Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Szombat, 1977. november 26. 3 Férc az aszfaltban Aki most hall először arról, fölszedték. De őket se lehet bontja Jaksa Sándor, elhord­hogy némely utak elkészülte hibáztatni, nyomják őket, ja törmeléket Csáki János, után jön a légkalapács, és sietni kell. Ma is voltak, hol- és a végén odajön valaki, le­föltöri a betont, hosszú árkot nap az ipartelepen, holnap- hajol, nem telik bele fél ásván, vagy csak kicsi göd- után talán a világ végén. Kit perc, helyére illeszti a kari­röt kerekítvén, ne legyen tesz meg érte felelősnek? kát. Ennyibe került volna, büszke rá. A dévai tizenkét fél percbe annak is. aki elő­kőművesnek az volt a baja, * ször csinálta. Csakhogy nem hogy összeomlott a vár, a ő a hibás, hanem a gén, mai építőknek meg az, ha _ Számoljunk. Itt a gödör, mert az tolta el a helyéről, megköt a beton, sehogy nem hány ember kell a befolto- Megkérdezem óvatosan, azt a akar szétválni. Kell hozzá a záshoz. betongyűrűt, ha előre köré légkalapács. Korunk zenéje öntik, ami most még hiány­az autóduda, a fékcsikorgás — Vegyünk harminc négy- zikj de mindenképpen ide és a sűrített levegővel nagyot zetmetert, fél méter vastag- kerül, akkor is eltolta volna ütő betonfűró csöroniDÖlése. saf?üt. durván számítva la a gép? Mert láttam útépítést, A beton legnagyobb ellensé- köbméter. Ha nem lesz na- ahoi így csinálják. Azt mond­ge a légkalapács, de a leg- gyobb a godor, ha nem kel! ták, ők ehhez nem tudnak jobb orvossága is. Ha vala- kicserélni a földet es zuza- hozzászólni, nem ez a dol­hol néni sikerül, fölássák ,ekkal helyettesítem, akkor guk valami biztosan van vele. három ember egy nap készen benne, ha nem úgy csinálták. A járókelő azért meg- ^ Azt is megkérdeztem, meny­megáll ilyenkor és va«y Az én fejemben tovább ke- nyíre haragszanak az előttük mondja, vagy csák gondolfa tye§ a számológép, mert ezt ifrókra. Nem haragszanak, hogy itt mellékalapált valaki egyszer már megcsinálták, az Vegeredmenyben ok a mun­valaminek. Ki fizeti ezt meg9 is pénz- aztán föltörték, az is kaadok, nem is adna ki jól — kérdezi első szóra. Itt van pénz- Kel1 hozzó megint terv, "íagat a harag, a rakpart, szépen mutatja megint beton. Jól meg kell EImondom az ,5bbí ö_ magát, azok is megbékélnek szervezni, hogy olyan legyen, u ° g vele, akik féltették a régit, ami'yen kell, és akkor itt is dortol hozott szabo-hasonla­de hogy kerül oda az egyik legyen, amikor kell. tot, teljesen egyetértenek följáró frissen készült végé- Hang után könnyű tájé- vele- Az aszfaltban ez a férc, hez a gödör? Hossza nyolc kozódni, megyek oda, ahol a ki kell szedni, újra varrni, meter lehet — lépés után légkalapács most is dolgozik. ha nem ió számolva — szélessége talán Jaksa Sándor rázatja vele három és fél, de látszik, hogy kezét-lábát, Csáki János sze- * nincs befejezve, lesz az na- degeti el előle a törmeléket, gyobb is. Mennyibe kerül a Szepesi János pedig kölcsön- „ ,, , . . ,, mai piaci viszonyok között emberként a sürítőre vigyáz. Draga férc azért' meg kel1 egy ilyen gödör? Napi bérük körülbelül 150 hagyni. Igaz, az a három em­« forint. A sűrítő díja — a ber kevés abból a sokból, postától kapta kölcsön a vál- amit hiányzó munkáskézként 'A rakpart alsó szintjén laIat ~ t"dják, óránként t^nk számon - hárommal dolgoznak a betonozok, Suti 150 forint, a vigyázó ember- tobb vaSy kevesebb, nem Pál és brigádja, őket kérde- rel együtt. Megint hozzá kell számít, ha nagyolva számo­zem. Czirok István, Belovai adnom azt a szervez6 mun„ lünk -, de ha hozzáadnám többiek .azt mond^Édes kát, amivel ezt a három ehhez a napi négy csatorna­Jézusom, hát ilyen előfordul munkást ideirány-ították, és földeihez mindazt a fércet, ebben a szakmában. A szabó, időre itt volt a gép is. Előző ami csak egy városban össze­nap még máshol dolgozott a, posta légsűrítője. Mi a dolguk? Kiássák az új aszfaltot, mert a csatorna­födelek rosszul illeszkednek. jön, ki tudja miért, ki tudja, hol, talán egy kisebb óvoda is kijönne belőle év végére. Mert egy nap, amíg kibont­ják a négy vaskarikát, hol­nap körülbetonozzák, aztán kiteszik a terelő táblákat: vi­ha nagyobbra ereszti a nad­rág pocakját, mint a kun­csaft a sajátját, fogja az ollót, fölfejti a kelmét, ki­szedi a fércet, és összevarr­ja. Miért nem megyünk hozzá panaszra? Miért nem mond­juk, ezt aztán jól el tetszett Mindjárt dél lesz, eddig ket­fuserálni. Pedig ő mértéket tővel végeztek. Végignézem a vett, centivel. Ha a szabó az második teljes hadműveletét, gyázz- autós' férc maradt az egy nadrág hosszán vagy szé- ,.. , . . .,„„ aszfaltban. Ha van időd, ke­lességén ennyit tévedhet, pe- latom' az a bak hogy a vas" resd az okát dig ismeri az anyagot, a tűt karika arrébb csúszott, ami­és a cérnát, akkor tőlünk kor jött a terítő gép. Ki- Horváth Dezső miért kérné számon ezt a kis •••MM süllyedést? Laza a Tisza partja, dolgozik a föld a be­ton alatt. Fölszedtek itt na­gyobb darabokat is, a mű-, zeumi könyöknél, mert nem sikerült első nekifutásra. Ha nedves föld kerül alá, ingo­ványos lesz, megsüllyed. — Ez nedves volt? — Ki tudja már? De az biztos, hogy nem mi nedve­sítettük meg, ha az volt. Nem is mi hoztuk ide. — Nem is bántja magukat, ha jön a nyomukba a lég­kalapács ? — Az már nem a mi gon­dunk. Mi átadtuk, jöttek az útépítők befeketítették, be­aszfaltozták, aztán szépen Tervezőkr tervek A Csongrád megyei Ta­nácsi Tervező Vállalat dol­gozói idén várhatóan 360— 370 tervet adnak át meg­bízóiknak — hozzávetőleg annyit, mint tavaly. A kü­lönbség annyi, hogy más megyékből most kevesebb megrendelést fogadtak el. A tanácsi megbízók ter­mészetesen előnyt élveznek, nekik év végéig tizennégy és fél millió forint érté­kű munkát végeznek. Csongrád megyei vállala­toknak és intézményeknek tíz és fél millió, más me­gyebelieknek 11 millió fo­rint értékű tervet adnak át. Az ötödik ötéves tervidő­szak végéig még számos be­ruházást kell megvalósíta­ni a vállalatoknak. A ter­vezőknél azonban másként jelenik meg a tervidőszak vége, mint a kivitelezők­nél. Nekik idén, de legké­sőbb jövőre minden tervet le kell adni. hogy az épí­tők minél hamarabb mun­kához láthassanak. E sür­gető körülményről Maár Az APN igazgatója és fttszerkeszto-iielyeffese Szegeden A hazánkban tartózkodó ahol Török József, a városi Zagi Zogyiev Jurij, az APN pártbizottság első titkára, és szovjet sajtóügynökség igaz- Deák Béla, a városi pártbi­gatója és Hlevov Alekszej fő- zottság titkára tájékoztatást szerkesztő-helyettes dr. Sik- adott a város életéről, a sző­lős Jánosnak, a Népszava fő- cialista építőmunka időszerű szerkesztőjének társaságában kérdéseiről. Ezután ellátogat­csütörtökón Szegedre érke- tak a szegedi szalámigyárba, Zett. ahol Bálint László vezérigaz­A vendégek felkeresték a gató ismertette e nagy élei­Szeged városi pártbizottságot, miszeripari üzem munkáját. A délutáni órákban megte­kintették a Felszabadulás Termelőszövetkezetet, ahol Árendás György, a tsz elnöke mutatta be a gazdaságot. A szovjet újságírók felke­resték a Szegedi József Attila Tudományegyetemet, ahol dr. Antalffy György, az egyetem rektora ismertette Szeged tu­dományos életét, és az egye­temi oktatómunka aktuális kérdéseit, s a szegedi egyetem külföldi kapcsolatairól adott tájékoztatást. A vendégek tegnap, pénte­ken a délutáni órákban vjsz­szautaztak Budapestre. Kérdez a tanácstag A nyílt várospolitika mozgósító erejű Márton igazgató is szólt a CSOMITERV brigádveze­tőinek értekezletén. Kerte a szocialista közösségek ve­zetőit arra, hogy a megyei feladatokat legalábbis az eddigihez hasonló igyeke­zettel oldják meg. Idén vég­zett munkájuk alapján a legjobbak közé sorolható a Dávid Károly, a Május 1., a Kozma Lajos és a Brener Marcell brigád: valamennyi teljesítménye meghaladta a 150 százalékot. A társadal­mi munkákból a Magyar Ede, a Brener Marcell. a Kozma Lajos, a November 7.. a Petőfi Sándor és az Egyetértés brigádok tag­jai vették kl leginkább a részüket. Majdnem minden társadalmi akcióban részt vett az Ámor és a István brigád. Az igazgató beszámolója után több brigádvezető el­mondta véleményét a ne­hézségekről és arról, miként javíthatnak még munkáju­kon. Fölszólalt Kovács Im­re. a Csongrád megyei ta­nács elnökhelyettese is. Porcelán Hollóházáról A Hollóházi Porcelángyár decemberben ünnepli fennál­Vedres | lásának 200. évfordulóját. A két évszázad termékeiből álló gyűjtemény a jövőben meg­felelő otthont kap. Az eme­letes csarnok földszintjén lesz a gyár történetét szem­léltető árubemutató, az eme­leten pedig az üzletemberek ismerkedhetnek meg a je­lenlegi kínálattal. Csütörtök este nem min­dennapi találkozóra került sor a szegedi tanácsházán. A városi tanács és a népfront szegedi bizottsága egy új, érdekes fórumot rendezett, ahol a tanácstagok kérdez­tek. Az est házigazdája Papp Gyula tanácselnök és Kul­csúmé Kiss Piroska népfront­titkár volt. Részt vett a fó­rumon Berta István, a sze­gedi pártbizottság titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei ta­nács vb titkára és természe­tesen a tanács szakigazgatási szerveinek, kerületi hivata­loknak a vezetői, a tanácsi vállalatok igazgatói. Megtelelő kapcsolat A nagyfokú érdeklődés, ami az új fórum iránt meg­nyilvánult, sok mindennel magyarázható. Az egyik ok: Szeged soha nem fejlődött olyan ütemben, mint napja­inkban, és a jelenség nem­csak örömet okoz, hanem át­meneti ellentmondásokat, gondokat is. Még sokan vissza tudnak emlékezni a nagy útépítésre, amely né­hány héttel ezelőtt a Lenin körút átadásával fejeződött be. Ezzel az annyit emlege­tett témával csütörtökön mar senki sem foglalkozott. Az élet megoldotta ezt a kérdést, mint megannyi mást, és nyil­vánvaló az is, hogy újabb kérdések születnek! Az igé­nyek mindig előtte járnak a lehetőségnek, és ez így ter­mészetes. A tanácskozás azt is bizo­nyította, hogy a nyílt város­politika mozgósító erejű. Ha a városlakók ismerik a gon­dokat, problémákat, jobban és többet tudnak segíteni. A nyílt várospolitika pedig nem mai keletű — az elmúlt évek tudatos városvezetésének ré­szévé vált. Itt említhetnénk a tanácskozási központokat, amelyek már hosszú idő óta hasznosan működnek. Az új fórumon ennek a nyílt várospolitikának szük­ségességét és eredményeit is­mertette Papp- Gyula. Hang­súlyozta, az egyik fontos cél a városfejlesztés összhangjá­nak megteremtése. Ez garan­ciája annak, hogy a kis ügyeket nem kezelik külön a nagy ügyektől, hanem min­den témával fontosságának megfelelően foglalkoznak. A tanácselnök szólt arról is, hogy a tanácstagok miként képviselik választókerületük érdekeit. E téren is örven­detes az előrelépés. El lehet mondani, ma már „túllát­nak" isaját körzetük határain. A tanácstagi beszámolókon felkészülten jelennek meg ál­talában, és jól tudnak vála­szolni a kérdésekre. Megfe­lelő kapcsolatot alakítottak ki a kerületi népfrontszer­vekkel, s a lakosság érde­kei alapján eljárnak a ta­nácsi szerveknél. A tanács­tagok aktivitása felkelti a lakók érdeklődését, így na­gyobb kedvvel szólnak a vá­ros ügyeibe, és vesznek részt a városépítésben. (Ezáltal is erősödik a városdemokrácia.) Javaslatok A tanácskozási központok­ban az idén három fontos té­mát vitattak meg. Március­ban Szeged tömegközlekedé­sének helyzetét, júniusban az IKV munkáját, októberben Szeged áruellátását. A ta­nácskozási központokban több mint háromezren jelen­tek meg, és 418-an szólaltak fel. Hasznos javaslataikat a tanács szakigazgatási szervei és a tanácsi testület is fel­használja. Évről évre emelkedik a társadalmi munka értéke. Ta­valy 46 millió forintnyi tár­sadalmi munkát végeztek, az idén az első félévben 20,6 millió forintot tett ki a kö­zös segítés. De emellett több terven felüli feladat is meg­valósult. Átadták a petőfite­lepi főtéri játszóteret és sportpályát, ugyancsak elké­szült a Lidice téri játszótér, befejeződött az újszegedi cse­csemőotthon felújítása, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. A társadalmi munka tá­mogatására, a lakossági be­jelentések, igények megvaló­sítására a tanács az idén há­rommillió forintot biztosított a tanácstagi alapból. Ez azt jelenti, hogy a lakosság eny­nyi értékű anyagot használ­hat fel társadalmi munká­ban, utak, parkok, játszóte­rek építésére. Hogy miért kell erről szólni? A tegnapi fórumon 18 kér­dés írásban és 24 szóban hangzott el. A kérdések nagy része a kommunális fejlesz­tésekkel foglalkozott Ez a téma azért is foglalkoztatja élénkén a közvéleményt és a tanácstagokat is, mert a vá­ros mintegy 380 kilométeres úthálózatának több mint két­harmada még földesút. De a tanács illetékes osztályai a kéréseket nyilvántartják és a lehetőségek figyelembevételé­vel azokat teljesítik. Tavaly például utat, járdát építettek az Alkotmány, a Ladvánszky, a Horgos, a Szőri, a Borbás, a Pálfi utcában, a Bence fa­soron, a Régi posta, a Nagy­szombati, a Gábor Áron, a Délceg utcában, a Kátai, az Acél közön és a Tordai so­ron, az építkezések összege elérte a 9 millió forintot. A Zöld Sándor utcában is utat és gépkocsiparkolót építettek, így a régi, áldatlan állapot megszűnt. Az idén az útépí­tés, járdaépítés tovább foly­tatódik. A Diadal, az Akác­fa, a Pillich Kálmán, a Pécs­kai, a Derkovits fasorban, a Kolozsvári tér két oldalán építkeznek. Ezek a munkák megközelítően 8 millió fo­rintba kerülnek. A parkok bővítéséhez a ta­nács az idén 8 ezer darab fa­csemetét biztosított, az ülte­tést és a gondozást a lakos­ság társadalmi munkában végzi. A köztisztaság gondjait el­sősorban a város külső kerü­leteiben lehet tapasztalni, ahol nem a szemétlerakó he­lyekre rakják le a szemetet. Egyébként a KISZ szervezé­sében több mint kétezer fia­tal vett részt a városszépítő akcióban. A fiatalok karban­tartottak a parkokat, pado­kat festettek. A tegnapi fó­rumon többször elhangzott, hogy elsősorban a helybeliek összefogásával, a társadalmi munkában lehet a leghama­rabb megoldani az út- és jár­daépítést, hiszen a tanács nem rendelkezik annyi pénz­zel, hogy mindenhova jusson. Közlekedés, kultúra, kereskedelem Nincs olyan fórum, ahol az algyői tanácstagok ne vetnék fel az autóbusz-viteldíj kér­dését. Nos, a helyzet tovább­ra sem változik. Az algyőiek­hez hasonlóan az országban még közel száz község — amely megyei városhoz csat­lakozott — vár a menetdíj­változásra. E kérdésben csak az Országos Arhivatal dönt­het. Az is felvetődött, hogy a helyközi járatok miért nem jönnek be a Lenin körútra. Az ok érthető: a körút így is túlságosan forgalmas már, és a közlekedés helyzete to­vábbra is romlana a helyközi járatok, megjelenésével. Az Északi városrészben egyre többen laknak, és még több autóbuszt kérnek. A ta­nácstagok megnyugvással ve­hették a választ tudomásul, a Volán foglalkozik a témá­val, megígérte a járatok sű­rítését. Szó esett a- troliról is. Azt még senki nem tudja, hogy mikor jelennek meg a füst nélküli buszok Szeged ut­cáin. Annyi már bizonyos, hogy a téma nem utópisz­tikus. • Eldőlt, mikor kezdenek a Szegcdi Nemzeti Színház fel­újításához. 1978 tavaszán elő­ször a tetőt javítják ki, ez­után látnak hozzá a rekonst­rukcióhoz a DÉLÉP munká­sai. Az operatársulat a Sza­badság filmszínházban kap helyet — előadásaikat ott tartják. A Fáklya utánjátszó mozi szerepét a kisebb, kül­területi filmszinházak veszik át. Ez a változás nem jelenti azt, hogy a filmellátásnál za­var legyen. Ebben az ötéves tervben nem nyitja meg kapuit az újszegedi műjégpálya, ugyan­is az építéséhez csak a VI. ötéves tervben kezdenek hozzá. Ugyancsak évek múl­va, 1981-ben (várhatóan) he­lyezik üzembe azt a kétszin­tes ABC-áruházat, amelyet az ÉLIKER építtet az Északi városrészben. Bolt nélkül ad­dig sem maradnak az ott la­kók, a 318—319-es épület fo­gadószintjén ideiglenes üzle­teket alakítanak ki. Zöldség-, élelmiszer- és húsbolt 1978 januárjában nyílik Átmeneti megoldásként mozgóbuszok segítik az ellátást. Nagyon sokakat érdekel a könyvtárak sorsa. A központi könyvtár és levéltár terveit a BUVATI 1978 első félévé­re készíti el. Ezután mind­járt hozzáláthatnak az épít­kezéshez, amelynek első üte­me várhatóan 1980 végén fe­jeződik be. Egyébként az V. ötéves terv új szakaszt nyi­tott a város könyvtárfejlesz­tésében. Megkezdődött a hiá­nyok felszámolása, az új lé­tesítmények építésével. Sok helyen átmeneti jelleggel, a lakóépületek fogadószintjén alakítottak ki fiókkönyvtára­kat. Az V. ötéves tervben ed­dig elkészült a petőfitelepi klubkönyvtár, az ifjúsági könyvtár, fölújították a gyer­mekkönyvtárt, új nyílt a Ko­rondi utcában, a Tarján 606-os épület három helyisé­gében fiókkönyvtárat alakí­tottak ki. Felújították a do­rozsmai és a tápéi könyvtá­rat, hamarosan Felsővároson is átadnak egy új fiókot. Az óvodai ' és bölcsődei helyzet szintén a közvéle­mény, és így a tanácstagok érdeklődésének középpontjá­ban áll évek óta. Nem vé­letlenül, hiszen a szegedi gyermekintézmények kihasz­náltsága 174 százalékos. Leg­nagyobb a zsúfoltság Odesz­sza városrészben, itt az uj bölcsődét csak jövőre adjak át A IV. ötéves tervben a bölcsődei férőhelyek száma 670 volt. Az V. ötéves terv első két évében 220 hellyel bővült a bölcsődehálózat A hátralevő három évben még 240 helyet építenek. A korábbi évekhez hason­lóan továbbra is szükséges, hogy a varos üzemei össze­fogjanak, és erejükhöz mér­ten enyhítsék a bölcsödéi, óvodai gondokat. ' Mi érdekelte még a tanács­tagot? Számtalan olyan kér­dés, amely a hétköznapjaink­kal, közérzetünkkel függösz­sze. Hogy az még jobb, kel­lemesebb legyen, az nemcsak a tanács ügye, hanem vala­mennyi városlakó szorgalmán és tehetségén is múlik. Halász Miklog

Next

/
Oldalképek
Tartalom