Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

8 Szombal, 1977. november 12. • Az újítási Néhány héttel ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy október 17. és november 7. között a Szakszervezetek' Csongrád megyei Tanácsa és az Országos Találmányi Hivatal újítási heteket hirdetett a megyében. Az SZMTnél a tapasztalatokról tájékoztattak. Noha november 28-án kerül csak sor az Országos Találmányi Hivatallal közösen a végleges értékelésre, a megye gyárainak, üzemeinek részvételéről, az egyes iparágakban tapasztalható aktivitásról már adatok vannak. A megyei vállalatai, gyárai f elhívásokkal fordulták a dolgozókhoz az újítómozgalom további fellendítése érdekében. A közlekedésben a Volán, a vasiparban a HÖDGÉP, a könnyűiparban a KSZV és a Szegedi Ruhagyár, az építő- és faiparban pedig a Tisza Bútoripari Vállalat tevékenykedett legeredményesebben az újítási hetek sikeréért. Természetesen más vállalatok' is igyekeztek kivenni részüket a mozgalomból: az újítási hetekkel párhuzamosan például az élelmiszeriparban a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban iparági újítási hónapot tartottak, amelynek keretében a legjobb egyéni újítókat külön jutalomban is részesítik. A Pamutnyomóipari Vállalatnál október 18. és november 3. között vásárlással is egybekötött műszaki könyvhetet és újítási kiállítást rendeztek. Újítási tanácskozásokat tartottak a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáraiban, s kiállítás nyílt a textilművekben és a MAV-nál is. Az ATIVIZIG a szocialista brigádok újítási vetélkedőjét szervezte meg, s különösen a fiatalok részvételét szorgalmazta az újít.ómozgalomban. Ugyanez áll a HÓDIKÖT-re a nők fokozottabb részvételével kapcsolatban. A Tisza Bútoripari Vállalatnál meghirdették az Egy brigád — egy újítás mozgalmat. Általában az illetékesek jónak, hatásosnak tartják az újítási hetek eredményeit — ha nem is felhőtlen az öröm. Igen nagyok a különbségek az egyes iparágak vállalatainak részvétele között, hiszen annak ellenére, hogy hét nagyvállalat igen jelentősen kivette részét a tennivalókból, a tanácsi iparból például meglepően kevesen vettek részt az újítási hetekben. A kereskedelemre ugyanez érvényes, ahol pedig az újítómozgalom amúgy sem állt eddig feladata magaslatán, holott a fogyasztók érdekei ezt ugyancsak, megkívánnák. Remélhető, hogy a külön újítási rendezvényekkel, ötletnapokkal élen járó és dicséretre méltó szerepet betöltő vállalatok példával szolgálhatnak a jövőben. D. L. A harmadát A Zalaegerszegi Ruhagyár lenti gyáregységében zakókat, át. meneti és télikabátokat, szabadidő-ruhákat készítenek, az idén már 170 millió forint értékben. A termékek 30—35 százalékát holland és francia exportra szállítják A tervidőszak végéig Százötvenezer áj teSefinlemást szerelnek tel Telefonra több mint negyet/millióan várnak Hazánkban 100 lakásra mintegy tíz — ezen belül Budapesten 28,1 — telefonállomás jut. A telefonellátottságot tekintve a világ átlagánál vagyunk, az európaitól azonban elmaradunk. Ez a hátrány nem a lakosságon múlik, hiszen igény van, és állandóan növekszik, jóval gyorsabban a kielégítés lehetőségeinél. A IV. ötéves terv elején például 138 ezer 728 telefonszerelési kérelmet tartott nyilván a posta. A tervidőszakban 108 959 új állomást szereltek fel, ennek ellenére a várakozók száma 200 ezer fölé emelkedett, jelenleg pedig már meghaladja a negyedmilliót, a szeptember végi állapot szerint pontosan 257 ezer 923. Ennél is sokkal többen szeretnének telefonhoz jutni, a nehéz helyzet ismeretében azonban nem is próbálkoznak a kérelemmel. Budapesten több mint 160 ezren, vidéken —.elsősorban a megyeszékhelyeken és a kiemelt városokban — több mint 90 ezren várnak telefonra. Az igények többsége lakástelefon, az állomásra várakozók közül alig 20 ezer a közületi. Ma már természetes igény, hogy a lakásokban telefon legyen, a pcsta egyöntetű álláspontja is az, hogy mindenki jogosult rá. Ennek a követelménynek azonban messze nem tud eleget tenni. Űjabb előfizetők bekapcsolásának gátat szab a telefonközpont-kapacitás hiánya, illetve a központok túlzsúfoltsága. A túlzsúfoltság az oka annak, hogy a csúcsforgalmi időben a telefon sok helyen nem tud megfelelni funkciójának. A központ berendezésén kívül gondot okoz a régi és a követelményektől ugyancsak elmaradt kábelhálózat, az építési kapacitáshiány, az anyagi lehetőségek is. Az anyagi lehetőségeket tekintve a posta a tervidőszakban elsősorban a meglevő hálózat üzembiztonságára törekszik, arra, hogy a telefonszolgáltatás minőségének javításával lehetővé tegye a zavartalanabb forgalmat, s azt, hogy a hálózaton, az állomásokon valóban lehessen telefonálni. Ezért például a telefonközpontok terhelési arányát legalább 90 százalékra csökkentik. Az V. ötéves tervben a telefonközpont-kapacitást 290 ezer állomással bővítik, 83 ezer elavult állomást azonban megszüntetnek. Gyakorlatilag tehát 207 ezer új állomás áll rendelkezésre, ezeket azonban — éppen aminőségjavítás. a központok zsúfoltságának csökkentése érdekében — nem tudják mind kiadni az előfizetőknek. Egyébként, ha minden állomást azonnal fel is használnának, még akkor sem tudnák kielégíteni a mostani igényeket sem. A posta 1980-ig 150 ezer új előfizető bekapcsolását tervezi: ebből az elmúlt egy és háromnegyed év alatt 13 ezer 756 állomást szereltek fel. Tekintettel arra, hogy az igényeket még hosszú ideig nem tudják kielégíteni, a kérelmeket szükségszerűen sorolják, mégpedig egy társadalmi bizottság által meghatározott feltételek, a népgazdasági és politikai érdekek szerint. Ennek alapján például előnyt élveznek a népgazdasági fontosságú közületiek. Ezen belül is elsősorban az egészségügyi intézmények kapnak telefont. A lakásállomások felszerelésénél hasonlóan elsődlegesen a gyógyítószolgálatban közvetlenül részt vevő orvosok, valamint az állami, az országos hatáskörű szerveknél dolgozó vezetők, a tömegkommunikációs szervek dolgozóinak igényeit elégítik ki. Az igények elbírálásánál messzemenően figyelembe veszik egyebek között a szociális helyzetet, előnyt biztosítanak például a lakáshoz kötött betegeknek, természetesen akkor, ha az adott területen a műszaki feltételek is lehetővé teszik a telefon beszerelését. Túl a cse Az olajipari pártbizottság ülése után Nemcsak érdeklődést keltő, a kívülállónak izgalmas is a szerteágazó terület a sokrétű munkával, amelyet átfog cselekvési programjával az MSZMP Szegedi Olajipari Bizottsága. Az már a múlté — a napilapok, a rádió és más hírforrások szárnyra kapták —, hogy az algyői térségben elkészült és átadták rendeltetésének a Il-es számú gázfeldolgozó üzemet, amely több mint félmilliárd forintba került Ez is részét képezte a cselekvési programnak. mint ahogy a kőolaj- és földgázkutatás és -feltárás meganynyi területe Dél-AJföldön. Ünnep után vagyunk már, mégis ide kívánkozik aktualitásával a fúrási üzemegység versenyfelajánlásából a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalt és teljesített jelentős részeredmény. Az algyői területen a 2 ezer méteres feltáró fúrások lemélyítési idejét 12 napról 9 napra tervezték. Ehelyett az RD—65-ös berendezés rekordidő, nyolc és fél nap alatt teljesítette legutóbb egyik fúrását. Ez magában hordozza — ha a kutatás is lépést tart — az éves fúrási terv túlteljesítését. Valóra vált itt a KISZ védnöksége az olajipari létesítmények felett. Az erről szóló jelentést a KISZ KB titkársága október első napjaiban tárgyalta meg és megvalósultnak nyilvánította a védnökségi vállalást. A bevezetésnek szánt tények után érdemes közelebbről betekinteni az olajipari párt-végrehajtóbizottság cselekvési programjának azon részébe, amely a kőolaj- és földgázkutatás helyzetét és eredményeit tartalmazza az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában. Legutóbbi, a napokban tartott ülésén ezt tárgyalta meg alkotó módon az olajipari pártbizottság, és határozatot hozott számos kérdésben. Az ötödik ötéves tervből eltelt két év . eredményei azt tükrözik, hogy továbbra is van lehetőség újabb, az eddigieknél kisebb szénhidrogénmezők megtalálásának, noha földtanilag igencsak megkutatottak és feltártak már Dél-Aföld medencéi. Ehhez megvannak a legmodernebb eszközök. Üllésen, ahol a 60-as évek eleién tártak fel először, 1965ben pedig abbamaradt a további kutatás, mélyebb régiókban most ismét földgázt találtak és nem is keveset. Ennek szomszédságában, Forráskúton „bukkant" elő új gázmező — várhatóan az év legjelentősebb eredménye — igen nagy, 3 ezer méteren túli mélységből, amelynek lehatárolása további feladat. Űjszentivánon két fúrás vizsgálatával készültek el. Ezen a területen értékes olajnyomok jelzik, hogy a kutatást feltétlenül folytatni kell. Ehhez hasonló eredmény kecsegtet az Ullés délkeleti területén is. Algyő északnyugati részén több fúrással vizsgálták a Maros-gáztelepek ' kiterjedését. Feltételezhetően itt a gáztelep olaj testtel van kapcsolatban. Mélyítenek egy korábbi fúrást, amely feltehetően maroslelei és algyői összefüggéseket tisztáz majd az eddiginél nagyobb mélységben. Felgyőn újabb fúrást tűztek ki az előző után, amely 3500 méter körül nem járt pozitív eredménnyel. A kutatást azonban érdemes folytatni. S végül új kutatási terület az úgynevezett gátéri szerkezet, ahol a mérések és jól záródó földtani alakulat igencsak reményeket keltő. Az üzemegység kutatási száma 1977-ben több mint 22 ezer méter, amelynek elérésére — a korábbi fúrások mélyítésével — megvan a lehetőség. Jövőre tovább vallatják Dél-Alföld/ újabb területeit és folytatják a már ismert tájakon a lehatolást 3400—3600 méter mélységekig. Ez azonban már a következő esztendőre ad cselekvési programot az olajipari párt-végrehaj tóbizottságnak. Az ez évi feladatokon túl szerepel a többi között Szegeden, a móravárosi részben két kút termelésbe állítása, a ferencszállási gyűjtőállomás átalakítása, Ásotthalmon meg kell oldani a tápgáz szárítását stb. Jövőre marad a különösei} jelentős segédgázrendszer, a számítógépes és adatfeldolgozó rendszer, valamint több kisebb létesítmény (kútvezeték-építés, vízvisszanyomó rendszer végleges kiépítése stb.) létrehozása. Ezekkel 1978. végére véglegesen elkészülnek, azaz befejeződnek az 1967-től megkezdett szegedi kőolaj- és -feldolgozóipari létesítmények. A teljes őszszeg 6 és fél milliárd forint. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem Szegedi Üzemegysége és még kisebb olajipari, illetve kivitelező vállalatok kirendeltségei dolgozóinak létszáma meghaladja a 3500 főt. Közöttük a kommunisták közel négyszázan és tizenkét pártalapszervezetben hatalmas erőt képviselnek. Ott vannak minden poszton, az állapdó veszélyt jelentő kútfúrástól a feltárásig, a geofizikai mérésektől az olaj- és gáznyomok elemzéséig, a szállítástól a gázüzemi feldolgozásig, kutak mentésétől a milliós értékű berendezések javításáig. Az alapszervezetek saját területükre vonatkozó gazdasági intézkedési tervekkel rendelkeznek, amelyeknek végrehajtását — hasonlóan, mint a pártbizottság — negyedévenként ellenőrzik. Az olajipari pártbizottság jóváhagyta ülésén végrehajtó bizottsága előterjesztését a cselekvési program teljesítéséről az év háromnegyed részében. Az ülésen elnöklő Papp György, az olajipari pártbizottság titkára összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a cselekvési programot időarányosan megvalósították. A gazdasági tervek teljesítése az esztendő végére biztosan meglesz mind a fúrási, mind a termelési üzemegységben. Ehhez nagy segítséget adtak és adnak a szocialista brigádok és az üzemek kollektívái által tett és teljesített vállalások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából. Minden remény megvan arra, hogy e munkaverseny-felajánlásokkal a dolgozók és a vezetők további jó munkájával nemcsak teljesítik a kitűzött feladatokat, hanem azokat túl is szárnyalják. Fokozott figyelmet kell azonban fordítani az anyag- és alkatrészellátás problémáinak megoldására, valamint maximálisan kihasználni a jobb, összehangoltabb munkára ösztönző lehetőségeket. Lődi Ferenc f&ruízu felülni edeimi saálal Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság októberben felülvizsgálta a működési területén levő árvíz- és belvízvédelmi, valamint vízhasznosítási műveket. A felülvizsgálat tapasztalatait az igazgatóság Mederőr-telepén tartott kiértékelő értekezleten tárgyalták meg, ahol az Országos Vízügyi Hivatal részéről Soltész József főmérnök, Lukátsi Gézáné főmérnök, Fábián Tibor főmérnök és Litauszki István főmérnök is jelen volt. Kardos Imre igazgatóhelyettes megnyitója után a belvízvédelmi és vízhasznosítási müvekről Wolf Mihály osztályvezető, az árvízvédelmi művekről pedig Török Imre osztályvezető számolt be. A tanácskozás intézkedési tervben határozta meg a következő időszak legfontosabb árvíz-, illetve belvízvédelmi teendőit. A szakágazati feladatok végzésében élen járó szakaszmérnökségi dolgozók részére dr. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója pénzjutalmakat adott át, _ Tisztújításra készül a TESZÖV Tegnap, pénteken tartotta utolsó ütését a Csongrád megyei TESZÖV elnöksége. A testület tagjai beszámolót hallgattak meg a megyei termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek munkájáról, a megyei szövetség kétéves munkájáról. a TOT III. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a területi szövetség alapszabályának korszerűsítéséről, és a revizori iroda új szervezeti, működési szabályzatát is megtárgyalták. A szabályzat szerint a TESZÖV küldöttközgyűlése dönt az ellenőrzési iroda megszervezéséről, átszervezéséről vagy megszüntetéséről, meghatározza az iroda szervezeti és működési szabályzatát, évente értékeli az önkormányzati ellenőrzést, az ellenőrzések általánosítható tapasztalatait, az iroda munkáját és meghatározza annak fenntartásának módját és mértékét. A tanácskozás munkájában részt vett Haskó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa, Szilágyi Ernő, a megyei tanács osztályvezetője és dl. Ottutaj) György, a TOT tanácsosa. Az elmúlt két év munkáját eredményesnek ítélték meg a szövetkezeti küldöttek. bár hangsúlyozták, hogy a megye további fejlődésének legnagyobb tartaléka a szövetkezetek közötti differenciáltságban és az ágazatok közötti differenciáltságban van. A jövőben az elért eredmények még többre serkentenek. örvendetes, hogy ezt a szövetség érdekvédelmi munkája is támogatja. Egyes területeken az elmúlt két esztendőben Csongrád mj»gye mezőgazdaságának fejlődési üteme meghaladta az országos átlagot, ezt a tervszerűségnek, a helyesebb szerkezeti változásoknak, arányoknak, nem utolsósorban a jó vezetésnek és az időjárásnak is köszönhetik. Napjainkban 15 termelőszövetkezeti egyesülés van soron, ez megint tovább segíti a jövedelmező és iparszerű termelés térhódítását Az elnökség meghallgatta a jelölő bizottság beszámolóját a december elején sorra kerülő küldöttközgyűlés tisztújító tevékenységéhez.