Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-25 / 303. szám

w VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 67. évfolyam 303. szám 1977. december 25., vasárnap Ára: 1,50 fillér AZ MSZMPv S ZEGE D VÁROS I LAPJA Kezdetben a bizonyosság dátuma volt; évezrek előtti őseink akkor győződtek meg róla minden évben: mégsem hal meg a Nap, az élet foly­tatódik. Ezért ünnepeltek a Gergely-naptár szerinti de­cember huszonnegyedik nap­ján, karácsonykor. A karácsony az újjászületés ünnepe, a folytonosságé, a megújulni képes emberé. A többi dolog csak jelkép; szimbólum a természet örökkévalósá­gát hirdető fenyő, s az a szokás is, hogy karácsonykor megajándékozzuk egymást mindabból, amit az előző napforduló óta teremtettünk. Vissza­tekintünk ilyenkor az elmúlt évre, s megmérjük magunkat, megtettünk-e minden tőlünk telhetőt, hogyan áll­tunk helyt munkában és emberség­ben; úgyis mondhatnám: mit tettünk nagy célunk, a szocializmus építésé­ért. „Az antik világ egy korlátolt állás­ponton való elégedettség, a modern világ viszont elégedetlenül hagy. illet­ve r.hol magában elégedettnek jelenik meg, ott közönséges." A karácsonyi meditációhoz, önmagunk helyes meg-* ítéléséhez íme a kulcs, a marxi gon­dolat: sohasem mondhatjuk: nem te­hettünk volna többet, nem dolgozhat­tunk volna jobban, nem élhettünk volna emberebbül. A mi társadalmunknak nem termé­szete az elégedettség. A többet-jobbat akarás, az egészséges nyugtalanság jel­lemző reá; ha helyesen akarunk élni benne, úgy szólítjuk meg egymást, ahogy Makarenko beszélt tanítványai­hoz: „Követelek tőled, mert tisztellek!" Mert ha szocializmusban élünk is, nem élünk még valamennyien szocia­lista módon, nem vagyunk eléggé fe­gyelmezettek a munkában, s bár tud­juk, hogy a kultúra és a szocializmus természetes szövetségesek, nem te­szünk meg mindent műveltségünk fo­kozásáért; megteremtettük a szociális­uroBca ta demokrácia fórumait, de igazán még nem tudjuk használni őket. Nem becsüljük le elért eredménye­inket. Gazdaságunk dinamikusan fej­lődik, nemzeti jövedelmünk például úgy nőtt nyolc százalékkal ebben az évben, hogy az iDarban hétezerrel ke­vesebb ember dolgozott, mint tavaly... Ám jövőre újabb 5 százalékkal kell többet termelnie a nemzetgazdaság­nak. Mai termelési színvonalunkkal ezért nem lehetünk elégedettek hol­nap. Nem nyugodhatunk bele. hogy lógás és indokolatlan hiányzás miatt társadalmunk szűkös munkaerő-alap­jából elvesszék kétmilliónyi óra. hogy legjobb gépeink csak egy műszakban dolgozzanak. Gazdák vagyunk, a jó gazda pedig sohasem ül babérjain, nem méricskéli jelenét, hanem jövőjét tervezi. Ezt te­szi az ünnep óráiban is. A munkára és a békére gondol. Mert további al­kotó munkájának legfontosabb felté­tele a béke megőrzése. Ezen fáradoz­nak ma az egész világ haladó erői. Az európai kommunisták, és a társadalmi haladás, a béke ügye iránt elkötelezett mozgalmak képviselőinek berlini ta­nácskozása fogalmazta meg: „A hel­sinki értekezlet új távlatokat nyitott meg a béke és a biztonság további megszilárdítása, valamennyi európai ország kapcsolatainak és együttműkö­désének gyümölcsöző fejlődése előtt." A konferencia rámutatott arra is, hogy a Helsinkiben elért megállapo­dások hatékonysága attól függ, hogy az aláíró országok mennyire követke­zetesen tartják be a tíz alapelvet, tel­jesítik a záróokmány egységes egé­szet alkotó valamennyi tételét. A szo­cialista országok ennek szel-' lemében készültek a belgrádi találkozóra: „...a belgrádi találkozónak a jövőbe kell mutatnia, s legyen meghatá­rozója ennek a tanácskozás­nak az európai békéről, biz­tonságról és együttműködés­ről való gondoskodás. Az ülésen kép­viselt államok abból indulnak ki, hogy a belgrádi találkozó az államok és a népek közötti kölcsönös megértés és bizalom megszilárdítására hivatott, s a találkozó egész munkájának konst­ruktív jelleget kell öltenie. A találko- j zóra az a feladat vár, hogy elemezze a helsinki elvek és megállapodások megvalósításának pozitív tapasztalata­it, s egyetértésre jusson a biztonság és az együttműködés további erősíté­sének kérdéseit illető konkrét javas­latokról és ajánlásokról,.," Európában harminchárom éve van béke. Ennek megőrzése a legfontosabb feladatunk. Az euróoal kommunista és munkásmozgalom pártjainak együt- | tes fellépésére van szükség annak ér- j dekében, hogy hatékony leszerelési in­tézkedésekre kerüljön sor, megszilár­duljon az európai biztonság, gyökere­sen kiirtsák a fasizmust Nyugat-Euró­pából, fejlesszék a különböző társa­dalmi rendszerű országok kölcsönösen előnyös együttműködését. Ahogyan az egyik tanulmány utal rá: „Ilyen kö­rülmények között szükségképpen nő a testvérpártok közötti internacionalista szolidaritás ielentősége." Az MSZMP a proletár internacionalizmus szelle­mében halad együtt a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista ország kommunista és munkáspártjaival, amelyek az új társadalom teljes fel­építésén és a béke megőrzésén mun­kálkodnak Karácsony ünnepén is erre a két dor logra kell gondolnunk tehát, a mun­kára és a békére. Ahhoz, hogy boldo­guljunk, jobban keli dolgoznunk, s meg kell őriznünk a békét. * Petri Ferenc Fejlesztési terv és költségvetés 1978-ra Több mint 2 milliárddal gazdálkodik Szeged Mint arról már pénteken beszámoltunk, Szeged megyei város tanácsa idei utolsó ülé­sén elfogadta a költségvetés és a fejlesztési alap jövő évi előirányzatait. A költségve­tés bevételeit és kiadásait a testület 779 millió forintban hagyta jóvá, a fejlesztési alap bevételeit és kiadásait pedig 1 milliárd 361 millió 746 ezer forintban határozta meg — vagyis Szeged jövőre több mint 2 milliárddal gaz­dálkodik Hogy a számokat értékelni és érzékelni tudjuk, ismer­tetjük a tanács politikai megfontolásait és a hatalmas összeg felhasználásának fon­tosabb tételeit. A testület a jövő évi fejlesztési tervet és költségvetést az ötödik 5 éves terv végrehajtásának eddigi eredményeire alapoz­ta, figyelembe véve a gazda­sági feltételekben bekövetke­zett változásokat. Legfőbb cél: az ötéves terv gazdaság­politikai irányvonalának kö­vetkezetes megvalósítása. A tanácsi várospolitika és gaz­daság;x>litika az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozatára épül, s a lakosság életkörül­ményeinek további javítását szolgálja. Az 5 éves terv tel­jesít- : ar'n-josan hala i Sze­geden, negv ütemben folyik a lakásépítés, fejlődik a kom­munális ellátás, magosabb színvonalon szervezik a: ok­tatást, a közművelődést. Az idei várható adatok alapján a tanács úgy ítélte unefi; «i költségvetés terve­zett bevételeinek túlteljesíté­se megteremti az ellátást ja­vító mérsékelt színvonalnö­vekedés alapjait is, jóllehet a gyermekintézmények irán­ti igényt továbbra sem tudja a város teljes mértékben ki­elégíteni. A fejlesztés üteme is felgyorsult 1977-ben, de a lakásokhoz tervezett kiegé­szítő beruházásokat idén sem sikerült mind megvaló­sítani. A költségvetés tervezésé­nél a tanács elsősorban a társadalompolitikailag leg­időszerűbb feladatokat he­lyezte előtérbe, továbbá vá­rospolitikai feladaíokat rang­sorolt, arra törekedve, hogy az ellátási színvonal növelé­sére fedezetet biztosítson. A jövő évi előirányzatok igen feszesek, tartalékra nem is fu­totta és az intézmények el­látásában sem lesz komo­lyabb változás. Az arányos ellátás elve szerint osztotta fel a pénzt a tanács, s be­kalkulálta a hatékony és ta­karékos gazdálkodást is. A költségvetés 779 millió fo­rintja 15 százalékkal maga­sabb ugyan az ideinél, de ez tartalmazza a bérrende­zések fedezetét is. Ebből az összegből közel 230 millió az állami támogatás. Ágazatonként így osztották el a költségvetés nagyobb tételeit: kommunális fel­adatokra 122 és fél millió; út- és hídfelújításra, karban­tartásra 60 millió jut, mely­nek nagyobb részét aszfalt­szőnyegezésre, kátyúzásra, útstabilizációra, útépítő gé­pek beszerzésére fordítják, jelentősebb útfelújításra a Debreceni utcában, a Csa­nádi utcában és a Szilléri sugárúton kerül sor; az egészségügy 185 és fél mil­lióval részesedik a költség­vetésből s ebből 80 bölcső­dei helyet is építenek és egy újabb napközit szervez­nek öregeknek; közel 289 millió lesz a kulturális ága­zat költségvetése, amiből 425 űj óvodai helyre is futja és a középiskolai kollégium be­fejezésére; lakóházak felújí­tására 102 milliót biztosít a tanács. A fejlesztési terv fontos általános célkitűzése a gaz­dasági és pénzügyi egyensúly javítása, a beruházási mun­ka tervszerűsége. 1973-bnn beruházás jellegű kiadások­ra Szegeden 1 milliárd 238 millió forint használható fel. Elsősorban a célcsoportos la­kásépítés és az ehhez kap­csolódó beruházások és alap­közművek építésére fordítják a nagy összeget, továbbá a célcsoportos kórházépítésre, a folyamatban levő beruhá­zások befejezésére, illetve továbbépítésére és gyermek­intézményekre. A lakásépíté­si terv 2426 lakást tartalmaz, melyből 815 tanácsi bérlakás. 480 tanácsi értékesítesű lesz Az állami lakásépítés együt­tesen 1355 db les-, a rr.agán építésű pedig 1071 db. Leg­jelentősebb építési terület az északi városrész I/B üteme lesz, ahol 1650 db lakás ké­szül jövőre. Odessza lakó­negyedben 16 tantermes ál­talános iskola, 200 személyes óvoda és 80 személyes böl • csődé épül; Tarjánban befe­jeződik a VIII. ütem ABC­áruháza és bisztrója; az észa­ki várorész I/A ütemében kereskedelmi és szolgáltató üzletek készülnek. Ugyancsak jövőre, az ötödik ötéves terv lakásépítéséhez szükséges to­vábbi szanálásokat is elvég­zik. Fokozott ütemben folytat­ják 1978-ban a közúti híd építését. A vízgazdálkodási ágazat 144 millió forintjából egyebek között a rókus- ­móravárosi és az alsóvárosi (Folytatás a 3. oldalon.) Somogyi Kaioijiue ;e..«jute Pályák, szakmák, lehetőségek A döntés a gyermek joga, de a szülők felelőssége, akik­nek nemcsak gyermeküket, de a pályákat, szakmákat és a lehetőségeket is kell is­merniük ahhoz, hogy utódaik a nekik megfelelő pályát válasszák. Csongrád megye valamennyi hetedik osztá­lyos tanulója megkapja ezek­ben a napokban a pályavá­lasztási tájékoztatót. Szege­den 18 középfokú oktatási intézmény várja a jelentke­zőket, a szegedi járásban kettő. A kiadványból meg­tudhattuk, hogy a következő tanévtől a szakmai képzés színvonalának emelése érde­kében egyes szakközépisko­lákban bevezetik a szak­munkásképzési célú okta­tást. A négy osztály elvég­zése után a tanulók érettsé­gi vizsgát tehetnek, bár az érettségi nem kötelező; a ta­nulók enólkül is tehetnek szakmunkásvizsgát. Ebben a képzési formában élelmiszer­ipari, műszeripari, gépészeti, híradástechnikai, kertészeti, közlekedésgépészeti és gép­járműtechnikai szak is in­dul. Ugyanígy képzik a nö­vénytermesztőket és állat­tenyésztőket is. Az ipari és mezőgazdasági szakközépiskolát végzett fia­talok kétéves szakmai gya­korlat után az üzem javas­latára technikus inősítő vizsgára jelentkezhetnek. Hasznos és szükséges for­gatni a Csongrád megyei pá­lyaválasztási tájékoztatót, szakmák széles skáláját ki-, nálja ugyanis.

Next

/
Oldalképek
Tartalom