Délmagyarország, 1977. november (67. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

4 Szombat, 1977. november 26. 3 Középiskolás fokon Fejlesztések, megrostálva A ni»nffi áarazatal közül az iDarnak vál- nikus diagnosztikai eszköA tudás hatalom! — Tanulj, hogy taníthass! — Tanulni, tanulni, tanulni... — Ilyen, s ehhez hasonló buzdító jelmondatok között váltogattam az iskolapadokat, nőttem ki a rövidnadrágokat. Ilyen figyelmeztetések függtek üveglapra pingálva, cirkalmas betűkkel festve a címer alatt az osztálytermekben. Hányszor elolvastuk unalmas órákon, magyarázatok fonalát vesztve, szárnyaló gondolatok zeppelinjeiről lemaradozva, s hányszor „bezügtuíik" alatta! Mert pusztán betűk egyfnásutánlal lettek ezek a nagyon igaz mondatok. Kilopták mögülük a tartalmakat... , Vajon mivel lehet tanulásra buzdítani, többet tudásra serkenteni .a fiatalság minden szépségét habzsoló tinédzsereket? Hdzltanítókkal. tanulópárokkal. meggyfapálcával. anyai könyörgéssel (Neked csak egy dolgod van, hogy tanulj, kisfiam!), kuncogó krajcárokkal, de önmagában véve még puszta érdemjegyek lajtorjájával és naplóba vésett „karókkal" sem lehet megnyugtató eredményeket elérni. A tanulás mozgatórugója csak a tudás fontosságának és szükségességének felismerése lehet. Részeredményeket, sőt látványos látszatslkereket ls fel lehet mutatni kampányok össztüzével, szervezett akciókkal, még pontozásos versenyekkel ts, de megalapozott tudást, műveltséget kizárólag rendszeres és folyamatos tanulással lehet megszerezni. Nyilvánvaló, hogy a középfokú képzés mind általánosabbá válása az eddigieknél is jobban differenciálja a diákok közötti tudásés felkészültségbeli különbségeket. az általános Iskolai alapképzés egyenetlenségeit. Azt sem tagadhatjuk, hogy még ma is nagy eltérések tapasztalhatók felszereltség, gyerekanyag, hagyományok, oktatási módszerek, pedagógus-összetétel stb. tekintetében az egyes középfokú oktatási intézmények között, még helyi viszonylatban is. Ez mind több faladatot, körültekintőbb szervezést, öszszetettebb oktató-nevelő munkát igényel a pedagógusoktól, nagyobb • önismeretet, fokozott önállóságot és önfegyelmet a tanuíóktóL Ebben a bonyolult, sok Inspiráló erőt, de legalább annyi fékező hatást ls hordozó folyamatban hol keresse a maga sajátos helyét a KISZ-szervezet, ml lehet a feladata az ifjúsági szövetségnek a tanulmányi munka segítése területén? Mik a feladatok általábon, és az egyes iskolák sajátosságaihoz Igazodva? Olyankor, amikor a KISZ IX. kongresszusán megfogalmazott summázó mondat — „A tanuló első számú kötelessége a tanulás!" — az iskolai munkában konkrét feladatokat, érveket, tetteket, eredményeket követel a KISZ-bizottságoktól, az alapszervezetektói, minden Ifjúkommunistától. Ezek a gondolatok motoszkáltak bennem, hallgatván a KISZ városi bizottságinak legutóbbi ülésén három szegedi középiskola beszámolóját a tanulmányi munkát segítő tevékenységről. A Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium, a Tömörkény István Gimnázium és Szakközépiskola és a Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola mintegy 1700 fiatalt érintő ez irányú KISZ-munkája, jó vagy rossz példája általános érvényű következtetések levonására is alkalmas. Különösen. ha nem vesszük őket agy kalap alá, hanem flgye•k az Intézmények sajátos tyományalra, helyükre a szegedi középfokú Intézmények rendszerében. Minden középiskolai KISZttervezet éves akcióprogramjában kiemelt helyen szerepel a tanulmányi munkát segítő tevékenység. Társadalmunk joggal elvárja, hogv a középiskolából kikerülő fiatalok korszerű általános műveltséggel, megalapozott szakképzettséggel folytassák tanulmányaikat vagy kezdjek el az életet. A tanulmányi munkát segítő tevékenység azóta lehet az eddigieknél sikeresebb. amióta a KISZtagok képességeikhez és lehetőségeikhez mért tanulmányi vállalások fontos részei az egyéni KISZ-cs feladatvállalásoknak. Ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a tanulást segítő munka akciói s formái ne vesszenek általánosságba, s diffe-enciáltan lehessen megítélni minden egyes tanuló munkáját. Mert hiába minden közös akció, a dolgozatot egyedül kell megírni. a tábla előtt egyedül kell számot adni a felkészültségről. A középiskolákban ez az a terület, ahol nagyon szorosan összefonódik pedagógusok munkája és a diákok tevékenysége, a KISZ-szervezet feladata és az egyén vállalása. Az előterjesztett három beszámoló egyértelműen bizonyítja, mennyi nehézségbe ütközik a legáltalánosabb tanulmányi munkát segítő forma, a tanulmányi versenyek megszervezése és lebonyolítása. Az elsó ellentmondás, hogy a KISZ-alapszervezetek vertikális rendszerre épülnek, a tanulás kerete pedig az osztályközösség. Csak úgy sorjáznak a kérdések. Milyen kollektívák között szervezzék hát a versenyeket? Osztályok között (akkor hogyan értékeljen a KlSZ-alapszervezet?), vagy alapszervezetek között (elsikkad az osztálymunka!)? Az egyik iskolához hasonlóan másutt is szervezzenek KISZ-csoportokat, melyek összekö* i szerepet látnak el a már említett másik két szervezeti forma között? Gyara pítsuk a közösségi formák, keretek számát s ezáltal az érdekek, a papirosok és a telesleges munkák számát? Nem hiszem, hogy eredményes megoldás lenne! Egyéni tanulmányi versenyt, vagy csoportos vetélkedőt szervezzenek-e? Az egyéni versenyek szervezése egyszerűbb ugyan, de fenyeget a manipuláció és a monopolhelyzetbe kerülés veszélye A csoportos tanulmányi versenyeknek ellentmondanak a tisztázatlan keretek, a tagadhatatlanul különböző felkészültségű közösségek (tagozatos osztályok, művészeti szakosok, szakközépiskolai osztályok stb.). Kl, hogyan és milyen időközönként értékeljen? Megfelelő-e a pontozásos rendszer vagy érdemes a jegyek mögé nézni, vizsgálni a hátteret Is? Persze mindez rengeteg adminisztrációval, papírmunkával, energiával jár. (Megéri-e?) Hogyan dicsérjünk. mivel büntessünk? A faliújságra havonta kifüggesztett táblázat nemcsak, hogy nem lehet hű topográfiája az iskola életének, de doppinghatása sem lehet túlságosan nagv. Személy szerint nem szimpatikus nekem az, egyik Iskola gyakorlata, ahol a verseny helyezettjeit pénzjutalomban részesítik, de az sem •— mint egy másik intézménynél —, ha a bukás a KISZ-ből való kizárást vonja maga után. Van tehát megválaszolásra váró, az Iskola vezetésének és a KISZ-bizottságoknak egyaránt feszülő kérdéshalmaz. Sok a tisztázandó elvi kérdés, de a szervezési, le • bonyolítási gond sem kevesebb. A KISZ Központi Bizottsága szorgalmazza a közösségi formában történő tanulást segítő tevékenységet. Biztos, hogy sokat tehetne': az Iskolai KISZ-szervezetek a tanulmányi fegyelem erősítéséért, a jó tanár—diák viszony kialakításáért és elmélyítéséért, az órán kívüli for-' mák — szakkörök, érdeklődési körök, előadássorozatok stb. — tevékenységének gyarapításáért és legfőképpen a tanulás fontosságának tudatosításáért. Elkeseredésre, vészharangok kongatására természetesen nincs szükség, hiszen o három iskola néhány statisztikai adata önmagáért beszél A JATE Ságvári Gyakorló Gimnáziumának érettségizői közül a felsőfokú felvételre jelentkezők 75—80 százaléka továbbtanulhat. Volt olyan osztály, ahol minden jelentkező bekerült az egyetemre vagy a főiskolára. A „tömörkényes" jelentkezők fele is továbbtanulhat, különösen a művészeti tagozatokon végzett diákok felvételi arányszáma kiemelkedő. A Tiszaparti Gimnázium és Szakközépiskola salátosságaiból következik, hogv legtöbb végzős munkába áll. A továbbtanulni jelentkezők közül szép számmal kerülnek be az egyetemek, főiskolák padjaiba. Miért vesztegettük hát akkor a szót? A felelősen gondolkodó pedagógusokat. KISZ-vezetőket mindig is a még jobb eredmény elérésé nek igénye sarkallja. Csak így mehet előbbre a világ — középiskolás fokon. Tudjuk, hogy receptek nincsenek, gyógyító-üdvözítő pirulák úgyszintén. A tudás megszerzése egyéni feladat. A segítésnek, támogatásnak számtalan közösségi módja-formája lehet, de a dolgozatírás, a felelés, az érettségi, a felvételi vizsga egyéni és nem csapatverseny. Tandl Lajos „A népgazdaság fő ágazatai közül az iparnak változatlanul meghatározó szerepe van. Az iparfejlesztésben mindenekelőtt a szelekció nagyobb mértékű érvényesítése szükséges." (Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-1 üléséről kiadott közleményből.) Indoklásként — s egyben magyarázatként ls — foghatjuk fel a köziernény más helyén olvashatókat, ami így nangziK: „A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli. hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a lelentös szerepet játszó, versenyképes termelőágakat fejlesszük, és számot-evően növeljük, a magas feldolgozottságú termékek arányát." Hat esztendeje, 1971-ben még 4026. tavaly már csak 1461 tehergépkocsi készült hazánkban, holott a közúti járműipar erőteljesen fejlődött. Azután: fényképezték, dicsérték az itthon előállított gabonaoetakarító kombájnokat. Amikor azonban a világ más országainak termékel begurulhattak határainkon beülre, kiderült, a gép nem állja a versenyt, teljesítménye kicsi, ára nagy; fölhagytunk a gyártással. Holott a mezőgépipar fejlődik. Az ellentmondás csuoán látszólagos, valójában a realitásnak és a gazdasági célszerűségnek megfelelően érvényesült, működött a rosta. Ahogy a magasházban föl'elé igyekvő embernek emeleteket kell megjárnia, a gazdasági fejlődés is szakaszokra osztható. Ahol ma tartunk, ott a további ha•adás oblektív feltételévé vált a szelektivitás előtérbe kerülése, azaz nem kedvünktől, belátásunktól függ, utat engedünk-e neki. A magyarázatot — az idézőjellel a viszonylagosságot érzékeltetve — a „kicsi" belső piachoz mérten „nagy" termelés adja. Egyszerűbben: nem kell, de nem is tudunk mindent magunk előállítani, mert megfizethetetlenül sokba jönne, azaz képesek sem vagyunk erre. Arra azonban igen, hogy például kiválasszuk a fényforrásgyártást, mert itt gazdag a szellemi háttér, a gyártási tapasztalat. az áru kelendő. anyagigénye relatíve csekély, a termék bármely Piacon állja a versenyt. Megengedve a leegyszerűsítést: gabonakombájn helyett fénycsöveket, villamosizzókat, ezt mutatta a rostálás. Továbbá: egyre több haszonnal kecsegtet a kábelgyártó gépek kivitele. a kereslet a kábelek iránt világszerte folyamatosan és gyorsan növekszik. A könnvűiparb"n a kötöttárugyártéshoz fűzhetők jogos üzlett reménvek, s ennek jegvéban. míg 1975ben az összes textPruházatt apvaghól 16 százaik kékötött techno'ógiával. 1980-ra az aránv húsz százalékra emelkedik. Tapasztalatok és vizsgálatok egybehangzóan bizonyítják. kialakíthatók úgynevezett feilesztésl blokkok is. így komplex egészségű 7vj rendszerek itthoni és külföldi eladásra. Amibe az injekcióstű és a röntgengép éppúgy beleértendő, mint a betegek adatainak számítógépes feldolgozása vagy a hordozható elektroKaphat-e táppénzt a gyesen ievő anya ? A. L. szegedi olvasónk felesége májustól állandóan betegeskedik a veséjével. Most már két hete kórházban van. Két (egy- és négyéves) gyermekük gondozását azóta ő látja el. Munkatársaitól úgy hallotta, hogy ilyen esetben az apa is jogosult táppénzre. A körzeti gyermekorvos azonban elutasította ezt a kérését. Olvasónk szeretné tudni, mit mond ezzel kapcsolatosan a rendelet. Választ kér arra ts, hogy felesége — betegségére való tekintettel — megszakíthatja-c a gyermekgondozási szabadságot, s kaphat-e táppénzt. Ez ugyanis ma. gasabb lenne, mint a „gyes" összege. A társadalombiztosítási rendelkezések szerint az egyévesnél fiatalabb, kórházi ápolásban részesülő gyermek szoptatása címén az anya, a hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén az anya és az egyedülálló apa is jogosult gyermekápolási táppénzre. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén az anya és az egyedülálló apa részére gyermekenként és évenként hatvan napig, háromévesnél Idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek után évenként és gyermekenként 30 napig jár a táppénz. Egyedülálló anyának vagv apának háromévesnél Idősebb. de hatévesnél fiatalabb gyermeke után is 60 napig jár a táppénz. Ez a rendelkezés azonban táppénzre csak akkor jogosítla az anyát és az egyedülállónak tekinthető apát. ha gyermeke beteg. A gyermekek gondozására, ellátására táppénz nem jár. Olvasónk leveléből úgy tűnik hogy a gyermekek nem betegek, így a gyermekszakorvos táppénz iránti igényét jogosan utasította el. A másik kérdésére kedvező választ adhatunk. A gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezések szerint van lehetőség arra, hogy az igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a dolgozó nő megszakítsa, ha személyi vagy családi körülményei indokolttá teszik. Ilyen indok lehet egyebek között a dolgozó nő tartós betegsége. Levele szerint feleségét műtötték és jelenleg is kórházi ápolásban részesül. E beteg, sége valószínűleg a 30 napot meghaladja, így ezen időre kórházi táppénzre feltétlenül jogosulttá válik. A táppénzre való jogosultságot — viszszamenőleg — a szakorvosi rendelőintézet igazgatója, vagy a felülvizsgáló főorvos, vagy a társadalombiztosítási igazgatóság ellenőrző főorvosa igazolhatja táppénzesutalványon és orvosi állománvbavételi igazoláson. A kórházi ápolást követő időre feleségét éppen úgy, mint más esetben, a körzeti orvos veheti táppénzes állományba. Amennviben feleségét viszszamenőleg táppénzes állományba veszik, úzv a betegállomány kezdetétől számítva a gyermekgondozási segély összegét vissza kell fizetni, mivel arra az időre kétszeres ellátásra nem jogosult. A felgyógyulás után felesége a gyermekgondozási segély folyósítását újra kérheti. Dr. V. M. nikus diagnosztikai eszközök. Ezen belül ls lehet persze szelektálni, mi az, amit itthon állítsunk elő, s amit esetleg másutt érdemes — gazdaságos — legyártani. Lényeges mérlegelési szempont ugyanis a rendelkezésre álló anyagok minél értékesebb fölhasználása. Természetesen, ha valamit kiemelünk, akkor mögötte ott sorakozik az, ami átlagosan, azután az, ami lassú ütemben fejlődik — egyes ágazatokra ugyanúgy érvényes ez, mint termékcsoportokra —. sőt. akad olyan terület is. ahol aviszszafejlesztés a cél. Ennek ismeretében már érthetőbbé válik, miért tapasztalunk a fejlesztés ütemében — szándékkal elért — különbségeket. Az ötödik ötéves tervben például mérséklődik a vaskohászat részesedése az alapanyag-termelő ágazatok árukibocsátásából, holott fejlesztjük a vaskohászatot is. Ám úgy, hogy nála lényegesen gyorsabb lesz a szerves és szervetlen vegyipari termékek gyártásának növekedése. A gépiparban a híradás- és vákumtechnikai ipar. a műszeripar lépésritmusa bizonyul szaporábbnak, a gépek és gépi berendezések gyártásáé relatíve lassul, de úgy, hogy ezen belül fokozódik az energetikai berendezések kibocsátása. A szelektivitás tehát nem merev. s főként nem örökös érvénnyel működtetett rosták rendszere, hanem — bár meglepően hangzik — a rugalmasság kifejezője. Rugalmasságunk egyik bizonyítója. ha megnő az úgynevezett követő fejlesztések jelentősége, azaz néhány gyártási területen az élen járó technika, technológia kidolgozását vállalhatjuk reális célként. másutt viszont a külföldön már alkalmazott megoldások átvételét, meghonosítását állítjuk a középpontba. Ezt teszik ma a gyógyszeriparban. ahol a terméklistát szűkíteni kell, mert van termékcsoport, ahol világviszonylatban jegyzett eredményeket mutathatunk fel, s olyan is, ahol nem jutunk ötről a hatra. Nem azzal egyenlő a szelektivitás. hogy a jót meg a rosszat szétválasztjuk — nagy baj. ha ezt értik alatta. márpedig vannak, akik így vélekednek —. hanem a ió és a még jobb, a rövidebb és a hosszabb távon értékes, hasznos közötti választás. vagy ha úgy tetszik. válogatás. A lényeg a ráfordítással összevetett hozam. azaz lehet valami anyag- vagy munkaigényes, attól még nem hull át a rostán, .ha a ráfordítás és a haszon aránya kedvező. A szelektivitás: állásfoglalás. Annak kimondása, mit tekintünk a gazdaságban — távlataiban is — iónak. hatékonynak, társadalmilag értékesnek. Mészáros Ottó Energiahordozók a KCST-ben Az 1971—75. években a Szovjetunió 562 millió tonna fűtőanyagot szállított a KGST-országokba. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva a szállítás 76 százalékkal nőtt; 1980-ra ez további 43 százalékkal növekszik. A KGST-országok energia'gányeinek kielégítésében továbbra is fontos szerepet látszik a szilárd fűtőanyagkitermelés. Csehszlovákiában a szénkitermelés a jelenlegi tervidőszakban 10 százalékkal növekszik, s 1980-ban az évi termelés 125 millió tonna lesz. Lengyelországban a^ 1975. évi 172 millió tonnává' szemben 1980-ban 200—210 •nillió tonna kőszenet bányásznak majd. Az orvostudomány Kotlában Kubában tíz évvel ezelőtt létesült az első orvostudományi kutató központ, s ma már tíz ilyen Intézet működik az országban, jelentősen előmozdítva a korszerű gyógyászat eredményeit és a gyakorlati gyógyítást is. Az állam nem kíméli az anyagi eszközöket az orvostudomány fejlesztésére. A tudományos kutató központok munkájának támogatására ma annyi pénzt fordítanak, amennyit az egészségügyre 1958-ban összesen költöttek. Az intézetek szakemberei /iszonzásul rendkívüli erőeszítéseket tesznek, hogy tz elért eredményeket a gyakorlatban is bevezessék, alkalmazzák. A kubai tudományos orvosi intézetek fejlesztésében elért sikerek elválaszthatatlanok az egészségügy terén elért egyéb vívmányoktól. A Kubai Köztársaság az orvosi ellátottságot tekintve első a latin-amerikai országok között. A forradalom óta több széz poliklinlkát, kórházat, rendelőintézetet hoztak létre, évente több ezer fiatal kap orvosi diplomát. Mindez lehetővé tette számos korábbi veszélyes népbetegség — köztük a malária — teljes felszámolásátA latin-amerikai országok között ma Kubában a legalacsonyabb a gyermekhalandóság aránya ls. (BUDAPRESS — PRENSA LATINA)