Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

2 Kedd, 1977. október 25. Felnőttoktatási stúdiók ö>iy-níaii.taS Felnőttoktatási stúdiókat munkakapcsolatot alakítanak létesítenek a fővárosban, ésa ki A felnőttoktatásban érmegyékben. Működésüket a dekelt intézmények és testüjövő év elején kezdik meg a letek szakembereinek képvimegyei művelődési közpon- selői részt vesznek a stúdió tok. illetve házak részlegei- munkabizottságában, közreként. Amint a Népművelési működnek munkaterve elIntézetben a stúdiók szak- készítésében, az irányításmai irányítói elmondták, ban. olyan műhelyeket hoznak Kezdetben elsősorban a telétre, amelyekben kialakít- levízió, a rádió, valamint az ják a közművelődési intéz- iskolák oktató programjára ményekben alkalmazható fel- alapozzák a stúdiók tevénőttoktatási formákat, mód- kenységét. A stúdiók techniszereket. Az egyéni tanulást, kai eszközeit, kézikönyvtáönművelést, továbbképzést rat és didaktikai felszereiésegítő konzultációt, korrepe- sét a helyszínen bárki igénytálást, közművelődési prog- be veheti majd. ramokat ajánlanak. Hozzájá- A stúdiók létrehozását az rulnak a rádió és a televízió Országos Közművelődési Tafelnőttoktatási adásainak nács tízmillió forinttal tájobb hasznosításához. mogatta. A fővárosi és a meA stúdiók együttműködnek gyei tanácsok ösztönzésére a a felnőttoktatást segítő me- felnőttoktatásban érdekelt gyei intézetekkel és szerve- gazdasági egységek, szervezetekkel: az oktatási kabi- zetek szintén hozzájárulnak nettel, a szakoktatási intéz- az új módszertani műhelyek ményekkel, a TIT-tel. A dol- felszereléséhez, hatékony gozók iskoláival tervszerű működéséhez. Az Ady-centenárium al kalmából Székely Aladár fo tóművész felvételeiből a Magyar Fotóművészek Szövetsége emlékkiállítást állított össze, s azt a Műcsarnokban bemutatták a főváros közönségének. Az Ady-kíállítás anyaga azóta sorra járja az ország városait, s eddig 45 helyen láthatták az érdeklődők. Székely Aladár híres Ady-fotóit az évforduló napján, november 22-én egyszerre öt helyen állit ják ki; többek között Hódmezővásárhelyen is. Szüret A világhírű Tokaj-hegyaljai borvidéken hétfőn befejeződött a szüret, csak néhány kísérleti parcellán maradtak a fürtök a tőkén. Ezeken az aszúsodás további folyamatát figyelik. A vidék megközelítően hétezer hektárnyi termőszőlőjét több mint húsz napig szedték ' mintegy hat-nyolcezren. Miért szép? és emberi Ha valaki arra véllallwzik, ként: a szerdai Törőcsik-film változatlanul él hogy a nyilvánosság előtt — mert hisz arról van szó az emberekben, hagyja kérdezni magát (a — nemcsak a rokonvállalko- A biztatóan indult Fiatamüfajt tekintve legyen szó zásokhoz hasonlítva, hanem, [ok órája című músor legakár interjúról, akár port- mint tévéalkotás, pontosab- utóbbi adása után viszont kiréról), óhatatlanul vállalnia ban, mint műalkotás annyira kívánkozik: ez úgy rossz, kell azt is, hogy egyéniségé- tökéletes, hogy nagyon ne- ahogy van. Akik csinálták bői, személyes, csak rá jel- héz kommentálni. Ilyenkor biztosan tudják, csak a leglemzo vonásaiból föltár va- szokás mondani: ez úgy jó, rosszabbkor felejtették el a lamennyit Hogy ez érdekli-e ahogy van, kár a szóért szakmai ábécé egyik résziéa nyilvánosságot, avagy nem, mellette is, ellene meg nem tét: sok témájú magazint főként a kérdezettől függ. is lehet. De hát a kötelesség, nem jehet úgy szerkeszteni Magyarul: ha van mit meg- a „miért jó?"-kérdésre is va- hogy ne gazdálkodjunk az mutatni, feltárni, ha a kér- lamiféle választ követel, idővel és az anyaggal. Egyedezett valóban egyéniség, ezért az eddigi szavak az nes adas esetén elerigedhe— nincs őszinteség nagyhatalmáról, tetlen a „rátartás" a szabott közömbös Következhetne példás elem- jdőre, a túlzsúfoltságon pemaradhatna. A dolognak egy zés arról, milyen ls az ön- dig nem lehet a kisriportok másik nézőpontja: az is kér- magát elénk táró Törőcsik félbehagyásával segíteni fi és, az interjú vagy a port- Mari, a színész, az ember. Nem iehet rászólni Czine ré minőségének, hatásának De ez volt a filmben. Lehet- Mihály irodalomtörténészre rgyik kritériuma, hogy mi- ne értekezni az emberi szép- hogy ne beszéljen annyit' lyen mélységekig képes fel- ség és az előnytelen külső mert le)árt s rászánt Idő A ' " nyilvánosság filmben megjelent képi dia- műsorvezető prémiumának a - Mondják, lektlkájáról, ha a fölvonult ,.<Z ' , ' szereplő képeknél erről többet lehet- raennyísege vagy a léte-nemművészek, tudósok esetében ne mondani. Csakhogy Holtai léte pedig egyáltalán nem — elsősorban praxis kérdése. Lajos operatőr után nemigen érdekli a nézőt, még akkor Mondják, be lehet gyakorol- talél Jobb szavakat az ember, sem, ha Feledy Péter sze, Boncolgatni lehetne Maár „kegyetlen" és kéréseinek sokszínű, gazdag közönség, amely tárulkozni a előtt egy ember, ez — főleg sokat ni, hogy előkészített, megtervezett, mesterségesen elő- Gyula rendező állított, szándékolt „kitárulkozások" ne egyféle szerepfelmondásnak, hanem a pillanat szülte őszinte másnak hassanak. kérdéseinek dramaturgiai helyszín van, ahol anélkül lehet őszintétlen valaki, hogy ezt mások is felfedezhetnék. A tévékamerák „szeme" rencsétlenül „kifutott az időből", és ezért holnap — mondjuk — nem tudja kifizetni a szabóját. Nem tudjuk sajnálni. Legfeljebb azt a több mint egy órát, melyet a Fiatalok órája című „zatyulék" megtekintésére kifejezni, milyen az, amikor £ordítottunklélektanivalló- elemző funkcióit, leírni a társ tiszteletéről valló, megNos, sok-sok alkalom és kapó emberiességüket Csakhogy roppant nehéz szóval két művészember ennyi előtti, reflektorok fényében együtt élt év után még minSulyok Erzsébet Á szegedi zeneiskola negyedszázada Ünnepi rendezvénysorozat — Koncert a Tisza Szállóban Huszonöt éves a szegedi Liszt Ferenc Zeneiskola. Az al- talokat. Messzire vezetne halomra rendezvénysorozattal emlékeznek, sőt, jubileumi ki- csupán fölsorolni, milyen headványt is szerkesztettek, mely Bányainé dr. Birkás Mária- lyi, területi és országos vernek, a városi tanács elnökhelyettesének bevezetőjével áttekinti Szeged zenei életének fejlődését, a zeneiskola működésének negyedszázadát, oktató-nevelő munkájának eredményeit, valamint katalógust nyújt az intézet vezetőiről, kinevezett és óraadó tanárairól, növendékeiről, akik innen kerültek a zeneművészeti szakközépiskolába. senyeken, zenei rendezvényeken hallatták hangjukat a szegedi zeneiskola tanárai, növendékei, egyre szebb sikerekkel. 1972 áprilisában már másodízben bonyolítotBHHHHH^ ták le Szegeden Szegeden először az a ki- hozott zeneiskolákba. Az u], zeneiskolai hegedűs- és falenc muzsikus tanított zenét, szegedi oktatási intézmény fúvósversenyt. A zeneiskola akiket 1720 körül szerződte- a Tábor utcában kapott tanulói különböző életkotett a város, elsősorban egy- nyolc helyiséget és a város rdak legtöbben általános isházi szolgálatra. Hamarosan négy általános iskolájában koiások. lakást kaptak, s ahol oktat- további tantermeket. Hamatak, az épületet Muzsikusok rosan kiköltözött a Tábor p Quartély Házának nevezték, utcai épületből a városi adó1734-ben Tirnauer György hivatal, s ennek szobáit is A hét elején jubileumi karmester szervezte meg a megkapta a zeneiskola, mely- rendezvénysorozattal emléHangászat Pártoló Egyesüie- nek személyi ellátottsága fo- kezik a szegedi zeneiskola tet, és ennek keretében vá- kozatosan javult. A helyi fennallásanak negyedszázarosi támogatással a zene- zeneművészeti szakiskola ta- dos évfordulójára. Ma. kedtanítást. Az árvíz után 95 nárképző tagozatán 1954-ben d«n délelőtt ünnepi tantesnövendéEKél hozták létre a kaptak először diplomát az tületi értekezlet lesz a Tábor Városi Zenedét, mely évtized alsófokú oktatásra képesített utcában, este 7 órától pedig elteltével mar közel 200 ta- hallgatók, közülük mindjárt a jelenlegi es egykori zene' got számlált. A régi zenede heten kerültek a zeneiskola iskolások koncertje kezdődik különösen az 1904—30-ig ter- tanári karába. Kezdetben a Tömörkény zeneművészeti jedő korszakban, Kánig Pé- komoly gondot okozott a szakközépiskola Lenin körúti ter igazgatásával fejlődött hangszerhiány, befolyásolva nagytermében. Holnap, szerjelentősen, egyre több nő- az oktatás szerkezeti ará- dán délelőtt 10-től Szokolay vendéke került az akadémiá- nyalt: többen tanultak zon- -Sandor zeneszerző, a zenera, létrehozták a nagy- gora és keveseBben a vonós művészeti főiskola tanára bőgő-, fuvola-, kürt-, zene- tanszakon, fafúvósnak alig, tart előadást a mai zene pekarl és kamarazenei tansza- rézfúvósnak pedig egyáltalán dagógiai, előadói és alkotói kokat. A felszabadulás előtti nem vehettek fel növendéke- kérdéseiről — a zeneiskola évtizedben dr. Belle Ferenc ket. 1956 szeptemberétől nagytermében. A rendezigazgató rendszeresítette a Liszt Ferenc neve fémjelzi vénysorozat kiemelkedő zeneóvodát, hangszerrel il- az intézményt. Már az or- programjául ígérkezik a lusztrált ismertető előadáso- szágos kamarazenekari ren- szercja esti koncert fél 0-tól kat és a Tisza Szálló nagy- dezvények meghirdetése _. „ , ,'„„„„' termében, fővárosi művészek előtt fölismerték a társas a Tlsza 523,16 hangversenyrészvételével, kamarazenei muzsikálás hasznát, évente termében, ahol az innen elkoncerteket rendezett. rendeztek kamarazenei nö- származott, illetve a városA városi zeneiskolát 1947 vendékhangversenyeket. Kap- ban oktató művészek lépnek szeptemberében az Állami csolatokat építettek ki a pódiumra; Kovács Zsuzsan. Zenekonzervatórium váltotta szomszédos városok hasonlo fel, melynek tevékenysége intézményeivel, újabb tan- Kedves Tamás, Tokodé szélesebb körű volt. Vállal- termekkel gyarapodtak, s elnia kellett az általános ze- készült az iskola 220 szeménei műveltség terjesztését, lyes hangversenyterme ls. hangszeres zenét kellett ok- Így kerülhetett sor 1957-ben tatnia, s felkutatni, nevelni arra a koncertsorozatra, ahol tehetséges, hivatásos muzsi- a filharmónia szervezésében kusokat. Az ötvenes évek az iskola tanárai léptek póelején a Népművelési Mi- diumra. Ahogy javult a nisztérium kidolgozta a ze- hangszeres ellátottság, úgy neoktatás reformját, s egye- alakultak kedvezőbben a bek között elhatározták, tanszakok szerkezeti arányai, hogy a zeneoktatást a meg- A hatvanas évektől kihelyefelelő intézményekben alsó-, zett tagozatok kezdték meg közép- és felsőfokú tagoza- működésüket a város különtokra osztják. A reform el- böző pontjain, és az úgyneveinek megfelelően Buda- yezett óvodai csoportok; siramenköttükZS^egendae8ny,Várat: J-™ tebat megteremteni a szervezték az addig egyet- folyamatos, tervszerű utánién oktatási intézményként pótlás előfeltételeit, és úgy működő zenekonzervatóriu- tudták növelni a tanulók létmokat, amelyek ezután a to- számót h elsősorban a vábbtanulast szolgálták, 5 . ', .... a kezdő tanulók képzése át- vonós, fa- es rézfúvós tankerült az 1952 őszén létre- szakokra verbuváltak fiallona és Baranyai László. N.L dig ennyire fürdő helyszínek nem ilyenek. Kötelességszerűen és Wvám,igáM-t meglehetős folyamatossággal Kivancsisaggai szenvedélyes ismerkedik űzött „tévénézéseim" sorén egymással; és azt, hogy a még nem sikerült találkoz- követelten őszinte gondolkonom a technikai csodával, d^s és viselkedés terepei, a amik°r ÉPernyón ószin- k alkotások után még tére festődött volna, ami va- " s lójában nem az. Igaz viszont, mindig „van mit megismerhogy olyan csodával sem túl nl" egymásból. A szavak degyakran, amikor is a szemem valválódása idején hiába tűSséggrt^ikf°f8et "ik elégtelennek, mégis csak valaki, eddig talán önmagának is ismeretlen mélységekannyit lehet mondani: szép. Szép film volt a „Színész bői hozva felszínre, önmagá- vagyok..." És tett, most, nak ls így tudatosítva személyiségének valódi vonásait. amikor nincs divatja az érzelmek kinyilvánításának. A talán túl hosszúra sike- Őrizte és segít őrizni, vigyázredett bevezető indoklása- ni és tisztelni mindazt, ami Textiles fiatalok találkozója A Csongrád megyei szak- ramjában gyárlátogatás, vafiunkástanuló és ifjúmunkás lamint a kenderfonógyár ,apok keretében szombaton gyártörténeti kiállításónak egész napos rendezvény ke- megtekintése szerepelt, emelretében találkoztak a me- lett a kétszáz résztvevő szekgye textiles fiataljai, a tex- cióüléseken vitatta meg az tilművek, a ruhagyár, a ifjúsági mozgalom időszerű KSZV és a HÓDIKÖT dol- kérdéseit, majd az „Edzett gozói, valamint a 640., a 624. ifjúság" mozgalom keretéés a 602. szakmunkásképző ben sportversenyekre került iskolák textiles tanulói. A sor. A találkozó a KSZV iíKSZV-sek rendezésében le- júsági klubjóban vidám vebonyolított találkozó prog-. télkedővel zárult. Közlekedési balesetek Gyermektxalesc történt n Bu- A József Attila „ugárütan a dapesti körúton, közöl a József Belváros felé haladt segedmotorAttila sugárút kereszteződéséhez. Ján, Ittasain Szabó Mihály 52 éves Nllcodémusz Frigyes. négyéves helyben (BOTOM József u. 15) lakisttú az ABC-áruház Irányából kos, s éppen Ittassága miatt ráhaladt at az uttestén, a körúton, hajtott az úttest és a vlLlam osa József Attila sugárutra kanya- sínpár közötti területre, nekiütrodasra váró autók oszlopa kö- között egy platanfának, és megzött. A kisfiú egyszercaak" kiránt- sérült. va kezét édesanyja kezéből, sza- A Kossuth Lajos sugárúton a ladini kezdett a túlsó oldal felé, villamosmegállóhoz vezető, kijea következő pillanatban pedig lölt gyalogátkelőhelyen ütött seegy viztarony felé haladó autó gédmotornal el egy 17 éves glmelütötte. Édesanyja már későn lányt Biacsl J6zsef 56 kapott gyermeke után, az sú- """ 1 lyos sérüléseket szenvedett. A eves, tápéi (Iker u. 20.) lakos. A biztonságot jelentő gyalogátkelő- diáklány sérült meg. hely 20 méternyire vplt l Fiatal szőregi motorosok karamboloztak Deszken, a 43. számú főút átkelési szakaszán. Soltész János Károly 19 éves (Szőréig. Ktsbogáros u. n.) motoros, utast is szállítva, balra kanyarodott. egy őket motorján kővető szőregi fiatalember pedig elütötte őket. A kanyarodó gépen ülők felbuktak. Bkkor ért oda, utánuk közlekedve motorján. Szabó János 24 éves szóregi (Jácint u. 44.) lakos, aki nekiütközött a már eldőlt motornak, és súlyosan megsérült. A kanyarodás közben karambolozott, illetve felbukott motor utasa, az ugyancsak szőregi lakos, 18 éves Barancsi Zoltán Lajos (Sarkantyú u. 81.) ls súlyos sérüléseket szenvedett. FigyelmeUenül egy, már féktávolságon belül levő motorkerékpár elé lépett a járdáról a Széchenyi téren Juhász Imre 31 éves. Csongrádi sugárút 21. szám alatti lakos. A motoros már nem tudott megállná, elütötte, súlyos sérülést okozva néki. Könyvbemutató a Technika Házában A műszaki könyvnapok alkalmából újabb könyvkiállítást rendez az MTESZ Csongrád megyei szervezete, a Tömörkény-könyvesbolt és az SZMT központi könyvf" ra Szegeden, a Technika Há za előcsarnokában. A kiállítást ma, kedden 2-kor nyitják meg. Könyvheti megnyitó Az őszi megyei könyvhetek Csongrád megyei megnyitó ünnepségére tegnap este került sor Szentesen a Tóth József Színházteremben. Megelőzőleg már a délelőtti órákban a városba látogatott Mocsár Gábor és Tóth Béla író, Papp Lajos költő. A főtéri könyvesboltban dedikálták műveiket. Este 7 órakor kezdődött a megnyitó ünnepség. Beszédet mondott dr. Müller Józsefné, a megyei tanacs vb művelődésügyi osztályának vezetője. Az alkotókkal dr. Vörös László irodalomtörténész, a Tiszataj irodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett. Közreműködtek a Szegedi Nemzeti Színház művészei. Bemutatkozott Nagy János karnagy vezetésével a Szentes és Vidéke ÁFÉSZ vegyes kórusa. Orvostechnikai konferencia Hétfőn Budapesten, a rendezésekről, valamint a Technika Házában megkez- pontos diagnosztikát szolgáló dődött a IV. orvostechnikai számítógépes eljárásokról és konferencia, amelyen tizen- a mikroprocesszorok alkalkilenc — közöttük hat KGST- mazásáról. ország szakemberei vesznek A konferenciával egy időrészt. Az ötnapos konferen- ben orvostechnikai eszközökciát Aczél György egészség- bői kiállítás nyílt a Techniügyi miniszterhelyettes nyi- ka Házában, ahol nyolc hatotta meg. zai és öt külföldi vállalat A tanácskozás tudományos 60-féle berendezéssel szereprogramjában 21 szekcióban Pel- ut latható a külföldön 270 előadás hangzik el azor- ^ín^z^L ^felszerevostudományt szolgáló űj jés, a Medicor Művek gyárttechnikai eszközökről, be- mánya, (MTI) Pedagógus, nyugdíjban Több mint 35 éves munka után vonult nyugdíjba. Kolláti István, a Tisza-parti Gimnázium és Szakközépiskola tanára. Ebből az alkalomból a minisztérium és a városi tanács művelődésügyi osztálya Pedagógus Szolgálati Emlékéremben részesítette, amit Buzai Sándor, a városi tanács művelődésügyi osztályának főelőadója adott át Kolláti Istvántól, az iskola nevelőtestülete, KISZ-szervezete és énekkara bensőseges ünnepség keretében búcsúzott.