalök körében. Felszaba­dulásunk 30. évfordulójára Az Idén újabb tájvédelmi körzetek* kerültek a Kiskun­sági Nemzeti Park gondozá­sába. A felügyeletükhöz tar­tozik újabban az ócsai láp­erdő, Öcsa „ófalujának" nád­tetős házsora és a löszbe vájt pincék, továbbá a da­basi turjános, a csévharaszti borókás, s kéleshalmi ho­mokbuckák, pálmonostori Péteri-tó és a hűvös vizű Szelidl-tó. Része lett a nem­zeti parknak még az orgová­nyi mocsaras rét. Ezekre a területekre ls ki­téfjesütik a kutatómunkát, amely a park régebbi ré­szein már megkezdődött! feldolgozzák és meghatároz­zák a tájak növény- és ál­latvilágát. Számos olyan élő­lény maradt itt fenn, amely­ről nem tesz említést a szakirodalom és megörökí­tése, rendszerezése nélkülöz­hetetlen a tudomány szá­mára. Üj. a föld felszínért élő - hangyafajt találtak, s különleges növényeket vet­tek szántba. Kevesen tudják, hogy a silány homokbuckás területen több száz féle zúz­mó és moha él, amelyek e'ő­készítik a talajt a fejlettebb növények számára. Nyáron megkövesednek, elporladnak, s többségük a tavaszi hóol­vadáskor újra beszövi a ho­mokot A ku'atók munkahelyéül r. felújított régi tanyák szo'. gálnak. Ilyen célra edd'g három kiskunsági tanyát át­lítottak vissza eredeti for­májába, egy pedig — az iÖ50-ben épült bugaci bu­zsik-csőszház — tanyamú­zeum lett. (MTI) HAZASSAG 1. kerület Szeged: Saumerm Hawy és Keresztesi Anna. Kiss János és Halász Mária, Kéri László és Berclán Eva, Gerobecz József Ferenc és Révész Ilona Katalin. Mihály Illés László és ROrcsök Gizella, Roller József és Pélef Ilona veronika, Gyimesl Károly és Csordás Juliánná, Bzéesl Lni­re és HusZta Ágnes, SZSk'tet dyula és Kovács Erzsébet, Sza­bó Miklós és Eraiik Márta, öze László István és Szilágyi Tünde Márta, Mártn István és Bruttyó Mária, tto,rválh Oábor és Kenéz Ágnes. Baranya bajos Zoltán és JUH ász Kaóalih. RakOhezai Lász­ló és Lantos Katalin, Bziláfd András és Kocsis Ágnes Rozália, Terhes János és Berta Rozália, Bálint Sándor Mátyás és IVin­dóri Gizella házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szegedi Pikó Istvánnak éS.Ta­rl Magdolnának Aranka, Nagy Péternek és 3zabó Máriának Péter, Tornyal Miklósnak és Cz:­bolya Honának Szabolcs Ml.klós, Prémecz Mártonnak és Szantner Emma Máriának Gergely Már­ton, Molnár Istvánnak és Boldog Arankának Norbert Istváll, TUI­fai István Jánosnak és Mária Katalin Rozáliának Renáta, Nagy Józsefnek és Fülöp Mariannának Marianna, Török Jánosnak és Kos—Farkas trón Margitnak Ani­üs Andrea, Kovács Sándornak és Mezei Irénnek Zsolt László. Gir­hiny Jáhoanak és Kenéz Iloná­nak Adrián János, Bellán János­nak és Szemendel Ágnesnek Já­nos, Katona Adám Ferencnek és Szabó Annáhak Eva, Rolhált Lászlónak és Vörös Margit Er­zsébetnek László, Hajas László­mák és Dobó Annának Zoltán, Eoros Pálnak és Sajtos Klára Zsuzsannának Helga Klára, Sza­bó Andrásnak és R}->ás Brzsábct­nok Ágnes Erzsébet, H'ka Györgynek és Kokoty 8dU*s-m­•tertak Norbert György, Rada UizscfhEk és Tóth KstaltMWM CMta, Gulyás Andrisnak és VI­ez.lán Margit Erzsébe'rtek Erika Valéria, Tanács Istvánnak és Zádorl Máriának Levente. Csér Miklós Otísztávnak és Bslló And­reának Krisztián Zoltán. F'vs'e Mihálynak és Herezeg Mártának Gábor, Födi Imrének és Csányi Máriának József. Szabó József Andrásnak és Vásár Máriának Családi események Mariann Anett, Csatlós Gézának és Kovács Magdolnának Richárd Tamás, Tubi Béla Györgynek és Somodl Erzsébetnek György, Petfekanlcs Gábornak és dr. Hcrváih M.ám MairtOlrtárrk Bfi­tázs Gábor, Csomós Andrisnak (s Hajnal Brzflébí.uk Gábor, Török lm.re Pálnak és Jászbe­rényi Katalin Erzsébetnek Imre Ci&ibá, Pintér László Károlynak és Lr. hálós Máriánalt Rz'lV'a Üo­mln'ka, Horváth László Pálnak és Takács M i rt áriak Erika, Ké­sei Istvánnak és Nagy Etelkának Beáta Eva, Péntek Imrének és Síékesl Veronikának Róbclt, Nagy Lászlónak és Ariádi Gabri­ellának Anita Marianna, Zelei Istvánnak es Gyugel Máriának C3aba, Bodacz Győzőnek efl su­lyok Emesértok Balázs, Füri Mik­lósnak és Pösa Eva Ilonának Miklós Gábor. Róna Attilának és Rapp Ibolya Máriának Beá, Zsig­mond Imre Istvánnak és Vass Amáliának Andrea, Onfiatii Pie­ro Lulginek és Gallé Marianná­nak Klaudia Angéla, Krigs&n At­tila Györgynek és Keresztesi Erzsébetnek Szlthoneitlik, DoBó Józsefnek és Petróczl Mária Magdolnának Magdolna Kinga, Tonvalcsov Györgynek és Pál Editnek Mánk, Gyuris Géza An­tal rtr.k és Tóth Mária Magdolná­nak Péter, Nacsa Lászlónak éa Tóth Julianna Katalinnak Kata­In, Török Lajosnak és AbfaH.á'n Rozáliának László, Tácal Attila Jánosnak éí Bárcsal Erzsébetnek Atilla J "nos. Szűcs Jánosnak és Veréb trin Máriának János, Fo­dor József Istvánnak ís dzéoesi Annának Anett, Gémes Fcrcic­nek és Nagy Zsuzsanna Évinek Zsuzeanna, Gámes Ferencnek és Nagy Zsuzsanna Évának Erika, Csillag Ferencnek és TorrtbáOí Évának Éta, Ráca Istvánnak és Gombos Klárának Szilvia, Pe­ték! Andrásnak és Kovács Máriá­nak András, Nagy Mihály István­nak és Demkó Julianna Klárá­nak Krisztina, Dobó Ferenc Lászlónak és Anadi Gizellának Zoltán, Vízhányó Jánosnak és Duda Horninak Edina, Vízhányó Jánosnak és Duda Ilonának Zol­tán, dr. Dartkó Lászlónak és Baksai Annának Dóra, Hubai Sándornak és Császár Ilonának Tímea nevű gyermekük született. III. kerület Szegedi Muhi Miklósnak és dr. Boruzs llonán.ak Miklós, Nagy Kálmánnak és Balog Honn Mag­dolnának Anikó Ilona, Bodrogi Lajosn-ak és Tóth Anna Máriá­nak Zoltán László, Mraetíó Ist­vánnak és Sándor rtr.gdoi-.liak Gabriella Magdolna, Paiclki Pál­nak és Perlaki P.roskúnak Ka­talin, Panp Jánosnak és Lacza Erzsébetnek András János, Ko­vács Kálmán Józsefnek és Sztóm­kövics avattak Eszler, Pafagi Antalnak és Zelei Máriának A.­tila, S:abó József-lök és twdügh Rozáliának sziivia, Pctrot cs r,­renc-erc és Farirns Már írtok Ró­bert K 'eoiV. Szűcs íáriáénak és Föd! Piroskának Eszter, Hidví­jllüUyn&k fs Lajró Juiiannáhriit Julianna, Marosi Jánosnak és Kiss Irénnek Tamás Péter, Nagy Imrének és Iturucz Juliannának Zsolt János, Szabó László József­nek és Ábrahám Zsuzsannának Gábor, Ónodi Pálnak és Enyingi Margitnak Gabriella, Eiios Nán­dornak és BereCZ Erzsébet Etel­kának Csaba hevü gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Llppai-Nagy József, Oercsov Jánosné Vígh Eszter, Dcrhbaeh József né JorgolasZku Kornélia, Simon Sándor, Pamuk Sándor, Vincze István, Vsrga­Uurgés Józsefná Fodor Anna Krisztina, Kendrüsz Kárióiyhé Oláh Mária. Itsrhy.fi László. Me­gony Katalin, Takács Imre, Ambrus Ferenc, Germán Dezoörié Radat'k ""totka, 32!e~cáeV Fátttt Hevesi Jitl'áftna DoMHy tslv-lé­né Szécsi Veron, szen'-v-rrgvi J'noe GuK'csl Ferenc, P i:ó isi­vá.nné Tari Magdolna. Szr'tefcs JMSWhé E-mbó M'-ra. S'mts János, H'Sjtlü Am«J, Faros Mi­hályné Sándor RoA-a meglialt. Itt. kerület Stéged! Pan István. Busa Fe­reflehé Szögi Anna, Sztgi Ist­ván, Végvári Mályás, Dudás Dömötör, Weinhold Ferenc Jó­rséf. H-móczI Lajosné Szécsi llone, Pavlevics Lajos. Bau Má­ria, Kért Istvánná Király Rozá­lia meghalt. például több KISZ-szervezel dolgozta fel krónikában is­kolája, üzeme vagy a város intézményeinek történetét. A politikai műveltség tekinte­tében — az eredmények el­lenére — nem lehetünk elé­gedettek, hiszen a kollégiu­mok adta lehetőségek meg kiaknázatlanok és nerfi mindegyik ifjúsági réteg ér­deklődését sikerült megnyer­ni. * A két bizottság a közéleti nevelés iskolája ls lehet. A szocialista demokrácia tér­hódítása meg is követeli a fiataloktól, hogy részt vegye­nek iskolájuk, lakó- és mun­kahelyük közősségi életében, hogy beleszóljanak a kis cso­port, e város, az ország ügyeibe. Ezt meg kell tanul­niuk. A népfrontválasztás jó alkalom volt erre. A körzeti bizottságokban 20, a városi bizottságban 21 százaiéira nőtt a fiatalok száma. A ta­nács- és országgyűlési vá­lasztások idején is kivette részét az ifjúság az előkészí­tés, a szervezés munkájából, de a választottak között ís van képviselőjük. Jelenleg a 141 tanácstagból tizenket­ten harminc éven aluliak. A két bizottság lakóterületi if­júsági parlamenteket tartott tavaly közösen a városi ta­náccsal. Itt beigazolódott: ér­dekli a fiatalokat minden vá­rospolitikai kérdés. A tanács­tagi beszá ilókon r*égls ke­vesen vannak jelen. Gondot jelent az is, hogy a lakóterü­leteke'n nincsenek KlSZ-szer­vezetek. Talán ezért is ne­hezebb az ottani járdaépíté­sekhez, csatornázási mun­kákhoz fiatalokat verbuválni. Pedig várospolitikai érdek­lődésük nemcsak elméleti, szívesen tesznek is a fejlő­désért. Tavaly 11 ezren vé­geztek társadalmi munkát. A két bizottság együttműkö­dése ezen a ^'ren neonban még hagy kívánnivalót ma­ga után. Akár a belvízvédel­mi, akár a környezetvédelmi féladatok magvalósításában. * A fiatálságtól különösen el­választhatatlan a tanulás, a továbbképzés. A KISZ váro­si bizottsága kiemelt felada­tának tekinti, hogv segítsen 32 MizMP KB oktatáspoli­tikai határozatának megvaló­sításában. (Tanulmányi ver­senyek, pálvázatok, diákkört konferenciák szervezése, fi­zikai dolgozók gyerekeinek egyetemi előkészítőié stb.) A népfront pedagógiai bizottsá­ga az Iskolai nevelés munká­idban működik közre: a szü­lői munkaközösségek veze­tőinek pedagógiai, jogi. 1é­'a'-tan' előadásokat sze 02. Jelentős a K'SZ-esek Isko­lákban végzett társadalmi •runkála. az .Ezv (ize*", egv iako'a" akció. Fnnek e'1inére íz áPalinos Iskolák 40 s'»á. zalékónak nincs ka^fioiaHí ag-e'i'an üzemmel sem A fia+a'ok szabad He"lko» iem mindig tudják m-saro 'e'ő sY'nvooaion oli'iltpii A művelődési házak prog-a iái általá.han meg'",1e1n'ati igényeiknek, de nem sikerüli "térni, hogv a KtSZ is be­kapcsolódiék a rendezvények összeállításába. A klubok (ró-olVasó találkozókkal, ze­hel estekkel váriák a har­minc éven aluliakat, és nvit­va előttük a népfront összes klubjának ajtaja is. Ch. A. líí Wsölt ' üdíl Tovubb gyarapodott a t idén Százhalomba a. A vá­rosban az Idén 247 lakást adtak ét. A Pannónla-áakó­telepen 8,5 millió forintos költséggel 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruháa i készült él.

Next

/
Oldalképek
Tartalom