Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-26 / 252. szám

Szerda, 1977. október 26. 3 Az üzemi Vigyázat, épül az út! Somogyi Károlyné felvétele Joggá! büszkék az útépítők: a forgalom állandó eltere­lése né'kül, a szó szaros értelmében „menet közben" nyeri el végleges formáját a József Attila sugárút és a Lenin kör­út kereszteződése. Panaszra is csak nekik lehet okuk: a gépjárművezetők egy része nem figyel a 30 kilométeres se­bességkorlátozást elrendelő táblára, s úgy száguld el a gé­pek, aszfaltozok közvetlen közelében, mintha tudomást se venne az ott dolgozó emberekről. Bezzeg duzzognának, ba a fél várost meg kellene kerülniük... H korszerű mezőgazdaság Az új és a régi 10 Meddig korszerű az re zárt környezetben nevel- ját kidolgozó és terjesztő új? Meddig használha- kedő szopósmalac igen érzé- társulás receptje szerint ket­tó még a régi? Két akkora keny portéka, sok elpusztult, reces megoldást vezetnek be, kérdés, nehéz rá felelni. Azért is, mert a trágyából hogy a padló szintjétől, a A tápaiak szövetkezete új származó mérges gázok ép- veszélyes övezetből fölemel­sertéshizlaldát épített, 1971- pen azt az alsó réteget ül- hessék az állatot. Sok előnyt ben lett kész. Az akkor el- ték meg, ahol a malac fut- ígér ez a megoldás, de Tápén képzelhető legkorszerűbbet kározott. nem vágnak bele csupán az akarták, mert kellett a hús, Korszerűnek mondható te- ígéretek hallatán. Próbakép­három éve mégis azon törik hát a telep, de csak félig, pen kettőt már szerkesztet­a fejüket, hogyan lehetne Könnyebb az embereknek, tek, kipróbálják, hogy saját még korszerűbbé — illetve ez az egyik előnye, a másik tapasztalataik legyenek, mi­igazán korszerűvé tenni. Az pedig az, hogy kevesebb hí- re mindenütt belép az új. eredeti tervekben az szere- zó jött ki ugyan belőle, mint A kezdő sorokban föltett pelt, hogy évenként 9 ezer 26 amennyit terveztek, de sok- másik kérdésre ezek után mázsa hízott sertés kerül ki kai több, mint amennyi az- könnyebb a válasz. Addig innen, ennyit még soha nem előtt Tápén bármikor is híz- használható minden régi, sikerült elérniük. Tavaly ju- hatott. Ahhoz, hogy a sertés- amíg gazdaságos. Amikor tottak legtovább, 6 ezer 500 tartás hullámvölgyéből ki- készen lett az új sertéstelep, mázsáig. láboljon a mezőgazdaság, fölszámolták, kiürítették a Amikor épült, sok szem- kellettek ezek a telepek, ah- régit. Civil hasonlattal: mi­pontot figyelembe vettek. Azt hoz viszont, hogy kifizető- nek a bicikli annak, aki au­is, hogy az iparszerű állat- dőbbek legyenek, és még tón jár? Ahhoz is idő kel­tartásnak még nincsenek ná- több húst adhassanak, bár- lett, amíg minden irányító, lünk tapasztalatai, amit el- mennyire fiatalok is, kor- szervező és gazdálkodó fej­kezdtek, az tehát kísérlet, szerűsíteni kell őket. ben végigment a gondolat: Számítgatták előnyeit, hogy Az első szempont: hogyan arra a kétezer hízóra is nagy sok hízóhoz kevés ember kell lehetne még több állatot el- szükségünk lenne, amit a — egyre fogy a munkaerő, helyezni a meglevő falak kö- hagyományosan működő ré­ezt figyelmen kívül hagyni zött? Lehet, de meg kell Si telep adhatna ebben a sző­ném lehet —, az a kevés em- szüntetni a fertőzési veszélyt, vetkezetben. Sőt, ha a két ber is úgy hajlandó csak az javítani kell a szellőzést, a rendszert összekancsoliák és állatok körül dolgozni, ha az fűtést, és szabályozni kell a , - , , , , , , ó igényeit is figyelembe ve- levegő páratartalmát. Most a korszeru gepekkel készítik szik. Legyen mosdó és für- azt tervezik, úgy korszerűsí- el a takarmányt, a korszerű dó, mert kényes az egészsé- tik> hogy egy év alatt 12 telepről viszik ki a süldő­gére, és nem szereti, ha a hízót adjon, a tavalyi- ket, akkor még egyszerűbb, harmadik szomszéd is meg- • . .... ' érzi mikor megy haza. Le- nak majdnem duplaját. es meg jövedelmezőbb, gyen könnyebb a munka, Ugyanannyi ember közremű- A tervekben szerepel az is, amit lehet, végezzen el a ködésével. Három éve terve- hogy termálvízzel fűtenek gép az ember helyett zik a — bármilyen furcsán majd, hogy adnak a környe­A kiserlet ott kezdodott, , , ' , hogyan viseli el az új körül- hangzik is — korszerű üzem zetvedelemre, a tragya szak­ményeket az állat. Azt példá- korszerűsítését, de első év- szerű kezelésére is. ul, hogy nem süt be a nap, ben pénzük nem volt a ter- Fontosak a tervek, előrelé­nem éri szabad levegő, és wk másodikban terve- pésünk, megfontolt dönté­nem járhat annyit, amennyit ., „ akar. Az elsó időkben a ko- ™t nem kaptak ra- talan sunk alapJat ad^a a J° terv­cák felét időnap előtt le kel- most, a harmadik végén a de az is fontos, idén mire lett vágni, mert megfájdult rninden rajz és papirosra ve- jutnak. Szeptemberig annyi a lábuk a betonpadlón. Ha tett elképzelés rendelkezé- hízót neveltek, mint tavaly nincs koca, nincs malac, ma- ... ,„„„ ... . . , , lac nélkül hízó sem lesz. Rá- sukre all, es 1980-ig be is egesz evben, év vegéig ­fejezhetik az átalakítást. versenyfölajánlásuk ez — Az ISV-nek rövidített, még ötezerre számítanak, iparszerű tartás technológiá- Horváth Dezső ment három-négy esztendő, mire az egymást váltó gene­rációk megszokták ezt az ál­lapotot. Annyira csak, hpgy elviselik, jól növekednek, jól híznak, de ha 150 méterre el kellene hajtani egy falkát, sok lenne, amelyik ezt a strapát már nem bírná el. Azt is kísérlet érlelte, meny­nyi ilyen-olyan vitamin kell a takarmányhoz, nyomelem és más egyéb, amit a szaba­don járkáló jószág összeszed magának, de a betonépít­ményben adagolni kell. A betonpadló nemcsak azért rossz, mert lábfájást okozott, azért is, mert nem tartható tisztán. Igaz, vízsu­gárral egyszerűen tisztítható, de a fertőzésnek kedvez, fer­tőtleníteni nehez. Az ennyi­J oggal tételezhetjük fel a demokrá. cia szó jelentésének általános isme­retét: népuralom, néphatalom. Ed­dig rendben is van. Az azonban már ke­vésbé sajátja időnként a demokráciáról val­lott közfelfogásnak, hogy mint uralmi, ha­talmi forma tartalmában — mint minden uralom — szükségképpen társadalmi egyenlőtlenségeket, ellentmondásokat fel­tételez. Az uralom, a hatalom kérdései ugyanis csak ilyen összefüggésben jelen­hetnek meg. Vagyis, a demokráciával kap­csolatban mindig fel kell vetnünk a lenini kérdést: kinek, melyik osztálynak az ér­dekében? Tehát az osztályuralomnak tör­ténetileg mindig konkrét esete a demok­rácia. Ezért hangsúlyozzuk a jelzők fontos­ságát, különböztetjük meg a polgári és a szocialista demokráciát. A szocialista demokrácia nem bevezeten­dő, kész, lezárt valami. Változó, fejlődő uralmi rendszer, amelynek demokratizmu­sa a történelmi körülményektől függően szűkebb vagy tágabb lehet Nem befeje­zett állapot, hanem folyamat, amely szo­rosan összefügg az egész társadalom fej­lődésével, függ a gazdasági, a politikai, a tudati viszonyok fejlettségétől, de függ a múlttól, a hagyományoktól is. Eddigi fej­lődésünkből mindenesetre leszűrhető az a következtetés, hogy szocialista társadal­munk demokratizmusa egyre gazdagabb, változatosabb formákat ölt, egyre inkább reális tartalommal telítődik, deklaratív ki­jelentésből tényleges társadalmi igények alapján megfogalmazott követelménnyé válik, szélesedik. Párhuzamosan a prole­tárdiktatúra elnyomó funkcióinak csökke­nésével, szervező, irányító funkcióinak nö­vekedésével. A munkán alapuló szocialista rendsze­rünk nem véletlenül tekinti elsődleges cél­jának a munkahelyi (üzemi) demokrácia kibontakoztatását, erősítését. A hagyomá­nyosan munkahelyi alapon szerveződő munkásmozgalom (szakszervezet, párt) is természetesen helyezi előtérbe a szocialista demokratizmusnak ezt a helyszínét. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata leszögezte: „A munkahelyi üzemi demok­rácia a szocialista demokrácia alapvető ré­sze: lehetőséget ad a vállalati gazdálko­dásba, a helyi és közügyekbe, s ezek el­döntésébe való érdemi beleszólásra; segíti a munka alkotó jellegének a kibontakozta­tását, fontos eszköz a vezetők és a beosz­tottak szocialista viszonyának formálásá­ban, növeli a dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat." Vagyis a párt leg­alábbis két alapvető szempontból tekinti fontosnak az üzemi demokrácia fejleszté­sét. Egyrészt beletartozik a munkáshatalom tágabb intézményrendszerébe, mint a ha­talomgyakorlás sajátos módszere; olyan in­tézményrendszer, amelynek révén a szo­cialista vállalatnál dolgozó tömegek életük és tevékenységük legfontosabb területén gazdasági és politikai jellegű döntésekben vesznek részt. Tehát hatalmi eszköz a munkásosztály kezében történelmi hivatá­sának betöltéséhez. Másrészt a dolgozó tömegeknek a vál­lalatok vezetésébe való fokozottabb bele­szólása konkrét gazdasági igény is: gaz­daságpolitikai céljaik elérésének legfőbb gidáfél forrása a tudatos részvétel, áz érdekeltség a helyi termelési ügyek intézésében, a ve­zetők és beosztottak közvetlen, tartalmas kapcsolata. Népgazdaságunknak az 1968-as reformmal megnyitott korszerűsitési-inten­zifikálási folyamata kötelező érvénnyel ve­tette fel a munkahelyi demokrácia kérdé­sét is. \ Az üzemi demokrácia intézményeinek keretei pillanatnyilag adottak. Jelenleg az a feladat, hogy ezeket a kereteket tarta­lommal töltsük meg. Ebből a szempontból lényeges a munkásaktivitás fejlesztése. An­nak elérése, hogy a munkás, a dolgozó ne csak közölhesse észrevételeit, hanem kérjék is ki minden esetben, s a válaszban le­gyenek jelen felvetett gondolatai is. Per­sze, a részvétel fejlesztése hosszú távú fel­adat Az aktivitás fejlődése lassúbb folya­mat a múltban feltételezettnél. Mindeneset­re elsődleges célja, hogy a munkás tulaj­donosi jogainak és kötelezettségeinek gya­korlása nyilvánvaló legyen. A tulajdonosi viszonynak érvényesítése nem „bevonás a vezetésbe", nem kegy felülről, hanem fel­adat és érdek, a szocialista öntudat haté­kony iskolája, amelyben kézzelfoghatóan érvényesül a munkásosztály vezető szere­pe. Gyakran felvetődik a kérdés, milyen kérdésekben kérjék ki a munkások véle­ményét? Az őket csupán közelebbről érin­tőekben, vagy a vállalati stratégia eldönté­séről is. Ez utóbbi felvetés ellen érvként azt szokták felhozni, hogy a dolgozók po­litikailag nem elég felkészültek, szakmai­lag nem elég hozzáértők, nem elég öntu­datosak, műveltek. Még ha el is fogadnánk ezt a véleményt, kérdés, hogy mi fejleszti heti jobban a hozzáértést, a demokratiku| öntudatot, a felelősségérzetet, mint éppen a demokratikus jogok, a tulajdonosi jogok gyakorlása? Ahol passzivitás mutatkozik ott valószínűleg jogos a kiábrándulás é> egyértelmű a felelősség kérdése. Hiszen 4 tulajdonosi tudat kialakulásának legfóbl akadálya a tulajdonosi létnek a munkás számára közvetlenül nem érzékelhető vol­ta. T ermészetesen soha nem felejthetjük el, hogy az üzemi demokrácia fej­lesztése hosszan tartó fejlődési fo­lyamat. Jelenlegi funkcionálását mai adott­ságaink valószínűleg korlátozzák. De — visszatérve az eredeti kérdéshez, hogy mely ügyekben kérjünk véleményt — csak azt válaszolhatjuk, hogy valamilyen for­mában minden ügyben. A vállalati célok­kal való azonosulás mindenképpen szük­séges, éppen a sikeres végrehajtás érde­kében. Nem a célok, a tervek technikai ki­dolgozásáról van egyelőre szó, hanem meg­ismertetésükről és elfogadtatásukról. En­nek pedig az az útja, hogy állandóan szé­lesítsük a demokratikus jogok érvényesü­lésének területeit, a tájékozódás, véle­ményadás, döntés és ellenőrzés alapvető tulajdonosi jogait. Persze, szükséges még differenciálni. Mindenesetre a továbblépés alapja csak az üzemi nyilvánosság maxi­mális biztosítása lehet. A vezetői ellenőrzés mellett csakis ez segítheti a szükséges tár­sadalmi ellenőrzés elérését. Gy. A. Sebes Sándor Sebes Sándort, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagját, a párt, a ma­gyar és a nemzetköri mun­kásmozgalom kiemelkedő, régi harcosát 75. születésnap­ja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára és Brutyó János, a KEB elnöke köszöntötte. Átadták a Központi Bi­zottság és a Központi Ellen­őrző Bizottság üdvözlő leve­lét és ajándékát. Anyagmozgatás a bányászatban Az érc-, a szén- és a rakodásának és szállításának az erőket. A segédanyag­bauxitbányák szakemberei- gépesítésével is. szállítás fejlesztésénél arra nek részvételével kedden or- Elmondották, hogy hazai kell törekedni — mint a ta­szágos bányászati anyag- bányákban a kitermelt érc nácskozáson hangoztatták —, mozgatási tanácskozást ren- kiszállítása, illetve a sze- hogy a központi anyagtele­deztek Kincsesbányán. Azt mélyszállítás már általában péktől lehetőleg egy menet­vizsgálták meg, hogyan lehet korszerű módon történik, a ben jusson el az anyag a a járulékos és a kiszolgáló segédanyagok beszállítását fejtésekhez. Azt tervezik, . , , . ... . . • azonban vegyes, néhol sok hogy meghonosítják a föld­tol, amatoK előírni nxa ige- kézi erőveli elmaradott mód- alatti anyagmozgatásban a nyét csökkenteni. Foglalkoz- szerekkel végzik, s ez végső gumikerekes, önrakodó Dié­ták továbbá a segédanyagok soron a termeléstől vonja el sel-szállítójármúveket is. Ülést tartott a Magyar Kők Országos Tanácsa Kedden a Parlament va- együtt erősítjük meg elha­dásztermében ütést tartott a tarozásunkat: a lenini esz­Magyar Nők Országos Taná- mék iránti hűséggel dolgo­csa. Erdei Lásrióné, az Or- zunk, harcolunk tovább Ok­szágos Tanács* elnöke ünnepi tóber szellemében, munkái­beszédben emlékezett meg a kódunk a szocializmus, a Nagy Októberi Szocialista kommunizmus győzelméért­Forradalom 60. évfordulójá- Ezeket a gondolatokat fé­rői. A szovjet hatalom — jezte ki a szovjet nőbizott­Lenin pártja, a bolsevik párt Sághoz intezett levél is. Ez­vezetésével — utat tört, pél- után Nádasi Lászlóné alelnök dát "mutatott a földkerekség beszámolt az elnökségnek a minden népe számára a ki- nőkonferencia óta végzett zsákmányolás, a társadalmi munkájáról, igazsagtalanság megszűnte- A továbbiakban a Magyar téséhez, az általanos jólét, a Nők Országos Tanácsa meg­tartós béke, a szocializmus vitatta és elfogadta a nóta­megteremtéséhez — mondot- nács első ötéves munkaprog­ta, majd rámutatott: a Nagy ramját. Ennek elkészítését — Október egyszersmind a nők- amint Nádasi Lászlóné él­nék a társadalomban, a csa- mondotta — az indokolja. Iádban elfoglalt szerepéről, hogy a nőtanács munkájá­hivatásáról vallott évszáza- nak jellege 1970 óta lényege­dos nézetek gyökeres meg- sen változott. A magyar nők változtatásához is vezetett drdakei.nek képviselete, a második konferencián elfo­A magyar nőtársadalom gadott ajánlások és javasla­nevében — mondotta — szí- tok megvitatása átfogó, ala­vünk egész melegével csat- pos elemző munkát követel, lakozunk a világtörténelem Ezt követően a vitában fel­legnagyobb fordulóját kö- szólalók javasolták: a nőta­szöntő százmilliókhoz. Öszin- nács támogasson minden te tisztelettel üdvözöljük a olyan kezdeményezést amely Szovjetunió lányait asszo- a fizikai munka megbecsü­nyait, az emberi haladás élén lését, a fiatalok szakmavá­járó szovjet nőket Velük lasztását, képzését segíti elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom