Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

A Vasarnap, 1077. november 2T: re A patinás Pápa és magyarnóta w " A Bakony és » Kisalföld peremén épült Pápa történelmi patinijú városképével, műemlékeivel sok látogatót vonz. A 24 ezer lakosú város a nyugati Bakony-vldék gazdasági és Kassuth Lajos sétáló­utca Shakespeare Hamletjét néztem nemrégiben a Madách ízlésünk fejlődésének, a Színházban. Az előadás után egy étteremben vacsoráztunk, társadalmi tudat kulturális A „Lenni, vagy nem lenni" medttativ gondolatait a Deres színvonalának emelkedésére már a hatdr és az Akácos út szívszorító keservei, könny- számtalan jó példát, hatásos facsaró strófái váltották föl. Közművelődésünk Rét legtá- érvet találhat az ember reg­volabbi pólusa kapcsolódott össze ugyanazon személyekben, geü buszozások, lépcsőházi néhány őra feszítő szorításában. Az étteremben sok olyan beszélgetések, utcai séták al­arcol fedeztem fel. akikkel néhány perccel azelőtt a színház kaiméval. A televízió Vidám halljában találkoztam. Tehát azok az emberek, akik az padlásának 3 K műsoráról — est két-három óráját Shakespeare társaságában töltötték, mely a széles tömegek szó­perceken belül a magyarnóták és slágerek színvonalára rakoztatási igényéből szüle­kerüUek?! tett! — többször három Darázsfészekbe nyúl. aki közművelődési munkánk Ha" otta4 szórakozás és művészet nem- minden akciója, kísérlete. K, orszá^áró haknfíő hosy összebékítésére. de Csodálkozhatunk-e azon, bdgidrál moHnek enwdé­puszta összekapcsolására, hogy sok ember, ha beü! egy dugván volt de művészi" lalkozik. Máig megcsontoso- színházba megy vagy betér n„m elten6rlJlte A vldéke; vn ÍLm7* h0gy. él!tÜnk 1*1 , a; ?ját TtTZO,; iárják. szórakoztató jelleggel külön területe az autonóm a kott ismert és szürkének _ ke„.e ennél alacJSOnvabb „nagy' művészét, s más tér- vélt életénél színesebb, moz- Arr(y nem sz,3j a kén Jelöli a „könnyű műfa- galmasabb, ragvogóbb-csillo- fiírna hocvan f0£radta » vr> jok" világát Színművet és góbb valóságtükörbe szeretne ^nség arró! viszont hírt epenettet, szociográfiai re- nézni?! Pótélelet, illúztóvilá- kap1„nki hogy a, „rszágjá.ó gényt, krimit, a tévé folyta- got keres amely néhány órá- haknlbrigád működését be­x, I^,a'°??S0,r0zatát, és ™ flfel^dtet! a nyolc órán út tiItottók. Bizonyára nem vé­„szerzői filmet", költeménye- csattogó szövőgépeket, a há- ie»ienUTI ket és elrkuszt. komoly zenei rom gyerek sivalkodását a A sorakoztató művészet, a hangversenyt és discót, ba- főnök okozta bosszúságokat, 87fnvonaIas nívós jó S7Óra. lettet és varietéműsort, kép- a bevásárlás gondjait. Szük- koztafá, a tömegek ízlésé­zoművészeti kiállítást és vi- ség van erre a kikapcsoló- nok demokratikus gerince. dám parkot összevetni is arc- dásra, a szórakozásra a leg- forradalmi elemeinek tárhá­pWtón meresz vállalkozás, rangosabb szellemi munkát za Alapjait adja az üj ízlés_ Pedig egyik közgazdász dip- végzőknek is. Feltétele a jo normáknak, elvezethet soka- kulturális központja. Képünkön: a lomáiml rendelkező, több in- közérzetnek, a regeneráló- kat az autonóm művészet ka­tellektuális hőst megformáló dásnak. tarzisokkal teli, igaz világá­szinészünk nyilatkozta, hogy Szórakozás és művészet té- ba. Az új izlésnormák egyre magánemberként a szórakoz- makörében van egy döntő több társadalmi rétegre ki­tató filmekért rajong; világ- érv. Senki sem kérdezi meg. terjednek. Ha a?t halljuk egy hírű fiatal pianistánk szive- amikor Sass Szilvia operett- olcsó eszközökkel készült sen jár discóba; babérkoszo- áriákat énekel, művészet-e? film után a közönség sorai­ruvai övezett Írónk nem veti Eszébe nem jut senkinek, ból. hogy: „azéit nem volt meg a cirkusz izgalmát; több amikor a manézs fűrészporú- rossz", vagy „jó kis marha­díjjal elismert tudósunk ked- ban megjelenik Komlós Sán- ság volt", akkor már nem a venc kikapcsolódása a krimi- dor nyolc berbcroroszlánjá- kritikátlan mindent befoga­oivasás. Ha döntő többségé- val, művészet-e? Senkinek dás jelenségeivel állunk ben ugyanazok az emberek eszébe sem jut, hogy meg- szemben. S ma ezeket az az autonóm művészet értői, kérdezze Moldova krimi- időket éljük! Sok évnek kell akik a szórakoztató műfalok Izgalmnsságú könyveit olvas- még ei'.elni ahhoz, hogy az élvezői is. akkor valahol va, igazi irodalom-e? Meg- autonóm művészet és a tö­nincs rendben minden. Jó kérdőjelezi-e valaki a Loko- megek közötli lépéshátrány lenne kinőni a rövidnadrágo- motív GT színpadi produk- csökkenjen. Ehhez mindkét kat, melyből kilóg a lóláb! clól láttán, munkásságuk mű- félnek tisztelnie kell egy­Nincs ugyanis ellentmondás vészet-e? Ezek mind-mind mást. Hisz a népnek létkér­v,magas művészet" és „szóra- voksok amellett, hogy a szó- dése, hogy magas színvonalú koztatás" között! Tudomásul rakoztatás is lehet színvona- művészete legyen, a mflvé­kell végre venni, hogy las, , nívós, emberformáló, szetnek viszont létfeltétele, Shakesoeare-nek és a ma- Nem szükségszerűen támo- hogy utat találjon közönsé­gyarnótának jósze-ével gatja esendőségeinket. nosz- géhez! Ennek érdekében ugyanaz a közönsége, s dlsco- talglánkat, szégyellni való kompromisszumok születnek klubokat látogatók többsége gesztusainkat, nem szükség- A kompromisszum akkor jó. Is vasárnap délelőttönként szerűen sorvasztja meglevő ha a szórakoztató művésze­kómoly zenei hangversenye- képességeinket. A szórakoz- tek — a művészet és közön­ken Beethovent, Bartókot, tatás is lehet kultúra, azaz ség közötti legfontosabb ka­mai muzsikát hallgat. A nél- megmunkálás a javából — pocs — mind magasabb szín­dákat sorolhatnánk... Ter- pihentető, jó közérzetet biz- vonalú produkciókkal jelent­mészetesnek tetszik, hogy a tosító kikapcsolódás, mely keznek. Mert megfér egymás krimi, a kalandregény vagy nevetésre késztető, pihentető mellett Shakespeare és Dan­park^nem StÍY po-S ínyévé, megtámadja kó Pista Ha a mérleg más­Ideológia veszedelmes off»n- gyengeségeinket, rádöbbent más serpenyőjében is! ziváfát. Nem kell verébre hlvságainkra. T. L ágyúval lőni! Hatvan esztendő fényei Nagy sikerű zenés irodal­mi estet rendeztek (a Művelt Nép Könyvterjesztő Válla­lat, illetve a Bartók műve­lődési központ) ezzel a cím­mel pénteken, a Bartók mű­velődési központban, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója alkalmá­ból. A szovjet szerzők mű­veiből, versekből és próza­részletekből, illetve zene­művekből összeállított mű­sort Bakcsi György iroda­lomtörténész összekötő sza­vai, a szerzőkről szóló értő ismertetései teljesítették ki; így vált az est jó értelem­ben vett ismeretterjesztő, művészi színvonalú tájékoz­tató-ajántó, olvasási igényt kiváltó alkalommá. A mű­sorból Koltai János Gorkij és Csehov műveiből váloga­tott Összeállítását, ennek színvonalas előadását keli kiemelnünk. Berek Katalin a „Lenin nemzedéke" című kötet visszaemlékezéseiből válogatott, Dőry Virág Blok­verseket adott eló. Lőte At­tila Solohov prózájából mu­tatott be részeket. Az esten fellépő operaénkeseket: Se­regélyt Katalint és Tóth Lászlót zongorán kísérte Hamar Judit. Bemutató előtt a Kisszínházban Beszélgetés Giriez Mátyással A legutóbbi tíz esztendő­ben sokat változott művelő­dési struktúránk. Az életmód, a szemlélet, a magatartás, ha lassan, fáziskésésben is, de megmozdult társadalmi és gazdasági fejlődésünk hatá­saként. Tény. hogy a legne­hezebb munka örökölt ás megrögzött tudati viszonya­ink átrendezése, átformálása Ma a közönség túlnyomó többségének még a giccs kell. az olcsó Izgalom, a fel­színes csillogás, a bú'elejtő kikancsolódás. Felmerül a kérdés, az-e a demokra­tikus. a tömegekhez szóló sz<-/?*lis»a művészet, amely Szolgálja ezeket az ig*nve­ket. vagy az. ameMk hátat fordít az „elrontott ízlésű" népnek?! Természetesen egvik út sem vezethet ered­ményre. Változó világunk­ban együtt élnek az új adott­ságok és lehetőségek a ke­rékkötő. megcsontosodott szo­kásokkal, beidegződésekkel. Társadalmi szinten mind na­gyobb erővel és odaadással fáradoznak felkészült embe­rek seregei a tömegek felvi­lágosításán, ízlésük, gondol­kodásuk, igényeik átformálá­sán. De — Immár klasz­szikus igazság! — a népet nem lehet leváltani, a nép szellemisége, kultúrája, ízlése elemi adottság, alap- és ki­indulópont Csak erre lehet alapozni, csak innen Indul­hat ki minden művészi kez­deményezés, csak ebből az alapállásból közelíthető meg Mohácstól Budáig Az egyetem új történeti actája cát írja meg a török hódí­tói ellen Mohácstól Buda el­estéig, tehát 1526-tól 1541-lg. Történészeink jóvoltából, s egyetemes gazdasági és tár- tó Imre tanulmánya, mely nem utolsósorban a tavalyi sadalmi tendenciákban kell Magyarország népeinek har­évforduló kapcsán, a rnohá- keresni, esi csata közérdeklődésre Bizonyosak lehetünk ben­számottartó, eleven vitatéma ne _ irja dr. Szántó Imre lett a közelmúltban. Népünk _ hogy török hódítás nél­történelmében 1526 olyan kül sem kerültünk volna a bűnös politika eredménye, polgárosodó fejlődés élvona­amely sokkal súlyosabb kö- iába. Az ipari-\árosi fejlő­vetkezményekkel járt egy dcsben Nyugat-Európától katonai vereségnél: elveszett Való elmaradás, amely a 16 a középkori Magyarország század folyamán a világpi­függetlensége, s et,től datál- ac kezdeti kibontakozásának ható az ország három részre körülményei között inkább szakadásának folyamata. A növekedett, Közép- és Kelet­hanyatlás okai nem kis Európa számos országára részben a török háborúk kedvezőtlenül hatott, s ezt 4 z 11. i „ hazánk különleges helyzete, veszteségekben ke- 87cpencsétjen p'itlkal vi­Egy estén mutatják be lamint a színpadra állítás darab debreceni előadásá­péntelzen a Kisszínházban módját tekintve is marad- ból. Az akkoritól egészen el­Vasziljev-Ljubimov—Gla- tak belső adósságaim, ame- térő képzőművészeti elgon­EH T KeZl foglalkoztattak es arra dóitokat valósítunk, meg és Imre Kapaszkodj Malvin, inspiráltak, hogy újra elő- természetesen sokféle valtoz­jön a kanyar című darab- vegyem. A párosítás azért tatásra Indított az is, hogy ját. A rendező, Giricz Má- tűnt megoldhatónak, mert most más színészegyéniségek tyás színpadra állította már bár eredetileg mindkét da- játszanak. A térszínpad al­ez utóbbit, Debrecenben. Mi rab egész estét betöltő, tar- kalmazásán kívül, amely indította az újrafogalma- talmi károsítás, leegyszerű- szorosan köti egymáshoz az zásra? sítés nélkül lehet élni kl- est két részét, számos egyéb — A hét-nyolc évvel ez- sebb összevonásokkal, rö- színpadi eszköz, motívum és. előtti debreceni előadásban vidítésekkel. A hajnalok Itt zenei betét Ismétlődik. Ügy számos új, akkor még szo- csendesek balladisztikus vélem, az egész színház erő­katlan színpadi megolást al- hangvételű dráma, a másik próbája lesz ez a bemutató, kalmaztunk, talán ennek is darab tragikomédia. Az est hiszen sokszereplős estről része van abban, hogy meg- e«yik felében bemutatjuk van szó. Különösen a szí­azokat, akik a háborúban nésznők kapnak nagy lehető­igaz ügyért harcoltak és ezt ségeket tehetségük-tudásuk egyikük sem élte túl. Mint felkutatására, közismert, az emberi helyt- a pénteki bemutatóra a állás e drámájának a sze- díszlet- és jelmezterveket replői valamennyien nők. Az Gyarmathy Ágnes készítette. est második felében ugyan- a hajnalok itt csendesek csak nehéz körülmények kö- Vaszkov törzsőrmestere Pa­zött harcoló férfiakat lá- láncz Ferenc, a lányok! ltunk, akik viszont túlélők, riaszler Ildikó, Fekete Gjzi, — E tartalmi összefüggé- Nagy Anikó, Bajza Viktória sek, párhuzamok mellett m. v., Vajda Márta. A Kere­nyilván szcenikai eszközök kes-darabban Kovács Já­is erősítik az est egységét. nos; Kácz Tibor. ifj. Ujlaky — Valóban. Szegeden elő- László és Naoy Zoltán játsz­ször játszunk térszínpadon, szák a főbb szerepekel. ezt megtartottam a Kerekes- S. BL lehetősen ismertté vált ez a rendezésem. Mindazonáltal a darab gondolati anyagát, va­okozta resendők — írja dr. Szántó szonyai még csak tetézték. Imre most megjelent tanul- Azt viszont már a török ura­ményóban, a József Attila iom számlájára írhatjuk, Tudományegyetem új törté- hogy ez a lemaradás na­neti Actájában. A török hő- gyobb méretű lett az elke­dítás okozta súlyos emberi élhetetlennél. A magyar és anyagi veszteséget azon- polgári történetírás nem al­ban nem tekinthetjük ele- kotott önálló, értékes mun­gendőnek, hogy pusztán erre kát a török elleni küzdel­vezessük vissza hazánk 16— mekről, a végvári rendsze'r­17. századi történetének ked- ről és a végek életéről, de vezőtlen fejleményeit. Az a török elleni küzdelmek alapvető összefüggéseket a részletes feltárásával mar­későt feudalizmus általános xlsta hadtörténeti irodal­kelet-európai törvényszerű- munk jS acjós még. Ebből az ségeinek jellemző formáiban, adósságból törleszt dr. Szán­Kollégiumi napok A József Attila Tudo- Tegnap Szövényt Zsolt, az mányegyetem Móra Ferenc Oktatási Minisztérium cso­kollégiuma november 24—27. portvezetője tartott előadást között kollégiummá avatásá- a kollégiumi munka távlatai­nak 10. évfordulója alkalmá- r61. maíd paródiaműsor kö­k,, ,,„,,,„. . . , . vetkezett, sok zenével — az ból kollégiumi napokat bo- egyetemista-kollégista élet­nyolít le. Változatos, sokszí- rői. Végül monstre szórako­nű programot állítottak ösz- zás: disco zárta a szombati sze: az első napon emlékkí- napot. Ma, vasárnap délelőtt állítást és verses-dalos mű- a régi és a mai Móra-kollé­sort szerveztek az eddigi vi- gisták találkozójára kerül láglfjúságl találkozókról, s sor. Ezzel fejeződik be az ekkor bonyolították le az a négynapos rendezvényso­emeletek közötti tréfás sport- rozat, melynek, eseményeire vetélkedőt is. Pénteken az többek között Debrecenből, A<i{/-centenárium jegyében Miskolcról, Pécsről és Veszp­Ne adjatok rám aranyos pa- rémből is meghívták a Mó­lástot címmel az Irodalmi rával hosszú évek óta kap­kőr mutatta be Ady-emlék- csolatban levő diákotthonok műsorát, képviselőit Lolíó­jutalom­sorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hétfőn a Nép­stadion sajtótermében tartja a lottó novemberi jutalom­sorsolását. A húzáson a 46. iátékhét szelvényei között összesen 1290 tárgynyere­ményt sorsolnak ki. Főnye­remények: három Zsiguli és egy "1 rabant személygépko­csi. Az igaznatóság összeállí­totta az év utolsó hónapjá­nak sorsolási naptárát, amely szerint dfecsmber 2-án Mo­noron, 9-én Soltvadkerteu húzzák a lott* nyerőszámait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom