Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

Szerda. 11)77. október 26. —— Magyar felszólalás az ENSZ leszerelési vitájában • New York (MTI) Az ENSZ-közgyülés Politikai Bizottságának leszerelési vitájában felszólalt cir. Domokos Mátyás nagykövet. További konkrét intézkedéseket sürgetett, amelyek alkalmastik a fegyverekkel együtt a felhalmozódó veszély csökkentésére is. Üdvözölte a Szovjetunió es az Egyesült Államok tárgyalásait a hadászati fegyverek korlátozásáról és más fegyverek eltiltásáról. Hangoztatta. hogy a fegyverkezési verseny legveszélyesebb területe a nukleáris fegyverek mennyiségi felhalmozása és minőségi tökéletesítése. Mindkettő megfékezését nagy lépéssel hozhatja közelebb a Szovjetuniónak az a bejelentése, hogy kész megállapodást kötni az atomrobbantások felfüggesztéséről. • Az ENSZ alapokmányával és a szervezet szerepének erősítésével foglalkozó különbizottság jelentése feletti vitában a közgyűlés jogi bizottságában kedden felszólalt dr. Konrád Edit, a magyar küldöttség tagja. Kifejtette, hogy az ENSZ a béke, a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében lött létre, 'szervezeti alapjait az alapokmány céljai határozzák meg, ezért annak módosítása súlyos következménnyel járna. Az ENSZ szerepének erősítése — hangoztatta — kizárólag az alapokmány szigorú betartása alapján lehetséges. Folytatódtak a szovjetindiai tárgyalások # Moszkva (MTI) Kedden, a Kremlben folytatódtak a szovjet—indiai tárgyalások. A küldöttségeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fótitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tpnácsa Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszterelnök, illetve Morardzsl Deszal indiai miniszterelnök vezeti. Leonyid Brezsnyev és Morardzsi Deszai keddi megbeszélésükön áttekintették a szovjet—indiai kapcsolatokat, az együttműködés kérdéseit, különös tekintettel ji minden oldalú továbbfejlesztés távlataira. Ezen belül szó volt a két ország nemzetközi téren való együttműködéséről is. A nemzetközi helyzet megvitatása során különösen nagy figyelmet szenteltek az olyan időszerű kérdéseknek. mint a fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés, a közelkeleti és a kelet-afrikai veszélyes feszültséggócok felszámolása, az Afrika déli részében fennálló fajüldöző rendszerek politikája. A tárgyaló felek megállapították. hogy a két ország álláspontja ezekben a kérdésekben azonos, vagy közel áll egymáshoz. A felek kifejezésre juttatták: továbbra is szándékukban áll minden szükségeset megtenni annak érdekében, hogy a feszültség csökkenésének folyamata tovább szélesedjék, kiterjedjen a világ minden térségére, így az ázsiai földrészre is, annak érdekében, hogy a különböző országok között aktívabbá váljanak az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok. A tárgyalások meleg, baráti légkörben folytak. MAGYAR FELSZÓLALÁS BELGRÁDBAN A belgrádi találkozó gazdasági együttműködési kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjánalt keddi ülésén felszolalt Iván Endre, a magyar küldöttség tatja. Rámutatott arra, hogy Magyarország maradéktalanul megvalósította a helsinki záróokmány kereskedelmi és gazdasági információkra vonatkozó ajánlásait. Ötödik ötéves tervünk több nyelven kiadásra került. POLITIKAI GYILKOSSÁG ABU DHABIBAN Abu Dhabi, a/. Egyesült Arab Emírségek fővárosa repülőterén ismeretlen fegyveresek kedden délelőtt tüzet nyitottak Abdel Halim Kjíaddam szíriai minisztert elnök-helyettesre. Szíria külügyminiszterére. A repülőtér épületének egyik emeleti teraszáról kilóit golyók nem találták el a szíriai politikust, de halálosan megsebesítették s kíséretében levó Szaif Bin Szaid alGhobast, az Egyesült Arab Emírségek külügyi államminiszterét. BÉREMELÉSEK KÍNÁBAN Kínában kedden nyilvánosságra hozták Jü Csiulinek, az Államtanács alelnökének. az állami tervbizottság elnökének a parlament állandó bizottsága előtt elhangzott gazdaságfelmérő referátumát. Jü, miután végigszámlálta, mit teljesített az ország a „négyek bandájának" bukása után, a KKP KB döntését idézve bejelentette, ez év október elsejei hatállyal kezdve bér-, illetve fizetésemelést kapott a munkások és az alkalmazottak 56 százaléka. Közéleti napló PULLAI ARPAD AUSZTRIABAN Pullai Árpád közlekedésés postaügyi miniszter Kari Lausecker, osztrák szövetségi közlekedési miniszter meghívására hivatalos tárgyalásokra kedden Bécsbe utazott. Áttekintik a két ország között fennálló közlekedési és postui kapcsolatokat és tárgyalnak az e területeket érintő időszerű kérdések megoldásáról. ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Lasonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Rudolf Kirchschliigert, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökét Ausztria nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellárnak. Apró Antal, az országgyűlés elnöke Anton Benyának, a Nemzeti Tanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. AUSZTRÁL KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az Ausztráliai Szocialista Párt küldöttsége, amelyet Patrlck Clancy, a Központi Bizottság elnöke vezet. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Walter íves ausztrál mezőgazdasági államtitkár október 18. és 25. között hazánkban tartózkodott. Fogadta öt Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes. Mezőgazdasági nagyüzemek, élelmiszeripari üzemek munkáját tanulmányozta, s ellátogatott Martonvásárra, az MTA mezőgazdasági kutatóintézetébe is. A látogatás eredményeként tovább fejlődik a két ország agrártermelési együttműködése. Odessza történelmi napjai 2

Pétervar felkelői, mun• kások, katonák és matrózok 1917. február 27-én megdöntötték az önkényuralmat. A februári polgári demokratikus forradalom a munkások, katonuk és parasztok harcának országszerte hatalmas lökést adott. Ettől kezdve kettős hatalom működött: a szovjetek és az Ideiglenes Kormány bizottságai. Hasonlóképpen alakult a hatalmi helyzet Odesszában is. Itt is, akárcsak Pétervárott, a szovjetek bolsevizálásáért folyt a harc. Az odesszai bolsevikok (kb. 2000 ember) ebben a küzdelemben a város munkásságára támaszkodtak, mely több mint harmincezer tőt tett ki. A bolsevikok sürgetésére feloszlatták a cári rendőrséget és munkásmilíciút hoztak létre, melyet ha. marosan Vörös Gárdává szerveztek át. Ez képezte a munkásosztály fegyveres erejét. Az odesszai vörösgárdisták szervezői és vezetői Makar Cslzsikov és Mojszej Kangun, bolsevikok voltak. 1917 októberében a Vörös Gárda már háromezer tagot számlált. Odesszában különösen nehéz volt a szovjethatalomért vívott harc, hisz a várost az összes többitől eltérően nemcsak belső, hanem külső ellenforradalmi erők támadása is fenyegette: az USA, Anglia, Franciaország, Románia és más országok külföldi missziói, nagyszámú külföldi burzsoázia, az ukrán polgárinacionalista Központi Nép. gyűlés (Rada) hadserege, fehérgárdista csapatok, tiszti növendékek, kadét-, mensevik- és eszerszervezetek, a város kispolgári elemei, és nagy haderő állt a belső ellenforradalom rendelkezésére. Mikor az odesszai ellenforrádálóhi tudoftiást szerzett a pétervári Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről, döntő lépésre szánta magát. A hajdamálcok fegyveres akciót provokáltak, s megölték a Vörös Gárda törzsparancsnokát, Kangunt. A Vörös Gárda munkásvezetősége határozottan visszautasította a vörösgárdisták lefegyverzésére irányuló provokációt. Ezekben a nyugtalan napokban egy nagyhatalmú katonai szervezet jött létre, a Rumcserod (a Román front, a Fekete-tengeri Flotta és az odesszai katonai körzet tanácsai képviselőiből létrejött szövetség). A Rumcserod eleinte mensevik vezetés alatt állt, a bolsevikok csak októberben tudták átvenni az Irányítást. Radikális Intézkedéseket hoztak: a tömegeket mozgósították és felkészítették a szocialista forradalomért vívott döntő ütközetre. Az ellenforradalmi erők létrehozták a „Köztársasági Bizottság az ország aktív védelmére" elnevezésű szervezetei. Válaszképpen a bolsevikok megalakították a „Katonai Forradalmi Bizottságot". A bolsevikok, tudomást szerezvén arról, hogy a román seregek el akarják foglalni Odesszát, s hogy ellenforradalmi felkelés készül, fegyveres felkelésre vezették a tömegeket. 1918. január 13ról 14-re virradóra a vörösgárdisták, a forradalmi érzelmű katonák és matrózok harc nélkül elfoglalták az odesszai katonai körzet főhadiszállását, a városparancsnokság épületét, a postát, távirdát, telefonközpontot, a pályaudvart, a bankokat és más intézményeket. Reggel a városban kihirdették a szovjethatalom győzelmét. Erre a hajdamákok és n junkerek támadást indítottak a szovjetek ellen. Páncélautók segítségével visszafoglalták a katonai körzet főhadiszállásának épületét, a távirdát, a pályaudvart, ahol ideiglenes támaszpontot létesítettek, s megindultak a város központja felé. A Forradalmi Katonai Bizottság felhívást intézett a proletariátus hű halhoz a forradalom megvédése érdekében. E bizottság és a hadműveleti osztály tagjainak többsége a forradalmi csapatok élére állt. Közöttük volt Csizsikov, Lazarev, Acskanov, Gurjev, Holopov, és mások. Január 16-ra virradó éjjel a felkelők, miután erősítést kaptak, ellentámadásMagyar—olasz fórum • Budapest (MTI) Az európai és földközitengeri biztonság és együttműködés olasz fórumának küldöttsége kedden délelőtt a Hazafias Népfront Belgrád-rakparti székházában megkezdte tanácskozását. A magyar—olasz fórumon az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának küldöttsége Sütő Ottónak. a bizottság elnökségi tagjának vezetésével vett részt. A fórum, amely a két ország közéleti képviselőiből alakult, először 1971-ben ülésezett Budapesten. Az időközben lezajlott találkozók követték az európai biztonság és együttműködés helyzetében bekövetkezett változásokat. • Tullia Carettoninak, az olasz szenátus alelnökének vezetésével a fórumon részt vevő küldöttségben az olasz kereszténydemokrata, kommunista, szocialista és köztársasági párthoz tartozó szenátorok és képviselők kaptak helyet. A több napos véleménycsere első napján a két delegáció áttekintette az európai enyhülés általános kérdéseit. Az olasz képviselőket és szenátorokat a fórum első napjának befejezését követően hivatalában fogadta Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. ba mentek át, s a hajdamákokat visszaszorították az állomásig, ahol véres küzdelemben csaptak össze. A hajdamákok és a junkerek géppuskával lőtték a pályaudvart és környékét. Erre válaszképpen a „Szinop", „Rosztyiszláv" péncélhajók legénysége és az „Almáz" cirkáló forradalmár matrózai tűz alá vették a hajdumák kaszárnyát és a pályaudvart. Január 17-én reggelre a forradalmi csapatok elfoglalták a pályaudvart. a katonai körzet főhadiszállását, s visszaszorították az ellenfelet a Nagy Szökőkút 16. állomásáig. Az orosz és ukrán munkásokkal, katonákkal és matrózokkal együtt harcoltak Odesszában a szovjethatalomért a csehek, szlovákok, bolgárok, szerbek, magyarok, lengyelek és románok nemzetközi csapatai, melyeket Aszen Hrisztev, Adolf Sipek, Oleko Dundics, Melcsok Miklós, Jan Krakoveczky, Alexandra Nicolau és mások szerveztek meg. 1918. január 17-én (30-án) az ellenforradalmárok vereséget szenvedtek. Odesszában megalakult a szovjethatalom. A januári felkelést követő békés építőmunka mindöszszekét hónapig tartott. 1918, március közepén osztráknémet megszálló csapatok t' rtek be a városba. Munkások ezreit, köztük kommunistákat, zártak börtönbe. A megszállók végigfosztogatták Ukrajnát, gabonával, szalonnával és más rablott holmival megrakott szerelvényeket indítottak Németországba és az Osztrák—Magyar Monarchiába. Az odesszai bolsevikok illegalitásba vonultak, s igy irányították a megszállók elleni harcot. Az illegalitásban dolgozó párttagok gyűjtötték és a Vörös Hadsereg törzskarának továbbították az ellenséges hadseregről szóló Jelentéseket, s az osztrák—német, csapatok között végeztek bomlasztó munkát. A Németországban 1918 novemberében kitört forradalom a megszállókat kivonulásra kényszerítette Ukrajnából. Alighogy elhagytak Odeszszát az osztrák—német megszállók, új ellenség foglalta el a várost, az angol—francia intervenció. November végén felvonultak az odesz. szai kikötőben az ellenséges hadihajók, s december 17-én megkezdődött az antantcsapatok partraszállása. Csak Odesszában több mint ötvenezer idegen katonát és tisztet szállásoltak el. Az Illegális bolsevik párt előtt komoly, nehéz feladatok álltak. Meg kellett szervezniük 82 intervenció és a belső ellenforradalom elleni harcot. Mihail Iljas ( Folytatjuk.) Berezeli A. Károly Vándorének (Regény) 116. — Megmászni az Etnát? Meghalnak! Nagyon veszélyes út az! — szörnyülködött az állomásfőnök. de a puskás ember sehogy sem volt. megelégedve az enyhüló helyzettel, s ingerülten tört ránk. — A ti hazatokban így utaztok? Ingyen? Ott ez a szokás? ? Ernst. szárazon jelentette ki: — Akinek nincs pénze, ott is felszáll a vonatra. s megy, ameddig engedik. — Hát ezen nem utazhatnak tovább — mondta higgadtan az állomásfőnök, és szemrehányó tekintettel intette le a puskás embert: — Külföldi diákok, hagyni kell futni őket. — Aztán megkínált bennünket egy-egy cigarettával, szívélyesen kezet fogott, s indult a kis állomásépület felé. Nemsokára csengetés, füttyszó hallatszott, s a vonat szép lassan kidöcögött a pályaudvarról . Mi szívfájdalommal néztünk utána, aztán udvariasan hajlongva, a még mindig elégedetlenül ránk bámuló vasutasok előtt megindultunk újra a sfnek mentén. De a puskás ember egyre csak morgolódott, sehogy sem tudott megnyugodni, s a végén utánunk futott. Nem tetszett neki az állomásfőnök könnyelmű intézkedése, 6 gyanúsnak tartotta a mi viselkedésünket, már csak azért is, mert erre ritkán járnak külföldiek, hiszen itt alig van néznivaló. Csak a kénbányák! Ezen aztán tovább rágódott. Különösen Ernst kihívó, szakállas ábrazatával nem tudott kibékülni. — Aztán biztosan nem kémek maguk? — futott mellettünk lihegve, mert mi alaposan kiléptünk. — Ugyan! — legyintett Ernst. — Elég volt nekem a háborúból, meg az effélékből. — Vplt a háborúban? — Mindenki volt, aki nem volt túl fiatal, vagy túl öreg. — Akkor maga nem is diák — támadott rá leleplezően —, miért mondta, hogy diák? Mert valami rossz szándéka van! Ernst félig értette csak az Izgága férfi szavait, s rámkiabált, hogv fordítsam le neki, szó szerint. Lefordítottam. Ekkor hirtelen megállt, s azzal a vizenyős, szürkészöld szemével mereven, vésztjóslóan bámult az olaszra — Mit akar maga tőlem? — üvöltötte ingerülten, s egy kissé előredőlt, mint aki ütésre készül. Az olasz hátralépett, de nem ijedt meg. Farkasszemet nézett a némettel. — Otthon oi-dítson. ne .itt — mondta rekedten, aztán megvetően végigmért bennünket, és sarkonfordult. Fordultában mqg megjegyezte: — Az állomásfőnöké a felelősség, ha valami kiderül magukról. — Ezzel vállvonogatva, kemény léptekkel visszasietett. Mi meg kedvetlenül, s némiképp megalázva folytattuk utunkat. Alig váltottunk néhány szót, szivén ütött bennünket a gyanúsítás. De hát volt némi igaza az olasz vasutasnak is, hiszen nem tudhatta valójában, hogy kik és mik vagyunk, Útlevele mindenkinek lehet. Mogorván haladtunk előre, pe mikor újra egy alagút nyílásához érkeztünk, már nem haboztunk, hogy mit csináljunk. Rossz szájízzel bár, de nekivágtunk a meredek öszvérútnak, mely átvitt a hegyen, hogy újra a vasúti síneknél lyukadjunk ki. A magasból még elbámészkodtunk a hullámzó hegyvonulatokon. melyek lomhán vonuló csordára emlékeztettek, a Ficuzza kiemelkedő csúcsán; de a távolban kiraizolódott a Chiaramonték híres, csipkés szegélyű vára is, mely megközelíthetetlen szirteken épült mar a szaracénok idejében, mai alakját azonban csak a XV. században nyerte el. S valamivel odébb, a kis hegyi város. Mussomeli tűnt fel, melynek csak temploma. néhány magasabb éoülete hirdette messziről az emberi beavatkozás konstruktív szépségét. Itt minden a hegyek tetején épült, a Vallelunga és Villalba is, melynek állomása felé igyekeztünk. Az út azonban fárasztó volt. és csak lassan érkeztünk oda. amit néha már órákkal előbb megpillantottunk valamely alkalmas szakadék széléről. Közben leheveredtünk és ettünk, (Folytatjuk.) 1