Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-18 / 297. szám

szervezési Intézkedésekkel pályázzárak bérfejlesztési kedvezmények elnyerésére; — folytassák az alacsony hatékonyságú, kis létszámú telephelyek csökkentését, a termelési koncent-ációt eredményező ésszerű szövetkezeti egyesüléseket, a nem helyi szükségletre termelő tanácsi vállalatok minisztériumi átadását; — törekedjenek az energiaszolgáltatás biztonságára (az előirányzott hálózatfejlesztések tervszerű megalósítása. a kábelek és vezetékek megóvását szolgáló Jobb együttműködés kialakítása, elavult hálózati szakaszok tervszerű felújítása), a racionális energiastruktúra és takarékos felhasználás biztosításá-a: — a számítástechnikai eszközök üzembe helyezésével (DÉMÁSZ, TBV. NKFV), illetve az alkalmazást előkészítő munka gyorsításával segítsék elő a korszerű információfeldolgozást ; — szorgalmazzák a termékek és a szolgáltatások minőségének javítását, illetve mérését szolgáké módszerek és eszközök elterjesztést Az építőipari szerelési tevékenység volumene mintegy®—8 százalékkal növekedjék. A fejlődést a kivitelezés ütemességének fokozására a minőség javítására, a szűk termelési keresztmetszetek feloldására és a szervezettebb munkára alapozzuk. Ennek érdekében: — a megyei érdekeknek megfelelő sorolások alapján kezeljék kiemelten a termelő-, a lakás- ét kapcsolódó létesítmények megvalósítását: — csökkentsék az egyidejű építkezések számát a befejezetlen termelés állományát, — javítsák az építés-szerelési tevékenység kiszolgálását az iparszerű előregyártás, a központi anyagelőkészítés és -szállítás, valamint komplex telepek fejlesztése útján: — a minőség javítása érdekében legyenek igényesebbek a műszaki előkészítésben és az ellenőrzésben. A beruházási és kivitelező vállalatok helyezzék új alapokra a minőségellenőrzést; csökkentsék • ga+anciális javítás elmaradásait; dolgozzák ki és alkalmazzák minél szélesebb körben a minőségi bérezés új rendszerét. A szűk kapacitások feloldása érdekében az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: — az építőipari szervezetek tekintsék át az országos szak- és szerelőipari vállalatok megyei tevékenységét és a megyei tanács koordinálása mellett tegyenek Intézkedéseket a Jelenlegi feszültségek feloldására: — a fejlesztések munkaerőforrása elsődlegesen a vállalaton belüli létszámszerkezet átalakítása, a céltudatos szakmunkás-átképzés, a kis- és célgépggítés fokozása legyen: — gyorsítsák meg a tanácsi vál' álatok és az építőipari szövetkezetek az éoületszerkezet és -technogia tipizálását: — a munkaidő-kihasználás javfsa ér'ekében á DÉLÉP és a :=mf!ÉP tegye teljes körűvé a torszerű folyamat normák alkalmazását: — a megyei tervező szervezetek a helyi igények elsődleges kielégítésére törekedjenek. O

A mezőgazdaság elmúlt kétévi dinamikus fejlődése megfelelő a.apot teremt az V. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításához. A magas bázishoz képest — átlagos időjárás mellett — az ágazat 3—4 százalékkal, ezen belül a termelőszövetkezetek 4—5, az állami gazdaságok 6, a kisgazdaságok pedig 1—8 százalékkal növeljék termelésüket. A két főágazat közül az állattenyésztés fejlődési üteme legyen a gyorsabb. Törekedjenek a termelésfejlesztésben elért magas szintek stabilizálására, emeljék tovább a többi (rét-, legelő-, kukorica-, cukorrépa-, napraforgó-, szőlő-, gyümölcs-) ágazat hozamait növeljék a juh-, a szarvasmarha- és a kocaállományt. Éljenek jobban a termelési szerkezet javításában. az indokolatlan különbségek csökkentésében, a minőségi, hatékonysági követelmények erőteljesebb javításában, a földterület racionális hasznosításában meglevő tartalékokkal. E célok elérése érdekében a mezőgazdasági nagyüzemek: — számolják fel a parlagterüleleteket, gyorsítsák meg az elhagyott romos tanyák lebontását A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken ütemesen folytassák az erdősítést; — 8—10 százalékkal növeljék a kukorica, és Igény szerint a napraforgó, a lucerna termőterületét; Igazítsák a szükségletekhez a szántóföldi zöldségnövények összetételét Emeljék a gazdaságosan exportálható zöldségfélék arányát; — a juhállomány 10. a szarvasmarha-és a törzsbaromfi-állomány 2—3 százalékkal növekedjék. A sertéstenyésztésben a kocaállomány emelésével és jobb kihasználásával a minőségi és hatékonysági mutatók Javítását kell megteremteni. ügyelve arra, hogy ne következzék be egyetlen szektorban sem a sertéslétszám ciklusos mozgása: — az üzemek gondoskodjanak a magas hozamok eléréséhez szükséges előfeltételek (fajta, technológia, növényvédelem, műtrágya, üzemszervezés stb.) megteremtéséről valamennyi növénynél és állatfajnál. Növeljék a szervestrágya-felhasználást Műtrágya-felhasználásban érjék el az egy hektár nagyüzemi szántóterületre a 300 kilogrammos hatóanyag-felhasználást. Legyen nagyobb az iparszerű termelési rendszerekben termelt növények száma és területi aránya. Ahol a feltételek adottak, ©tt a lucernatermesztést a rét-, legelőgazdálkodást és a szarvasmarha-tenyésztést rendszerbe kell vonni; alakuljon a szőlő- és a borgazdaságban is termelési társulás; — fejlesszék tovább a takarmánygazdálkodást (kukorica szárítás nélküli tartósítása, melléktermékek hasznosítása); — emelkedjen a nagy teljesítményű erő- és munkagépek száma. A gépi beruházásoknál szemléletbeli változtatásra van szükség: a vásárlás jobban igazodjon a talajadottságokhoz, a kihasználás feltételeihez és a lehetőségekhez; — a meglevő kapacitások korszerűsítése mellett a fejlesztéseket elsősorban a hajtatott zöldségtermelés bővítését szolgáló üvegházakra, ültetvénytelepítésekre, a ma. liorációra és a termények megóvását biztosító létesítményekre koncentrálják a gazdaságok. Az állami gazdaságok mellett a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is hozzá kell látni újabb szakosított állattenyésztési telepek építésének előkészítéséhez. Gyorsítsák meg a technológiai rekonstrukciókat a szervezés alatt álló agrokémiai centrumoU építését Be kell fejezni két paprikaszárító beruházást ls. Valósuljon meg 400 hektár szőlő és 350 hektár gyümölcsös telepítése, szélesítsék a termál- és földgázenetw gia hasznosítását; — a nagyüzemek tegyék célirányossá és tervszerűbbé a kialakított együttműködéseket (közös beruházások megvalósítása, a gépek, gépi berendezések, a munkaerő stb. átcsoportosítása). A jobb esz. közellátottságú termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nyújtsanak rendszeres segítséget a gyengébb gazdaságoknak. Jelentős tartalék az átlag alatti termelési színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemekkel való fokozottabb foglalkozás. Az okok feltárásában és megszüntetésében vegyenek részt a TESZÖV, az illetéke* tanácsi szakigazgatási szervek, a* ÁGOK Termelési Főosztálya, valamint a megyei intézmények. A mezőgazdasági üzemek és a felvásárló, feldolgozó vállalatok az Idei tapasztalatok felhasználásával fejlesszék tovább a már kialakult együttműködést. Bővüljön a bázis, gazdaságokra alapozott termelés* kapjon nagyobb teret a hosszabb távú szerződéskötés, valósuljon meg újabb termelésfejlesztést szolgáló közös beruházás (szőlő-, gyümölcstelepítés, paradicsom-feldolgozás, paprikaszáritó stb.). A háztáji és kisgazdaságok termelésének szervezése és támogatása továbbra ls kiemelt feladat Az Integrátorok a termékek felvásárlásán túl nyújtsanak még több segítséget a termelés feltételeinek (növényvédő szer, műtrágya, vetőmag, táptakarmány, kisgépek stb.) javításához, a megfelelő termelési szerkezet kialakításához. O

A közlekedési teljesítmények a szállítási szükségletek várható alakulásénak megfelelően a múlt évinél mérsékeltebben (vasúti áruszállítás 2—3, közúti áruszállítás 0 százalékkal) emelkednek. A mennyi, ségl feladatok mellett törekedni kell a hatékonysági és minőségi követelmények fokozott érvényesítésére: — a személyszállításban a járműpark korszerűsítése, a menetrendszerűség és az utastájékoztatás javítása a fő feladat; — a MÁV készüljön fel a tovább emelkedő gyorsvonatl utazási igények kielégítésére; — a közúti áruszállításban Javítsák a lakossági fuvarozási szükséglet ellátását, a rakodás gépesítését. A postafejlesztések keretében kerüljön sor öt postaépület felújítására, valamint a mórghalml és pusztamérgest postaházak felépítésére. Fejeződjék be a szentesi tv II. prograsugárzá* kiépítése. A szegedi gazdaságok nagyobb figyelmet fordítottak a fajtamegválasztásra, a technológiai fegyelem betartására, a szervezettségre és együttműködésre. E pozitív tendenciák az átlagos Időjárás mellett Igen eredményesen hasznosultak: — a termelési szerkezet egyre Jobban igazodott a népgazdasági igényhez. A szántóföldi zöldségtermő terület 26 százalékkal nőtt. Vöröshagymából. paprikaféléből, paradicsomból. burgonyából az előirányzatnak megfelelően, míg egyes zöldségfélékből (petrezselyem, sárgarépa, nyári káposztafélék) a szükségletet meghaladóan nőtt a termeiéi. A kender vetési területe megkétszereződött Kedvezőtlen. hogy búzát 10 százalékkal nagyobb, kukoricát 5 százalékkal kisebb területen termeltek gazdaságaink s tervezettnél; — számottevő volt a hozamok emelkedése. A növények többségónéi a termésátlag meghaladta as 1977-re, sőt egynémelyiknél elérte a tervidőszak végére tervezettet is. öszl búzából 41. kukoricából 49 mázsát takarítottak be hektáronként — ami több az országos átlagnál. Kiemelkedő eredménynek számit fő zöldségnövényeínk: fűszerpaprika 92. zöldpaprika 170, a paradicsom 350 és a vöröshagyma 202 mázsás hektáronkénti hozama; — az állatállomány — a juh kivételével — az előirányzatnak megfelelően növekedett A sertésállomány 6—8 százalékkal nőtt A szarvasmarha-állomány 7 százalékos, a tehénállomány közel 4 százalékos növekedésén belül figyelemre méltó a nagy tejhozamot biztosító fajták részarányának növekedése. A juhállomány 4—5 százalékos növekedése viszont elmaradt a tervezettől: — a fajlagos tejhozam közel 500 literrel nőtt. s ezzel elértük az országos 3 ezer literes átlagot A sertéshústermelés több mint 10 százalékkal emelkedett. A vágóbaromfi-termelés ls magasabb a tervezettnél. A vágómarha-termeié* — a tehénállomány nagyobb arányú fejlesztése és a húshasznú telepek gyenge eredménye miatt — az előző évi szinten maradt. A növénytermelés és állattenyésztés eredményeiben kifejezésre jut a hatékonyság növelésér* Irányuló munka: — a gazdaságok gépparkja bővült; a vonóerő-kapacitás 6 százalékkal emelkedett. Csökkent a betakarítási idő- és termékveszteség. Az öntözőberendezések száma 29 darabbal nőtt ami az aszálykár elhárításában és a másodvetésfl növények hozamnövekedésébea Játszott szerepet: — szélesebb körű lett a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodás, szakszerűbb a műtrágyaés szervestrágya-tárolás és -felhasználás. Javult a növényvédelem színvonala éa a technológiai fegyelem; — az iparszerű termelési rendszerekben termelt növények területe tovább növekedett a nagyüzemi szántóterület 39 százalékát foglalja el, és ma már a repce, a cirok és a lucerna előállítására ls kiterjed. A termésátlag 20—25 százalékkal meghaladja a nem rendizerben termeitekét; — Javult a nagyüzemek egymás közötti együttműködése (erőgép* munkagép, szállítások, szárítókapacitások kihasználásában); — nagyobb rend és fegyelem érvényesült a termények és termékek betakarításánál, a szerződések és ütemtervek betartásánál: — a szakosított állattenyésztési telepeken javult a tenyésztői munka színvonala és az állategészségügyi helyzet; — a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ez évben ls dinamikusan fejlődtek. Növelték a szántóföldi zöldségtermő területet, bevezették a takarmány cirok termesztését ós tovább szélesítették kapcsolatukat a háztáji gazdaságokkal. Körültekintőbben hasznosították az állami fejlesztési és szakember-támogatási lehetőségeket: — kedvezőbben alakult a gazdálkodás jövedelmezősége, javulta gazdálkodó egységek pénzügyi helyzete. Ugyanakkor nem csökkent a pénzügyi hiányos termelőszövetkezetek száma és a hiány összege; — folytatódott a — biztonságosabb mezőgazdasági termelést szolgáló — komplex belvízrendezési program kivitelezése. A Maros balparti és a mátyáshalmi öblöseiben a fő befogadók építésének munkálatai tervszerűen haladnak: — a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése a megyei átlagot meghaladó mértékben növekedett melyben meghatározó a hatékonyabb ösztönzés mellett a mezőgazdasági nagyüzemek sokoldalú és szervezettebb segítségnyújtása. Termelésük különösen a zöldségfélék. a sertéshús- és a tejtermelés területén volt dinamikus. Megállt a tehénállomány csökkenés*, sőt kismértékű növekedés mutatkozik. Néhány területen nem volt megfelelő az előrehaladás: — a szőlő-gyümölcs telepítő* üteme, a rét- és legelőgazdálkodás fejlődése elmaradt a tervezettóL (470 hektárnyi telepítés történt as előirányzott 618 hektárral szemben.) Az állattenyésztési férőhelyek kihasználása nem javult mindenütt megfelelő mértékben: — továbbra ls figyelemre méltó különbségek vannak a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodási színvonalában (hozamok, gazdálkodási eredmények stb.): — a földgáz- és termálenergia hasznosítása változatlanul lassan terjed; — a fajlagos műtrágya-felhasználást tekintve, még mindig a 11. helyen állunk a megyék között: — a célkitűzésekkel ellentétben — egyes zöldségfélék és az alma esetében — a megtermelt teljes árumennyiség egy része nem került felvásárlásra, feldolgozásra. Illetve értékesítésre. O

A gazdaság dinamikus fejlődése által támasztott Igényeket a fuvarozóvállalatok alapvetően kielégítették. A közlekedési árak munkamegosztásában az országoshoz hasonló tendencia érvényesült. Az áruszállítási teljesítmények (vasút IS. közút 13 százalék) emelkedése mellett tovább csökkent a vasúti személyszállítás részaránya A közlekedési vállalatok tetterttményének bővülését, a szükségletek színvonalasabb, kulturáltabb kielégítését megalapozta a technikai féltételek jelentős fejlődése (az autóbuszállomány 8 százalékos gyarapodása, villamosvonalak kétvágányúsítasa. a rakodó helyeit technikai felszereltségének javulása a közúthálózat éa a vasúti pályarendszerek korszerűsítése). A mennyiségi szükségletek kielégítésére való törekvés mellett nem minden területen volt fejlődte a szállítás minőségi vonásának javításában (szegedi tömegközlekedés, a szeged—hódmezővásárhelyi, illetve a szeged—makói elővárosi forgalom, az utazóközönség informálása) Évközben előfordult vagonhiány gátolta a fuvaroztatók folyamatos kiszolgálását A postai szolgáltatások közül aa átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hírlapszolgálat és a távbeszélőszolgálat területén. Szentes. Csongrád és Makó városok távbeszélőhelyzete azonban továbbra is alacsony színvonalú. Üzembe helyeztél* a szentesi adó URH Kossuth- te Petőfi-programját. O

A kiskereskedelmi forgalom a tervezettet meghaladóan, az országossal azonosan — mintegy 10 százalékkal — növekedett Az új létesítmények (hódmezővásárhelyi ABC-áruház. kiszombort üzletház, 6 ezer adagos diáké) el mezősi báziskonyha) átadása, üzletkorszerűsítések (57 bolt átalakításai javították a kereskedelmi munka feltételeit. Ösztönzőleg hatott a kereskedelem munkájára az irányítószervi és a társadalmi ellenőrzések számának 46 százalékos emelkedése A kereskedelmi munka színvonalának emelkedését a cselekvési programokban meghatározott féladatol* többségének eredményes végrehajtása biztosította: — a készletgazdálkodás javításit megalapozta a nagy- és kiskereskedelem lassan szélesedő közös piackutatása. a szezonokra való együttes félkészülés. a kiskereskedelem közvetlen ipari beszerzéseinek bővülése; — a megyei székhelyű nagykereskedelmi vállalatok munkája javult: csökkent a hiánycikkek száma. a minőségi áru átvételt szélesítették. a szegedi koordinált raktárban fejlődött a munkaszervpzte: — folytatódott az önkiszolgáló* rendszerre való áttérte (37 üzlet)) — korszerűsödött a vállalati belső mechanizmus a szabályzatok felülvizsgálatával, a gépi adatfeldolgozás szélesítésével: — jelentős erőfeszítések törtél*, tek a mezőgazdasági kisárutermelók termel vényeinek felvásárlása érdekében (felvásárlás volumené közel 79 százalékkal nőtt): — a forgalomnövekedéssé! és • fogyasztási szövetkezetek szervezeti korszerűsítésével javult a vállalatok jövedelmezősége A gyorsabb ütemű előrehaladá* gátolta, hogy a kis- és nagykereakedelem szerződéses rendszere — a ruházat kivételével — nem bővült As Iparral kötött szerződések egy rtea* nem nyú'tott megfelelő biztosítéké* a mennyiségi és minőség! igényeli érvényesítésére. A vállalati belső ellenőrzés által feltárt hiányosságok* nem követi megfelelő felel ősségrevonás. A helvl árualapok bekapcsolása az áruellátásba, elsősorban a* iparcikkek esetében volt lassú tte»-