Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

2 Kedd, 1977. október 25. Iskolalátogatás, üzemlátogatás, pályaválasztás Az Ismeretek gyarapodá­sának, az érdeklődési Irá­nyok kialakulásának nagy próbaköve minden fiatal életében a pályaválasztás; eldöntése annak — hogyan tovább? Lényegében az álta­lános Iskola nyolc éve alatt is erre a nagy kérdésre ke­resik a választ a szülők, a gyermekeket nevelő-tanító pedagógusok, és ezzel a nagy kérdéssel találják szembe magukat a fiatalok is. A válasz soha nem köny­nyű, és különösen nehéz most, amikor a gyermek to­vábbi életútjának nagy el­ágazásához érkezett, amikor egyértelműen vetődik fel a kérdés; merre tovább, ho­gyan tovább? A helyes dön­téshez azonban a lehetősé­gek ismerete is szükséges. Ehhez a — valóságos vilá­got — jobban megismerő te­vékenységben jelentenek a fiatalok és szüleik, de taná­raik számára is nagy segít­séget a minden évben meg­rendezett pályaválasztási he­tek. A Pályaválasztási Intézet ebben az évben minden 7—8. osztályos tanulóhoz — isko­láján keresztül — eljuttatta a kiscsoportos üzemlátogatá­sok programját. A tanulók — szakszerű vezetéssel — a foglalkozások, n különböző szakmák tevékenységeinek jellegére, a munkásokkal szemben támasztott szakmai, elméleti és fizikai követel­ményekre, a munka szép és nehéz oldalaira egyaránt őszinte és színes tájékoztatá­sokat kaptak a legilletéke­xebbektől — az üzemek meg­bízottjaitól és maguktól a munkásoktól is. Az üzemek megtekintése, a dolgozó em­ber munkájának megismeré­se jelentette talán a legna­gyobb nevelőerőt. Az alkotó ember fegyelmezett munká­ja, az iskolában tanult elmé­leti Ismeretek gyakorlati fel­használása minden beszédnél gazdagabb és erősebb sze­mélyiségformáló erő volt Nagy szeretettel várták a fiatalokat a DELÉP-nél, a Sütőipari, a Szegedi Nyom­da, a Csongrád megyei Ven­déglátó, az ÉLIKER Válla­latnál, valamint a textllmü­vekben, a konzervgyárban, a Minőségi Cipőgyárban, a sza­lámigyárban, a postaigazga­tóságon és a ruhagyárban. Érdemes volt élni ezekkel a lehetőségekkel. A fiatalok számára minden üzem és vállalat meglátogatása a szakmák és a foglalkozások újabb skálájának alaposabb megismerését jelentette. Mó­dosíthatták az eddigi téves és hiányos pályaismereteket, valamint megerősíthették helyes elképzeléseiket. Ezek a látogatások elejét vették sok fiatal — helytelen és fe­lületes pályaismereten ala­puló — téves pályaválasztá­sának. A hetek rendezvényei ed­dig sokat ígérő alkalmai voltak — és további rendez­vényeiben maradnak is — a fiatalok helyes pályaisme­retei bővítésének, a szakmák és a foglalkozások alaposabb megismerésének. Néhány iskolában a fiata­lok — őrsi és rajkeretben — fel is osztották egymás kö­zött a város üzemeit, a ka­puikat kinyitó középfokú ok­tatási intézeteket. Ennek eredményeként a város nyi­tott térképként tárta eléjük szakmáit, foglalkozásait, amelyek — sikeres választás esetén — majd beválást a munkában, valamint örömet találó munkáséletet eredmé­nyeznek. Rendezvényeink sorozatá­ban kinyitják kapulkat a vá­ros szakmunkásképző Inté­zetei: október 25-én a Fodor József Élelmiszeripari, 27-én a Kereskedelmi és Vendég­látóipari és a 624. számú In­tézet. Október 28-án ugyan­csak 15 órakor várja az ér­deklődő fiatalokat a 600-as Intézet — tantermeik és tan­műhelyeik bemutatására, az elsajátítható foglalkozások megismertetésére. A Déri Miksa, a Bebrits Lajos, a Fodor József és a Textilipari Szakközépiskola ls hívja­várja az érdeklődő általános iskolás fiatalokat és szüleit a pályák, a tagozatok meg­ismertetésére — október 25-én 15 órakor. A középiskolás fiatalok to­vábbtanulási törekvéseinek eredményesebbé tétele érde­kében ebben az évben is megszerveztük a pályafelvi­iágosító beszélgetéseket a József Attila Tudományegye­tem Bölcsészettudományi, Természettudományi, vala­mint Jogtudományi Karaival — október 25-én a Központi Egyetem KISZ-klubjában. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 28-án várja az ér­deklődő fiatalokat, a leendő hallgatókat. A katonai pá­lyák iránt érdeklődők, a ha­za fegyveres szolgálatát élet­hivatásul választó fiatalok számára október 27-én, ugyancsak 15 órakor adunk részletes tájékoztatást a Pá­lyaválasztási Intézetben. Éljenek városunk általános és középiskolás fiataljai a hetek biztosította lehetősé­gekkel, továbbra Is vegyenek részt rendezvényeinken. Gon­dolják végig a szerelőcsar­nokokban, a műhelyekben látottakat, a dolgozó ember­től hallottakat a munkáról, annak szépségeiről és erőt, akaratot formáló nehézségei­ről. Zenei József tanár, Szeged, Pályaválasztási Intézet Környezetvédelem Veszprém város Tanácsa és a megyei Gyógyszertár Vállalat együttműködési szerződést kötött a megye­székhely környezetvédelmé­re. A megállapodás szerint a Gyógyszertár Vállalat szak­embert) kémiai módszerek­kel vizsgálják az ipari szennyvizeket. Figyelem­mel kísérik az ivóvizek tisz­taságát, és segítséget nyúj­tanak annak megőrzéséhez. A Gyógyszertár Vállalat szakemberei ezenkívül tár­sadalmi munkában elvégzik egy-egy különösen szennye­zett körzet levegőjének mé­rését, különösen az ólom­szennyezettséget és zajártal­mat vizsgálják. (MTI) II lengyel föld kincsei Az ötvenes évektől kor­szerű módszerekkel és tech­nológiával kezdték meg Len­gyelországban a föld kin­cseinek feltárását. Gazdag, új lelőhelyeket találtak — többek közt réz- és vasérc-, kén-, kalciumsó-. kőszén- és barnaszéntelepeket. A Szudéták vidékén ma már 3 új rézbánya és 2 réz­kohó működik. Nyugat- és Közép-Lengyelországban az újonnan feltárt barnaszén­vagyon hatalmas erőművek építését tette lehetővé Tu­roszowban, Koninban. Ada­mówban, Patnówban és Bel­chatówban. Rendkívül gazr dag kőszéntelepeket fedez­tek fel Lubin körzetében is. ahol a szén még százado­kon át bányászható lesz. Szilézia—Krakkó körzetében cink- és ólomérc-lelőhelyet tártak fel. A Kárpátok lá­bánál talált rendkívül gaz­dag kénleiőhelyek pedig Lengyelországot a világ nagy kénexportőrjei közé emelték. A tenger melletti Puck körzetében kálciumsókincs­re bukkantak, s találtak a lengyel földben jelentős mennyiségű bárit-, kaolin­és magnezitércet is. A kutatási tervek legfon­tosabb célja jelenleg a Ke­let- és Északkelet-Lengyel­országban feltételezett vas­érctelepek tüzetes feltárá­sa. Ugyancsak folyik a Szudéták vidékének továb­bi átfogó kutatása, mert a geológusok itt gazdag szí­nesfémérc-telepeket sejte­nek. Nemzetközi űjítóbrigád Az ukrajnai Kalus és az NDK-beli Buna vegyiüzemel régi partnerei egymásnak. Az ukrajnai üzemben bu­nai szakemberek építették a pvc emulziós berendezést; a szovjet fiatalok pedig több hónapon ét tanulmányozták a termelést az NDK-ban. Igy sziUetett a barátság — s egy neínzetközi újítóbrigád — ötlete. A két gyár fiatal újítói közösen fáradoztak azon, hogy a pvc-gyártás alap­anyagából, a vinilkloridból minél kevesebb menjen ve­szendőbe. A közös brigád oiyan lépcsőzetes, kaszkád­szerű, saválló acélból ké­szült berendezést szerkesz­tett. amelynek segítségével — ha a pvc-emulziót átve­zetik rajta — tonnánként 1,4 kilogramm vinilkloridot nyerhetnek vissza. Az újí­tással az NDK-beli Buná­ban — évi 650 000 tonna pvc-termelést számolva — 850 tonna alapanyagot taka­ríthatnak meg. s ez 850 ton­na többlettermeléshez ele­gendő. A módszert hamaro­san Kalusban la beveze­tik. A magyar nyelvű szovjet lapok ünnepi számai A FÁKLYA ünnepi száma november 6-án jelenik meg, a szokásos 32 oldal helyett 64 oldalon. Írásai a hat évti­zed nagy gazdasági eredmé­nyeit, a mai Szovjetunió min­dennapjait mutatják be, meg­győzően bizonyítják, mit je­lent a szovjet hatalom az em­ber számára. A Lenin-portré felidézi azokat a napokat, amikor az ideiglenes kor­mány még uralmon volt, de a valóságos erőt már a bol­sevikok képviselték. A fejlett szocializmus eredményeit elemzi egy másik cikk: be­szél a népek egymás közötti békéjének megőrzéséről, mél­tatja az SZKP vezető szere­pének fontosságát. Egész ol­dalas fotót közöl a lap L. I. Brezsnyevről, a Szovjetunió új alkotmányáról szólő cikk élén. Atomreaktor a szerelő­szalagon címmel képes ri­port következik, majd V. Fo­min ezredes írt cikket arról, hogy a magyar internaciona­listák milyen nagy segítséget nyújtottak a szovjethatalom megteremtéséhez. A Moszk­vai Akadémiai Művész Szín­ház magyarországi vendég­szereplését előzetes anyag kö­szönti. s végül a kulturális élet híreiből kapunk összeál­lítást. A SZPUTNYIK novemberi száma is méltón tükrözi a Nagy Október 60. évforduló­ját. Vezető helyen közöl cik­ket Lenin és Október cím­mel. Ezután Alekszej Tolsz­tojnak az elsó ötéves terv­időszakban írott írását olvas­hatjuk a lapban. A folyóirat a népgazdaság és a társada­lom szinte valamennyi terü­letéről közöl cikket. Az Észa­ki-sark 23 telepén telelő ku­tatók azt tanulmányozzák — olvashatjuk —, milyen okok idézik elő a sarkvidéken a tengervíz sótartalmának nö­vekedését. valamint a levegő hőmérsékletének az utóbbi években megfigyelt csökke­nését. A legutóbbi időkig nem tudtuk pontosan, hogy az éltető Ráz, az oxigén mi­ként jut el a különböző szer­vek sejtjeibe. A lapban szov­Gyomirtás vegyszerekkel A gyomnövények irtása év közben mindig sok gon­dot okoz a kiskerttulajdono­soknak. A Csongrád megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás javaslata sze­rint az egyéves gyomokat, mint a parajféléket, muhar­féléket, tyúkhúrt, pásztor­táskát stb. kiválóan el le­het pusztítani vegyszerek­kel ,is, ha a permetezéseket október, november hónapok­ban a mélyszántás, vagy az őszi szántás után végezzük el. A négyévesnél idősebb alma- és körtefák aljának és sorközének év közi gyom­talanítására kü'önféle vegy­szereket haszné'hatunk fel eredményesen. A Hungazin PK-ból 5—8. az Aktikon PK­ból 3—4, a Buvlnol 50 WP­ből 8—10 dekagrammot kell kijuttatni 10 négyzetméter­re. A permetezés akkor leg­hatékonyabb, ha ezt a vegy­szermennyiséget 5 liter viz­ben permetezzük ki 100 négyzetméterre. Ezek a vegyszerek nem pusztítják ki a tarackos nö­vényeket. Ha a kertükben ilyen gyomnövény ls ta­lálható, akkor a Kerb 50 WP gyomirtó szer használata ja­vasolt A 4 évesnél idősebb alma- és körteültetvények sorközében elszaporodott tarackbúza elpusztítására 5 liter vízben 3—3,5 deka­gramm vegyszert kell ki­szórni 10 négyzetméterre. Ujfaita műtrágyák A Péti nitrogénművek megbízásából a műtrágya­választék bővítésére kez­dett kísérletsorozatot a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet. A szakem­berek különböző műtrá­gyavariánsokat készítenek. HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Ricz Mihály Károly és Hattayor Rózo, Halász János és Gyuiráczlel Klára, KanltAny Zol­tán és Bajusz Györgyi Veronika, Hanke Maxitndllan Anton és Dobrai Ildiké, Kulinyi Gábor Zoltán és Rostás KataKn, Slpter István és Barna PlrosSoa Mária, Mizsei István és Almásl Mária, Hegedűs Zoltán és Kása Eva, Dá­vid György és Gácslk Matild Ju­lianna, Márta Károly és Major Julianna. Monostori László és Góg Zsuzsanna, Kosztl Ferenc és Erős Erika, Blcó Árpád György és Szilágyi Katalin, Hajdú Imre István és Lantos Márta, Koródi Antal és Demeter Erzsébet há­zasságot kötöttek. II. kerület Algyői Szalma-Bakai Antal Ist­ván és Gergely Margit házassá­got kötöttek. SZÜLETÉS I. kerülét Szegedi Kókai Lászlónak és Sakiközi Klára Mártának Krisz­tián, Pataki Ferencnek és Balogh Editnek Gábor, Molnár Istvánnak és Nyári Anna Mártának Márta, Nagy Károly Istvánnak és Szán­tai Erzsébet Mártának Gergely Károly, Solymár István József­nek és Nagy Erzsébet Julianná­nak István, Ferenc Jánosnak ós Fekete Ágnes Gizellának András Pál, Dobo Géza Jánosnak ós Ott­lik Máriának Ildikó, Szűcs Bé­lának és Berta Irénnek Béla, Prágai Mihály Györgynek és Lu­kács Erzsébetnek Annamária Er­zsébet, Be ke Zsoltnak és dr. Pászti Ágnes Ilonának Szabolcs Zsolt, Marton Jánosnak és Kószó Gizellának Ildikó, Sípos Bélának és Tóth Erzsébetnek Gábor. Po­dina Ivánnak és Számán Máriá­nak Mirosziáv, Borai János Ist­vánnak és Váradi Mártának Haj­nalka, Poller Péter Imrének és Kendirusz Eva Oyörgyinek Péter, Rózsáéi Viktornak ós dr. Molnár­Gábor Etelkának Boglárka, Far­kas Ferencnek és Bullás Iloná­nak Ágnes, Keresszegl Attilának és Miklós Zsuzsannának Márk Zoltán, Bakonyi Péternek és Fürt Teréznek Annamária. Vldáci Já­nrtnek és Gzirok Mária Rozáliá­nak János Csaba. Hollói! István­nak és Huszkn Ilona M'rjltnek Asnes. Osllez Zoltánnak éa Szer­bán Danának Beáta Orsolya, Rácz Ferencnek és Gyuris Mag­dolnának Andor rerenc, Mlhela Tibornak éa varga Klárának Kit­ti, Mitheia Tlborna/k és Varga Klá­rának Szilvia. Gyovaá Istvánnak és Bukmlez Piroskának Aranka Piroska, Horváth Bélának és Szél Családi események Ibolyának Zoltán, Mezei József­nek és Kakas Erzsébetnek Tünde, Csipak Ferencnek és Papp Ka­talinnak Ferenc, Papp Lászlónak és Patkó Erzsébetnek Károly Zsolt, Horváth Károlynak és Kun Mariann Ildikónak Gábor Adám, Horváth Károlynak és Kun Ma­ri,a-m Ildikónak Károly Sándor, Illés Gyula Istvánnak és Faragó­Mészáros Erzsébetnek Gyula, Ba­log László Antalnak és Jakus Ilonának Zsolt, Molnár Ferenc Józsefnek és Mihály Etelkának Mónika, ökrös Arnádnak és Kiss Erasébetnek Ildikó Edit, Szabó Józsefnek és Koiarovsz.kl Erzsé­betnek Tünde, Korom Lajosnak és Ürmös Veronikának Veronika, FI ló Jánosrak és Gera Mártának Henriett. Tóth Tamásnak és Ko­tyera Piroskának Tamás, Kocsis Antalinak és Förgeteg Ilonának Tamás, Fehér Kálmánnak és Ku­csora Máriának Márta Szilvia, Kancsók Tamásnak és Szécsi Má­riának Arnold. Náhllk Károly­nak ós Monoki Juliannának At­tila, Kovács Mihálynak és Bognár Klárának Mihály, Batton Miklós­nak és Arany Ilona Máriának Gá­bor, Simon Bélának és Oze Ro­záliának Bertold, Szabó László­nak és Kónya Juliannának Fe­renc, Török Sándor Antalnak és Tomasovszld Erzsébetnek Szilvia Ágnes. Veres Ferencnek és Mol­nár Mártának Zsolt Ferenc, Túrt Kálmánnak ós Halasi Erzsébet Mártárrk Krisztián Tamás. Si­mon Jánosnak és Gillnger Valé­ria Rozáliának Szilvia Valéria, Szél Sándor Istvánnak és Gyé­mánt Ar-vTkán-k Erika. Bokra Séndoro-k és Bönde Ilonának Róbert Sándor. Bélec-kl Imré-ek és Balogh Ágnesnek A—arUJa A»nes. Menyhárt Ferencnek és Blrgts M'ri,a Emsébe—vek Zsolt. K'-ruesal Józsefnek és XukUs Er­zsébet Matildnak Csaba József, Nacv Istvánnak és Szabó M4ria Magdolnának Zsolt László, Kiss András Ferencnek és Meggyes! Ilonának Amád. Balázs András­nak és B-tó Ilonának Anikó, Tóth László Jánosnak és Héra veroni­kának Szilvia, Tóth Jánosnak és Böhm Mártának Szabolcs, Baró­thy Béla Eleknek éa Pöszék Má­rta Margitnak Anna, Csányl Sán­dornak és Tóth Irén Gizellának Kornél Sándor, Kovács Józsefnek éa Kurvcs Editnek József, Molnár Sándor Józsefnek és Terhes Don* Máriának Szilvia nevű gyermeke született. in. kerület Szeged: Kiss Ferenc Tibornak és Diós Mártának Eszter, Antal Ferencnek és Barta Erzsébetnek Róbert, Kolódi Józsefnek és Rovó Klára Máriának Tamás József, Marótí Józsefnek ós Farkas Aranka Ilonának Angéla, Andri Istvánnak és Molnár Hilda Gizel­lának Krisztián, Olajos Jánosnak és Szűcs Piroskának Andrea, Zsurkia Sándor Józsefnek és Tö­rök Rozália Erzsébetnek Sándor József, Hegedűs Györgynek és Somogyi Zsuzsannának Csaba, Stötzer latvannak és Felde Zsu­zsannának Gábor Zoltán, Tápal Antalnak és Rácz Juliannának Antal, Tápal Antalnak és Rácz Juliannának Zoltán, Losoncz Gé­zának és Dudás Ágnes Marianná­nak Géza Gábor, Kovács László­nak és Kerepes Ildikónak Ildikó Piroska, Nagy István Balázsnak és Tarkó Honának Beáta, Taoody Sándornak és Fábián Eva Klárá­nak Imre, Orencsák Antalnak és Béka Máriának Antal. Tóth Sán­dornak és Tóth-Godó Ilonának Nóra, Dombi László Ferencnek éa dr. Tasnády-Szeőes Máriának Má­ria Adrienn, Nagy Bélának és Szabó Piroska Etelkának Mónika Piroska, Kolompár József Ernő­nek és Hévért Ilonának Andrea nevű gyermeke született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Csák Antalné Keresz­tes Teréz, Berkó Jánosné Ormán­di Kiára. Kéftír József, Jaksa Ist­vánná Vastag Ilana Margit, Jo­ván Anna, Király József, Tima­falvl Mátyás, Horvath-Szögdell Istvánné Barna Erzsébet, dr. Bu­kovlnszky Láazlóné Papo Mar­git, Somoskövi Pál, Tóth Mlhály­né Nagy Terézia. Andó Mlhályné Flrcslk Julianna, Bárányi Sán­dor. Soós István Béláné Kórvln Ka'alln Rózsa. Alaes Margit. Mé­száros Istvánné Marótl Mária, Lázár Vlncéné Tart Borbált. Krlsztln-Német Ferenc, dr. Vajdt Sájidorné Mltzgcr Margit, Kakuk György Pálné Sindor-Bédi Er­zsébet, Koncz István meghaltak. III. kerület Szegedi Ürmös András. Klri Jó­zsef, Szünyog Antalné Gábor Er­zsébet. Ratkó Katalin, Boldizsár Jánosné Vígh F,rzsébe.t, Bunford Mihály né Kenyeres Piroska, Far­kas Mihály meghaltak. Jet tudósok vállalkoztak H kérdés megválaszolására. A SZOVJETUNIÓ című lap 11. számában a többi kö­zött érdekes cikket olvasha­tunk a szovjet népek szövet­ségéről. Pozsgay Imre kultu­rális miniszter a magyar— szovjet kulturális kapcsola­tok legfontosabb állomásait sorolja fel a lapnak adott In­terjúban, s a 60. évforduló alkalmából rendezett ünnepi programról tájékoztat. Ol­vashatunk arról, hogy a Ganz-MÁVAG Diesel-moz­donyai ma már Szovjetunió­szerte közlekednek, s 1980-ig újabb 90-et rendeltek tőlünk. Egy másik cikk arról szól. hogy 1982, november 16-án írták alá a magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­ményt, amely alapján a bau­xitból készült timföld jelen­tős részét a Szovjetunióban dolgozzák fel alumíniummá. Szergei Obrazcov. a Szovjet­unió kiváló művésze a szín­ház s az élet kapcsolatáról számol be. A lap mellékleté­ben egykori, cenzúrázott ma­gyar munkással tóból olvas­hatunk szemelvényeket A LÁNYOK, ASSZONYOK novemberi száma közli dr. Sík Endre írását a Szovjet­uniónak az általános leszere- ' lés, a fegyverkezési verseny korlátozása érdekében, a tö­megpusztító fegyverek betil­tásáért folytatott küzdelmé­ről. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója alkalmából sor került a nők nemzetközi találkozójára — erről szól Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa elnöke a lapban. A Mit hozott önnek a jubileu­mi esztendő? címmel feltett kérdésre kolhozelnök, kom­bál nos, mérnök, pékmester válaszol. A szovjet és a ma­gyar kiadók közös munkájá­nak gyümölcse lesz egy új Ady-kötet — olvashatjuk az Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából írt cikkben. A SZOVJET IRODALOM a többi között Georgij Mar­kovnak. a Szovjet Írószövet­ség titkárának írását közli A békeharcos író kötelessége címmel. A nálunk már jól Ismert Konsztantyin Pausz­tovszkij ezúttal elbeszéléssel jelentkezik a magyar olva­sók előtt. „A nyűtt köpenyes öregember" megrázó erővel mutatja be a cári hadsereg egyik nyugalmazott katona­tisztjének életét, akinek Le­ninnel való találkozása for­dulatot hoz sivár életébe. Elő kapcsolatok címmel, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója alkalmá­ból a magyar írókhoz intézett körkérdésekre adott válaszo­kat ls közli az ünnepi szám. A megkérdezettek arról val­lanak, milyen hatást gyako­rolt rájuk a Nagy Október. Barlangász múzeum Emil Rakovics (1868—1947) román tudós volt, a szoe­leológlának — a barlangku­tatás tudományáriak —egyik úttörője. Nemrég a nevét vi­selő bukaresti tudományos kutatóintézetben megnyílt a világ első bárlangászati mú­zeuma. A múzeum bemu­tatja a barlangok ielenlegi állatlakólt. s azokat a ne­gyedkori emlőskövületeket is. amelyeket Románia föld alatti labirintusaiban talál­tak. Ritka ásványok mintái láthatók a tárlókban, közöt­tük olyanok ls. amelyeketa román barlangászok Kubá­ban. Venezuelában. Peru­ban, Bulgáriában és Mal­lorcán gyűjtöttek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom