Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

8 Szombal, 1977. november 12. Szegedi levél örvendetes, a történész szakma művelőjének pedig kü­lönösképpen kedvére való, hogy a Délmagyarország oly gyakran ad helyet a Szeged múltjából vett írásoknak, köz­tük is mind sü übben a szegedi munkásmozgalom történe­téről szóló cikkeknek. A sorban mindig is tiszteletre méltó helyük lehet a visszaemlékezéseknek. E műfaj azonban meglehetősen csalóka. Ha más nem is, az>emberi memória végessége, meg a „megszépítő messzeség" időnként tévedé­sekhez vezethet. Ezért is kell a történészeknek, akik egyéb­ként maguk is támaszkodnak a memoárokra, kritikával ke­zeinlök, a tényekkel és a dokumentumokkal szembesíteniük a visszaemlékezéseket. Ilyenfajta szembesítés lát­szik szükségesnek azzal az egyébként színes, lendületes írással kapcsolatosan is, nmely Budapesti levél cí­men Csányi Piroska aláírás­sal jelent meg a Délmagyar­ország október 30-i számá­ban. Minden bizonnyal azért is, mert Földes Mihály visz­szaemlékezései másodkézből kerültek a lap hasábjaira, tovább növelvén ezzel a té­vedések veszélyét. A tények és a való helvzet megismer­tetése, az olvasó tisztelete kötelességgé teszi a helyre­igazítást. ha az hely híján a legfontosabb szegedi vo­natkozásokra szorítkozhat is csupán. Amikor Földes 1938. októ­ber 27-én függetlenített tit­kárként átvette a szegedi SZDP és a szakszervezetek irányítását, valóban egyik legnehezebb periódusában volt a szegedi mozgalom. Az persze — enyhén szólva — erős túlzás, hogy „lefogták és heteken ót kínozták a kommunista Ifjúmunkások százait". Százakra menő szá­mú kommunista ifjúmunkás nem volt és nem is lehetett Szegeden. A kommunista fia­talok ilyen arányú, egyszerre történő letartóztatása még országos méretekben is egye­dülálló lett volna az egész Horthy-korszakban. 1936­ban a Hajdók—Krajkó-féle kommunista szervezkedés idején hurcolták meg nagy számmal az Országos Ifjú­sági Bizottság szegedi tag­jait, köztük lfjúkommunlstá­kat is, bár elítélni nem tud­ták őket, mert a kommunis­ták nem vallottak az Ifjú­sági szervezettel való kap­csolatukról. Ez tehát 1938­ban nem okozott „pánikot" az üzemekben. (Egyébként sem jellemző tünet az üze­mekben a pánik.) A nyilasok, a „zöldek" elő­nyomulása valóban megmu­tatkozott már ekkor Szege­den. A szocialista mozgal­mat mégsem ez foglalkoztat­ta elsősorban, sőt mint Va­lentiny Ágostonnak az SZDP országos központjához 1938. szeptember 15-én küldött je­lentéséből is kitűnik, nem érzékelték, lebecsülték a nyilas veszélyt. Az Igazi, a szemmel látható problémát a kleriko-fasiszta Hivatásszer­vezetek rohamos előretörése okozta számukra. Ez a tény sajnálatosképpen meg sem említődik a cikkben. Pedig, amellett, hogy Lájer Dezső halála után a szegedi moz­galmat dezorganizált álla­potban és az anyagi csőd szé­lén találta, Földes Mihályt is ez a probléma foglalkoz­tatta mindenekelőtt. A favo­rizált,* minden kedvező lehe­tőséggel rendelkező Hivatás­szervezet ugyanis behatolt a szervezett munkásság hagyo­mányos területére is, átme­netileg százával hód'tván el a munkásokat a szocialista szakszervezetektől. t Földes Mihály rövid szegedi műkö­désének legnagyobb érdeme volt, hogy a cikkben is em­lített harcostársaival együtt minden nehézség ellenére felvette és derekasan állta a harcot a gátlástalan módsze­rekkel manipuláló Hivatás­szervezetekkel szemben. A szakszervezeti vezetőknek, a kérdéssel foglalkozó 1938. december 27-i értekezletének jegyzőkönyvéből egyebek mellett kiderül például, hogv Földest havi 300 pengő kezdő fizetéssel át akarták csábíta­ni magukhoz. Komócsin Mi­hálynak 60 pengő heti fize­tést ígértek ugyanebből a célból. Természetesen mind­ketten felháborodva utasítot­ták vissza az ajánlatot. Leg­kevésbé a harcos múltú szakszervezetek tagságát tud­ták megingatni. így például az építőkét. (Az ő helytállá­sukban igen. nagy szerepe volt a cikkben „öregként" is emlegetett Komócsin Mihály­nak, aki minden bizonnyal népszerű volt a rakodó- és malommunkások között is, mindenekelőtt az volt azon­ban az építőmunkások kö­zött, mint azok kipróbált, ré­gi vezetője.) A szélsőjobboldal általános előretörése, a Hivatásszerve­zettel folytatott elkeseredett küzdelem idején; a központi és helyi hatalom könyörtelen korlátozó intézkedéseinek kö­rülményei között, minimális anyagi lehetőségek híján, nem túlságosan nagy remé­nyekkel vágott neki "az SZDP szegedi szervezete sem az 1939-es választási csatának. Ilyen formán — ez a cikk talán legszembeszökőbb téve­dése — nem is választották meg Kétly Annát képvise­lőnek. Kétly 1931-ben jutott utoljára Szegeden mandá­tumhoz. 1935-ben még indult a szegedi szocialista lajst­rom élén, nem sikerült azon­ban újjáválasztani, és a sze­gedi mandátum elveszett. 1939 májusában — Valentiny Ágoston. Dáni János és Lakó Antal szerepeltek a párt je­löltlistáién — ne-n csak hogv nem sikerült visszaszerezni a képviselői helyet, hanem az 1935-ös 5504 szavazatból >.s elveszett 2746. azaz a sza­vazatoknak mintegy fele (Minderről egyébként a sze­gedi történészek közül töb­ben írtak. így például: Csé­pányi Dezső, Fehér István, vagy legutóbb A. Sajti Enikő a Csongrád megyei Levéltár most megjelent Évkönyvé­ben.) Már csak a fentiek miatt sem lehet tehát azt mondani, hogy „Szegeden kitűnően mentek a dolgok". Földes Mihály 1939. február 28-án kelt. az SZDP országos veze­tőségének címzett, állásáról lemondó levelében a követ­kezőket írta a szegedi tapasz­talatairól: „Hónapok óta a leggaládabb, a leghazugabb hadjáratot folytatják elle­nünk. Nagyszerű sajtó, szó­szék, hatósági támogatás se­gédlete mellett pöködnek rám nap, mint nap, és nincs rá mód, hogy visszavághas­sak. Ez az én temperamen­tumom számára rosszabb a halálos ítéletnél... Tudpm. másutt is vannak rendkívüli nehézségek, de a szegedi at­moszféra minden mástól alapvetően különbözik. Any­nyi szemét ember, mint itt. nincs talán sehol a világon." Földes tehát a választások idején már nem dolgozott Szegeden. Az SZDP makói képviselőjelöltjeként vállalta a sikertelenül végződött vá­lasztási küzdelmet. Szegedi szereplése mindemellett nem volt eredmény nélkül való. Türelme fogytáig sokat tett a nehézségek leküzdése, a szervezetek megvédése, sőt megerősítése érdekében. Tá­vozása után pedig újabb,' még nehezebb próbák során, többekkel együtt azok a har­costársai folytatták a küzdel­met, akiket máig megőrzött emiékezete és akiket — mint a cikkből is kitűnik — any­nyi év után is kiválóan jel­lemzett az újságíró előtt. Serfőző Lajos ÖfviSs ösok utóda Áprily Lajos (családi ne­vén Jékely) pedagógus, köl­tő, műfordító a Nyugat nagy költőinek, Babitsnak. Kosz­tolányinak és Tóth Árpád­nak nemzedéktársa, de a sors magánosabb utakra rendelte. A Nyugat líriku­sai együtt, egymást ösztö­nözve, Ady közvetlen kö­zelében bontakoztathatták ki tehetségüket. Aprily az ország, az irodalom szív­verésétől messze, távoli kisvárosban, egyedül birkó­zott lázadásaival. Brassóban született kilencven eszten­deje, 1887. november 14-én, ősei ötvösök voltak. A ko­lozsvári egyetem bölcsész­karán végzett, majd egy évet Párizsban töltött. Ha­zatérve a nagyenyedi Beth­len Kollégiumban tanított, később Kolozsvárott. 1912­ben már érett költő, köte­te majd csak tíz esztendő múlva, harmincnégy éves korában jelent meg, a saját kiadásában (Falusi elégia). A költő akkor lépett elő az ismeretlenségből, mikor a .történelmi földrengés" —, nz első világháború utáni átalakulás — beszakította a vers „büvópatakos életének a földburkolatát". Társakra is akkor tatáit: az. erdélyi magyar irodalom munká­saiban. Kuncz Aladárban, Reményik Sándorban. Tom­pa Lászlóban. Kós Károly­'oan és másokban. Feladatá­ra is: szolgálni egy kis né­pet hűséggel, a nagy em­beri horizont hitévél. Ez az út és ez a sors értetik meg Aprily líráját. Férfiként in­dulni, akkor és ott — a nyugatosok módján nem­igen lehetett. 1929-ben az Erdélyi Helikon szerkesztő­ie, de még ugyanebben az évben Budapestre költözött — itt tevékenykedett halá­láig (1967. augusztus 6.) — és folytatta a tanítást. Le­ánygimnáziumi igazgató lett. és a' Protestáns Szemle szerkesztője. Az új környe­zetben született versein is átüt a régi élmény. Korai költészete még emlékeztet a parnasszista költőkre. ké­sőbb azonban. ahogy nő az árvaság és az idő szorí­tása, el-eltűnik a parnasz­szista nyugalom. Feketéb­bek lesznek a színek, mé­lyebben búgó a hang. A pol­gári társadalom zaja el­len lázadozva s a lélek sza­badságát keresve a termé­szetbe menekül. Idill szüle­tett így gyakran, színek, hangulatok, de a természet­be menekvő Áprily útja a tetőre vezetett. Tetőre, ahon­nan messze lehet látni és a csúcsokat átölelni. A te­tőről száll a szava: az em­ber dallama. S bár háttal állt a társadalmi mozgal­maknak. képeibe beletükrö­ződtek a háttér mögötti sö­tét ködök is. Életművében nem könnyű korszakhatárokat húzni; kö­tetről kötetre haladva azon­ban érzékelhetünk némi ár­nyalati különbségeket. Az első, a Falusi elégia, mint címe is utal rá. elégikus hangulatú. A következő kö­tetében (Esti párbeszéd. Ras­mussen hajóján) az elégikus hang felbomlik, a színek ko­morabbá válnak vagy éle­sednek. a lélekvallomás mez­telenebb lesz. A harmincas évektől kezdve, repatriálása után, néhány újabb motí­vum kerül verseibe. További kötetei: Az aranymosó bal­ladája. A láthatatlan írás. Ábel füstje. S amint évei előrehaladnak, úgy válik halállírája kevésbé elvont­tá. konkrétabbá, de ezzel párhuzamosan az önmaga belső harcait megharcolt öregedő ember bölcs derű­je is költészetébe lonakodik, s bearanyozza őszikéit. Áprily, az ember győ­zött a sorsán. Áprily. a mű­vész győzött az anyagán: rend és harmónia van eb­ben a válságos életből fa­kadó költészetben. A Nyugat lírájában a természet csak háttérként, színezőként sze­repel, Áprily költészetében az emberi válság a termé­szeten keresztül a szépség harmóniájává egyenlítődik. Bármiről szól. a férfi ér­zéseiről, régi dallamokról, sírfeliratokról — a termé­szeti élmény, a nevelő táj élménye mindig átüt sza­vain. Már a korábbi kriti­kák észrevették: Aprily La­jos versei gyakorta kettős tükrök. Egyszerre látsz;k bennük a táj és a fegyelem igáját hordó, töprengő fér­filélek. A költői arckép eggyé szövődik a táj ké­pével és az elfutott idővel. Ez a lírai, emberi azonosu­lás a táj történelmi, föld­rajzi és emberi aculatával — Áprily Lajosnak talán a legsajátosabb hozománya költészetünkben. Aprily Lajos tudós költő, minden versformának ura. Kompozíciói hibátlanul zár­tak, versei tiszták. s oly bensőséges muzikalitásuk, hogy sorait dal helyett le­het mondogatni. Legkiválóbb műfordítóinknak egyike, an­gol. belga, francia, ihdiai. kínai, latin, lengyel, német, orosz és román írók mű­veit fordította. Puskin Anye­ginjének legjobb magyar fordítója. Ismereteink sze­rint saját verseiből százhat­vanat fordítottak, tíz nyelv­re. Emberi és költői maga­tartását a békevágy és a hu­manizmus je'lemzi. Dr. Fűr István Duzzadó sziget Egy kis japán sziget, Jotő, centiméterrel emelkedik a amelynek területe mindössze tenger szintje fölé, az elmúlt 20 négyzetkilométer, már húsz évben összesen 12 mi­évek óta a japán geofizlku- tert nőtt. A Jotó körül ak­sok figyelmének központjá- tív vulkáni tevékenység fo­ban áll. A sziget úgy duz- lyik, és a tudósok szerint zad, mint az „élesztő", a „élesztőül" különböző tek­geológiában szokatlan ütem- tonikus jelenségek szolgál­ben: évente legalább 30 nak. " Jár-2 csaSádi pétlék, ha az apa egyetemista? P. J.-né szegedi olvasónk gyermek után családi pót- sftottak körét « 3/1975. (VI. férjét az idén vették fel lókra az egyedülálló biztosi- 14.) SZOT számú szabályzat az egyetemre. A társada- tott jogosult. Jogosult továb- 28. paragrafusa részletesen lombiztosítási rendelkező- bá családi pótlékra az egye- sorolja fel. A rendelkezések sek szerint amíg férje dülálló biztosított az árvael- szerint az egyetemi és a fő­munkaviszonyban volt, egy látásban részesülő gyermek iskolai nappali hallgató biz­gyermekük után családi után is Megilleti egy gyer- tosításra kötelezett feleségét pótlékot nem kapott. Műd- mek után családi pótlék a férje ösztöndíjának összegé­katársaltól úgy hallotta, biztosítottat, ha a gyermek tői függetlenül egyedülálló­hogy akinek a házastársa tartósan beteg, illetve testi- nak kell tekinteni. Az egye­egyclemi vagy főiskolai leg vagy szellemileg fogya- dülállónak tekinthető anyák ha'lgató, akkor a dolgozó tókos. Végül egy gyermek részére pedig a családi pót­házastársat úgy tekintik — után jogosult a biztosított lék már egy gyermek után a rendelkezés szerint — családi pótlékra abban az is jár. Olvasónk is jogosult mint egyedülálló, és egy esetben is, ha 1971. novern- tehát a családi pótlékra. Igé­gyermek után is jogosult ber hónapot követően — e nyét a munkahely szerinti családi pótlékra. Kérdezi: gyermek figyelembe vételé- társadalombiztosítási kifize­Jár-e egy gyermekük után vei — kél vagy több gyer- töhelynél kell előterjesztenie, családi pótlék, ha férje mek utón már megillette a illetve, ha a munkahelyen egyelem! hallgató és ősz- családi pótlék. A családi pót- nincs kifizetőhely, akkor a töndíjban részesül? lékra való jogosultság szem- társadalombiztosítási igaz­j -i , .„ , pontjából egyedülálló az, aki gatóságnál. A társada'ombiztosítási hajadon, nőtlen, özvegy, el- Olvasónk bár nem kérdez­rendelkezések szerint egy vájt> va£,y házastársától kü- te, de szükségesnek találjuk lön él. Nem tekinthető azon- megjegyezni, hogy egy gyer­ban egyedülállónak az ilyen mek után családi pótlék ak­bíztosított akkor, ha élettár- kor is jár, ha mindkét szülő sa van. egyetem vagy főiskola nap­Egyedülállónak kell tekin- pali hallgatója. Ez eíetben a teni — többek között —azt, csa'.ádi pótlék a tanulmányo­akinek például a férje sor- kat folytató hal'gató részére katonai szolgálatot teljesít, arra a naptári hónapra Jár, továbbá akinek közép- (pél- amelyben e tanulmányokat dául szakmunkástanuló) folytatja. Ez esetben a csa­vagy felsőfokú oktatási in- ládi pótlék igényt akárme­tézmény (például: egyetem, lyikük beadhatja a felsőfokú főiskola) nappali tagozatán oktatási intézménynél e'bí­tanul Továbbiakban egye- rálás és folyósítás végett, dülállónak tekinthető bizto- Dr. V. M. Ellenőrzik az Amazonas vidékét Peru, Bolívia, Kolumbia, Brazília és Ecuador kutatói együttesen arra a megálla­podásra jutottak egy Peru­ban rendezett kongresszuson, hogy haladéktalanul intéz­kedéseket kell hozni az Ama­zonas partján található nö­vények és vadállatok' védel­me érdekében. Az Amazonas vidékének háromnegyed ré­szét rendszeresen ellenőrizni fogják a kutatók. Különös figyelmet fordítanak azokra a ritkán előforduló vadálla­tokra, amelyeknek fajtáját a kihalás veszélye fenyegeti. A műszaki fepdés és a balesetek Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett műszaki fejlő­dés, a gépek és a vegyszerek eddig nem ismert arányú elterjedése rendkívüli mér­tékben megnövelte a szak­értelem jelentőségét. A dol­gozók magas szakképzettsége nemcsak azért kell, hogy a korszerű eszközökkel hibát­lanul és hatékonyan dolgoz­zanak, hanem azért is, hogy az alkalmazásukkal együtt­járó veszélyeket el tudják kerülni, meg tudják előzni. Sokan azt hiszik, hogy elég megtanulni egy gép kezelé­sét, s arra nem is gondol­nak, hogy a szakértelem megszerzésének szerves ré­szét jelentik a munkavédel­mei ismeretek is. A munka­védelmi előírások betartása hozzátartozik a gépek, be­rendezések vegyszerek hasz­nálatához. Gyakran vissza­térő probléma, hogy a dolgo­zók sehogy, vagy csak for­málisan vesznek részt a munkavédelmi oktatásban, vagy pedig a nagyobb telje­sítmény érdekében nem tart­iák be a munkavédelmi elő­írásokat, s néhány száz fo­rintért vállalják a , súlyos baleset kockázatát. Ezeket a megállapításokat igazolják a munkahelyi bal­esetekről készült statisztikák. Az elmúlt évben az iparban és az építőiparban minden ezer dolgozó közül 47-et ért üzemi baleset, s az egy bal­esetre jutó táppénzes napok száma 21 volt. A termelő­szövetkezeti és szakszövetke­zeti tagok részére ped's munkhe'yi ba'esetből eredő keresöképte'ensíg alaoiáo 659 ezer napra folyósítottak táppénzt. A műszaki fejlődés azon­ban nem szorítkozik csupán a Itermelés terü'etére. Mind­annyiunk számára szembe­szökő az utak zsúfoltsága, a gépjárművek számának ál­landó gyarapodása. A jelen­legi 1 650 000 gépjármű szin­tén szakértelmet követel mindannyiunktól: a közleke­dési szabályok és a baleset­mentes közlekedés feltételei­nek alapos ismeretét. Az Állami Biztosító adatai sze­rint az elmúlt évben 87 644 nem halálos közlekedési bal­eset történt és 1908 volt a halálos áldozatok száma. Ez a szám évről évre növek­szik, ami azt tanúsítja, hogy a közlekedési ismereteink nem tartanak lépést a mo­torizáció fejlődésével. Ezt igazolja az otthoni balesetek számának alakulá­sa is. A lakásokban egyre több a veszélyforrás. Az elektromos háztartási eszkö­zök, berendezések, a vezeté­kes és a palackos gáz elter­jedése, a mind nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszerek (növényvédő sze­rek, festékek, tisztítószerek stb.) és az otthoni barkácso­lás eszközei egyaránt balese­tek előidézőivé válhatnak. 1976-ban összesen 124 201 balesetre fizetett kártérítést a biztosító. Ezek a balesetek nagyobb óvatossággal, a fel­használt anyagok és az al­kalmazott eszközök alapos ismeretével jórészt, megelőz­hetők lehettek volna. A műszaki fejlődés életünk minden területén napról nap­ra érvényesül. Ez a folyamat hozzájárul az előállított ja­vak mennyiségének növelé­séhez, a fogyasztási cikkek tömeges előállításához, a munkahelyen és az otthon végzett munka megkönnyíté­séhez, a közlekedés gyorsab­bá, jobbá tételéhez. Ennek a fejlődésnek azonban ára van, s ez a veszélyforrások és balesetek számának növeke­dése. Rajtunk múlik, hogy ez az ár minél alacsonyabb legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom