Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-12 / 266. szám

8 Szombal, 1977. november 12. Szegedi levél örvendetes, a történész szakma művelőjének pedig különösképpen kedvére való, hogy a Délmagyarország oly gyakran ad helyet a Szeged múltjából vett írásoknak, köztük is mind sü übben a szegedi munkásmozgalom történetéről szóló cikkeknek. A sorban mindig is tiszteletre méltó helyük lehet a visszaemlékezéseknek. E műfaj azonban meglehetősen csalóka. Ha más nem is, az>emberi memória végessége, meg a „megszépítő messzeség" időnként tévedésekhez vezethet. Ezért is kell a történészeknek, akik egyébként maguk is támaszkodnak a memoárokra, kritikával kezeinlök, a tényekkel és a dokumentumokkal szembesíteniük a visszaemlékezéseket. Ilyenfajta szembesítés látszik szükségesnek azzal az egyébként színes, lendületes írással kapcsolatosan is, nmely Budapesti levél címen Csányi Piroska aláírással jelent meg a Délmagyarország október 30-i számában. Minden bizonnyal azért is, mert Földes Mihály viszszaemlékezései másodkézből kerültek a lap hasábjaira, tovább növelvén ezzel a tévedések veszélyét. A tények és a való helvzet megismertetése, az olvasó tisztelete kötelességgé teszi a helyreigazítást. ha az hely híján a legfontosabb szegedi vonatkozásokra szorítkozhat is csupán. Amikor Földes 1938. október 27-én függetlenített titkárként átvette a szegedi SZDP és a szakszervezetek irányítását, valóban egyik legnehezebb periódusában volt a szegedi mozgalom. Az persze — enyhén szólva — erős túlzás, hogy „lefogták és heteken ót kínozták a kommunista Ifjúmunkások százait". Százakra menő számú kommunista ifjúmunkás nem volt és nem is lehetett Szegeden. A kommunista fiatalok ilyen arányú, egyszerre történő letartóztatása még országos méretekben is egyedülálló lett volna az egész Horthy-korszakban. 1936ban a Hajdók—Krajkó-féle kommunista szervezkedés idején hurcolták meg nagy számmal az Országos Ifjúsági Bizottság szegedi tagjait, köztük lfjúkommunlstákat is, bár elítélni nem tudták őket, mert a kommunisták nem vallottak az Ifjúsági szervezettel való kapcsolatukról. Ez tehát 1938ban nem okozott „pánikot" az üzemekben. (Egyébként sem jellemző tünet az üzemekben a pánik.) A nyilasok, a „zöldek" előnyomulása valóban megmutatkozott már ekkor Szegeden. A szocialista mozgalmat mégsem ez foglalkoztatta elsősorban, sőt mint Valentiny Ágostonnak az SZDP országos központjához 1938. szeptember 15-én küldött jelentéséből is kitűnik, nem érzékelték, lebecsülték a nyilas veszélyt. Az Igazi, a szemmel látható problémát a kleriko-fasiszta Hivatásszervezetek rohamos előretörése okozta számukra. Ez a tény sajnálatosképpen meg sem említődik a cikkben. Pedig, amellett, hogy Lájer Dezső halála után a szegedi mozgalmat dezorganizált állapotban és az anyagi csőd szélén találta, Földes Mihályt is ez a probléma foglalkoztatta mindenekelőtt. A favorizált,* minden kedvező lehetőséggel rendelkező Hivatásszervezet ugyanis behatolt a szervezett munkásság hagyományos területére is, átmenetileg százával hód'tván el a munkásokat a szocialista szakszervezetektől. t Földes Mihály rövid szegedi működésének legnagyobb érdeme volt, hogy a cikkben is említett harcostársaival együtt minden nehézség ellenére felvette és derekasan állta a harcot a gátlástalan módszerekkel manipuláló Hivatásszervezetekkel szemben. A szakszervezeti vezetőknek, a kérdéssel foglalkozó 1938. december 27-i értekezletének jegyzőkönyvéből egyebek mellett kiderül például, hogv Földest havi 300 pengő kezdő fizetéssel át akarták csábítani magukhoz. Komócsin Mihálynak 60 pengő heti fizetést ígértek ugyanebből a célból. Természetesen mindketten felháborodva utasították vissza az ajánlatot. Legkevésbé a harcos múltú szakszervezetek tagságát tudták megingatni. így például az építőkét. (Az ő helytállásukban igen. nagy szerepe volt a cikkben „öregként" is emlegetett Komócsin Mihálynak, aki minden bizonnyal népszerű volt a rakodó- és malommunkások között is, mindenekelőtt az volt azonban az építőmunkások között, mint azok kipróbált, régi vezetője.) A szélsőjobboldal általános előretörése, a Hivatásszervezettel folytatott elkeseredett küzdelem idején; a központi és helyi hatalom könyörtelen korlátozó intézkedéseinek körülményei között, minimális anyagi lehetőségek híján, nem túlságosan nagy reményekkel vágott neki "az SZDP szegedi szervezete sem az 1939-es választási csatának. Ilyen formán — ez a cikk talán legszembeszökőbb tévedése — nem is választották meg Kétly Annát képviselőnek. Kétly 1931-ben jutott utoljára Szegeden mandátumhoz. 1935-ben még indult a szegedi szocialista lajstrom élén, nem sikerült azonban újjáválasztani, és a szegedi mandátum elveszett. 1939 májusában — Valentiny Ágoston. Dáni János és Lakó Antal szerepeltek a párt jelöltlistáién — ne-n csak hogv nem sikerült visszaszerezni a képviselői helyet, hanem az 1935-ös 5504 szavazatból >.s elveszett 2746. azaz a szavazatoknak mintegy fele (Minderről egyébként a szegedi történészek közül többen írtak. így például: Csépányi Dezső, Fehér István, vagy legutóbb A. Sajti Enikő a Csongrád megyei Levéltár most megjelent Évkönyvében.) Már csak a fentiek miatt sem lehet tehát azt mondani, hogy „Szegeden kitűnően mentek a dolgok". Földes Mihály 1939. február 28-án kelt. az SZDP országos vezetőségének címzett, állásáról lemondó levelében a következőket írta a szegedi tapasztalatairól: „Hónapok óta a leggaládabb, a leghazugabb hadjáratot folytatják ellenünk. Nagyszerű sajtó, szószék, hatósági támogatás segédlete mellett pöködnek rám nap, mint nap, és nincs rá mód, hogy visszavághassak. Ez az én temperamentumom számára rosszabb a halálos ítéletnél... Tudpm. másutt is vannak rendkívüli nehézségek, de a szegedi atmoszféra minden mástól alapvetően különbözik. Anynyi szemét ember, mint itt. nincs talán sehol a világon." Földes tehát a választások idején már nem dolgozott Szegeden. Az SZDP makói képviselőjelöltjeként vállalta a sikertelenül végződött választási küzdelmet. Szegedi szereplése mindemellett nem volt eredmény nélkül való. Türelme fogytáig sokat tett a nehézségek leküzdése, a szervezetek megvédése, sőt megerősítése érdekében. Távozása után pedig újabb,' még nehezebb próbák során, többekkel együtt azok a harcostársai folytatták a küzdelmet, akiket máig megőrzött emiékezete és akiket — mint a cikkből is kitűnik — anynyi év után is kiválóan jellemzett az újságíró előtt. Serfőző Lajos ÖfviSs ösok utóda Áprily Lajos (családi nevén Jékely) pedagógus, költő, műfordító a Nyugat nagy költőinek, Babitsnak. Kosztolányinak és Tóth Árpádnak nemzedéktársa, de a sors magánosabb utakra rendelte. A Nyugat lírikusai együtt, egymást ösztönözve, Ady közvetlen közelében bontakoztathatták ki tehetségüket. Aprily az ország, az irodalom szívverésétől messze, távoli kisvárosban, egyedül birkózott lázadásaival. Brassóban született kilencven esztendeje, 1887. november 14-én, ősei ötvösök voltak. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán végzett, majd egy évet Párizsban töltött. Hazatérve a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított, később Kolozsvárott. 1912ben már érett költő, kötete majd csak tíz esztendő múlva, harmincnégy éves korában jelent meg, a saját kiadásában (Falusi elégia). A költő akkor lépett elő az ismeretlenségből, mikor a .történelmi földrengés" —, nz első világháború utáni átalakulás — beszakította a vers „büvópatakos életének a földburkolatát". Társakra is akkor tatáit: az. erdélyi magyar irodalom munkásaiban. Kuncz Aladárban, Reményik Sándorban. Tompa Lászlóban. Kós Károly'oan és másokban. Feladatára is: szolgálni egy kis népet hűséggel, a nagy emberi horizont hitévél. Ez az út és ez a sors értetik meg Aprily líráját. Férfiként indulni, akkor és ott — a nyugatosok módján nemigen lehetett. 1929-ben az Erdélyi Helikon szerkesztőie, de még ugyanebben az évben Budapestre költözött — itt tevékenykedett haláláig (1967. augusztus 6.) — és folytatta a tanítást. Leánygimnáziumi igazgató lett. és a' Protestáns Szemle szerkesztője. Az új környezetben született versein is átüt a régi élmény. Korai költészete még emlékeztet a parnasszista költőkre. később azonban. ahogy nő az árvaság és az idő szorítása, el-eltűnik a parnaszszista nyugalom. Feketébbek lesznek a színek, mélyebben búgó a hang. A polgári társadalom zaja ellen lázadozva s a lélek szabadságát keresve a természetbe menekül. Idill született így gyakran, színek, hangulatok, de a természetbe menekvő Áprily útja a tetőre vezetett. Tetőre, ahonnan messze lehet látni és a csúcsokat átölelni. A tetőről száll a szava: az ember dallama. S bár háttal állt a társadalmi mozgalmaknak. képeibe beletükröződtek a háttér mögötti sötét ködök is. Életművében nem könnyű korszakhatárokat húzni; kötetről kötetre haladva azonban érzékelhetünk némi árnyalati különbségeket. Az első, a Falusi elégia, mint címe is utal rá. elégikus hangulatú. A következő kötetében (Esti párbeszéd. Rasmussen hajóján) az elégikus hang felbomlik, a színek komorabbá válnak vagy élesednek. a lélekvallomás meztelenebb lesz. A harmincas évektől kezdve, repatriálása után, néhány újabb motívum kerül verseibe. További kötetei: Az aranymosó balladája. A láthatatlan írás. Ábel füstje. S amint évei előrehaladnak, úgy válik halállírája kevésbé elvonttá. konkrétabbá, de ezzel párhuzamosan az önmaga belső harcait megharcolt öregedő ember bölcs derűje is költészetébe lonakodik, s bearanyozza őszikéit. Áprily, az ember győzött a sorsán. Áprily. a művész győzött az anyagán: rend és harmónia van ebben a válságos életből fakadó költészetben. A Nyugat lírájában a természet csak háttérként, színezőként szerepel, Áprily költészetében az emberi válság a természeten keresztül a szépség harmóniájává egyenlítődik. Bármiről szól. a férfi érzéseiről, régi dallamokról, sírfeliratokról — a természeti élmény, a nevelő táj élménye mindig átüt szavain. Már a korábbi kritikák észrevették: Aprily Lajos versei gyakorta kettős tükrök. Egyszerre látsz;k bennük a táj és a fegyelem igáját hordó, töprengő férfilélek. A költői arckép eggyé szövődik a táj képével és az elfutott idővel. Ez a lírai, emberi azonosulás a táj történelmi, földrajzi és emberi aculatával — Áprily Lajosnak talán a legsajátosabb hozománya költészetünkben. Aprily Lajos tudós költő, minden versformának ura. Kompozíciói hibátlanul zártak, versei tiszták. s oly bensőséges muzikalitásuk, hogy sorait dal helyett lehet mondogatni. Legkiválóbb műfordítóinknak egyike, angol. belga, francia, ihdiai. kínai, latin, lengyel, német, orosz és román írók műveit fordította. Puskin Anyeginjének legjobb magyar fordítója. Ismereteink szerint saját verseiből százhatvanat fordítottak, tíz nyelvre. Emberi és költői magatartását a békevágy és a humanizmus je'lemzi. Dr. Fűr István Duzzadó sziget Egy kis japán sziget, Jotő, centiméterrel emelkedik a amelynek területe mindössze tenger szintje fölé, az elmúlt 20 négyzetkilométer, már húsz évben összesen 12 miévek óta a japán geofizlku- tert nőtt. A Jotó körül aksok figyelmének központjá- tív vulkáni tevékenység foban áll. A sziget úgy duz- lyik, és a tudósok szerint zad, mint az „élesztő", a „élesztőül" különböző tekgeológiában szokatlan ütem- tonikus jelenségek szolgálben: évente legalább 30 nak. " Jár-2 csaSádi pétlék, ha az apa egyetemista? P. J.-né szegedi olvasónk gyermek után családi pót- sftottak körét « 3/1975. (VI. férjét az idén vették fel lókra az egyedülálló biztosi- 14.) SZOT számú szabályzat az egyetemre. A társada- tott jogosult. Jogosult továb- 28. paragrafusa részletesen lombiztosítási rendelkező- bá családi pótlékra az egye- sorolja fel. A rendelkezések sek szerint amíg férje dülálló biztosított az árvael- szerint az egyetemi és a főmunkaviszonyban volt, egy látásban részesülő gyermek iskolai nappali hallgató bizgyermekük után családi után is Megilleti egy gyer- tosításra kötelezett feleségét pótlékot nem kapott. Műd- mek után családi pótlék a férje ösztöndíjának összegékatársaltól úgy hallotta, biztosítottat, ha a gyermek tői függetlenül egyedülállóhogy akinek a házastársa tartósan beteg, illetve testi- nak kell tekinteni. Az egyeegyclemi vagy főiskolai leg vagy szellemileg fogya- dülállónak tekinthető anyák ha'lgató, akkor a dolgozó tókos. Végül egy gyermek részére pedig a családi pótházastársat úgy tekintik — után jogosult a biztosított lék már egy gyermek után a rendelkezés szerint — családi pótlékra abban az is jár. Olvasónk is jogosult mint egyedülálló, és egy esetben is, ha 1971. novern- tehát a családi pótlékra. Igégyermek után is jogosult ber hónapot követően — e nyét a munkahely szerinti családi pótlékra. Kérdezi: gyermek figyelembe vételé- társadalombiztosítási kifizeJár-e egy gyermekük után vei — kél vagy több gyer- töhelynél kell előterjesztenie, családi pótlék, ha férje mek utón már megillette a illetve, ha a munkahelyen egyelem! hallgató és ősz- családi pótlék. A családi pót- nincs kifizetőhely, akkor a töndíjban részesül? lékra való jogosultság szem- társadalombiztosítási igazj -i , .„ , pontjából egyedülálló az, aki gatóságnál. A társada'ombiztosítási hajadon, nőtlen, özvegy, el- Olvasónk bár nem kérdezrendelkezések szerint egy vájt> va£,y házastársától kü- te, de szükségesnek találjuk lön él. Nem tekinthető azon- megjegyezni, hogy egy gyerban egyedülállónak az ilyen mek után családi pótlék akbíztosított akkor, ha élettár- kor is jár, ha mindkét szülő sa van. egyetem vagy főiskola napEgyedülállónak kell tekin- pali hallgatója. Ez eíetben a teni — többek között —azt, csa'.ádi pótlék a tanulmányoakinek például a férje sor- kat folytató hal'gató részére katonai szolgálatot teljesít, arra a naptári hónapra Jár, továbbá akinek közép- (pél- amelyben e tanulmányokat dául szakmunkástanuló) folytatja. Ez esetben a csavagy felsőfokú oktatási in- ládi pótlék igényt akármetézmény (például: egyetem, lyikük beadhatja a felsőfokú főiskola) nappali tagozatán oktatási intézménynél e'bítanul Továbbiakban egye- rálás és folyósítás végett, dülállónak tekinthető bizto- Dr. V. M. Ellenőrzik az Amazonas vidékét Peru, Bolívia, Kolumbia, Brazília és Ecuador kutatói együttesen arra a megállapodásra jutottak egy Peruban rendezett kongresszuson, hogy haladéktalanul intézkedéseket kell hozni az Amazonas partján található növények és vadállatok' védelme érdekében. Az Amazonas vidékének háromnegyed részét rendszeresen ellenőrizni fogják a kutatók. Különös figyelmet fordítanak azokra a ritkán előforduló vadállatokra, amelyeknek fajtáját a kihalás veszélye fenyegeti. A műszaki fepdés és a balesetek Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett műszaki fejlődés, a gépek és a vegyszerek eddig nem ismert arányú elterjedése rendkívüli mértékben megnövelte a szakértelem jelentőségét. A dolgozók magas szakképzettsége nemcsak azért kell, hogy a korszerű eszközökkel hibátlanul és hatékonyan dolgozzanak, hanem azért is, hogy az alkalmazásukkal együttjáró veszélyeket el tudják kerülni, meg tudják előzni. Sokan azt hiszik, hogy elég megtanulni egy gép kezelését, s arra nem is gondolnak, hogy a szakértelem megszerzésének szerves részét jelentik a munkavédelmei ismeretek is. A munkavédelmi előírások betartása hozzátartozik a gépek, berendezések vegyszerek használatához. Gyakran visszatérő probléma, hogy a dolgozók sehogy, vagy csak formálisan vesznek részt a munkavédelmi oktatásban, vagy pedig a nagyobb teljesítmény érdekében nem tartiák be a munkavédelmi előírásokat, s néhány száz forintért vállalják a , súlyos baleset kockázatát. Ezeket a megállapításokat igazolják a munkahelyi balesetekről készült statisztikák. Az elmúlt évben az iparban és az építőiparban minden ezer dolgozó közül 47-et ért üzemi baleset, s az egy balesetre jutó táppénzes napok száma 21 volt. A termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok részére ped's munkhe'yi ba'esetből eredő keresöképte'ensíg alaoiáo 659 ezer napra folyósítottak táppénzt. A műszaki fejlődés azonban nem szorítkozik csupán a Itermelés terü'etére. Mindannyiunk számára szembeszökő az utak zsúfoltsága, a gépjárművek számának állandó gyarapodása. A jelenlegi 1 650 000 gépjármű szintén szakértelmet követel mindannyiunktól: a közlekedési szabályok és a balesetmentes közlekedés feltételeinek alapos ismeretét. Az Állami Biztosító adatai szerint az elmúlt évben 87 644 nem halálos közlekedési baleset történt és 1908 volt a halálos áldozatok száma. Ez a szám évről évre növekszik, ami azt tanúsítja, hogy a közlekedési ismereteink nem tartanak lépést a motorizáció fejlődésével. Ezt igazolja az otthoni balesetek számának alakulása is. A lakásokban egyre több a veszélyforrás. Az elektromos háztartási eszközök, berendezések, a vezetékes és a palackos gáz elterjedése, a mind nagyobb mennyiségben felhasznált vegyszerek (növényvédő szerek, festékek, tisztítószerek stb.) és az otthoni barkácsolás eszközei egyaránt balesetek előidézőivé válhatnak. 1976-ban összesen 124 201 balesetre fizetett kártérítést a biztosító. Ezek a balesetek nagyobb óvatossággal, a felhasznált anyagok és az alkalmazott eszközök alapos ismeretével jórészt, megelőzhetők lehettek volna. A műszaki fejlődés életünk minden területén napról napra érvényesül. Ez a folyamat hozzájárul az előállított javak mennyiségének növeléséhez, a fogyasztási cikkek tömeges előállításához, a munkahelyen és az otthon végzett munka megkönnyítéséhez, a közlekedés gyorsabbá, jobbá tételéhez. Ennek a fejlődésnek azonban ára van, s ez a veszélyforrások és balesetek számának növekedése. Rajtunk múlik, hogy ez az ár minél alacsonyabb legyen.