Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-22 / 249. szám

Szombat, 1977. ojkfóber 22; Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) — Fő feladat a fejlett szo- válnak a külgazdasági szem- tásra alapozva kell fejlesztő- anyagellátásában betöltött szükségképpen a legfontoszakban kezdődött meg a szo- clnllsla társadalom építésé- pontok. ni. szerepe a jövőben is gazda- sabb, átfogó fejlesztési cécialista eazdasáai integráció ben elöttünk álló társadalom. A gazdasagos export eró- A könnyűipar rekonstruk- sági növekedésünk meghatá- lókat ölelik fel. A termékkomolex nroaramiának véi P°lltikai célok elérésének teljes növelése megköveteli, cióját a megnövekedett struk- rozó feltétele. szerkezet fejlesztésére vonatrehaltása Kedvezett aazda- anyagi megalapozása, ezen hogy szelektív iparpolitiká- turalis és minőségi követel- A többi KGST-országgal kozó döntések túlnyomó résért fejlődésünknek a világ- belül a lakossíig életkörül- val elsősorban a kivitelben ményeknek alárendelten kell fennálló gazdasági kapcsola- sze vállalati hatáskörbe tarkereskedelem dinamikus bő- menyeinek további javítása; jelentós szerepet játszó, ver- folytatni. A textil- és ruhá- taink bővítésében is fokozot- tozik. A végrehajtás az irávülése is Az eredmények el- — A következő évtizedek- senyképes termelőágakat fej- zati iparban tovább kell nö- tabban kell törekedni a gaz- nyitó szervek növekvő íeérráét segítette hoev a caz- ben is bizt°sítani kell a nép- lesszük, és számottevően nö- vélni a korszerűbb, jó minő- dasági adottságokból és a lelősségének érvényesítésé dasági énftés' feladataival gazdaság eddigiekhez hasonló véljük a magas feldolgozott- ,égú, jól értékesíthető ter- földrajzi közelségből eredő mellett a vállalati önálloÖ«zh> neh-ín átfoaóan tovrthh- dinamikus fejlődését. A nö- ságú termékek Brányát. mékek arányát. A tömegáruk kedvező kooperációs és sza- ságra és a szocialista vállai,p l ' "tettük r ZLlirt vekedés üteme legyen össz- Népgazdaságunk import- és a textilipari félkésztermé- kosítási lehetőségek kihasz- kozói szellemre épüljön. A nvítási rendsirt hangban az ország lehetősé- igénye tovább nő. Behozata- kek területén jobban kell tá- nálására. vállalatok és a szövetkezetei: A „írt XI kongresszusa geivel- és feleljen meg az lunkban mind nagyobb részt maszkodni az importlehető- b) Növekvő világgazdasági vezetői kezdemenyezően verSh.i tö^Ltte úf hnlrn-M egyensu,yl követelmények- kell képviselniük a korszerű ségek feltárására és kihass- szerepüket figyelembe véve gyenek részt a. központi kon jr í rZi^Ziik fei- nek; technikának, berendezések- nálására. A könnyűipar töb- a gazdasági kapcsolatok to- cepciók alakításában, vezetői leit ^talUta társLalom , A tartósan dinamikus és nek és szellemi termékek- bi ágának termékei iránti vábbi elmélyítésére törek- tevékenységükben megfeleloét oazdasártbári klegyeníulyozott gazdaságl nek, a produktív alkatrészek- szükségletet nagyobbrészt ha- szünk a fejlődő országokkal, en érvényesítsek a népgazoaSt S ha^nk fla^asáBilar s növekedés megköveteli a nek. valamint egyes, a ha- ^ termelésből célszerű ki- Külkereskedelmi forgal- sági követelményeket. Az taltatt orttáaeá ^liék Edd - hatfkonyság, erőteljes foko- tékonyság javítását szolgáló elégíteni. Ennek érdekében a munkban jelentősen növelni eddiginél is nagyobb lesz a rtI Xwinkelérésben zását- Ennek ^rrása a anyagoknak. Fokozott figyel- technológiai korszerűsítése- kell a fejlődő országok része- szerepük és a felelősségük a él fövö^ feladata nk termelési szerkezet hazai met szükséges fordítani az ket és kapacitásbővítéseket- sedését. Ennek érdekében munka hatékonysaganak jaofdósában mégha tározó sre- ad°"8f8.alrknak, é5, 8 nem" importtal való takarékosság- létszámnövekedés nélkül -a aktívabban törekedjünk a vitásaban a termelesi és a rene volt rá Imz a tarvg^z- í®,', *Z' *«11t?*«leknek »» meg- ra, a gazdaságos importhe- fogyasztási struktúra várható fejlesztési programjaikban termékszerkezet korszerűsít. wrtvJtó.Ll „rmmi, ftlT.Td. fele16 alakltasa- a tudoma- lyettesitesre. változásához kell igazítani. való részvételre, a termelési teseben, a versenyképes tertai Hazénk 1 "yüS kutatós és 8 múszaki d> Az iPar szerkezetén be- e) A mezőga^ag|gi termé- együttműködés és közös vál- mékek arányának növelésé. „LX. iTwrlte fejlesztés, továbbá a gazdái- lül az alapanyaggyártó és a kek és az élelmiszerek ter. lalkozás különböző lehetősé- ben, az ezt megalapozó rriűwociailsta község tagja- kodásban, a munka szerve- kitermelő iparágak valamint melégére hazánkban kedve- geinek kiaknázására, hosz- «akl fejlesztésben, a gazdaké"t' 8 "SJ^országokkal zettségében meglevő tartalé- a feldolgozó iparágak ará- 2öek a feltételek. Ezért a szabb lejáratú megállapodá- ságtalan termelés visszaszolósítta megaazdTsárteüesL k°k tV*S?itt?Í , , , „ nyáX 82 egyef gyártási ágak mezőgazdaságot és az élei- sok létrehozására rításában. és a munka szer•s! raií^L.f , — A heruházási források •gazdaságosságának, verseny- mÍ6Zeripart a jövőben ts ösz- c) A fejlett tőkésországok- vezettségének fokozasában. rá Gazdasási énítőmun fit "líJT*, í?0?^1' ,kí??*sé/é?ek, és XeÍleszXfsl szehangoltan, dinamikusan kai ls a gazdaság, kapcsola- - A tervekben foglalt 2. ..ff. felhasználásával a hatékony lehetőségeinek mérlegelese kell fejleszteni. tok bővítésére, törekszünk, célokat es a végrehajtaa kánk belső és külső fel- fejlesztési célok megvalósu- alapján kell kialakítani. . J , " . , Slilvt helyezünk arra hoav eszközrendszerét következetételel az utóbbi években Je- iását ken elősegíteni, egy- Az energiagazdálkodásban , A ™8z°g8zdas1lg ko"zer® a kölcsönös áruforgalom bő- tesebben kell összehangolni, lentősen megváltoztak. 1(lejüleg el kell érni a gaz- távlatilag a leggazdaságo- ^,hniká" alapulb nagydzer"1 vítSn egyre na^obb sze A gazdasági szabályozás haHazánkban teljes a foglal- daságtalan tevékenységek sabb, s ugyanakkor reálisan fejlesztésében már az elmúlt e k fy hosszabb tározottabban ösztönözzön a koztatottság, további szabad korlátozását, illetve meg- megvalósítható energlastruk- bekben is kiemelkedő ered- £ szóiö termelési és koo- hatékonyság növelésére, a munkaerő nincs. Ezért a jö- gzüntetését. Ennek megtele- túra kialakítására kell töre- ményeket ertünk el A buza együttműködés E termékszerkezet szelektív vőben a termelés növelése a jöen, a teljesítménytől job- kedni. A fejlesztéseknél « 8 kukoricatermésátlagai, £aDCSolátokey fellesztése'' az fejlesztésére. Árrendszerünk foglalkoztatottak számának ban függ6 vállalati és egyé- előnyben kell részesíteni a 8 baromfitenyésztés eredmé- eg;enJogúság ég a köiCsönös fejlesztésének fontos Irányefemelésével nem biztosítható, „i jövedelemdifferenciálást, kevésbé energiaigényes terű- ,nyel megfelelnek a nemzet- népgazda8á- ve, hogy a termelői áraráA termelést csak a munka valamint ezzel összehangolt leteket, az energiát megtaka- köz' élvonalnak. Ezeknek az gu 'k°ak ig érdeke höz nyokat a hazai termelők hetermelékenységének emelésé- ár. és támogatási rendszert rító megoldásokat, és erő- eredmenyeknek a tartóssá te- ® „ hatékony- lyes orientálása érdekében vei tervszerűbb munkaerő- ken érvényesíteni; teljesebben kell folytatni az e e és további növelese mel- ^Xak foSsáLZ a nem- közelebb hozzuk a világpiagazdálkodással, szükség ese- _ Fokozni szükséges rész- energiafogyasztás racionali- lett ágazatokban ls meg- munkamegosztásban con érvényesülő árarányoktén a munkaerő ésszerű át- vételünket a nemzetközi zálását. Fontos feladat szén- vannak az adottságaink a ho- kihasználásé- hoz. A pénzügyi és vállalati csoportosításával lehet nö- munkamegosztásban. Gazda- vagyonunk és szénhidrogén- zamok emelesere. h()z. egyben elválaszthatatlan érdekeltségi rendszert úgy *elni- ságfejlesztési céljainkat a készleteink további kutatása, , A növénytermesztésben el- ré(jZ'e ^ két tórsadalmi rend. kell fejleszteni, hogy a nyeA fejlődés jelenlegi lnten- KGST-országokkal szoros feltárása és jobb hasznositá- £rt eredményekre alapozva békés ÓR meUett reségben fokozottabban fejezív szakaszában fokozódik a együttműködésben valósít- sa. A villamos energia na- hosszabb távon az allatte- é,é^ét célz6 politikánknak ződjenek ki a hatékonysági népgazdaság eszközigényessé- juk meg. Ugyanakkor a gaz- gyobb teret kap a szükség- ny06ztes Jelenleginél gyor- _ A Központi Bizottság különbségek, és szűnjenek ge. Az új, magas műszaki dasági kapcsolatok bővítésé- letek kielégítésében, terme- íabb ütemű fejlesztése Indo- O. hangsúívozza hogy meg az Indokolatlan támogaszlnvonalú termelő létesitmé- re törekszünk a nem szo- lésének növekményét a gaz- k,0,t- Ad<>ttságaink kedvezőek feladataink eredménves meg- tások- A pénzügyi rendszer nyek üzembe állítása, a ré- cialista országokkal is. daságosan kitermelhető ha- ahhoz. h°8y szemes terményt oldásához céltudatos össze- általános érvényű elemelnek glek korszerűsítése egyaránt b) A termelési szerkezet zal szénre és az atomenergia- növekvő mértékben húst, hanaolt tevékenvség' szüksé- a kibővítésével, a támogatáköltséges beruházásokkal Jár. átalakítására vonatkozó dön- bázisra kell alapozni. husipari termékeket expor- ges mind a központi és az sok és az elvonások jelenleGyorsítani kell a hazai téseknél a hazai adottságok- Az aiUminiumÍDart a fo- tólíunk- A hazai fogyasztás |_a_aH iránvftásl^n mind a gl rendszerének egyszerűsitényersanyagforrások feltárd- ból és lehetőségekből kell iv^baT telő ktaonU a külföldi piac igényei* váltalatok sSke^tak és "ével, áttekinthetőbbé és elsát, az energiavezetékek és kiindulni, figyelembe véve a programoknak megfelelően nek megfelelően a mezőgaz- lnté,ménv'ek munkáidban Ez lenőrlzhetőbbé tételével is -tárolók építését. Egyre na- fejlődés nemzetkőzi irányait Kell TeTleszteni A?aweS tel- dasági termékek magasabb megköveteh ^ kózDont irá- elő kell segíteni á hatékonyh^házásokat igényel és törvényszerűségeit A X Thaza? ' baSvfgíon feWokozására kell tö- ^^^^J. sag Javulását a lakásépítés . lakossági népgazdaság fő ágazatalt - hatékony felhasználásával a %Ezzel tAft8fzhangban vitását, a vállalatok és a ~ Gazdaságfejlesztési felszolgáltatas fejlesztése, a kör- az ipart, a mezőgazdaságot, néneazriasáe altimfnium-leé- növelni kell a tároló- és hü- isn<siiö«Aoánnk adataink megoldása megkóvenyezetvédelem az építési tevékenységet, a ktaléíZ SbSi . J"'8"1!"1 a felddlg°- Sményező krázségének,' tel, a munkaerő-gazdálkodás A világgazdaságban bekö- közlekedést, valamint a gaz- bázlgon kell a tartóg és gaz. zoiparl kapacitást. felelősségének sokoldalú to- lényeges javítását. A teljes Vetkezett alapvető változások daság más Infrastrukturális daságos exportot megvalósí- 0 A rnö"zakl fejlesztés a vábbfellesztését foglalkoztatás biztosítása tomlatt kedvezőtlenebbé váltak szektorát — arányosan, ösz- Uni a műszaki és tudomá- Razda8:i8i előrehaladáenak, a _ A néDgazdasá„ t6 ará. vábbra is alapvető célunk, fejlődésünk külgazdasági fél- ezehangoltan kell fejleszteni. nyog kapacitásokat tovább- vll6*P|acl versenyképesség nyalnak _ *zen btiül a ter. Emellett elengedhetetlen, tételei. A népgazdaság fő ágazatai fejié3zteni, és figyelmet kell pövaléfé"ek központi kérdé- m4légj 8zerkeMt alapvető hogy népgazdasági és munAz 1973—75-ös világpiaci közül az Iparnak változatta- fordítártl a szellerti termé- íe' A ,tddo"Jányps. kut««si és íejlesztégl irónyalnak - ki- kahelyl szinten egyaránt nöárrobbanát — amely a leg- nul meghatározó szerepe kek éxpórtjára is. műszaki fejlesztési tevékeny- alak(tága külgazdasági poll- vekedjék a foglalkoztatás hatöbb országot súlyosan érinti van. Az iparfejlesztésben A kohdszát fejlesztésében ?4get.Jobban összhangba kell tikánk é'rvényesítése a köz- tékonysága. — hazánknak ls Jelentékeny mindenekelőtt a szelekció {5 követélmény a minőséget bdzni a termelési szerkezet t, ir4ny(tóg tervezés fel- Elsősorban központi félveszteséget okozott. A vesz- nagyobb mértékű érvényesí- javító szerkezetváltozás, a feJ]e8Ztísl céljaival, é« a ku- adata E munka nagy n4p. adat azoknak a feltételeknek teségek ellensülyozásához, a tése szükséges. A műszaki magaSabb értékű kohászati t»tökapacitásokat koncent- gazdasági jelentősége szük- a megteremtése, amelyek Iefejlődés szükséges üteméhez fejlesztés, a termelés és az termékek arányának nővelé- rált8n kel1 felhasználni. ségessé teszi hogy Javuljon hetővé teszik, hogy a teljes a gazdasági hatékonyság ed- értékesítés megalapozásában s& Növelni kell a kutatások a központi irányítás terve- foglalkoztatás a társadalom dig elért növekedése már nem az eddigieknél átfogóbban A hazai adottságoknak és eredményességét, s javítani a zés hatékonysága a ' fejlesz- munkaerő-szükségletének és elegendő. kell figyelembe venni a lehetőségeknek hosszú távon kutata9i eredmények alkal- tésl koncepciók kialakításá- a lakosság munkavállalási Termelésünk fejlesztéséhez nemzetközi együttműködés lg 0;yán iparszerkezet felel mazóí,ánBk feltételeit. A ban és összehangolásában, igényének lehető legkedvenövekvő Importra szorulunk, lehetőségeit. meg, amelyben meghatározó «truktúrafejlesztés fontos ltö- erösöd)ék ellenőrző tevé- zóbb összhangja mellett vaEzt. csak exportunk erőteljes A mezőgazdaság dinamikus a feldolgozó ipar vetelmenye, hogy szorosabbá kenysé«e lósuljon meg. Meg kell akabővítéséveí tudjuk ellentéte- fejlesztése továbbra ls nél- gépiparnak döntő szere- ÍEGYÜK A KUTAT^. »«««»« _ A termelési szerkezet dályozni, hogy új kapacitásoezni. Nagyarányú exportot külözhetetlen feltétele célja- v'nPaPgazdasági fejlődés- 8 erft1e1,éí k8p- és külgazdasági kapcsolata- kai hozzanak létre azokon a kell lebonyolítani ólyan fel- lnk elérésének. Ez összhang- p küggazdus^gi Jegyen. fsotatát Kiemelten kell fej- lnk fejlesztésében növeked- helyeken, ahol munkaerőhiány tételek között, amikor ter- ban van kedvező természet guí ' t)ivlak megalnpozáiQ- eszte"i • termelő vállalatok nek a követelmények az ága- miatt a már meglevő és hamékelnkkel szemben mind a adottságainkkal, a hazai Eiön ben kel6j kutatóhelyeit. A hazai kuta- utt minisztériumok irányító tékonyan működtethető terszocjaiista országok egymás szükségletekkel, valamint a n, ^ ki;melten tejiMxtani l3*1 cr^mények gyorsabb fél- tevékenységével szemben, melőberendezések jelenleg közti forgalmában, mind pe- varható nemzetkor keres- azokat gyartóíi Jágakat( használása mellett a külfo di j8vítgók munkájuk szinvona- sincsenek kellően kihasználóig a tőkés piacokon gyorsan lettel. A mezőgazdaság ige- am l k má7ma ig gazdagá: kutatási eredmények atvete- iát a népgtiZdaságl tervek va. A vállalatoknak, gazdálnövekstenek a minőségi kö- nyelnek kielégítését az ed- • |g versenvkéDeg export. le — és ahol lehetseges —, megalapozásában, a gazda- kodó szerveknek, tntézmévetelmények. A fejlatt tőkés dlgleknél iobban fl JJ™^ árualapot biztosítanak, tar- tovabbfejlesztése a feladat, agpolltlkal döntések élőké- nyéknek az a feladatuk, hogy országok, valamint a fejlődő kell venni az iparfejlesztés- melésük valamlnt tud0má- Növelni kell a kutatást-féj- szítésében és végrehaltásó- biztosítsák a rendelkezésükországok piaiain fokozódik ben,^ ^"osen a gépiparban n ég műgJ5akl fejiesztési l^ítési tevékenység rafordí- ban. SeKítsék a népgazdasági re álló munkaerő gazdaságö? kónkurrénclá; m.ndezek és a vegyiparban Vttlanünt hiitterük eléri kö. tásain belül a hcencek es ég a vállalati tervezést az sabb foglalkoztatásának íelkövetkez ében a jövőben a zelítl a nemzetközi szinvona- 8yártas eljárások vásárlátó- ógazat fejlesztésére vonatko- tétélelt. rendkívül erős versennyel dó infrastruktúra fejlesztésé- ,at ra fordított összegek arányát. zó konCepció kidolgozásával. A népgazdasági feladatok xL szembenéznünk. ben. A EéDiDar feilesztésének á A K«ynrmti RIMTTCÁ<R Növekedjék szerepük a több megoldása az eddiginél több Népgazdaiagunk csak úgy Az építési tevékenységet " gépipar iejieszieseneK j A Központi Bizottság . . tevakenvséBAneic manasabb általános művelttud megfelelni az új és ma- komplex fejlesztéssel alkal- kulcskérdése a k.fogastalan megállapította, hogy a ^aűszakmaüaatól S gasabb követelményeknek, mássá kell tenni arra. hogy a mmősegu és szeles körben nemzetközi gazdasági kap- ^^""^lókb.n . váífil dolLot Snvel Az oktató, ha meggyorsítjuk a gazdaság beruházási feladatokat gyor- felhasználható elogyartma- csolatok számos területen "fényezések koor- a képlés ás a továbbkén^ intenzív fejlesztését, a terme- sabban, nagyobb termeié- nyok alkatreszek és reszegy- meghatározó szerepet tölte- d'nálá.TbaTÍTáiaz.tkM a SSSűStíhattkonvabbín lesi szerkezetet a belső és kenységgel oldja meg SreSel^f^tórSlmü ílL ^ 8 fC3' JSSrá StóSS LfíífSSJSSk"StóS fetadatok megoldásában tá- tekhez igazítva tervszerűb- "jelósi szerkezetének átalakí- taink jövőbeni fejlődésében is ba2 A k(,7nnnt) H„nt, elr „Tváu^ ** maszkodhatunk népgazdasá- ben kell fejleszteni, különc- ^sa erőteljes szelekciót kö- alapvető a KGST-országok- ~ A ko2pontl döntések san változó igényeknek, gunk Irányítási rendszerére, sen a termeléshaz közvetle- ^etel, és az erőforrások eh- kai való együttműködés terv- * az élenjáró üzemek tapasz- nül kapcsolódó területein hez igazodó elosztását igény- szerű, hosszabb távra szóló A Központi Bizottság meg- Irányelvekben foglaltakat, rá talatalra tudományos kuta- fontos megszüntetni viszony- lf- Az export fokozása nagy- bővítése. A szocialista gazda- állapította, hogy céltudatos aktfvan támogassák a végretási és műszaki bázisunkra, lagos elmaradottságát. A le- mértékben a kulkereskedel- sági integráció komplex és jelentős erőfeszítéseket kí- hajtásukra irányuló intézkea dolgozók képzettségére és hetóségelnkkel összhangban, tevékenységén, a korsze- programjának végrehajtásé- vánó népgazdasági feladata- déseket. Segítsenek abban, szorgalmára. a társadalmi-gazdasági igé- rű piaci munkán es a jol ban, a célprogramok megva- ink megoldásához a feltéte- hogy a feladatokat mindeo A Központi Bizottság nyek figyelembevételével szervezett szolgáltatásokon lósítésában aktívan részt va- lek adottak. Társadalmunk nütt megismerjék, helyesen **« megállapította, hogy a kell fejleszteni a nem terme- muhk- szünk. túlnyomó többsége saját ta- értelmezzék és eszerint csegazdaságt fejlődés belső és 16 infrastruktúrát, 8 Javíta- A vegyiparban olyan fej- A Szovjetunióval való pasztatatai alapján győződött lekedjenek. külső fettételeiben bekövet- ni a meglevő létesítmények lesztési irányokat kell kiala- együttműködésünk jelentősé- meg arról, hogy gazdaság- A Központi Bizottság mély kezett változások hatásával kihasználását. kítanl, amelyek megfelelő ge tovább növekszik. Gazda- politikai céljaink az egész meggyőződése, hogy gazdatartósan számolni kell, s en- c) A külgazdasági kapcso- arányt biztosítanak az ör- sági kapcsolataink, áz export nép javát szolgálják. ságpolitikánk az ország, nének figyelembevételével kell tatok növekvő szerepe meg- szág anyagellátását megala- rá az import szerkezete, s Gazdasági feladataink ma- pünk érdekeit fejezi ki az megoldani a XI. kongresszus követeli a termelési szerké- pozó gyártási ágak és a nagy megalapozottsága hosszú tá- gasabb követelményeket állí- irányelvek helyesen jelölik határozataiban és a program- zet, valamint a nemzetközi hatékónyságú, közbenső és vú szerződésekkél nagyban tanak a politikai munkában meg azokat a tennivalókat nyilatkozatban foglalt fel- gazdasági együttműködési és kész vegyipári termékeket elősegítik számos hazai tar- ls. Nagy felelősséget rónak a Hm*iv«ic adatokat. a külkereskedelmi tevékeny- előállító gyártási ágak fej- melőtevékenység gazdaságé- páru, az állami és a társa- i,",L ! , tügg a) Gazdaságfejlesztés! po- ség összehangolt fejlesztését, lésztése között. A vegyipart sabbá tételét, gazdaságunk dalmt szervekre. Szükséges, az életKörülmények további litikánk érvényesítésénél ab- Mind több fejlesztési cél kl- szelektíven, a szocialista stabilitását. A Szovjetuniónak hogy minden szinten követ- javítása, a fejlett szocialista ból kell kiindulni, hogy; alakításában meghatározóvá nemzetközi munkamegosz- a magyar népgazdaság nyers- kezetesen képviseljék az társadalom építése i «