Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

koztatottság szerkezete: Jelentősen nőn az exportértékesítés; — a területfejlesztési célkitűzéseink megvalósításához szükséges te-mel >kanacitások, valamint az inf-ast-uktúrát alkotó létesítmények (lakásépítés, kommunális és közúti beruházások) bővítése folytatódott. és alapvetően tervszerűen alakult: — a munka- és életkörülmények az előző évhez kénest nagyobb mért éltben iavultak. Ez évi fejlődésünkben az alaDvetően előremutató vonások mellett néhány negatív tendencia ls mutatkrvott. melyek a néngazdasági tervhez. úietve helyi célkitűzéseinkhez kancsrlődó feladatok maradéktalan teljesítését akadályozták: — az 'rányitomunka fogyatékosságai. az aktív kezdeményezés h'ánya. valamint az olykori negatf" szemléleti megnyilvánulások fé kezték több fontos gazdaságpolitikai cé'kitőzés (munkaidőalao iobb kihasználása, minőségi követelménvek érvényesítése. korszerű szerve-ési és tudományos eredmények a'ka'mazása. társadalmi érdek els'd'eges érvényesítése) megvalósítását : — a vállalatok egy része ldőaránvosao nem teljesítette közéotávú le-vének néhánv fontos célkitűzésé' 'élelmiszeripar: nyereség; k myűinar: tőkés exoort. beruházás; kereskedelem: Jövedelmezőség feilesztés): — a termelés, forgalmazás és szállít^ összhangját. a termelés (i<-"»ne»cégét időnként zavarta a tevé'-envsévek egyes területeinek *~űk kapacitása. a kooperációs kapcsolatok nem megfelelő szervező *«ége illetve esetenként eWordu't együttműködési fegyelmezetlenség ls: — számos beruházás Hvitelezésé-ek elhúzódása, az énf'őioari és te—ezői kárjavítások. valamint az l"ó-vek közöói feszültség növekedne hátráttat+a a területfejlesztési te-vben foglalt feladatok egy részének megvalósítását. A gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását ágazatonként az alábbi -^eneíák lellemezték: k^k Az loarf termelés egész évben W egyenletesen, a tervezettnél és az országosnál dinamikusabban bővült. és míntegv 7 százalékkal halad** meg * múit évi színvonalat. A P'i'b- és élelmíszer-foarl egvsé*»ek fövb mint fele 11 százalék feletti terc">ié*növpkedést ért el. A szüvetkoz-ti és tanácsi inarban — a könvntvtsiiiya miatt — a termelés az á«n<mál inasabban emelkedett. A te—z«J'ssbővülés alapvetően a néogazdw—íyf szükségletekkel összbaogb" következett be. A kiemelt belföld) Illetve eroorteéh} termelés (szó-bidrogéntermékek. gyengeáramú veze»ékek. alumínium készáru, gumlInnri hűs- tel- és egves konzervipari lermékekl az átlagot meghaladva o-velke-iett. Korszerűbbé vált a termákszerkezet. A kedvező aiaoanvag-ellátás. valamint a húsioari kanacitás bővülésének hatására legdinamikusabban aa éieJmijze-Bar termelése nőtt (12 százalék!. ellensúlyozva ezzel az előző évi lemaradást. A nehézipar 11 százalékos termelésbővülését alapvetően az energiaszolgáltatás dinamikus fejlődése; valamint a géoloari, illetve szénhidrogén-feldolgozó kapacitás növekedése eredményezte. A 'ervezettnél nagyobb létszámcsókkenés. illetve egyes vállalatokat ér ntő érté'-es-'iési nehézségek (KSZV. TEV. HÖDIKÖT) miatt a könnyűtoar termelése nem érte el az egy évvel korábbit (1 százalékos csökkenés). Az Ipar szolgáltatójellegű tevékenysége a termék-előállításnál és a tervezett ütemnél gyorsabban bővült (a lakosság részére végzett szolgál látások árbevétele 12—13 százalékkal emelkedett). A termelésnövekedést és az országos átlagot jelentősen meghaladva, folyó áron mintegy 19—21 százalékkal emel'-edett az exportértékesítés. Ezen beiül dollároiacokra több mint 30 százalékkal exportáltunk többet Az ipari szervezetek tevékenységében sokoldalúan bontakozott ki a hatékonyság Javítására Irányuló törekvés: — a fejlesztési és szervezési intézkedések nyomán nőtt az eleven munka termelékenysége (rekonstrukciós iellegű fejlesztések, öltönygyártás szervezése 25 százalékos normaidő-csökkenést eredményezett a Szegedi Ruhagyárban, kapacitáskihasználást javító hálótervezés alkalmazására került sor a Fémtechnikai Vállalatnál stb.); — az élelmiszer- és kenderiparban megvalósult, illetve folyamatban levő feldolgozókapacitás-bővítés. valamint a mezőgazdasági szerződéses kapcsolatok javulása hosz•zabb távra szólóan biztosítja az alananyag-ellátás és -feldolgozás jobb összhangját, a kapacitások egyenletesebb kihasználását: — a szervezeti keretekben bekövetkezett változások (szövetkezeti egvesülések). a foglalkoztatási atruktúra módosulásai (a nehéz- és élelmlszertnar súlyának emelkedése. a községi telephelyek fejlesztése) kedvezően hatottak az Iparszerkezet korszerűsítésére és az ipar területi elhelyezkedésére; — a korszerű technológia alkalmazásával több helyen Javult a termékek minősége (tejtermékek, baromfi-feldolgozás, öltönygyártás). Az elért eredmények ellenére számottevőek a gazdálkodás tartalékai és egyben még sok helyütt a gyorsabb előrehaladást fékező tendenciák ls hatottak: — a folyamatban levő beruházások egv része túlzottan magas létszámigényt támaszt (FÉG). a fe11eszté«eknél munkaerő-megtakarfiás általában nem Jelentkezik (gép-, építőanyag- és élelmiszeripari rekonstrukció); — a kooperációs kapcsolatok, valamint a műszaki ellátás hiányosságai következtében számos vállalat kényszerül a termelést kiszolgáló. de alacsony hatékonysággal végezhető önellátó tevékenységek (alkatrészgyártás) kifejlesztésére; — a hatékonysági követelmények érvényesítésében tapasztalható fogyatékosságok (termékszerkezet lassú korszerűsítése, együttműködési készség hiánya) »cát esetben visszavezethetők a vállalati belső Irányítás hiányosságaira, illetve annak nem kellő ütemű továbbfejlesztésére; — egyes, magas műszaki színvonalat képviselő, korszerű termékek exportja (speciális tömlők, légtecJí* nikai berendezések, könnyűszerkezetes építőelemek, mérlegek stb.) nem fejlődött kellő ütemben. A hagyományos könnyű- és élelmiszer-ipari termékek külföldi értékesítése továbbra is csak magas állami támogatás mellett jövedelmező. Egyes vállalatok (HÓDI-" KÖT, Szegedi Gumigyár, Hangszergyár, húskombinát) exportterve nem teljesült: — nem javult a megyei központú lparválaltatók Jövedelmezősége, a nyereségnövekedés az országoshoz kénest mérsékeltebb volt. A könnyűipari vállalatok egy részénél a készáru-készletszint meghaladta a tervezettet O

Az építőipar a megyei célkitűzéstől és az igényektől elmaradva. mintegy 5—6 százalékkal növelte salát építési-szerelési tevékenységének volumenét. Ezen belül az állami építőipar 4—5, a szövetkezeti 7—8 százalékkal termelt többet. Ez évben először tel les mértékben a termelékenység volt a növekedés forrása. A tervező vállalatok teljesítménye mintegy 5 százalékkal emelkedett. Az építőipar tevékenységének színvonala. a gazdálkodás hatékonysága némileg Javult: — a vállalatok nyeresége a tere melést meghaladóan emelkedett: — az épületszerkezetek szereié-; aében a termelékenyebb technológiák alkalmazásával csökkent a munkai gény esség: — a kivitelezési munka minőségének Javulása a hiánypótlási kötél ezettségeket valamelyest csökkentette: — bővült a megyei építőipari •zervezetek (állami—szövetkezeti építőipar) közötti kooperáció. Az építőipart tevékenységgel kapcsolatos hiányosságok — a vállalati erőfeszítések ellenére — több területen fennmaradtak. Illetve fokozódtak: — a beruházások elhúzódása miatt emelkedett a befejezetlen termelés állománya: — a munkafegyelem alig Javult^ s ez továbbra is rontja a munkaidőalap felhasználását: — a folyamatos munkavégzést —: különösen az év második felében — néhánv alapvető építőanyag (cement, gépészeti szerelvények itb.) hiánya gátolta; — az ütemtelen kivitelezés miatt a létesítmények átadása eltolódott, ami árbevétel-elmaradást, a több esetben fizetésképtelenséget okozott (DÉLÉP. KÉV); — a garanciális tevékenységben Jelentős a kötelezettségek összetorlódása (Szegeden mintegy 2 ezer lakást érint): — Jelentősek a tervszállítási késedelmek (kapacitáshiány, gyakori újratervezések, más megyei elköti lezettségek). ©

A mezőgazdaság teljesítette aa országos előirányzatnál magasabb tervét Egyes ágazatokban rekorderedmények születtek, melyek elérik vagy megközelítik az ötéves tervidőszak, végére tervezett színvonalat. Ebben meghatározó szerepe volt a* év jó megalapozásának, a Javuló anyagi-műszaki diátásnak, a kapacitások jobb kihasználásának. A postai szolgáltatások bővítése keretében épüljön ki az északi város, részt ellátó hálózat; az l-es számú postahivatal korszerűsítése ls az időszakra jutó feladat. ©

A megyei kiskereskedelmi forgalom 8—8,5 százalékkal emelkedjék. Szerkezete igazodjék jobban a lakosság igényeihez, a fő figyelmet az alapellátásra fordítva. Az iparcikkforgalom az átlagosnál gyorsabban növekedjen. A szövetkezeti szektorban átlag feletti fejlődést várunk eL Az ellátási színvonal emelése érdekében : — a kereskedelmi szervek a helyi ipari vállalatok és szövetkezetek közös érdekeltsége alapján csökkentsék a hiánycikkek számát. A szállítási szerződések megköté. sénél az áruellátás folyamatosságának követelményeit tartsák szem előtt; — a fogyasztási szerkezet mélyrehatóbb vizsgálatával törekedjenek a rétegigények Jobb kielégítésére; — a kereskedelmi vállalatok bővítsék a határ menti árucserét A kereskedelmi tevékenység hatékonyságának javítására: — érjük el az áruk útjának lerövidítését a minta utáni értékesítés kiterjesztésével (VIDIA, DELTA, Kisteleki ÁFÉSZ), az Iparcikk-kereskedelem közvetlen ipari beszerzéseinek fokozásával; — a készletgazdálkodást a he. lyenként tapasztalható túlzott pénzgazdálkodási szempontok helyett a lakosság ellátásának szem elótt tartásával kell szervezni; — gyorsítsák meg a belső mechanizmus megkezdett korszerűsítési folyamatát: a szervező munkát és a gépi adatfeldolgozást (AFÉSZ-ek, ruházati kereskedelem). A kereskedelmi munka feltételeiBek továbbfejlesztése érdekében gyorsítani szükséges az üzletátalakításokat, a szegedi nagyáruház és DOMLS áruház kivitelezését. O

Megyénkben 1978-ban a lakos, ság élet- és munkakörülményel a gazdasági lehetőségekkel össz. hangban dinamikusan fejlődnek. Ehhez biztosítani szükséges a különböző területek arányos és kiegyensúlyozott fejlesztését: — a tervezett lakossági Jövedelemnövekedés megteremtésére a gazdálkodó szervek nagy politikai felelősséggel foglalkozzanak a dolgozókat érintő bér- és Jövedelempolitikai intézkedések végrehajtó, sával, a vállalati teljesítmények alapján megvalósítható bérfejlesztési lehetőségek ütemes felhasználásával; — a fogyasztási cikkekkel, szolgáltatásokkal való ellátásban ér. Jük el a termelő- és forgalmazó vállalatok együttes felelősségének érvényesülését; — a lakossági szolgáltatások bővítése irányuljon a ma még meglevő területi aránytalanságok mérséklésére Ezt az érintett szervek az új Ipartörvény következetes alkalmazására, Illetve a városi szolgáltatóhálózat bővítésére építve tartsák elsőrendű politikai feladatnak. A tanácsok segítsék elő — elsősorban a Járások területén — a magánkisiparosok számának további növelését, az ellátottsúg színvonalának emelését. A kiemelt szolgáltatások fejlődjenek az átla. gosnái gyorsabban; — a lakás- és kommunális ellátási színvonal emelése fokozott erőfeszítéseket igényel. A célcsoportos beruházások ütemesebb megvalósításával, a magánerős építkezések ösztönzésével (például a szervezett telekbiztosítással, a vállalati támogatás kiszélesítésével, az engedélyezési eljárások gyorsításával) érjük el mintegy 4 ezer 500, 5 ezer darab lakás, ezen belül 400—450 munkáslakás felépítését; — folytatni szükséges az fVóvízkapacitás bővítését (Szeged), a területi aránytalanságok felszámolását (például Kistelek). A környezet védelmét segítse elő a földgázprogram, a szennyvíztisztító építkezések ütemes folytatása. A vállalatok és intézmények törekedje, nek a környezetvédelemmel összefüggő támogatások elnyerésére; — a munkahelyi körülmények Javítása érdekében a vállalatok tervszerűen valósítsák meg a gépi és munkakönnyítö beruházásokat, a termelőkapacitások kihasználásának fokozásával együtt javuljanak a munkafeltételek. A mezőgazdaságban folytatódjék a szociális hálózat bővítése, a kereskedelem gyorsítsa a korszerűtlen egységek rekonstrukcióját; — az egészségügyi és szociális területen: folytatódjék a deszkl szanatórium bővítése, kezdődjék el az ópusztaszeri és szegedi szociális otthonok, a szegedi 200 ágyas kórházi pavilon, a megyei KÖJÁL és három egészségügyi központ építése. A makói kórházrekonstrukció gyorsításával együtt készüljön el a megyei kórházak állagmegóvásának terve. A bölcsődei férőhelyek száma 125-tel bővüljön; — a kulturális ágazat fejlesztése érdekében épüljön meg 775 óvodai és 208 középiskolai kollégiumi férőhely, a tanévkezdésre készül. Jön el 22 általános Iskolai tanterem. Fejeződjék be a szentesi és szegedi ifjúsági házak építése. Kezdődjék meg a 624. sz. Ipari Szakmunkásképző Iskola beruházása. Folytatni kell a SZOTE-beruházások előkészítését, illetve megvalósítását. O

A munkaerő-gazdálkodás területén rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználása segítse elö a foglalkoztatás egyensúlyának Javítását. Ehhez szükséges: — egyes területeken (könnyű, ipar, kereskedelem) mutatkozó szakemberhiányt csökkentsék a gyes-en levő anyák szakmai képsésével, Illetve továbbképzésével; — a felsőfokú szakemberigény Jobb kielégítéséhez Javítani kell a képzés helyi feltételeit (kereskedelmi és közgazdasági felsőfokú képzés megindítása, a felsőfokú műszaki szakemberképzés lehetőségeinek felmérése); — az arra alkalmas területeken törekedjenek a bedolgozói tevékenység további szélesítésére (háziipari szövetkezetek stb.). A munkaerőigény mérséklése Jelentős szemléletbeni vá'toz' - i ?nyel a gazdasági vezetők röl. Érvényt kell szerezni ama ogy egyes munkakörök megüresedásét ne létszámfelvétel, hanem lehetőleg szervezési intézkedés kövesse. A '"tszámigény mérséklése és a fc'alkoztatás hatékonyságának javítása érdekében: — a gazdaságvezetés minden szintjén gondoskodjanak a mun'-a. időalap jobb kihasználásáról (távollétek engedélyezésének .->. tása, munkaidő-kedvezménve'- 'felülvizsgálata, táDpénzei'mő—és> munkavédelem, mu"knfetrve*cnr) megkövetelése stb.i. A k^-v*' m munkahelyi vezetők forr"*—f-gk nagy figyelmet a munkahaivj *é"kör és a munkakörülm°n"e'- '-vitására ; — a teljesítménybérezés terjedjen ki a kisegítő és alkalma zo'ti munkakörökre, a nem termelőágazatok mérhető tevéken vs*yeire A normakövetelmények aikalm fásának szélesítésére van szüks^a az új létesítmények tervezése, a műszaki fejlesztés, a programozás a karbantartás stb. területein — a magas anyagmozgatói létszám csökkentése érdekéh»n előtérbe kell helyezni a '-"-"'ex anyagmozgatói rendszerek m°-va. lósítását. Az anyagmozgató megfelelő üzemeltetésének bi-* vitásához szükséges mezvizsví.'-i helyi szervizkapacitás kia'"':!'' ak lehetőségét (például a sz? edi koordinált raktárház terűiét*1") — az előkészítés alatt. i'ie*ve folyamatban levő beruházásoknál vizsgálják felül a létszámea'T-ségletet, és további intézkedésekkel (komplex gépesítés, szervezési tegyék lehetővé a létszámigény mérséklését. A tanácsok, az SZMT, a szövetkezetek érdekképviseleti szervei gondoskodjanak a munkaügyi rendelkezések végrehajtásának hatékony ellenőrzéséről és a végrehajtás segítéséről. Támogassák fokozottabban a hatékony és fegyelmezett munkát megkövetelő gazdasági vezetőket, határozottan lépjenek fel a munkaidő veszteségeinek csökkentése érdeké, ben. O

A szocialista munkaversenymozgalommal kapcsolatos" leg'ontosabb tennivaló a versenv len i ületének fenntartása, eredmán vess igének fokozása. A gazdaságvezetés a társadalmi szervekkel együttműködve teremtse meg az éves tervek és a versenyvállalások szoros összhangját, biztosítsa' a vállalások teljesítésének feltételeit. A kollektívák kapcsolatainak szélesítése segítse elő a gazdálkodás feszültségeinek felszámolását az anyagi, műszaki ellátás, a munkaerő-gazdálkodás területén. A versenymozgalom segítse elő az éves tervek maradéktalan megvalósítását. A vállalások: — a gazdaságos export növelésére; — m termelésben felhasznait anyagi eszközökkel, valamint a munkaidővel való takarékos gaz. dálkodásra; — a belső tartalékok feltárását szolgáló szervezési Intézkedések megvalósítására irányuljanak.