Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

4 Csütörtök, 1977, október fiL Vállalták, teljesítik Tíz éve határőrközség Tiszasziget és Újszentiván Tiszasziget és Újszentiván Venkei Miklós gátőr, a Tl1967 októberében nyerte el sza árterületén több szökni a megtisztelő határőrközség szándékozó bűnöző határra címet. Tíz év alatt az or- jutását akadályozta meg. szág általános fejlődésével öze Imre buszvezető, Feegyütt változott, gazdagodott renczi Szilveszter segitségéa két határszéli község la- vei két határsértőt a helyi kóinak élete is. A Tisza— őrsre juttatott. Barát József Maros-szög Tsz-be tömörült üldözőbe vett és elcsípett egy határszéliek hazafias köteles- határsértőt, majd átadta a ségüknek tartják a határöri- rend őreinek. Putnik Bóta is zet segítését. jeleskedett. Balla Pál nyugTlszasziget és Újszentiván diJas téeszelnök, Kiss András dolgozói a határőrzésről nyugdíjas tanácselnök az minden jelentősebb közéleti egy évtizedben féltucat bűfórumon szót ejtenek. Köz- nözöt keritett kézre. Ábraségi tanácsülésen idén szép- hóm Mihály és Molnár Mitemberben ls önálló napi- há)y buszkalauzok szintén rendként vitatták a lakosság több csavargó, munkakerülő és a határőrség kapcsolatát, t"«>tt határátlépését akadáa határőrközség követeimé- lyozték meg. nyelnek teljesítését. A dolgo- A határőrök a helyi állazók mindkét községben fo- mi, társadalmi vezetők selyamatosan tudni akarnak gílségével tavaly újból felárról ls, hogy a tíz évvel ez- mérték a határőrizetbe bealőtt vállalt követelményeket vonható társadalmi erőket, milyen szinten teljesítik, és létrehozták az önkéntes Ezért a legutóbbi tanácsülé- hntúrőrcsoportokat. Az önsen határozatilag is kötelez- kéntes segítők aktivak a haték egymást a testület tag- tárőrizetben, havonta több jai, hogy választókerületük- alkalommal látnak el szolgáben a tanácstagi beszámolók latot önállóan, vagy a határsorán a határőrség és a la- őrökkel közösen. A szolgálakosság kapcsolatának helyze- ton kivül razziákban, határtét is ismertetik, és kérik sértők felderítésében, üldöválasztólk további aktív se- zésében is részt vesznek. Az gitségét a határőrizeti felada- idén két személy tiltott hatok megoldásához. tárátlépését akadályozták A két határőrközségben a me8testület vezetői a határ- A községek vezetői rendrendre vonatkozó előírásokat szeresen látogatják a határis megismertették a lakos- őröket, és tájékoztatják őket Sággal. Eredménye, hogy a Tiszasziget és Újszentiván községekben élők megtartják politikai, gazdasági helyzetéa határrendet s a korábban ről . téeszben dolgozó em. meg elég gyakran tapasztal- ' , .,„„„,, , .. ható határon történt „állat- berek életkörülményeiről, átkóborlások" is megszűntek, munkájuk eredményeiről és A határsértők felfedésé- a gondokról. Mindkét község ben, üldözésében és elíogá- S2akemberei részéről íolyasaban minden evben jelen- _ . . ... , ... tős segítséget kapott a két hatossá vált a leszerelő katonák felvilágosítása a munka törvénykönyve előírásairól, a leszerelés utáni elhelyezkedés szabályairól. De folyamatos a leszerelésváltás végrehajtásán való részvételük is a helyi vezetőknek, amikor megköszönik a távozók munkáját, és tájékoztatják az érkező katonákat. Tiszasziget és Újszentiván lakói szeretik a határőröket, akik a honvédelmi nevelést hozzáértőén és eredményesen segítik, elsősorban a fiatalok körében. A nevelőmun. kát gyámolítják például az MHSZ helyi szervezetében, ahol határőrtisztek tartják az előadásokat, s szervezik a versenyeket. De az úttörők honvédelmi nevelésében is példamutatóan vesznek részt a határőrök. Az úttörők mindig szívesen ott vannak a katonák által vezetett határőrizeti jellegű foglalkozásokon, harci játékon. A katonák nagy figyelmet fordítanak a téesz területén a közös vagyon dézsmálásának megakadályozására. Részt vesznek a tűzflgyelőszolgálatban, s a keletkezett tüzek lokalizálásában. Így volt ez legutóbb ls, amikor Csiszár István tanyájában volt tűz. Tiszasziget és Újszentiván dolgozói az eltelt évtizedben eredményesen működtek közre az államhatár őrzésében, s példamutatóan teljesítették a határőrmozgalom követelményeit. A legutóbbi tanácsülésen elhatározták: a jövőben is mindent megtesznek a határőrizetért, s a közrend, a közbiztonság további szilárdításáért. Gazsó Béla Magyar kutatók irányításával Elkészült a Kárpát- Balkán térség gemrtolépi térképe község lakóitól a határőrség. Legutóbb Pótor József önkéntes határőr — aki tavaly szerelt le a helyi őrsről — csípett fülön egy határsértőt, és egy körözött bűnöző leleplezését is elősegítette. Korábban Lakatos Julianna és Lakatos Géza időben értesítették a határőröket, amikor két büntetett előéletű férfi a határon húzódó településen A Zala megyei Múzeumok Igazgatósága a helyi tanácsokkai együttműködve megmenti az utókor számára a falusi népi építészet legszebb bújkált. j emlékeit, és azokban úgynevezett tájházakat létesít. Ezek a falusi porták, az épületek berendezései, gazdasági felszerelései a XIX. századi paraszti életet örökítik meg. (MTI) Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének kiterjedt nemzetközi kapcsolatai vannak a világ szinte valamennyi táján munkálkodó geográfusokkal. Különösen szoros az együttműködés a magyar tudósok és a KGSTországok földrajztudósai között. Ezekről a kapcsolatokról, a tudományos eredményekről Pécsi Márton akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének Igazgatója nyilatkozott. — Milyen típusú kapcsolatok jöttek létra a szocialista országok kutatói között? — Kapcsolatainkban legjellemzőbbek az úgynevezett kétoldalú együttműködések. Ezek alapján egy-egy ország kutatóintézetének vezető munkatársai tudományos konferenciákon, tanácskozásokon találkoznak egymással, és beszámolnak a legfrissebb tudományos eredményeikről, tájékoztatják egymást a hasonló kutatási témákról. Ezek a kapcsolatok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy megismerjük egymás módszereit, kutatási területeit, s mindenki a saját témájának megfelelően hasznosítsa a tapasztalatokat. Ma már szerződésen alapul több szocialista ország tudományos akadémiájának földrajztudományi intézete és a magyar földrajztudományi kutatóintézet közötti együttműködés. — Milyen KGST-kutatásokban vesznek részt a szocialista országok földrajztudományi intézetei? — Aktív nemzetközi együttműködés folyt az elmúlt időszakban, s kutatunk jelenleg is a KGST Komplex Programján belül „A környezetre gyakorolt emberi hatás értékelése, módszertanának kidolgozása" témában. A szocialista országok kutatói évente többször vettek részt megbeszéléseken, tudományos programok véleményezésében. Az elmúlt esztendőkben megtartott nemzetközi tanácskozások témái szorosan kapcsolódtak a KGSTkutatáshoz. Az intézetek is ez alapján jelölték kl jelenlegi és Jövőbeni kutatási témáikat. Így fontos földrajzi tudományos munka kezdődött a területi tervezésben, a városfejlesztésben, a környezetkutatásban, az emberi tevékenység és a természeti folyamatok közötti kapcsolatok kérdéseiben. Ezek a kutatások szinte minden szocialista országban folynak. — Az együttműködés alapján milyen eredmények születtek? — Egyik legkézzelfoghatóbb eredmény a Kárpát— Balkán térség geomorfológiai térképének elkészülte, a szocialista országok kutatóinak együttműködésével. Ez volt a szocialista országok földrajzkutatóinak egyik legnagyobb vállalkozása. A munka a magyar földrajztudományi kutatóintézet irányításával készült. A geomorfológiáról érdemes elmondani, hogy a földrajznak a földfelszín domborzatát, kialakulását, változását vizsgáló tudományága. Célja és feladata a szilárd földkéreg felszíni domborzatának és jelenlegi formakincsének a fejlődéstörténeti magyarázata. A geomorfológiai térképezésnek azért van rendkívüli jelentősége, mert a társadalom tevékenységének túlnyomó része a földfelszini domborzathoz kötődik, és korunkban ez a tevékenység olyan méreteket öltött, hogy szükségessé vált a domborzat állagának, formáinak, a rajta végbemenő dinamikus változások minőségi és mennyiségi tendenciájának felmérése, s ezek részletes térképi ábrázolása. A komplex térképezés koncepciójának, módszereinek és technikájának kialakításában épp a szovjet kutatók vállaltak alapvető szerepet. I. P. Geraszimov, valamint K. K. Markov már az 1940-es években lefektették a felszín fejlődéstörténeti alapon álló komplex geomorfológiai térképezésének az alapjait. A. I. Splridlnov 1952-ben először kiadott kézikönyve mintegy két évtizedes jelentős befolyást gyakorolt a különböző térképezési módszerek megválasztására. A részletes mappák első komplex és globális szemléletű jelkulcsát is szovjet földrajztudósok munkaközössége publikálta 1980-ban, ugyanúgy, mint a kontinensek és az óceánok áttekintő térképeit. A szovjet tudósok munkái, módszere jelentős szakmai tapasztalatokat nyújtott a szocialista országokban az általános geomorfológiai térképezéshez. — Hogyan sikerült a különböző térképek alapjárt megszerkeszteni a KárpátBalkán térség áttekintő geomorfológiai térképét? — Még 1969-ban munkabizottságot alakítottunk, hogy a sok szempontból rokonvonást viselő területi feldolgozást és térképet koordinálva készítsük el. A Kárpát—Balkán Geomorfológiai Komiszszió térképezési munkabizottságának magam készítettem el a Kárpát—Balkán hegységrendszer 1:1000 000 léptékű komplex térképét, és annak tartalmi koncepcióját. A munkában felhasználtam aa eddig publikált áttekintő tér* képeket, és kutatási eredményeket. Ehhez szükség volt a kiegészítő terepbejárásokra és a bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli tudósokkal való rendszeres konzultációkra. Megbeszéltük a koncepció kialakításakor a különböző szempontokat, általános elfogadott nevezéktan alkalmazásokat, a térképtervezet fő vonásait. Kialakítottuk a Kárpát—Balkán térségének geomorfológiai térképezéséhez szükséges egységes rendszert. Sokévi kutatómunka eredménye, hogy végül ls a magyar kutatók irányításával elkészülhetett ez a földrajztudományi szempontból rendkívül Jelentős munka. Gerencsér Miklós: A holnap elébe Ady Endre élettörténete Ügy látszott, egészségének és kedélyének tartós hasznára válik a párizsi időzés. Szeptemberben indultak el a több hónapra tervezett portyázásra. Október közepén végre megállapodtak a francia Riviérán. Az utazás nem hozta meg a szerelmesek közti kívánt harmóniát sem. Kezdett kialakulni köztük a „sem veled, sem nélküled" állapot. Léda haza is utazott november közepén, Ady pedig decemberig maradt a francia Riviérán. Amikor ő ls visszatért Párizsba, véglegesen elköltözött S rue de Levis 92-ből, tehát abból a házból, amelyben Dióaiék laktak. E háztól eléggé távol, a Szajna ellenkező partján fészkelte be magát, a rue de Constantinople 13. alatt levő Európa Hotelbe. Lédához fűződő barátsága, ragaszkodása mindazonáltal folyamatos maradt, noha kapcsolatukban Időről Időre sok feszültség halmozódott fel. Léda szinte emberfeletti odaadással iparkodott ideális körülményeket teremteni Ady számára a nyugodt élethez, a zavartalan alkotó munkához. Ady szívesen élt a gyengédség előnyeivel, ha kedve úgy tartotta, de Iszonyodott mindenféle gyámkodástól. Léda, aki mély szerelme mellett mély felelősséggel viseltetett iránta, nem nézhette tétlenül az önpusztítást. Ady pedig el nem tűrhette a passzióinak szóló kritikát. Gyakori összezördüléseik ellenére naponta meglátogatta Dióslékat. és a békességes periódusok feledtették egy időre a eivakodások okozta keserűséget. Az összhang ilyen nevezetes emléke lett 1006 karácsonya. Talán azért vált oly emlékezetessé ez a vidám karácsony, mert utána keserű megpróbáltatások következtek Ady Endre életében. Nem adatott neki Párizsban több ilyen boldog alkalom. Örökös pénzgondjai miatt munkájában versenyt kellett futnia az órákkal, erejét napi cikkek írására kényszerült szétforgácsolni. Mégis maradt energlála — habár kétségbeesett erőfeszítések árán — a nagyszerű költői teljesítményekre. 1908-ban és 1907-ben a Vér és arany pompás versei Íródtak. E versek, de méglnkább a tanúsított termékenység alapján aligha gyaníthatták a kívülállók, hogy az ünnepelt és szidalmazott, de mindenképpen sikeres Ady Endre a létfenntartás elemi gondjaival viaskodik. Az értők szemében nyilvánvaló volt, hogy Ady Endre a kor legnagyobb irodalmi jelensége, szellemi óriás. Mihelyt betette lábát a magyar fővárosba a Párizsból hazaérkező Ady, azonnal megváltozott a művészi, irodalmi, politizáló légkör. Hőfoka felszökött, elektromossággal telítődött. Mindamellett reménytelen volt egzisztenciális helyzete. A költő körüli állandó feszültséget, szellemi izgalmat valósággal megsokszorozta a Vér és arany piacra kerülése. Újabb hatalmas zenebona támadt Ady körül, a korábbiakhoz képest azzal a különbséggel, hogy tábora az irodalomban immár vitathatatlanul túlsúlyra jutott. Hírneve, költői tekintélye messze a szokásoa sikerek fölé emelkedett. Súlyához senki más nem volt mérhető. Még a maga megszokott tempójához képest is felgyorsultak az események Ady Endre életében 1908 első felében. Nagyrészt épp az ő költői előretörésére alapozva megnövekedett egy modern, radikális, irodalmi kulturális folyóirat indításának esélye. Fenyő Miksa és Osvát Ernő a Figyelő >kezdeti tapasztalataiból kiindulva, útjára bocsátotta a Nyugatot. A szerkesztői gárda harmadik tagjaként kiemelten kell beszélni Ignotus Pálról, Mert lehet, hogy a Nyugat indításában, konszolidálásában a fő érdem Fenyő Miksáé és Osvát Ernőé, de ennél is biztosabb, hogy emberként, költőként a legtöbbet Ignotusnak köszönhetett Ady Endre. Bölöni. Hatvany, Révész mellett Ignotusra számíthatott leginkább a nehéz természetű költő. Magától értetődő, hogy az új folyóirat főmunkatársa lett Ady Endre, hiszen nélküle aligha lett volna érdemes elkezdeni az egész vállalkozást. Oly annyira azonos fogalom lett Ady és a Nyugat, hogy haláláig ő fémjelezte a folyóiratot Hátrányos alkati adottságaival magyarázható gyakori depriméltsága. 1908 első felében, amikorra sikerült remekül egyenesbe jönnie egészségileg, az anyagi okok miatti hazakényszerülése után, az ünneplés, a javuló jövedelem ellenére tele volt panasszal. Ezt írta Lédának: „Egy-két hétre kiszaladok Párizsba, mielőtt megbolondulnék, vagy megölném magam. Teljesen leromlott őrült beteg vagyok ., Júniusban valósággal kimenekült a francia fővároaba, ame'yet az emberiség szemefényének nevezett, de a remélt kikapcsolódás semmit sem javított állapotán. 1908. szeptember 17-én került sor első alkalommal a nagyváradi városháza dísztermében a Holnap irodalmi kör nyilvános rendezvényére. Zsúfolásig megtelt a gyönyörű terem. Szem- és fültanúk emlékezése szerint, soha nem tapasztalt emelkedettség, érzelmi feszültség lett úrrá a közönségen, amikor sorra megszólaltatták az előadók az Új versek és a Vér és arany kötetéből való, mér akkor klaszszikusnak elismert költeményeket. Léda. az Ihlető asszony, ott ült a költő mellett az első sorban, egyszerű fekete ruhában. Egyetlen ékszere a mellére tűzött élő vörös rózsa volt. Mindkettőjüknek dicsőséget jelentett a közönség ováiója. Ady Endre azzal toldotta meg Léda boldogságát, hogr együtt látogatott el Érnündszentre, ahol állt ugyan a költő szüfőháza, de mellette már felépült az új, rangosabb otthon. amelyben Ady is kényelmes búvóhelyhez jutott: hajszoltságában mindaddig, amíg meg nem nősült, ez az ér. mindszenti legényszoba volt végső menedéke. Talán ez volt az utolsó szép Idill kettőjük furcsa, szélsőségek közt hányódó kapcsolatában. Ady életritmusa sohasem volt kényelmes, noha a költő egyébként sokat adott fizikai kényelmére. A ritmus szinte már az üzöttségig fokozódott, és az 1909. évet a szokásosnál is önpusztítőbb tempóban száguldottá végig. Próbáljuk nyomon követni. Januárban érkezett Párizsba. február elején már Nizzában, majd Monacóban időzött Lédával és Diósi Ödönnel. A nyugalom örökös hiányát, ebből következő rossz idegállapotát, zaklatott kedélyét, munkára való hanyatló alkalmasságát, pénztelenségét adja hírül a minden helyzetben jóindulatú mecénásnak. Nevezetes epizódja 1909 júniusának, hogy ekkor ismerkedett meg Móricz "Zsigmonddal, a Duna korzón levő Hotel Bristol teraszán. Az első perctől szeplőtlen rokonszenv jellemezte kapcsolatukat. A kölcsönös vonzalom, a kölcsönös nagyrabecsülés alapján kötöttek szövetséget ugyanazon művészi, szellemi ismérvek jegyében. Magyarország korabeli viszonyairól teljesen azonosan vélekedtek. A Nyugattal való teljes kibékülés és a Móricz Zsigmonddal kötött barátság mellett az is használt Ady hangulatának, hogy rendezte a duk-duk affér idején megromlott kapcsolatát a Holnap irodalmi körrel. A kibékülés következményeként még júniusban Nagyváradra utazott, s négy új versét olvasta fel a Holnap matinéján. Egészsége mégsem javult. Nem is javulhatott. Ha Párizs és a Riviéra nem hozta rendbe, hogyan segíthetett volna rajta az állandó pesti éjszakázás, az ünnepléssel, a társasági élettel együttjáró szakadatlan igénybevétel? Váratlanul fel-felbukkanó, majd ugyanolyan váratlanul tovatűnő alakja csak növelte a személye köré szőtt regényességet. Megzenésített verseit ekkor zongorázták-énekelték a pesti kávéházak különtermeiben, mindenekelőtt Reinitz Béla jóvoltából, aki megszállott hittérítőként szegődött Ady költészetének zenei prédikátorává. Tovább nem lehetett halogatni a komolyabb gyógykezelést. Adyt annyira tönkretette a mértéktelen igénybevétel, hogy sürgősen orvosi segítségre szorult. Nagyváradi szereplése után a kolozsvári Leehner-klinika vendége lett (FolytatjukJ