Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

2 Vasárnap,' 1977. december 25; fi Karácsony "77 Két világ — kétféle gazdasági eredmény í Á^T © Moszkva (APN) A Szovjetunióban — mint ismeretes — az ipari terme­lés 1877-ben előzetes számí­tások szerint 5,8 százulékkal növekszik, felülmúlva az előző évi növekedést. A me­zőgazdaság is jól zárta az 1977-es esztendőt, s így az anyagi termelés szféra iában elért eredmények lehetővé tették, hogy az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 3,5 százalékkal növekedjék. A folyó évben Szovjetunió, szerte befejeződött a kisfi. zetések emelése vulamennyi népguzdasági ágban. 1977­ben körülbelül 11 millió szovjet állampolgár kopott új lakást. A szocialista országok elsó félévi statisztikai jelen­tései szerint az európai KGST-tagországokban — be­leértve a Szovjetuniót ls — a múlt év első feléhez ará­nyítva 7,3 százalékkal növe­kedett az Ipari termelés vo­lumene. Az összes szocialista országban növekszenek a no­minális és reálbérek, növek­szik a foglalkoztatottság. 1977-ben tovább erősödtek a KGST-tagorszagok közötti kölcsönösen előnyös és terv­szerű együttműködés külön­féle formái. A nyugati országokban ez­zel szemben az utóbbi évek­ben bevezetett gazdasági mechanizmus csődje követ­keztében magasra szökött a munkanélküliek száma, nagy as infláció, lelassult a ter­meles növekedésének üteme, labilissá váltak a valuták és a fizetési mérlegek. A múlt évi látszólagos fellendülés 1977-ben számos nyugati or­szágban pangássá változott. Szakértők szerint az Egye­sült Államok nemzeti össz­terméke (változatlan árakon) az év folyamán körülbelül 5 százalékkal növekedett, a múlt évi 6,1 százalékkal szemben, Ugyanez a növe­kedés az Európai Gazdasági Közösség kilenc országában — a tavalyi 4,7 százalékkal szemben — mindössze 2,5 százalék. A gazdaság növekedésének alacsony üteme fokozza a munkanélküliséget. Hitelt ér­demlő adatok szerint 24 nyu­gati Ipari országban szep­tember elsején 16,3 millió munkanélkülit tartottak nyilván. Csaknem kétszer annyit, mint 1974-ben, az Egyesült Államokban ugyan­csak ez év szeptember else­jén 6,9 millió volt a mun­kanélküliek száma. A szak1 szervezetek szerint azonban ez a szám ennél jóval maga­sabb. Nyugaton különösen a fia­talokat, a nőket és a kül­földi munkásokat sújtja a munkanélküliség. 1976. október ás 1977 szeptember között a megél­hetési költségek az Egyesült Államokban 6,6 százalékkal Japánban 7,6 százalékkal Franciaországban 9,7 száza­lékkal, Svédországban 13,4 százalékkal, Angliában 16,5 százalékkal, Olaszországban 18,6 százalékkal. Spanyolor­szágban pedtg 29,5 százalék­kal emelkedtek. Szibéria második gazdasági övezete SZOVJET FLOTTAFÖPARANC8NOK LÁTOGATÁSA KUBÁBAN Befejezte kubai látogatását a Szergej Gorskov flottaten­gernagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a szovjet hadi­flotta főparancsnoka vezeté­se alatt álló szovjet katonai küldöttség. ELUTAZOTT A SZOVJET KÜLDÖTTSÉG A magyar-szovjet kor­mányközi kulturális együtt­Haderőcsokkentés Kevesebb is elég BOROS BÍLA RAJZAI Nem a babonás szám teszi, hogy sikertelenül fejeződött bo a bécsi haderő-csökkentési tanácskozás idei szakasza. As előző tizenkét menet sem hozott több eredményt. Négy esztendeje üléseznek as egy­kori Habsburg-palo'a termé­ben e tizenkilenc állam — a Szovjetunió és az Egyesült Államok, valamint tizenhét mis ország — küldöttel és arról tárgyalnak: csökkente­ni kellene Közép-Európában a csapatok létszámát és a fegyverzetet, Ebben elvileg meg ls egyeztek — a továb­biakat illetően már nem. A katonai kérdéseit bonyo­lultak, érezhetően mindenki félti országa biztonságát, s a megegyezés « témakörben valóban nehéz, a vita szö­vevényéé, o'ykor nehazsn követhető. Egy-egy kiemelt páldán azonban világosan ktmutathetó a lényeg: ki hogyan érvel és valójában kinek is van Igaza­A két világhatalom közép­európai helyzetének megha­tározásiban kétségtelenül szerepe van a földrajznak. Egy esetleges megegyezés ese'én az amerikai csapato­kat a tengerentúlra kellene visszavinni, a szovjeteket csak néhinyszáz ki'ométer­nyíre hátrább. H sz a Szov­jetunió — mondják a nyu­gatiak — könnyebben vis­szadobhatja Közáp-Eurápába erő't, min* tg BsyosUlt Ál­lamok. A fo'drttz* érve=tvéb­ké-it nem útke'etú: az Egye­sült Államok az elm'i't h<­rom évt'-ed alatt az Éezaki­s-rkkürtM a Földközl-te-­gar'n sTáreVö'd1. '4-gt- és tengeri támaszpontok gyére­iét énítette ki a szocialttte országok körül — egyebek között — úgymond — a föld­rajzi tényezőt ellensúlyo­zandó Itt van azonban eev má­sik — ha úgy te'sz'k kato­nafői ira'zi — szemnont. Va'amilyen. hagvománvers fegyverekkel vívott e'""ónai J összecsapás esetén a Szov­jetunió felvonulási területéi sebezhetőbbek, — éppen, mert közelebb vannak. Kapcsoljuk ehhez a gon­dolatmenethez « nyugatiak másik követelését: a kivo­nandó szovjet csapatok vi­gyenek magukkal minden hadfelszerelést, az' ameri­kaiak fegyvereit azonban & földrajzi hátrány kiegyen­lítésére — hagyják nyugat­európaiak raktáraiban- Ml lenne ebből? Mozgósítás ese­tén nemcsak az amerikaiak teremnek jtt óriásgépelken néhány óra alatt, hanem még enné' is gyorsabban fatenare'he'ik magukat « raktárakból a közép-európa szocialista országoknál jóval nagyobb lélekszámú NATO­országok; az NSZK, Anglia, Olaszország, Franciaország­S ez csak az egyik ellen­érvünk. Ha a nyugati félrz csak a létszám csökkentést lenne kötelező, kl akadályoz­hatná meg azt a íegféWe­nebb fegyverkezési hajsza kibontakoztatásában, hiszen olyan és annyi harekoesit, helikoptert, rakétát, löveget, jármüvet hordhatna ide, amennyit esak akar. A szo­cialista országoknak viszont meg lenne kötve a kezük­íme egy téma, ame'y fö­lött kezdettől tart a vita Bécsben. Nem az egyetlen de megmutatja, milye-, tak­tikát követnek a N\TO­ál'amok az ,,egye"sű!y he'y­reé'' ftáiának" j elszavával. Csa' hogy a? egyengú'y' nem kell he'vreáltítant, a"' a má'odtk világháborút ke. ve'3 évtizedsk megteremtet­ték, A katonai patenttá1, s gazdi-,ág! sz'rtt, a létekszám a közteke'és fe'te'teége, f politikai erkölcsi tényező' együtt teszik ezt. Nem eza­kel] változhatni, h3nem a^ Euróoában szokatlanul és fölös'eges-n ö«s2e»vdlt, ke. tonai erőt' kell csökkenten' úgy, hogy a törté-retm'le­kteV'ult egyensúly ne bil­lenjen meg. Tatár Imre működést bizottság XIV. ülé­sén részt vett szovjet kultu­rális delegáció, amelyet Via. gyimir Ivanovieg Popov ve­zetett, szombaton elutazott Budapestről. SZADAT ISZMAILIÁBAN Szadat a karácsonyi talál­kozó színhelyének szomszéd­ságában, Iszmaillában tájé­koztatta a nemzetbiztonsági tanácsot a héten lezajlott tár. gyalásokról, Weizman izraeli hadügyminiszter vele és Ga­rnazi egyiptomi hadügymi­niszterrel folytatott megbe­széléseinek eredményeiről. Az egyiptomi elnök pénteken megerősítette, hogy Izraelnek kt kell vonulnia az 1967-es háborúban megszállt vala­mennyi arab területről. REPÜLŐJÁRAT KUBA ÉS AZ USA KÖZÖTT Több mint tizenöt évi szü­net után repülőjárat közle­kedik Kuba és az Egyesült Államok között. A repülőgé­pek Detroitból és Chicagóból jövet Havannában szállnak le. A Szovjetunióban gyorsí­tott ütemben folyik a Baj­kál— Amúr vasútvonal épí­tése. A BAM hatáskörébe tartozó terület 1—1,5 mil­lió négyzetkilométer, ami Nyugat-Európa területével azonos. Szibéria utóbbi negyed­százados fejlődése során 700 áj város és település ala­kult ki. A lelenlegi gazda­sági terület majdnem egé­sze a felújított transszibá­riaf vasútvonal és a dél-szi­bériai vonal mentén terül ol, A keleti körzetek rész­aránya a Szovjetunió gaz­dasági forgalmában évről évre növekszik. A tizedik Ötéves tervben a kőolaj, a földgáz és az alumínium ter­melésének teljes növekmé­nyét erre a területre ter­vezik, További óriási jelen­tőséget tulajdonítanak az ttt kitermelt szénnek és réz­nek. 2000-re újabb vasút­vonalak szükségesek az újabb készletek kiaknázásá­hoz. A Bajkél—Amúr vasúti fővonal nem párhuzamos a transzszibériaival. Ebből adódik, hogv a természeti­éghajlati feltételek itt igen kedvezőtlenek. A vasútvo­nal jelentős részét az örök fagy övezetében, mocsaras, ingovánvos területen épí­tik. E vidék olyan ritkán la­kott. hogy vannak helyek, ahová még ember nem tet­te be a lábát. „A vidék gazdasági bir­tokba vétele mindenekelőtt arra irányul,, hogy a vasút határkörzetében kedvező környezetet hozzunk létre a letelepedéshez. A • vasút új életmódot hoz, biztosít­ja a városok gyors növeke­dését és fejlődését". Ez a végső eél"! Az eddig elért eredmé­nyekről mondja Davjd Ff­schcr, a kanadat Waterloo Egyetem professzora: ,,A Szovjetunió az új területek hasznosításának hatalmas programját valósítja meg. Ami számomra ebben min­dennél vonzóbb, hogy a ha­talmas inari vállalatok mel­lett fellett társadalmi inf­rastruktúrákat hoznak lét­re: lakásokat, utakat, kul­turális és jóléti intézménye­ket. Az ilyen politika az em­bereknek nem csupán al­kalmi boldogulást, hanem mai színvonalú komfortot és állandó jólétet biztosit". A BAM-ot olykor az „évszázad építkezésének" nevezik, hiszen a munkák volumene, a mérnöki alko­tások bonyolultsága és sok­félesége, a technikai fel­szereltség, az építők lelke­sedése és a társadalmi át­alakulások méretei ezt in­dokolják! A Bajkál—Amur vasútvo­nal segítségével Európa és Ázsia országait összekö­tő legrövidebb útvonal je­lentősége megnő. Az új nyersanyagforrások fel­használása megteremti a kö­zös termelőtevékenység elő­feltételeit. Ennek példája: a japán hitelek segítségé­vel kezdtek neki a maga* fűtőértékű szén kitermelé­sének Jakutiában. Szibéria újabb ipari fel­lendülése küszöbén a Baj­kál—Amur vasút ipari von­záskörében tíz területi ter­melőkomplexum létrehozá­sát tervezik. Olyan felszíni bányák ter­vei készülnek jelenleg, ame­lyeket vékony és áttetsző műanyagokkal fednek be a szibériai tél ellen. A ko­hászati üzemek folyamatai termelésűek lesznek. Az üze­men belüli szállításokat egy­sínű függőpályás rend­szerrel oldják meg. Több tízezer lakos befogadására alkalmas toronyvárosok ter­vei készülnek. Mindez nem csupán fantázia A ter­vek közül több mir készül. Megvalósulásuk a BAM épí­tésének befejezése után válik lehetségessé. Ee emel­lett a Bajkál körzetében egy Belgium nagyságú Nemze­ti Parkot hoznak létre. Fej­lesztik a vadászatot és a ha­lászatot, valamint az ide­genforgalmat. hisz az ..él­mények exporttá" a világ­kereskedelem etvik legje­lentősebb tételévé lett, Minderre már nem kell sokáig várni, az első vonat öt év múlva induL Georgij Bogdarovszkij (APN—KS) Kőolajtermelésünk negyven éve 1037, november 2l-én in­dult meg Budafapusztún az Iparszsrú kőolajtermelés. A kőolaj és a földgáz napjaink legfontosabb energiahordozó­ja és vegyipari alapanyaga, felhasználása hazánkban is agyra nagyobb jelentőségű. Magyarországon már a múlt században találtak kő. olajat a Mátra és a Bükk kö. zöttl területen, az Alföidön pedigi földgázcmléseket ta­pasztaltak. A rendszeres szénhidrogén-kutatások az 1930-as években kezdődtek meg, A magyar kőolaj-kiter­melés első koncesszióját a Standard Oil Company euró­pai leányvállalata, az „Euro­gesco" kapta, A zalai olaj­mező további feltárását a Magyar—Amerikai Olajipari Kt. végezte. A vállalat a há­ború alatt német érdekeltsé­gek kezébe jutott, és erőlte­tett termeléssel i94?.banmár több mint 480 ezer tonna oia­;at hozott 8 felszínre. A kőo'ajbányászat 1949-ben .írtént államosítása után fel­tárták a nagyien3ye!i köoiaj­nezőt. 1970-ig a za'al kutak adták a hazai kőolajtermelés telentős hányadát. Az Alföl. lön folytatott szánhidrogán­cutatások a 60-as évek köze­gén kisebb kőolaj- és jelen­5sebb földgázmezőket tártak "el, A Szeged környéki szén­idrogénmező az ország kő. olajkészletének felét, föld­gázkészletének 60 százalékát rejti magában. Hazánkban 1960-ban 1.2 millió t kőola­jat, 343 millió m3 földgázt termeltek, a múlt évben pe­dig 3,1 millió t kőolajat, Il­letve 0,1 milliárd ms föld. gázt hoztak a felszínre. A növekvő termelés a ha­zai energia- és vegyi alap­anyagigényeket nem tudta kielégíteni, ezért 1960-ban 1,4 millió t kőolaj, a múlt évben pedig már közei 8 mil­lió t kőolaj, va'amint 1 mil­liárd m3 földgáz importjára szorult az ország. Az egy fő. re jutó kőo'ajfogyasztás 1935 és 1075, között 360 kg-ról 1000 kg fölé emelkedett. A hazai szénhidrogén-termetes fokozása, a nagyarányú be­hn-atal mezvá'toztatta «z or­szág energiaszerkeze lét. A magyar energiamérlegben e szénhidrogének aránya 1985­ben 28 százalékot, 1975-ben 57 százalékot tett ki. Ezen belül a földgáz részesedése 6,3 százn'ékrói 30 szá-n'íkre emelkedett. A növekvő szén. hidrogén-szükséglet je'entős hányadát a Szovjetunióból szerezzük be -» a tervek sze­rint — 19B0-ban 7 5 millió t kőola'at, 1,5 millió t o'sjtsr­méket, a 3.8 ml'Hárd m5 földgázt importálunk. A tel­jes hazat olajigényt köze'.-ke„ lati olajimporttal kívánjuk megoldani. A szénhidrogén­szállítást a ..Barátság I. és II." kőolaivezeték, a ..Test­vériség" földgázvezeték, az épü'ő orenburgi gázvezeték, va'amint ugyancsak az épülő . A irta" kőolajvezeték szol­gálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom