Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
5 Kedd, 1977. december 20. e> « Ünnep előtt Szántó Erika és Nemere előítéletekről szól. Azt is László dokumentumdrémája mondhatnánk, a rombolás (Segítsetek! Segítsetek!) ko- mechanizmusáról, arról a forántsem a legtökéletesebb lyamatról, dmely mindenkor reprezentánsa a műfajnak, és mindenhol megindul, ha Szerkezetét egy bírósági tár- megfészkel a fejekben az előgyalás menete határozza meg, ítélet. Arról a jelenségcsoilyenformán kissé zaklatott- portról, melynek feltétele, szaggatott; ami a hatás szem- hogy az egyik embefr ne a pontjából akkor nem lenne megismerés szándékával köbaj, ha a részek — az egyes zeledjen a másikhoz, hanem vallomások nyomán megele- kész, előregyártott vélemévenedő történetdarabok — nyének igazolása végett. egyformán nagyfeszültségűek, A dokumentumdráma fi- dási és Lottó egyformán lnformációgazda- gyelmeztetés: ha a fejünkben ajándékmúsora). Ha e tévéfilm csütörtöki bemutatóját leszámítjuk, a hét műsora az „ünnep előttiség" jegyében állt össze. Két sorozat (Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága, A Turbin család napjai) indult — folytatás: az ünneplős napokon. „Előszórakoztatás" is indult, szokatlanul sok könnyűzenei adással (a Piramis és az Vngár együttes hangversenye; al3+I,.,a SportfogaJgazgatóság És alpári gok lennének. De ez nincs így. és a viselkedésünkben az vidámkodással ( Vidám padA Segítsetek! Segítsetek! „ember" helyét elfoglalják az lás, 3. rész). Egy szatirahiánymégis a jó tévéműsorok kö- emberről való minősítések; ban annyira szánalmasan zött tartandó számon. Mert ha kit-kit kategóriákba, ska- szenvedő Vitriolvasókörrel, közvéleményformáló ereje el- tulyákba tuszkolunk — életek hogy róla szólva még ironikus vitathatatlan. Mert olyan kér- mennek rá. Még ebben a mi megjegyzéseket sem merünk déskörben próbált meg hatni, békés, konszolidált mai való- kockáztatni, nehogy kimúl•melyben egyáltalán nemkö- Ságunkban is Amelynek em- Jon eme szokatlan elemekkel zőmbos a kőz (az egyes embe- fcerszabásu elveit, hétköznap- ... , „ . „ , rek) véleménye. Jainak tisztességét piszkolja a opera10 közvetett beavatkoA film egy cigánycsalád gondolkodásban megülő tisz- zástóL tragédiájának ürügyén az tátalanság. S. E. Á város és irodalma Egyvárosú ország a miénk, úgy mondják. Furcsa dolog: az irodalomban nem ilyen egyértelmű a helyzet. A magyar vidékek Íróinak nagy része ugyan előbb-utóbb a fővárosba került, műveikkel sokan mégis jónéhány tájegységünket tették irodalmi vadászterületté. Ebben a kettősségben persze lehetne vitatkozni: létezett, létezik-e mondjuk külön „szegedi irodalom", hiszen ehhez mindenkor nagyszámú, színvonalas és „standard" írógárda szükséges. Viszont tény: a város kapcsolata a magyar irodalommal története RÁDIÖNAPLOr lönös révén — speciálisan szegedi látásmóddal ragadhassa meg. Ennek azonban a szigorúan vett szépirodalomban — a huszádlk század első felének nagyjait, Tömörsoráti kényt, Juhász Gyulát, Mórét mindvégig igen gazdag volt. kivéve — kevés jelét láthatEz volt a kiindulópontja a tuk- Azt a tényt- ho«y a ma" rádlóban múlt héten Hársing gyár irodalommal meglevő Lajos Irodalmi kirándulások valóban gazdag kapcsolat el-' műsorának is, amely két rész- , ^ tudott folyamatoben indult írok nyortlaban , , , Szegeden, Péter László kala- 8an és elé8 erősen különleges, uzolásávaL Az első adás a „Irodalmi" szegediség klalamúlt század végéig kísérte a kulnl — bizonyítani látszik a városhoz kapcsolódó írogató Juhász Gyula-1 „átutazóság" emberek sorsát, alkotásalt — kategóriája is. Vagyis: jöttek a premontreiek Márta nővé- _ s mentek Szegedről a Jerétől, az első bizonyítottan lentős vagy éppen nagy frók. szegedi írótól, Tar Benede- g a baj nem az, hogy a műit ken, a prédikátoron, Dugó- században egy olyan bővérű nics Andráson, Kálmány La- realista, mint Mikszáth Kúljoson keresztül az „átutazó- mán, engedett a kedves palókig": Mikszáthig, Jókaiig, cok szellemhívásának, s szeGárdonyiig. Egészen biztos, gedi újsógíróskodésa dacára hogy például a Tinódi által cseppet sem lett szegedi író. megénekelt 1932-es fura vár- A baj ott kezdődik, hogy a visszafoglalási kísérlet, a Sze- városhoz élményekkel szorogedi veszÖÜelöm, alapjaiban san kapcsolódó írók közül is másféle helyi irodalmat je- sokan csupán átutazók voltak lent, mint mondjuk Kálmány — nemcsak s főleg nem is a Lajos heroikus vállalkozása, tizenkilencedik században, a város és környéke nópköl* Az okok persze sokfélék. A tészetének összegyűjtése, ki- lényeg azonban az, hogy — lene vaskos kötetben. Ha lé- vannak. A műsor sugallatára tezik — s hiszem, hogy igert jó lenne remélni: már a köze— olyasfajta „szegediség", H jövőben egyértelműbben mint például Pécsett a pécsi, beszélhetünk a város irodalDebrécéhben a debreceni — máról. De ennek alapfeltéteúgy rá kell annak nyomnia le, hogy az átutazók végleg bélyegét a város irodalmára, leszálljanak a Szegedről inméghozzá ólyan egészségesen, dúlni készülő Vonatról. Vagy hogy a haza és az emberiség netán: el sóm Jussanak az álszemhatáral felé tágulva, az tornáiig, egyesben az általánost a kü- D. L. Emléliplakcll iiatalo'xHak Oláh Gusztáv, Kossuth-dí- művésznek, az operaház veias díszlettervező, kiváló mű- zetö díszlettervezőjének és szcenikusának. Hazaérkezett az akadémiai küldöttség A Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, Márta Ferenc főtitkár vezetésével, hazaérkezett Helsinkiből. A látogatás során aláírták a Magyar Tudományos Akadémia és a finn Akadémia közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyvet, valamint megállapodtak az 1978—79. évekre szóló közös kutatási témákban. Magyar— csehszlovák megbeszélések December 19—23 között Budapesten tartja XVII, ülését a magyar—csehszlovák kulturális és oktatási munkabizottság. Ebből az alkalomból dr. Zdenek Thrlik külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák tágozat elnöke Vezetésével vasárnap küldöttség érkezett hazánkba. A hétfői plenáris ülésén — amelyen részt vett dr. VáclaV Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is — Gosztonyi János oktatási államtitkár, a magyar tagozat elnöke értékelte a két ország oktatási és kulturális kapcsolatainak alakulását. Operettbemutató a színházban Dunajevszkij a szovjet operett körüli viták hatalmas hullámokat verő ár-apályában híres kor- és pályatársaival együtt művekkel állt csatasorba a műfaj elismertetéséért, létjogosultságának bizonyításáért. Ennek a társadalmi-történelmi alapokon nyugvó, zenecentrikus, a klasszikus operettek értékeire építő, a dalok, tréfák, táncok, sziporkázó dialógok, bensőséges lírai költemények, vidám népi és tömegkórusok, táncos jelenetek szintézisét megteremtő műfajnak rangos képviselője a Szabad szél, a termékeny és népszerű Dunajevszkij legismertebb műve. A „Szél, szél, szállj keletről hozzánk..." kezdetű számot ma is mindenki füjjai idősek és fiatalok, régi operettrajongók és mai tinédzserek. Nehéz volna meggyőző indokokat találni arra, miért e mostani szegedi bemutató. A magam részéről ugyanis az a véleményem, ha már operett, akkor legyen klasszikus, ha már klasszikus; akkor legyen pazar kiállítású, magával ragadó primadonnával, elbűvölő tánckarral, andalító muzsikával és kényelmes nézőtári székekkel. A Szabad szél mindezek ellenére kéredzkedett fel a szegedi deszkákra. Nem is számíthatott hát igazi operettsikerre.,. Angyal Mária rendező a megformálójának adnám. Az tolmácsolta a méltán színpadra állítással rutinfel- ő karakteralakításuk szép és szerű címadó dalt. adatot oldott meg. Nem akart őszinte pillanatokat szerzett. Üj szerepkört próbált a erőszakkal beavatkozni a Túl a színpadi figurán, min- közelmúlt Csárdáskirálynőjémegírt és kottafejekkel raj- den külsőséges panelektől nek primadonnája, a szép és zolt darabba, megelégedett a mentesen tudták e típusokat kedves Harmath Andrea. Ezkorrekt munkával, a lehető- emberi tartalommal megtol- úttal a négyes fogat szubségek tisztes kihasználásával, teni. Igaz, szerepformálásuk rettjét, Diabolo Pepita A hét A vegyes muzsika —akiasz- kissé kilógott a darabból, de mennyországhoz címzett matszikus operettek dallamvtlá- Szabó Mária ironikus fel- rózfogadó takarító- és felgat, dzsesszes hatásokat és hangjaiból és Garay őszinte szolgálólányát alakította. hitéből fel lehetett volna Megvallom őszintén, primaépíteni az egész előadást donnaként meggyőzőbb volt, Tetszett új szerepben Csíz- most néha iskolás megoldámadia László, aki egy rum- sokat alkalmazott, főiskolai mai gyakran locsolt tengeri helyzetgyakorlatokat ísmémedve^ imbolygó lapasztala- telt Király Levente Mikiként faiból és egy víziúttörő naiv néhány mulatságos percet lelkesedéséből gyúrta Popey színpadképről és jelmezekről figuráját. Rá és társára, Szavagy Jót vagy semmit — ez- bó Istvánra várt a feladat, úttal semmit, s erről nem hogy megtestesítsék a hücsupán a tervezők tehetnek, mort, elmondják a vicceket, Ha a premieren a jobb el- eljátsszák a kabarétréfákat, ső páholyból Idétlenül beej- kiélezzék a szójátékokat, tett két szál szegfűt hekem Megjegyzendő: a részegek József) ezúttal partizán vezér, kellene odaadnom a színé- színikliséi ma is veszélyesen a primadonna (Török Vera) Hernádi Oszkár (elvétele Diabolo Pepita (Harmath Andrea) és Miki (Király Levente) kettőse népsanzonelemeket ötvözi — meghatározták a vegyes játékstílust, a többszöri váltásokat, a sokféle hatást. A zenei megszólaltatás tisztes színvonala a Szalatsy István vezette zenekar érdeme. A szerzett — nem az Ő hibájuk, a darab gyengesége, hogy ez a két figura szürkébbre sikeredett, csakúgy, mint a bonviVán—primadonna kettős. Furcsa paradox, hogy a bonviván (Szabady Táncantológia '11 és vész emlékére emlékplakettet alapítottak, amelyet minden évben fiatal művésznek adnak át eredményes munkájáért. Első ízben hétfőn adta át az emlékplakettet Lukács Miklós, az operaház igazgatója: Forray Gábor érdemes mindenütt, most Pesten is Pisztrángos Elkészült a balatoni halgazdaság ódörögdpusztai pisztrángOBtelepe. A négyhektáros telep 29 medencéjét bauxitbányák karsztvizéből töltik fel. A világviszonylatban is korszerűnek számító ódörögdpusztai plsztrángos 1978-ban már IS—18 vagonnyit ad el, zömében külföldön, értékes árujából. szeknek, az egyik Szálat Sza- csábítóak! A premier tatán ppmg egy volt partizán kibó Máriának, Pauletta már- legszebb perceit Juhász Jó- kötőben dolgozó lánya. Így a kinő alakítójának, a másikat zsef szerezte, aki a színész klasszikus elemek mellőzése Garay Józsefnek, a súgó Gall Cézárként nagyszerűen miat(; nemigen találtak új színészi eszközöket, hangjuk szépsége és őszintesége kpvés volt az igazi varázslathoz. Egy-egy epizódszerepben korrekt alakítást nyújtott Bányász tloná, Bagó László, Herczeg Zsolt, Katona András, Boross Mária, Badíczy Zsuzsa, Gémesi Imre, Székelyhídi György, Huszár Ferenc. Külön szólnunk kell a tán> OOsokról és a koreográfiáról Talán elegendő volna — 8 kényelmesebb is — pusztán hivatkozni az Élet és Irodalom legutóbbi száméra, ott is Váncsa István tévékritikájának ide vonatkozó passzusára. De vállalva az ódiumot, meg kell mondani végre, hogy szinte alulmúlhatatlan néha ez a tánckar. Nemhogy lehetőségeit nem használja kl, de mintha nem Is ismerné saját lehetőségeit. Pedig egy mai operettelőadás elképzelhetetlen jó koreigráfia és kiválóan képzett táncosok nélkül. Ez az operett fűszere, az előadások savaborsa. Vajon az idén végző első színpadi táncos szakos szegedi középiskolások tudnak-e frissíteni? Mert a kor még nem minden! Tandi Lajos —Stoller Búcsúsok című mű ve következett az Avas Táncegyüttes előadásában. Kricakovics Garmina Burónáját u Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese tánFővárosi Művelődési Ház különös izgalommal Várta a A gála második részében a Népművelési Intézet közönség, hogy fölcsendüljön a klasszikus néptáncfeldolgoszervezésében évente meg- a tápal ajkakon a Kistápéba zások következtek. Vágvölgyi rendezik a Madách Színház- két Útört kell bemenni, mel- —Varga Szegényesét a VDSZ ban a táncantológtat, ahol léje meg a táncot, aminőt Bartók Béla Táncegyüttes nem az együttesek, hanem az erre a dalra és még sok más- tolmácsolta, ami után Rossa i általuk előadott és kiválóra, ra csak a "lápalak tudnak vagy aranyra minősített igazán, önfeledten járni. A táncfeldolgozások találkoz- gyöngyösi Vidrócki Táncnak. együttes Maglódi láncokkal A műsort ezúttal a Kalo- jelentkezett, melyhek szerzőcsai Népi Együttes Pécsiné- a Szegeden is ismert ki- _ Tóth- Kalocsai tátlcok című vál<5 tártekütató Timar San- coita el. Gyorgyfalvuy Votösszeállításával kezdte. Ezt dör Vólt. A szekszárdiak Kó- tozatok egy munkásmozgalmi követően a tápai népi e.gyüt- MJa foközótt ütemű, látvá- dalra címú koreográfiájával tes lépett színpadra amely ny°8- széP kimunkátású tánc — amit a Vasas Táncegyülelső ízben kapott meghívót — Szabadi Mihály műve. tes mutatott be — csakúgy az antológiára. A kétszeresen Satirdi Zsolt. a szegedi csillogtatta magas művészi aranyra és kiválóra minősí- ÉDOSZ Táncegyüttes kivalo kepesseget, mint Sebő és 11tett Tápai lakodalmassal hív- muzsikusa most z&lai szí- már az új gyűjtésű művel, ta föl magára a szakemberek ríekben lépett közönség elé a Románok tánccal, amelyet ' ' ' , , ' " .... a Szurdi—Orsovszky Tánc ismét a VDSZ táncosai mufigyelmet, e jeies „tsaiaui boltal és dorombbai című tattak be. A szólótáncosokat eseményt" mindössze tíz perc mut>en. Kiss—Foltin Talalaj- Mlinárék mellett Gyalog alatt kellett bemutatni. Mint ját a HVDS£ Bihari János László és Janek József Táncegyüttese mutatta be. A Aranysarkantyús ifjú népBéVés megyei Born t Miklós művészek képviselték a Letanítványai Mlinár és gényessel, illetve a Magyar Koralovszky Mária Dunán- verbunkkal. A második műiéit ugrásával kbotak meg- \ sorf követően szakmai tahívót, a Fejér megVei népi nácskozásra ültek össze az együttes nedig Kneifel—Bo- együttesvezetők, valamint tos Mezőföldről hozott Zóré azok a szakemberek, akik és ugrósával érkezett. Tímár 131 ár a jövőre nézve latolgat. „ . . . .. ., ják, értékelik a táncegyütteSándor Domahazi tancat a Jsek'1977. évi munkájátT eredjászsági népi együttes mu- ményeit, tatta be. If j. Lele József