Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

Szombat, 1977. november 26. 3 Férc az aszfaltban Aki most hall először arról, fölszedték. De őket se lehet bontja Jaksa Sándor, elhordhogy némely utak elkészülte hibáztatni, nyomják őket, ja törmeléket Csáki János, után jön a légkalapács, és sietni kell. Ma is voltak, hol- és a végén odajön valaki, leföltöri a betont, hosszú árkot nap az ipartelepen, holnap- hajol, nem telik bele fél ásván, vagy csak kicsi göd- után talán a világ végén. Kit perc, helyére illeszti a kariröt kerekítvén, ne legyen tesz meg érte felelősnek? kát. Ennyibe került volna, büszke rá. A dévai tizenkét fél percbe annak is. aki előkőművesnek az volt a baja, * ször csinálta. Csakhogy nem hogy összeomlott a vár, a ő a hibás, hanem a gén, mai építőknek meg az, ha _ Számoljunk. Itt a gödör, mert az tolta el a helyéről, megköt a beton, sehogy nem hány ember kell a befolto- Megkérdezem óvatosan, azt a akar szétválni. Kell hozzá a záshoz. betongyűrűt, ha előre köré légkalapács. Korunk zenéje öntik, ami most még hiányaz autóduda, a fékcsikorgás — Vegyünk harminc négy- zikj de mindenképpen ide és a sűrített levegővel nagyot zetmetert, fél méter vastag- kerül, akkor is eltolta volna ütő betonfűró csöroniDÖlése. saf?üt. durván számítva la a gép? Mert láttam útépítést, A beton legnagyobb ellensé- köbméter. Ha nem lesz na- ahoi így csinálják. Azt mondge a légkalapács, de a leg- gyobb a godor, ha nem kel! ták, ők ehhez nem tudnak jobb orvossága is. Ha vala- kicserélni a földet es zuza- hozzászólni, nem ez a dolhol néni sikerül, fölássák ,ekkal helyettesítem, akkor guk valami biztosan van vele. három ember egy nap készen benne, ha nem úgy csinálták. A járókelő azért meg- ^ Azt is megkérdeztem, menymegáll ilyenkor és va«y Az én fejemben tovább ke- nyíre haragszanak az előttük mondja, vagy csák gondolfa tye§ a számológép, mert ezt ifrókra. Nem haragszanak, hogy itt mellékalapált valaki egyszer már megcsinálták, az Vegeredmenyben ok a munvalaminek. Ki fizeti ezt meg9 is pénz- aztán föltörték, az is kaadok, nem is adna ki jól — kérdezi első szóra. Itt van pénz- Kel1 hozzó megint terv, "íagat a harag, a rakpart, szépen mutatja megint beton. Jól meg kell EImondom az ,5bbí ö_ magát, azok is megbékélnek szervezni, hogy olyan legyen, u ° g vele, akik féltették a régit, ami'yen kell, és akkor itt is dortol hozott szabo-hasonlade hogy kerül oda az egyik legyen, amikor kell. tot, teljesen egyetértenek följáró frissen készült végé- Hang után könnyű tájé- vele- Az aszfaltban ez a férc, hez a gödör? Hossza nyolc kozódni, megyek oda, ahol a ki kell szedni, újra varrni, meter lehet — lépés után légkalapács most is dolgozik. ha nem ió számolva — szélessége talán Jaksa Sándor rázatja vele három és fél, de látszik, hogy kezét-lábát, Csáki János sze- * nincs befejezve, lesz az na- degeti el előle a törmeléket, gyobb is. Mennyibe kerül a Szepesi János pedig kölcsön- „ ,, , . . ,, mai piaci viszonyok között emberként a sürítőre vigyáz. Draga férc azért' meg kel1 egy ilyen gödör? Napi bérük körülbelül 150 hagyni. Igaz, az a három em« forint. A sűrítő díja — a ber kevés abból a sokból, postától kapta kölcsön a vál- amit hiányzó munkáskézként 'A rakpart alsó szintjén laIat ~ t"dják, óránként t^nk számon - hárommal dolgoznak a betonozok, Suti 150 forint, a vigyázó ember- tobb vaSy kevesebb, nem Pál és brigádja, őket kérde- rel együtt. Megint hozzá kell számít, ha nagyolva számozem. Czirok István, Belovai adnom azt a szervez6 mun„ lünk -, de ha hozzáadnám többiek .azt mond^Édes kát, amivel ezt a három ehhez a napi négy csatornaJézusom, hát ilyen előfordul munkást ideirány-ították, és földeihez mindazt a fércet, ebben a szakmában. A szabó, időre itt volt a gép is. Előző ami csak egy városban összenap még máshol dolgozott a, posta légsűrítője. Mi a dolguk? Kiássák az új aszfaltot, mert a csatornafödelek rosszul illeszkednek. jön, ki tudja miért, ki tudja, hol, talán egy kisebb óvoda is kijönne belőle év végére. Mert egy nap, amíg kibontják a négy vaskarikát, holnap körülbetonozzák, aztán kiteszik a terelő táblákat: viha nagyobbra ereszti a nadrág pocakját, mint a kuncsaft a sajátját, fogja az ollót, fölfejti a kelmét, kiszedi a fércet, és összevarrja. Miért nem megyünk hozzá panaszra? Miért nem mondjuk, ezt aztán jól el tetszett Mindjárt dél lesz, eddig ketfuserálni. Pedig ő mértéket tővel végeztek. Végignézem a vett, centivel. Ha a szabó az második teljes hadműveletét, gyázz- autós' férc maradt az egy nadrág hosszán vagy szé- ,.. , . . .,„„ aszfaltban. Ha van időd, kelességén ennyit tévedhet, pe- latom' az a bak hogy a vas" resd az okát dig ismeri az anyagot, a tűt karika arrébb csúszott, amiés a cérnát, akkor tőlünk kor jött a terítő gép. Ki- Horváth Dezső miért kérné számon ezt a kis •••MM süllyedést? Laza a Tisza partja, dolgozik a föld a beton alatt. Fölszedtek itt nagyobb darabokat is, a mű-, zeumi könyöknél, mert nem sikerült első nekifutásra. Ha nedves föld kerül alá, ingoványos lesz, megsüllyed. — Ez nedves volt? — Ki tudja már? De az biztos, hogy nem mi nedvesítettük meg, ha az volt. Nem is mi hoztuk ide. — Nem is bántja magukat, ha jön a nyomukba a légkalapács ? — Az már nem a mi gondunk. Mi átadtuk, jöttek az útépítők befeketítették, beaszfaltozták, aztán szépen Tervezőkr tervek A Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat dolgozói idén várhatóan 360— 370 tervet adnak át megbízóiknak — hozzávetőleg annyit, mint tavaly. A különbség annyi, hogy más megyékből most kevesebb megrendelést fogadtak el. A tanácsi megbízók természetesen előnyt élveznek, nekik év végéig tizennégy és fél millió forint értékű munkát végeznek. Csongrád megyei vállalatoknak és intézményeknek tíz és fél millió, más megyebelieknek 11 millió forint értékű tervet adnak át. Az ötödik ötéves tervidőszak végéig még számos beruházást kell megvalósítani a vállalatoknak. A tervezőknél azonban másként jelenik meg a tervidőszak vége, mint a kivitelezőknél. Nekik idén, de legkésőbb jövőre minden tervet le kell adni. hogy az építők minél hamarabb munkához láthassanak. E sürgető körülményről Maár Az APN igazgatója és fttszerkeszto-iielyeffese Szegeden A hazánkban tartózkodó ahol Török József, a városi Zagi Zogyiev Jurij, az APN pártbizottság első titkára, és szovjet sajtóügynökség igaz- Deák Béla, a városi pártbigatója és Hlevov Alekszej fő- zottság titkára tájékoztatást szerkesztő-helyettes dr. Sik- adott a város életéről, a szőlős Jánosnak, a Népszava fő- cialista építőmunka időszerű szerkesztőjének társaságában kérdéseiről. Ezután ellátogatcsütörtökón Szegedre érke- tak a szegedi szalámigyárba, Zett. ahol Bálint László vezérigazA vendégek felkeresték a gató ismertette e nagy éleiSzeged városi pártbizottságot, miszeripari üzem munkáját. A délutáni órákban megtekintették a Felszabadulás Termelőszövetkezetet, ahol Árendás György, a tsz elnöke mutatta be a gazdaságot. A szovjet újságírók felkeresték a Szegedi József Attila Tudományegyetemet, ahol dr. Antalffy György, az egyetem rektora ismertette Szeged tudományos életét, és az egyetemi oktatómunka aktuális kérdéseit, s a szegedi egyetem külföldi kapcsolatairól adott tájékoztatást. A vendégek tegnap, pénteken a délutáni órákban vjszszautaztak Budapestre. Kérdez a tanácstag A nyílt várospolitika mozgósító erejű Márton igazgató is szólt a CSOMITERV brigádvezetőinek értekezletén. Kerte a szocialista közösségek vezetőit arra, hogy a megyei feladatokat legalábbis az eddigihez hasonló igyekezettel oldják meg. Idén végzett munkájuk alapján a legjobbak közé sorolható a Dávid Károly, a Május 1., a Kozma Lajos és a Brener Marcell brigád: valamennyi teljesítménye meghaladta a 150 százalékot. A társadalmi munkákból a Magyar Ede, a Brener Marcell. a Kozma Lajos, a November 7.. a Petőfi Sándor és az Egyetértés brigádok tagjai vették kl leginkább a részüket. Majdnem minden társadalmi akcióban részt vett az Ámor és a István brigád. Az igazgató beszámolója után több brigádvezető elmondta véleményét a nehézségekről és arról, miként javíthatnak még munkájukon. Fölszólalt Kovács Imre. a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese is. Porcelán Hollóházáról A Hollóházi Porcelángyár decemberben ünnepli fennálVedres | lásának 200. évfordulóját. A két évszázad termékeiből álló gyűjtemény a jövőben megfelelő otthont kap. Az emeletes csarnok földszintjén lesz a gyár történetét szemléltető árubemutató, az emeleten pedig az üzletemberek ismerkedhetnek meg a jelenlegi kínálattal. Csütörtök este nem mindennapi találkozóra került sor a szegedi tanácsházán. A városi tanács és a népfront szegedi bizottsága egy új, érdekes fórumot rendezett, ahol a tanácstagok kérdeztek. Az est házigazdája Papp Gyula tanácselnök és Kulcsúmé Kiss Piroska népfronttitkár volt. Részt vett a fórumon Berta István, a szegedi pártbizottság titkára, dr. Bozó Sándor, a megyei tanács vb titkára és természetesen a tanács szakigazgatási szerveinek, kerületi hivataloknak a vezetői, a tanácsi vállalatok igazgatói. Megtelelő kapcsolat A nagyfokú érdeklődés, ami az új fórum iránt megnyilvánult, sok mindennel magyarázható. Az egyik ok: Szeged soha nem fejlődött olyan ütemben, mint napjainkban, és a jelenség nemcsak örömet okoz, hanem átmeneti ellentmondásokat, gondokat is. Még sokan vissza tudnak emlékezni a nagy útépítésre, amely néhány héttel ezelőtt a Lenin körút átadásával fejeződött be. Ezzel az annyit emlegetett témával csütörtökön mar senki sem foglalkozott. Az élet megoldotta ezt a kérdést, mint megannyi mást, és nyilvánvaló az is, hogy újabb kérdések születnek! Az igények mindig előtte járnak a lehetőségnek, és ez így természetes. A tanácskozás azt is bizonyította, hogy a nyílt várospolitika mozgósító erejű. Ha a városlakók ismerik a gondokat, problémákat, jobban és többet tudnak segíteni. A nyílt várospolitika pedig nem mai keletű — az elmúlt évek tudatos városvezetésének részévé vált. Itt említhetnénk a tanácskozási központokat, amelyek már hosszú idő óta hasznosan működnek. Az új fórumon ennek a nyílt várospolitikának szükségességét és eredményeit ismertette Papp- Gyula. Hangsúlyozta, az egyik fontos cél a városfejlesztés összhangjának megteremtése. Ez garanciája annak, hogy a kis ügyeket nem kezelik külön a nagy ügyektől, hanem minden témával fontosságának megfelelően foglalkoznak. A tanácselnök szólt arról is, hogy a tanácstagok miként képviselik választókerületük érdekeit. E téren is örvendetes az előrelépés. El lehet mondani, ma már „túllátnak" isaját körzetük határain. A tanácstagi beszámolókon felkészülten jelennek meg általában, és jól tudnak válaszolni a kérdésekre. Megfelelő kapcsolatot alakítottak ki a kerületi népfrontszervekkel, s a lakosság érdekei alapján eljárnak a tanácsi szerveknél. A tanácstagok aktivitása felkelti a lakók érdeklődését, így nagyobb kedvvel szólnak a város ügyeibe, és vesznek részt a városépítésben. (Ezáltal is erősödik a városdemokrácia.) Javaslatok A tanácskozási központokban az idén három fontos témát vitattak meg. Márciusban Szeged tömegközlekedésének helyzetét, júniusban az IKV munkáját, októberben Szeged áruellátását. A tanácskozási központokban több mint háromezren jelentek meg, és 418-an szólaltak fel. Hasznos javaslataikat a tanács szakigazgatási szervei és a tanácsi testület is felhasználja. Évről évre emelkedik a társadalmi munka értéke. Tavaly 46 millió forintnyi társadalmi munkát végeztek, az idén az első félévben 20,6 millió forintot tett ki a közös segítés. De emellett több terven felüli feladat is megvalósult. Átadták a petőfitelepi főtéri játszóteret és sportpályát, ugyancsak elkészült a Lidice téri játszótér, befejeződött az újszegedi csecsemőotthon felújítása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A társadalmi munka támogatására, a lakossági bejelentések, igények megvalósítására a tanács az idén hárommillió forintot biztosított a tanácstagi alapból. Ez azt jelenti, hogy a lakosság enynyi értékű anyagot használhat fel társadalmi munkában, utak, parkok, játszóterek építésére. Hogy miért kell erről szólni? A tegnapi fórumon 18 kérdés írásban és 24 szóban hangzott el. A kérdések nagy része a kommunális fejlesztésekkel foglalkozott Ez a téma azért is foglalkoztatja élénkén a közvéleményt és a tanácstagokat is, mert a város mintegy 380 kilométeres úthálózatának több mint kétharmada még földesút. De a tanács illetékes osztályai a kéréseket nyilvántartják és a lehetőségek figyelembevételével azokat teljesítik. Tavaly például utat, járdát építettek az Alkotmány, a Ladvánszky, a Horgos, a Szőri, a Borbás, a Pálfi utcában, a Bence fasoron, a Régi posta, a Nagyszombati, a Gábor Áron, a Délceg utcában, a Kátai, az Acél közön és a Tordai soron, az építkezések összege elérte a 9 millió forintot. A Zöld Sándor utcában is utat és gépkocsiparkolót építettek, így a régi, áldatlan állapot megszűnt. Az idén az útépítés, járdaépítés tovább folytatódik. A Diadal, az Akácfa, a Pillich Kálmán, a Pécskai, a Derkovits fasorban, a Kolozsvári tér két oldalán építkeznek. Ezek a munkák megközelítően 8 millió forintba kerülnek. A parkok bővítéséhez a tanács az idén 8 ezer darab facsemetét biztosított, az ültetést és a gondozást a lakosság társadalmi munkában végzi. A köztisztaság gondjait elsősorban a város külső kerületeiben lehet tapasztalni, ahol nem a szemétlerakó helyekre rakják le a szemetet. Egyébként a KISZ szervezésében több mint kétezer fiatal vett részt a városszépítő akcióban. A fiatalok karbantartottak a parkokat, padokat festettek. A tegnapi fórumon többször elhangzott, hogy elsősorban a helybeliek összefogásával, a társadalmi munkában lehet a leghamarabb megoldani az út- és járdaépítést, hiszen a tanács nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy mindenhova jusson. Közlekedés, kultúra, kereskedelem Nincs olyan fórum, ahol az algyői tanácstagok ne vetnék fel az autóbusz-viteldíj kérdését. Nos, a helyzet továbbra sem változik. Az algyőiekhez hasonlóan az országban még közel száz község — amely megyei városhoz csatlakozott — vár a menetdíjváltozásra. E kérdésben csak az Országos Arhivatal dönthet. Az is felvetődött, hogy a helyközi járatok miért nem jönnek be a Lenin körútra. Az ok érthető: a körút így is túlságosan forgalmas már, és a közlekedés helyzete továbbra is romlana a helyközi járatok, megjelenésével. Az Északi városrészben egyre többen laknak, és még több autóbuszt kérnek. A tanácstagok megnyugvással vehették a választ tudomásul, a Volán foglalkozik a témával, megígérte a járatok sűrítését. Szó esett a- troliról is. Azt még senki nem tudja, hogy mikor jelennek meg a füst nélküli buszok Szeged utcáin. Annyi már bizonyos, hogy a téma nem utópisztikus. • Eldőlt, mikor kezdenek a Szegcdi Nemzeti Színház felújításához. 1978 tavaszán először a tetőt javítják ki, ezután látnak hozzá a rekonstrukcióhoz a DÉLÉP munkásai. Az operatársulat a Szabadság filmszínházban kap helyet — előadásaikat ott tartják. A Fáklya utánjátszó mozi szerepét a kisebb, külterületi filmszinházak veszik át. Ez a változás nem jelenti azt, hogy a filmellátásnál zavar legyen. Ebben az ötéves tervben nem nyitja meg kapuit az újszegedi műjégpálya, ugyanis az építéséhez csak a VI. ötéves tervben kezdenek hozzá. Ugyancsak évek múlva, 1981-ben (várhatóan) helyezik üzembe azt a kétszintes ABC-áruházat, amelyet az ÉLIKER építtet az Északi városrészben. Bolt nélkül addig sem maradnak az ott lakók, a 318—319-es épület fogadószintjén ideiglenes üzleteket alakítanak ki. Zöldség-, élelmiszer- és húsbolt 1978 januárjában nyílik Átmeneti megoldásként mozgóbuszok segítik az ellátást. Nagyon sokakat érdekel a könyvtárak sorsa. A központi könyvtár és levéltár terveit a BUVATI 1978 első félévére készíti el. Ezután mindjárt hozzáláthatnak az építkezéshez, amelynek első üteme várhatóan 1980 végén fejeződik be. Egyébként az V. ötéves terv új szakaszt nyitott a város könyvtárfejlesztésében. Megkezdődött a hiányok felszámolása, az új létesítmények építésével. Sok helyen átmeneti jelleggel, a lakóépületek fogadószintjén alakítottak ki fiókkönyvtárakat. Az V. ötéves tervben eddig elkészült a petőfitelepi klubkönyvtár, az ifjúsági könyvtár, fölújították a gyermekkönyvtárt, új nyílt a Korondi utcában, a Tarján 606-os épület három helyiségében fiókkönyvtárat alakítottak ki. Felújították a dorozsmai és a tápéi könyvtárat, hamarosan Felsővároson is átadnak egy új fiókot. Az óvodai ' és bölcsődei helyzet szintén a közvélemény, és így a tanácstagok érdeklődésének középpontjában áll évek óta. Nem véletlenül, hiszen a szegedi gyermekintézmények kihasználtsága 174 százalékos. Legnagyobb a zsúfoltság Odeszsza városrészben, itt az uj bölcsődét csak jövőre adjak át A IV. ötéves tervben a bölcsődei férőhelyek száma 670 volt. Az V. ötéves terv első két évében 220 hellyel bővült a bölcsődehálózat A hátralevő három évben még 240 helyet építenek. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is szükséges, hogy a varos üzemei összefogjanak, és erejükhöz mérten enyhítsék a bölcsödéi, óvodai gondokat. ' Mi érdekelte még a tanácstagot? Számtalan olyan kérdés, amely a hétköznapjainkkal, közérzetünkkel függöszsze. Hogy az még jobb, kellemesebb legyen, az nemcsak a tanács ügye, hanem valamennyi városlakó szorgalmán és tehetségén is múlik. Halász Miklog